Izrael: Péntek este kiterjesztjük a szárazföldi műveleteket a Gázai övezetben

Egy a Gázai övezetben tartózkodó újságíró készítette az alábbi videót az értékelése szerint katasztrofális helyzetről, amelyet a szerinte „példátlan”, egyre intenzívebb izraeli légi támadások idéztek elő:

(Haaretz)

Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel elfogadta azt az arab államok által előterjesztett határozatot, amely humanitárius tűzszünetre szólítja fel a feleket a Gázai övezetben. A határozatot 120 tagállam támogatta, 45 tartózkodott, és 14 szavazott ellene, köztül Izrael és az Egyesült Államok.

A BBC azt írja, hogy a határozat a humanitárius tűzszüneten és a segélyek beengedésén felül a fogva tartott civilek azonnali és feltétel nélküli szabadon engedésére is felszólít. A Hamász fegyveresei 225 embert is túszul ejthettek Izraelben, akiket aztán a Gázai övezetbe hurcoltak. A magyar kormány négy magyar állampolgárságú vagy származású túszról, köztük két gyerekről tud.

A Közgyűlés azután szavazott a határozatról, hogy a Biztonsági Tanács az elmúlt két hétben négyszer is döntésképtelennek bizonyult. Csak a Biztonsági Tanács határozatai a jogilag kötelező érvényűek, viszont azokat a vétójog miatt nehézkesebb is elfogadni. A Közgyűlésben nincs vétójog, és a határozatok nem is kötelező érvényűek, de a globális álláspontok indikátoraiként politikai súlyuk van.

(Sky News)

„Nem fogok arról beszélni, hogy részletesen ismertessem az izraeli kollégáinkkal folytatott beszélgetéseinket és az információáramlást. Azt hiszem, ez nagyon meggondolatlan lenne részemről” – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Kirby azt sem akarta elárulni, hogy a Biden-adminisztráció bízik-e abban, hogy Izrael teljes mértékben átgondolta egy szárazföldi művelet következményeit, sőt az Egyesült Államok általában sem hajlandó kommentálni a Gázai övezetben indított vagy tervezett izraeli szárazföldi műveleteket. „Erről nekik kell beszélniük, és meg kell tudniuk válaszolni a tervezésük megalapozottságára és a végrehajtásuk hatékonyságára vonatkozó kérdéseket” – mondta a szóvivő.

Kirby ugyanakkor annyit megjegyzett, hogy az amerikai kormány feltett Izraelnek néhány „nehéz kérdést”:

„Tudják, mik a célok? Mi a stratégia? Hogyan és mikor lesz ennek vége? Mert, ismétlem, a saját tapasztalatainkból megtanultuk, hogy fel kell tenni ezeket a kérdéseket.”

(CNN)

„Megismétlem a felhívásomat a közel-keleti humanitárius tűzszünetre, az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására és az életmentő ellátmányok szükséges mértékű szállítására. Mindenkinek vállalnia kell a felelősségét. Ez az igazság pillanata. A történelem fog ítélkezni mindannyiunk felett” – írta António Guterres ENSZ-főtitkár az X-en.

Fokozódik az izraeli légi nyomás a Gázai övezeten, ami a légi csapások számának növekedése mellett a telekommunikáció teljes kieséséből is látszik.

A Sky News közel-keleti tudósítója szerint az épp kibontakozó események „nagyobb horderejűek”, mint amit az elmúlt néhány hétben láthattunk. Az egyre intenzívebb bombázással az izraeli erők feltehetően a szárazföldi műveletek péntek estére ígért kiterjesztését készíthetik elő.

(Sky News)

Izrael fokozódó légi csapásai közepette újabb tízkamionnyi segélyszállítmány érte el a Gázai övezetet – jelentette be John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. De továbbra is több üzemanyagot kell a területre juttatni – tette hozzá.

