A vagyonnyilatkozatok rendszerét valódi tartalommal akarja megtölteni az Integritás Hatóság

Értelmet lehelne az egyre inkább kiüresedő vagyonnyilatkozati rendszerbe az Integritás Hatóság. A szervezet, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal kötött megállapodás nyomán hozott létre egy éve, 16 pontos javaslattal állt elő, hogy megreformálja a vagyonnyilatkozatok intézményét.

„A vagyonnyilatkozatok célja az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése. A vagyonnyilatkozati rendszerek hatékony működéséhez szükséges a megfelelő ellenőrzés és számonkérés, a konzekvens szankcionálás, az intézményi támogatás megléte ugyanúgy, mint a jogszabályi kiskapuk bezárása” – írta közleményében az Integritás Hatóság elnöke, Biró Ferenc, aki szerint „a hazai viszonylatban kijelenthető, hogy csak elvi szinten létezik kontroll a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése terén”.

A kormány az utóbbi időkben inkább a vagyonnyilatkozatok további kiüresítésére törekedett, bár a vagyonokról szóló beszámoló így is formális volt. A képviselők különösebb következmények nélkül azt írhattak be, amit csak akartak, nemegyszer fordult elő olyan, hogy a sajtó rajtakapta őket, ha kihagytak valamit, vagy tévesen töltötték ki a dokumentumot. Rogán Antalnak pár éve tíz nap alatt kétszer kellett átírnia a vagyonnyilatkozatát Pasa parki lakása miatt – ezeknek jogi következményük sosem volt. A nyilvánosságnak mégis hasznára vált: Rogán Barbara tervezett földvásárlási üzletét sem deríthettük volna ki, ha a kabinetminiszternek nem kellett volna beírnia új felesége nevét a vagyonnyilatkozatába.

Tavaly még ezektől a kellemetlenségektől is megóvta volna a kormány a képviselőket: az Európai Parlament vagyonnyilatkozati gyakorlatára hivatkozva a Fidesz akkori javaslata alapján a képviselőknek nem kellett volna beszámolniuk az ingatlanjaikról, autóikról és egyéb ingóságaikról, mint ahogy a megtakarításaikról, hiteleikről, tartozásaikról sem.

Tavaly októberben aztán a korábbi szabályozást visszaállította a parlament – ez az, amit most valamivel komolyabbá tenne az Integritás Hatóság, amely azt javasolja, hogy

• hozzanak létre a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásához, kezeléséhez ellenőrzéséhez egységes elektronikus, automatizált bevallási rendszert;
• legalább négyévente tegyenek vagyonnyilatkozatot azt érintettek, de a kiemelt kockázatú pozíciók esetében az ellenőrzést évente el kell végezni;
• független szervezetre van szükség, amely ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, megfelelő jogkörökkel felvértezve, például olyan adatbázisokhoz biztosítva hozzáférést, amelyeket jelenleg az Integritás Hatóság sem láthat;
• a vagyonnyilatkozatok tartalmának egységesnek kell lennie: hazai és külföldi vagyonelem és érdekeltség: az összes jövedelem, ingóság, ingatlan, immateriális jószág, ajándék, befektetés, pénzügyi követelés, kötelezettség, egyéb pozíciók és érdekeltségek (azok is, ahol nincs javadalmazás).

A rendszer az Integritás Hatóság szerint folyamatos ellenőrzést biztosíthatna. „Megfelelő technikai támogatás és kialakítás esetén ez ma már gyakorlatilag tetszőleges gyakorisággal, automatikusan, minimális érdemi emberi időráfordítással megvalósítható” – áll a közleményben.

„Elengedhetetlen egy olyan kultúra kialakítása és elősegítése, amelyben a bevallás alanyai az átláthatóságot és elszámoltathatóságot támogatják és képviselni akarják. Ezt a kultúrát a törvényi akaratnak is támogatnia kell” – írta Biró Ferenc.

Vagyonnyilatkozatra az Integritás Hatóság szerint kötelezni kell „a teljes közszférát, továbbá minden olyan személyt, aki valamilyen forrás/támogatás/közbeszerzés/állami tulajdon elosztásában, gazdálkodásában döntési vagy engedélyezési jogkörrel rendelkezik”.

Az elektronikus bevallási rendszernek biztosítania kell azt is, hogy az adott tisztségviselők az előző bevallásai is hozzáférhetők legyenek.

Nem mindenki esetében lehetne nyilvánosságra hozni a vagyonbevallást, ehhez a beosztások kockázati besorolása alapján kell kialakítani a rendszert – javasolja az Integritás Hatóság.