Elértünk egy újabb álomhatárt: átlépte a félmilliárd forintot a Megafon facebookos reklámköltése

A bő egy éve létrejött Megafon központ annak idején azzal az önmeghatározással indult, hogy „profi Facebook-harcosokat” képeznek majd, akiknek segítenek a közösségi médiában elnyomott hangjuk felerősítésében. Ebből a gyakorlatban aztán az lett, hogy

óriási hirdetési pénzekkel támogatják 8-10 ember – jellemzően a kormánybarát médiából kikerült figurák – posztjait.

Ők magukat véleményvezérnek nevezik, de abból kiindulva, hogy a mondanivalójuk mindig 100% átfedésben van a kormány aktuális üzeneteivel, a propagandista kifejezés sem túlzás rájuk.

Nagyjából a tavalyi ellenzéki előválasztással párhuzamosan emelkedett a Megafon a legtöbbet költő magyar facebookos közéleti hirdetők közé, év végére pedig átvették az első helyet ezen a listán – ami különösen úgy nagy szó, hogy a Facebook Ad Library 2019 áprilisa óta dokumentálja ezeket a pénzmozgásokat, vagyis bő egy év hátrányból indult a Megafon. December 31-én pedig átlépték az 500 millió forintos álomhatárt is;

a 2022-es évet pontosan 503 782 484 forint elköltésével a háta mögött kezdte a szervezet.

Ebből 182 milliót decemberben hirdettek el, vagyis ha tartják ezt a tempót (és a választás előtti időszakban valószínűleg fogják is tartani), márciusban meglesz az egymilliárd is.

Csak hogy tudjuk hova tenni ezt az összeget: a költési toplistán második helyen a magyar kormány áll 469 millióval, aztán a Fidesz 328-cal, majd az Ezalényeg baloldali propagandalap 130 millióval (a teljes 80-100 aloldalból álló Ezalényeg-hálózat költése ennek nagyjából a duplája lehet). Az összes magyar nyelvű politikai hirdetés 4,1 milliárd forinttal gazdagította a Facebookot az elmúlt bő két és fél évben.

A Megafon 500 milliója összesen 12 oldal fizetett posztjaira ment el, ezek között van két, már törölt, illetve sorsára hagyott oldal is (saját bevallásuk szerint azért indítottak újat a gazdáik, mert „cenzúrázta őket a Facebook”). A Megafon weboldalán a kezdetek óta a támogatott partnerek között szerepel a népszerű ősfideszes publicista, Bayer Zsolt neve is, érdekes módon azonban az ő posztjait egyetlen alkalommal sem szponzorálták még.

Hogy mindezt miből finanszírozzák, arról annyit lehet tudni, hogy saját bevallásuk szerint nincs közpénz a háttérben. Erről itt írtunk bővebben.

A Megafon alapállítását, miszerint a közösségi médiában a jobboldali-konzervatív vélemények el vannak nyomva, egyébként nem támasztják alá sem a Lájkbajnokság sorozatunk tapasztalatai, sem a témába vágó kutatások.

A Megafon hirdetési stratégiája a nyers erő elvén alapul, nem igazán törődnek a reklámok célzásával különféle célcsoportokra, inkább azt próbálják elérni, hogy szó szerint a csapból is az ő üzeneteik folyjanak. Vagyis aránylag kevés posztot szponzorálnak, de azokat sok pénzzel, alkalmanként akár több millióval; így elérve azt, hogy ezek a posztok gyakorlatilag minden magyar facebookozó üzenőfalára eljussanak. Mivel jellemzően videós bejegyzéseket terjesztenek hirdetésként, és a videók megtekintési adatai publikusak, nagyjából az is látszik, mekkora az elérése a kampányaiknak: karácsonykor például 3 nap alatt 5 millió megtekintése volt a megafonos szponzorált videóknak. (A nem szponzoráltaknak jellemzően pár tízezer jön össze.)

Bár a pénzért vett elérésük óriási, a megafonos influenszerek 2-3 kivételtől eltekintve nem éppen kirobbanóan népszerűek: pár tízezer követőjük van, és nem is özönlenek őrült módon a lájkok a bejegyzéseikre. Az egyik decemberi héten például a Megafon központi oldala 4 millió forint elköltésével is csupán 2000 lájkot, kommentet és egyéb reakciót kapott a bejegyzéseire, vagyis nagyjából kétezer forintért vette a lájkok darabját.

A Megafon fő terepe a Facebook, de YouTube-on is aktív. Itt jóval kevesebb pénzt költenek, a publikus adatok szerint 18 millió forint az eddigi számlájuk. Érdekes viszont, hogy itt nem a saját, hivatalosan támogatott influenszereik csatornáiról szponzorálnak videókat, hanem egy Budapest beszél nevű, tőlük papíron teljesen független, de tematikában, irányultságban abszolút egyező oldalról.

Az Állami Számvevőszék tavaly nyáron az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy a közösségi médiában megjelenő politikai-közéleti jellegű hirdetések „nem szoríthatók be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé”. Emiatt annak idején a fideszes Koncz Zsófia az időközi választás előtt szabályosan költhetett többet csak facebookos hirdetésre, mint amennyiben törvény meghatározta a teljes kampányköltési keretét.

Frissítés!!!

Cikkünk megjelenését követően az Állami Számvevőszék jelezte, hogy a közösségi médiában megjelenő fizetett politikai tartalmak azért nem minősülnek politikai hirdetésnek, mert a választási eljárásról szóló törvény definíciója szerint csak a sajtótermékben vagy a filmszínházban közzétett tartalom számít ebbe a kategóriába. Azonban a hivatalos kampányidőszakban használatuk kampánytevékenységnek minősül, ezért az egyéni jelölteket, jelölő szervezeteket fokozott felelősség terheli a választások tisztaságának megőrzéséért az 5 millió forintos keret betartása szempontjából.