(Sky News)

„Abszolút hiszünk abban, hogy ha szünetet lehet tartani, hogy lehetővé váljon a túszok szabadon bocsátása, akkor ezt mi teljes mértékben támogatnánk, és úgy gondoljuk, hogy Izraelnek is támogatnia kellene. Aktív beszélgetéseket folytattunk velük erről.” – mondta John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

Kirby szerint bármilyen erőfeszítést támogatnak, amely előmozdítja a túszok szabadon engedését, és ennek érdekében továbbra is nyomást gyakorolnak a régióbeli partnereikre is.

(CNN)

A növekvő számú és beszámolók szerint a korábbi napoknál jóval intenzívebb izraeli légi csapások közepette a Gázai övezetben szinten minden telekommunikációs csatorna használhatlanná vált. A segélyszervezetek is arról tettek jelentést, hogy nem érik el a helyszínen lévő kollégáikat.

A Palesztin Vörös Félhold közleménye szerint „teljesen megszakadt a kapcsolat a gázai műveleti irodával és az összes ott dolgozó csapatunkkal”.

„Mélységesen aggódunk amiatt, hogy csapataink képesek lesznek-e továbbra is biztosítani a sürgősségi orvosi szolgáltatásokat, különösen mivel ez a fennakadás érinti a központi 101 segélyhívó számot, és akadályozza a mentőautók érkezését a sebesültekhez és a sérültekhez” – tették hozzá.

Az ActionAid nevű nemzetközi jótékonysági szervezet is arról számolt be, hogy nem éri el a helyszínen tartózkodó kollégáit, ezért komolyan aggódnak az ő és minden gázai lakos biztonságáért. „Ez az elszigeteltség tovább fokozza a már így is súlyos humanitárius válságot átélők szenvedését a civilek légi bombázásának fokozódása közepette” – írták.

(CNN, BBC)

A Gázai övezetben a sűrű bombázások közepette gyakorlatilag elérhetetlenné vált az internet – jelentette a hálózati adatforgalmat figyelő NetBlocks:

Ugyanerről számolt be az Independent tudósítója is. „Jelenleg nem tudok elérni senkit Gázában – semmi sem megy át, úgy tudom, hogy a hálózat elment az egész övezetben” – írta:

Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy az elmúlt éjszaka folyamán „célzott támadást hajtottak végre a tenger felől” a Gázai övezet déli részén. Azt írták, a Hamász katonai infrastruktúráját vették célba, és „a Hamász kommandós haditengerészeti erői által használt táborban tevékenykedtek” – közölték az Izraeli Védelmi Erők (IDF).

Az akcióban az izraeli haditengerészet hajói és repülőgépei is részt vettek. „A katonák a rövid rajtaütés után elhagyták a területet” – írta az IDF. Hozzátették, hogy ez a művelet különálló volt a Gázaváros külvárosában csütörtök este végrehajtott szárazföldi rajtaütéstől.

(Sky News)

A Gázavárosban működő Sifa kórház alatt rejtőzik a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet vezérkara és fő műveleti központja – mondta Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője. A Hamász reakciója szerint az IDF állításai minden alapot nélkülöznek.

A Hamász valóságos föld alatti várost épített ki az övezet északi része alatt, különösen a legnagyobb gázai kórház, a Sifa alatt berendezett bunkereiben. A külföldi médiának tartott tájékoztatón Hagari azt mondta, hogy a Hamász a Sifa kórház alatti központjából irányítja az Izrael elleni támadásokat. “Konkrét bizonyítékaink vannak arra, hogy terroristák százai özönlöttek be a kórházba, hogy ott elrejtőzzenek az október 7-i mészárlások után. Izraelnek információi vannak arról, hogy a kórházon kívülről több alagút vezet ehhez a föld alatti bázishoz, így a Hamász vezetőinek nem kell belépniük a kórházba az eléréséhez, ugyanakkor az egyik kórteremből is van lejárat a komplexumba – mondta Hagari.

“A Hamász terroristái a Sifa kórházban és más gázai kórházakban terroralagutak hálózatával működnek. A Sifa nem az egyetlen ilyen kórház, hanem csak egy a sok közül. A Hamász rendszerszerűen használja a kórházakat.”

