A Megafon beperelte a Telexet, hogy írjuk ki, nem közpénzből működnek

Három sajtóhelyreigazítási pert indított a Telex ellen a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft., mert szerintük megalapozatlanul állítottuk, hogy közpénzből működnek, illetve, hogy juthatott közpénz is a cégbe. Álláspontjuk szerint „független forrásokból működnek”, tevékenységükhöz „se közvetlenül, se közvetett módon” nem kapnak közpénzt. A Megafon szerint cikkeink valótlan és megalapozatlan tényállításokat tartalmaznak, valamint valós tényeket – és ezzel a Megafont – hamis színben tüntetik fel.

Az első per pénteken indult, ebben az eljárásban egy november 25-i cikkünket kifogásolják. Tényfeltáró anyagunkban a kormányzati szimpátiáját nem titkoló Alapjogokért Központról írtunk, amelynek működéséhez legalább két és fél milliárd forinttal járultak hozzá 2013 óta a magyar adófizetők. Annak jártunk utána, hogyan kapcsolódik össze az Orbán-kormány, és a kormányzati retorikát szajkózó, jól felépített influenszerhálózat, és hogy juthat-e vajon közpénz a pártalapítványon és más alapítványon keresztül a szervezethez.

A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Az alapítványnak az a szerepe, hogy a központi forrásból kapott pénzeket továbbadja, többségében a kormány politikáját támogató civil szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet az a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti. Ez utóbbi és a Megafon közös jellemzője, hogy a közmédiában és más kormánypárti médiumokban gyakran szereplő Kovács István vezető szerepet tölt be mindkét szervezetben. Ő az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, és ő az, aki létrehozta a Megafont.

Az érintett cikkünk írásakor megkerestük az Alapjogokért Központot és a Megafont is. A Megafon egyáltalán nem válaszolt, az Alapjogokért Központ csak egy semmitmondó választ küldött, és egyben elutasította a közérdekű adatigénylési kérelmünket. A Megafon tehát nem árulja el, pontosan miből jön össze annyi pénz, amiből aztán több millió embert elérő, kormányzati narratívát erősítő Facebook-kampányokat finanszíroznak.

A pénteki tárgyaláson a Telex indítványozta, hogy a bíróság idézze be tanúként Kovács Istvánt, a Megafon képviselőjét, és kértük Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ képviselőjének tanúként való meghallgatását is. Az indítványokat a bíró elutasította, a tanúkat nem idézték be a tárgyalásra.

Miért közügy?

Nagyon fontos aspektusa a történetnek, hogy a Telex szerint közügyről van szó. Hiszen a kormányt és annak kommunikációját támogató szervezetek finanszírozásáról, azok átláthatóságáról, vagy épp átláthatatlanságáról van szó. A magyar Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata szerint a közügyekkel kapcsolatos beszéd – tehát így cikkünk is – kiemelt alkotmányossági védelmet élvez. Az Alkotmánybíróság egyik határozata például kimondja, az állami szervek ellenőrizhetősége a polgárok demokratikus önkormányzásának lehetőségét biztosítja, így a polgároknak alapvető joguk van ahhoz, hogy a közügyeket érintő kérdésekről információhoz jussanak. És az AB kimondta azt is, a szólásszabadság különleges védelmet követel akkor, amikor a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti.

Márpedig a Megafon rendkívül aktív a magyar közéletben. A brutálisan sok elköltött hirdetési pénz miatt valószínűleg szinte minden olvasó találkozott már a tartalmaikkal a Facebookon. A Megafon 8-10 ember – jellemzően a kormánybarát médiából kikerült figura – posztjait támogatja. Ők magukat véleményvezérnek nevezik, de abból kiindulva, hogy a mondanivalójuk mindig 100% átfedésben van a kormány aktuális üzeneteivel, a propagandista kifejezés sem túlzás rájuk.

A Megafon nagyjából a tavalyi ellenzéki előválasztással párhuzamosan emelkedett a legtöbbet költő magyar facebookos közéleti hirdetők közé, év végére pedig átvették az első helyet ezen a listán – ami különösen úgy nagy szó, hogy a Facebook Ad Library 2019 áprilisa óta dokumentálja ezeket a pénzmozgásokat, vagyis bő egy év hátrányból indult a Megafon. December 31-én pedig átlépték az 500 millió forintos álomhatárt is. Ebből 182 milliót decemberben hirdettek el, vagyis ha tartják ezt a tempót (és a választás előtti időszakban valószínűleg fogják is tartani), márciusban meglehet akár az egymilliárd is.

A Megafon alapállítását, miszerint a közösségi médiában a jobboldali-konzervatív vélemények el vannak nyomva, nem támasztják alá sem a Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a témába vágó kutatások.

A Megafon hirdetési stratégiája a nyers erő elvén alapul, nem igazán törődnek a reklámok célzásával különféle célcsoportokra, inkább azt próbálják elérni, hogy szó szerint a csapból is az ő üzeneteik folyjanak. Minderről itt írtunk bővebben.

A pénteken indult ügyben január végén várható ítélethirdetés, amiről természetesen beszámolunk majd, csakúgy, mint a másik két Megafon által, lapunk ellen indított per esetében.