Az izraeli hadseregnek tudomása van arról is, hogy a Hamász a kórház alól irányítja az Izrael elleni rakétaindításokat, és fegyvereket is tárol az ezerötszáz ággyal és négyezer alkalmazottal rendelkező egészségügyi intézmény alatt – mondta. “A Hamász terroristái éppen azért működnek a kórházakban, mert tudják, hogy az izraeli hadsereg különbséget tesz terroristák és civilek között. […] Ha az egészségügyi létesítményeket terrorista célokra használják, a nemzetközi jog értelmében elveszíthetik védelmüket a támadásokkal szemben" – tette hozzá.

A 13-as kereskedelmi tévé jelentése szerint 30-40 ezer gázai civil is menedéket keresett a kórház térségében a háború kezdete óta, és a csatorna szakértői szerint izraeli túszokat is fogva tarthatnak ezen a helyen.

(MTI)

Kétnapos, nagyszabású hadgyakorlatot tartanak az iráni szárazföldi erők – jelentette a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség pénteken. Összesen négy harci egység vesz részt az Iszfahán tartományban megtartott hadgyakorlaton, az ország középső részén. A célja a gyalogság műveleti felkészültségének ellenőrzése, páncélozott járművek, rakéták, az elektronikus hadviselés és egyéb új fegyverek tesztelése.

A hadgyakorlatot a hírügynökség jelentése szerint a „legutóbbi fenyegetések miatt hajtják végre”. A gyakorlat utolsó két fázisában a szárazföldi erők partvédelmi manővereket, éjszakai műveleteket és ellentámadásokat fognak gyakorolni „a régióban az esetleges offenzíva esetére.”

Irán a Gázai övezetet irányító palesztin terrorszervezet, a Hamász (és az Izraelt Libanonból héba-hóba rakétázó Hezbollah) támogatója, és az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei a gázai konfliktus kezdete óta többször óva intették, hogy ne avatkozzon be. Az iráni külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy ha folytatódik az övezet izraeli ostroma, akkor az „ellenállás tengelye” nem marad tétlen.

(MTI)

A fegyveres konfliktus kezdete óta először léphetett be a Gázai övezetbe pénteken a nemzetközi vöröskereszt orvoscsoportja – közölte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) helyi vezetője. Fabrizio Carboni azt mondta, hogy a csoport egy több kamionból álló humanitárius konvojjal együtt érkezett az övezetbe. Hozzátette, hogy a sérülések súlyosságának függvényében legalább ezer, de akár ötezer fő ellátására is elegendő eszközellátmányt vittek magukkal. Ugyanakkor ez a segítség is csak részlegesen tudja enyhíteni a Gázában dolgozó egészségügyi személyzetre nehezedő óriási terheket.

„Sebészcsapatunk és orvosi felszereléseink segítenek enyhíteni a gázai orvosokra és ápolókra nehezedő rendkívüli nyomást. Azonban sürgősen szükség van a biztonságos és tartós humanitárius segítségnyújtásra. A humanitárius katasztrófa óráról órára súlyosbodik” – áll az ICRC közleményében.

A Gázai övezetet uraló Hamász terroristái október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, több mint 1400 embert meggyilkoltak, további mintegy háromezret megsebesítettek, valamint mintegy 230 embert elraboltak és túszként tartanak fogva.

A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli válaszcsapásokban azóta már több mint 7300 ember halt meg a Gázai övezetben, a sebesültek száma pedig a 19 ezerhez közelít.

(MTI)

Az orosz külügyminisztérium meghívására Moszkvába látogató Hamász-küldöttség a palesztin kérdés, az egész térség és az emberiség jövőjéről tárgyalt, „amely különbözik attól a jövőtől, amelyet az Egyesült Államok felvázol” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek Musza Abu Marzuk, a Hamász politikai bizottságának tagja és külügyi osztályának vezetője pénteken Moszkvában. Szerinte a Hamász Oroszországba invitálása a jelenlegi konfliktus idején

„üzenet az egész világnak, hogy Oroszország a Hamászt nem terrorista mozgalomnak, hanem népének érdekeit védő és az igazságért harcoló felszabadító mozgalomnak tekinti”.

„Ezt a háborút a Nyugat, Amerika, Nagy-Britannia és Franciaország indította el, és a háború minden feltételét Izrael teremtette meg a Jeruzsálemmel kapcsolatos és ciszjordániai fellépésével, a Gázai övezet blokádjával és a palesztin foglyokkal szembeni magatartásával” – mondta.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak az nyilatkozta, hogy a Hamász-küldöttségének nincs kapcsolata a Kremllel, és moszkvai látogatása során nem lesz „Kreml-programja” sem. Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem aggódik-e amiatt, hogy Izrael a látogatás puszta ténye miatt is felháborodott, kijelentette: „Adott esetben nincs mit hozzátennem.” Hangsúlyozta, hogy az orosz hatóságok folytatják a kapcsolattartást a konfliktusban érintett összes féllel.

Az izraeli külügyminisztérium korábban a Hamász-küldöttség moszkvai látogatását orosz részről „a terrorizmus legitimációjának” nevezte. A tel-avivi orosz nagykövetség pénteken nyilatkozatban reagált, szerintük Oroszország fellépése elsősorban a Gázai övezetben lévő túszok szabadon bocsátására, valamint az orosz és más külföldi állampolgárok evakuálására irányul.

(MTI)

A többi országénál „pozitívabb és figyelmesebb” módon kezeli a Gázai övezetben lévő orosz állampolgárságú túszok szabadon bocsátására vonatkozó orosz kérést a Hamász – jelentette ki Musza Abu Marzuk, az iszlamista palesztin szervezet politikai bizottságának tagja és külügyi osztályának vezetője pénteken Moszkvában a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek.

„A legtöbb izraeli [túsz] valamilyen más állampolgársággal is rendelkezik. Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és számos ország intézett hozzánk megkeresést a Gázai övezetben fogva tartott állampolgáraival kapcsolatban, köztük orosz barátaink is. Az Oroszországtól érkező kérést az Oroszországgal való kapcsolatok jellege miatt kedvezőbben és figyelmesebben kezeljük, mint a többit” – mondta Abu Marzuk.

Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a Hamász a túszokat elsősorban izraelieknek tekinti, nem pedig azon országok állampolgárainak, ahonnan érkeztek: „Nem oroszokat, franciákat, amerikaiakat vagy más külföldieket ejtettünk foglyul. Nekünk minden elfogott izraeli, bár az elsődleges állampolgárságukra hivatkoznak abban a reményben, hogy ez megmenti őket.”

Korábbi hivatalos orosz közlés szerint a konfliktusban 23 orosz állampolgársággal rendelkező áldozat vesztette életét, további három embert a Gázai övezetben tartanak túszul, ahonnan Oroszország és a FÁK-országok mintegy ezer állampolgára kérte a kimenekítését.

(MTI)

A hadsereg készen áll, az izraeli kormány azonban inkább várna a Gázai övezetbe tervezett szárazföldi akció elindításával – írta a New York Times. A lap szerint Benjámin Netanjau kormánya inkább időt adna a tárgyalásokra, hogy kihozzák azt a legújabb hírek szerint 229 izraeli foglyot, akiket a Hamász terroristái hurcoltak el az október 7-i véres támadásuk után.

Tény, hogy a Hamász felszámolására tervezett szárazföldi katonai akció időpontja egyre húzódik, az izraeli haderő továbbra is tüzérségi és légicsapásokkal operál. A Gázai övezetben végrehajtott akciók palesztin adatok szerint már több mint ötezer áldozatot szedtek a 2,3 millió ember lakta, mindössze 360 négyzetkilométeres területen, ahol több mint egymillió ember volt kénytelen elhagyni otthonát.

A szárazföldi akciónak azonban rengeteg kockázata van, a sűrűn lakott, alagúthálózatokkal átszőtt területen utcai harcokba keveredve nehezen tudná érvényesíteni erőfölényét az izraeli hadsereg. Korábban az Egyesült Államok elnöke, és még egyértelműbben a francia elnök is óvott a behatolástól. Emmanuel Macron egynesen hibának nevezte a tervezett akciót.

Netanjahu ugyan legutóbb úgy nyilatkozott, hogy lesz ilyen támadás, ám az a tény, hogy időpontot hangsúlyozottan nem mondott, nyitva hagyta a kaput a további tárgyalásokhoz. Közben mérhetően csökkent az invázió társadalmi támogatottsága is Izraelben: egy hete 65 százalék támogatta a szárazföldi akciót, ez az arány mostanra 29 százalékra esett, 49 százalék szerint „jobb lenne várni a támadással”, 22 százalék bizonytalan a kérdésben.

Részletes gyűjteményt publikált a CNN azokból a felvételekből, amelyeket maguk a Hamász fegyveresei készítettek a támadásuk alatt, mielőtt likvidálták őket. A testkamerás videók egy része már korábban is nyilvánosságra került, ez a gyűjtemény azonban még egyértelműbben megmutatja, hogy a terroristák október 7-i támadásának célpontjai leginkább civilek voltak.

A felvételeken a kibucok lakóházait lövő fegyveresek láthatók. Helyenként az izraeliek ellenállása is látszik, némelyik testkamerás videó a terroristákat ért találatokat rögzítette.

Máshol az látható, ahogyan megindulnak motorjaikkal Gázából, vagy az, ahogyan túszokat ejtenek a határtól 15 kilométerre tartott Nova zenei fesztiválon, ahol a terroristák hatalmas mészárlást végeztek a fesztivál látogatói között, 260 embert megölve. Egy helyen a fegyveres céltalanul a mobil vécék fülkéit lövi, hogy a fegyvertelen civilek elbújva se élhessék túl a támadást.

Az is kiderül azonban a felvételekből, hogy az izraeli hadsereget mennyire váratlanul érte a Hamász támadása, amely könnyedén hatolt át a Gázai övezet körül húzódó izraeli védelmi rendszeren.

Az izraeli hadsereg megerőstette, hogy 229 elrabolt izraeliről tud, akiket a Hamász és kisebb részben az Iszlám Dzsihád hurcolt Gázába az okóber 7-i támadása során – írta a Haaretz. Ez az izraeli hadsereg szóvivője szerint amellett a négy túsz mellett értendő, akiket az elmúlt napokban engedett szabadon a terrorista szervezet. Korábban 222, majd 224 túszról szóló jelentések jöttek. A túszok többsége civil, köztük nők és gyerekek, de vannak katonák és rendőrök is az elhurcoltak között. A Hamász támadása során 1400 embert ölt meg, évtizedek óta ez a legsúlyosabb veszteség, ami az országot érte.

Izrael gázai válaszcsapásai során palesztin források szerint már több mint ötezer ember vesztette életét, javarészt civilek. A támadások Izrael szerint a Hamász rejtett állásait célozzák, ám ezek sokszor lakott területekbe vannak beágyazva.

A Hamászt támogató Irán az ENSZ közgyűlésén csütörtökön bejelentette, hogy kész lenne átvenni a túszokat, cserébe hatezer, terrorizmussal kapcsolatos vádakkal, Izraelben őrzött paleszin fogoly szabadon engedéséért.

Az Iránnal jó kapcsolatokat ápoló Oroszország szerint – amely tegnap a Hamász delegációját is fogadta Moszkvában – közölte, hogy nem látja tarthatónak a túszok kiszabadítását, amíg nem lép érvénybe tűzszünet Gázában.

Az ilyen értelmű határozatok eddig zátonyra futottak az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Előbb az Egyesült Államok vétózott meg egy tervezetet, amely nem mondta ki határozottan, hogy Izraelnek joga van az önvédelemre, majd a kínai és orosz vétón akadt fenn egy amerikai javaslat, amely viszont nem fektetett elég hangsúlyt a tűzszünet fontosságára és inkább a korábban hiányolt elemre fókuszált, amely kimondja Izrael jogát az önvédelemre – azaz teret enged a Gázai övezetet célzó izraeli légicsapásoknak.

Az ENSZ folyamatosan tárgyal Izraellel arról, hogyan lehetne biztosítani a Gázai övezet civil lakosságának rendszeres ellátását. Azonban a technikai és biztonsági problémákon túl a megegyezést nehezíti az izraeli kormányzatra nehezedő belpolitikai nyomás is

– mondta pénteken a világszervezet humanitárius koordinátora, Lynn Hastings. Pénteken nyolc, élelmiszert, gyógyszereket és ivóvizet szállító kamion jutott be Gázába az Egyiptommal közös határszakasz egyetlen átkelőhelyén keresztül. Hastings szerint komoly kihívást jelent a prioritások meghatározása, első körben igyekeznek például javítani a mintegy 100 inkubátorban fekvő baba és az 1000 körüli dialízist (veseelégtelenség esetén a vér salakanyagoktól való megtisztítását) igénylő beteg helyzetén.

Az ENSZ adatai szerint a konfliktus során eddig összesen 74 kamionnyi segélyt sikerült bejuttatni a Budapest területének kétharmadát kitevő, 2,1 millió lakosú területre. Philippe Lazzarini, az ENSZ segélyezési főbiztosa szerint azonban ezek a szállítmányok csak „morzsák” az igényekhez képest.

(Guardian)

Annak ellenére, hogy az október 7-i terrortámadás után borítékolható volt egy minden korábbinál keményebb, a Hamász végzetes meggyengítését célzó izraeli válaszcsapás, a háború menetét nyilván nagyban befolyásolja az is, voltaképpen mit akar az izraeli közvélemény.

Ezért is fontos, hogy a Máriv izraeli lap által pénteken publikált közvélemény-kutatás szerint

• a megkérdezettek 29 százaléka támogatna egy átfogó szárazföldi offenzívát
• 49 százalék szerint „jobb lenne várni a támadással”
• 22 százalékuk nem tudja eldönteni, melyik opció lenne jobb

A lap felhívta a figyelmet arra, egy héttel ezelőtt még 65 százalékos volt a szárazföldi offenzíva támogatottsága, azaz a csökkenés még akkor is szignifikáns, ha figyelembe vesszük, hogy a felmérésben csak 522 izraeli állampolgárt kérdeztek meg, és a hibahatár több mint 4 százalékos. Az adatokból kiderül, hogy a válaszokat nem lehet ideológiai vagy demográfiai jellemzők alapján kategorizálni, a Máriv szerint ez is azt mutatja, hogy az izraeli közvéleményt leginkább a több mint 200, Hamász által elhurcolt túsz sorsa foglalkoztatja.

Ahogy arról részletesen is írtunk, annak ellenére, hogy Benjamin Netanjáhu szerdán bejelentette, hogy Izrael készen áll egy nagyszabású szárazföldi offenzívára, a belső viták és a küldő diplomáciai nyomás miatt az izraeli hadsereg egyelőre csak korlátozott betöréseket hajtott végre a Gázai övezet északi részén.

(Reuters)

Péntek reggel rakéta csapódott az Egyiptom területén található Taba városába, helyi források szerint az Akabai-öböl északi részén, az izraeli Eilathoz közel található település egyik „egészségügyi intézményében” hatan sebesültek meg. Korábban a Sínai-félszigeten 50 kilométerrel délebbre található Nuweibánál is rakétatalálatot észleltek.

A Tabát elérő rakéta az izraeli légvédelem szerint a Vörös-tenger felől érkezett, és valószínűleg a Nuweibánál becsapódó rakéta is – utóbbi kívül esik a Hamász rakétáinak hatósugarán. Egyelőre sem Egyiptom, sem Izrael nem nevezett meg felelősöket, azonban a rakétákat szinte biztos, hogy a Jemen egy részét ellenőrzésük alatt tartó, Irán által támogatott húszi gerillák lőtték ki Izraelre, azonban mindkét lövedék elvétette a célt.

A jemeni polgárháborúban a Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek által támogatott kormányerőkkel szemben 2014 óta derekasan helyt álló milícia korábban is bevetett ballisztikus rakétákat, azonban csak jóval közelebbi célpontok – például szaúdi olajkikötők – ellen. A múlt héten azonban egy amerikai romboló a Vörös-tenger felett már elfogott egy, Jemen irányából az 1400 kilométerre található izraeli partok felé tartó rakétát. Az incidens alapján azt lehetett feltételezni, hogy a húszik az eddig feltételezettnél nagyobb hatótávolságú rakétákkal is rendelkeznek.

(Reuters, Times of Israel)

A hosszú agóniát követően megválasztott amerikai házelnök, Mike Johnson csütörtökön azt mondta, hogy az Ukrajna és Izrael támogatására szánt támogatási kérelmet külön kellene kezelni. A republikánus politikus arra utalt, hogy nem fogja támogatni Joe Biden segélycsomagját, melynek 106 milliárd dolláros összegéből a két ország erőfeszítéseit támogatnák, de jutna még a mexikói határ védelmének megerősítésére és a csendes-óceáni térség is.

Johnson a Fox News hírtelevíziónak adott interjújában elmondta, hogy általában véve „aggályai vannak” Ukrajna finanszírozásával kapcsolatban, és úgy véli, hogy az Izraelnek szánt pénzeket máshol végrehajtott megszorításokból kell finanszírozni. Azonban a házelnök (a magyar fordítás megtévesztő, mivel a „speaker” valójában a többségi frakció vezetője, a törvényhozás menetrendjének meghatározója is) nem akarja elengedni, Ukrajna kezét, és elkötelezett a háború folytatása mellett: „Nem engedhetjük meg Vlagyimir Putyin győzelmét, mert az Kína étvágyát is megnövelheti, akár még egy Tajvan elleni invázióra is bátoríthatja Pekinget.” Az ukrán hadviselés támogatásával kapcsolatban a republikánus frakciónak átláthatósági és stratégiai kifogásai vannak, „tudni akarjuk, mi a cél ott, mi a végcél Ukrajnában”

(MTI, Politico)

A Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy két magyar állampolgárt is túszul ejtett a Hamász terrorszervezet: a nyolcéves Ellát és a tizenöt éves Dafnát is Gázába hurcolták.

A Heteknek most megszólalt a magyar származású édesanya, aki arról beszélt, hogy eleinte nem akarta elhinni, hogy az ő gyerekeit elvitték Gázába. „Egy képet küldtek, amin Ella látszott, meg volt sérülve a karja. Ő és Dafna is zokogott a felvételen” – mondta. Az édesanya ha tehetné, azt üzenné lányainak, hogy maradjanak erősek, mindent tegyenek meg, amit mondanak nekik, és tudják, hogy ő mindent megtesz, hogy hazahozza őket. „A Hamász terroristáinak pedig azt üzenném, hogy azonnal engedjék el lányaimat” – mondta.

Az édesanyával készült interjúról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy a csütörtök hajnali harckocsiportyát követően újabb, korlátozott szárazföldi támadásokat hajtott végre a Hamász gázai állásai ellen. A tüzérségi tűzzel, vadászbombázókkal és drónokkal támogatott gyalogság az Észak-Gáza városi területeire magát mélyen (de szó szerint mélyen) beásó terrorszervezet parancsnoki központjaira, páncélelhárító egységek számára előkészített állásaira és persze a Hamász harcosaira mértek csapást.

(Guardian)

Az elmúlt 24 órában az izraeli erők drónokkal és vadászgépekkel támadták a Gázai övezet központi részét, és több tucat Hamász-célpontot találtak el – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF). Telegram-csatornájukon azt írták, hogy a célpontok között voltak páncéltörő rakéták, katonai parancsnoki és irányító központok, valamint a Hamász tagjai. Hozzátették, hogy a csapatok a tevékenység végén elhagyták a területet, izraeli sérülésekről nem érkezett jelentés.

(BBC)

A Hamász által ellenőrzött Gázai övezet egészségügyi minisztériuma csütörtökön közzétette azok névsorát, akik állítása szerint meghaltak, amióta Izrael megkezdte megtorló támadásait a Hamász október 7-i terrortámadását követően, írja az MTI.

A 212 oldalas dokumentum szerint – ami felsorolja a meghalt palesztinok nevét, korát, nemét és személyi igazolványának számát is – 7028 ember halt meg az izraeli támadások következtében. A gázai hatóság információit és a listán szereplő összes név hitelességét nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

A dokumentumot azért adták ki, mert Izrael és az amerikai kormány korábban megkérdőjelezte a gázai egészségügyi minisztérium adatait. „Nem vehetünk készpénznek semmit, ami a Hamásztól származik, beleértve az úgynevezett egészségügyi minisztériumot is” – mondta csütörtökön John Kirby, a washingtoni Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. Korábban Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy nem bízik ezekben az adatokban.

Jelenleg négy magyar állampolgárságú vagy származású túszról, köztük két gyerekről van tudomásunk Gázában, a kormány mindent megtett a biztonságba helyezésük érdekében, amit eddig megtehetett – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban. Azt mondta, erről kedden, szerdán és csütörtökön értesítették őket, részben az izraeli hatóságok, részben pedig maguk a családok. Részletek ebben a cikkben.

Az Egyesült Államok közölte, hogy csapást mért két létesítményre Kelet-Szíriában, azt állítva, hogy azokat iráni erők és Irán befolyása alatt álló milíciák használták, írja a BBC. A légicsapásokat Joe Biden amerikai elnök rendelte el.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közleményt adott ki, amiben azt írja, a „precíziós önvédelmi csapásokat” az Irakban és Szíriában lévő amerikai személyzet védelme érdekében hajtották végre, válaszul azokra a közelmúltban elkövetett támadásokra, amiket Irán által támogatott militáns csoportok hajtottak végre.

„Ezek az Irán által támogatott támadások az amerikai erők ellen elfogadhatatlanok, és véget kell vetni nekik. Irán el akarja rejteni a kezét és tagadni a szerepét ezekben a haderőink elleni támadásokban. Ezt nem hagyjuk” – mondta, hozzátéve, hogy további intézkedéseket tesznek, ha folytatódnak „Irán megbízottainak” támadásai az amerikai erők ellen.

Az Egyesült Államok a gázai háború kitörése után két haditengerészeti csapásmérő csoportot vezényelt a Földközi-tenger keleti medencéjébe, és közel-keleti bázisainak légvédelmét is megerősíti. Az iráni kliensek által végrehajtott támadások nyilvánvalóan a konfliktus kiszélesítését célozzák, azonban a múltbeli példák alapján az USA a hasonló provokációkra csak korlátozott csapásokkal szokott válaszolni.

(BBC, Reuters)

• Tömegsírokba temetik az azonosítatlan áldozatokat a Gázai övezetben.
• Tankokkal hajtott végre rajtaütést az izraeli hadsereg Gáza északi részén.
• Macron szerint hiba lenne, ha Izrael szárazföldi inváziót indítana a Gázai övezetben.
• Izrael elhalaszhatja a szárazföldi offenzívát, hogy az USA légvédelmi rendszereket vihessen a térségbe.
• Orbán Viktor egyelőre nem utazik Izraelbe.
• Több segélyt adhat az EU Egyiptomnak részben a gázai helyzet miatt.
• 350 ezer palesztin maradhatott a Gázai övezet északi részén, borzalmas körülmények között.
• 500 terroristát képezhetett ki Irán az október 7-i izraeli akcióra.
• Erdoğan Izrael katonai akcióját elmebetegségnek tartja.
• Két magyar állampolgárságú lányt is túszul ejtettek a Hamász fegyveresei.
• A Hamász szerint körülbelül ötven túszt öltek meg az izraeli légicsapások a Gázai övezetben.
• Moszkvába látogattak a Hamász képviselői, Izrael elítélte a delegáció meghívását.
• Az USA mintegy ezer katonát küld a Közel-Keletre.