A budapesti metró hosszának sokszorosa lehet a Hamász alagútrendszere, ahol az elengedett túszokat is fogva tartották
2023. október 25. – 13:32
Az izraeli hadsereg korábban is azt feltételezte, hogy a Hamász fegyveresei által az október 7-i terrortámadások után Izraelből elhurcolt több mint kétszáz túszt a Gázai övezet alatti alagutakba vihették. Azóta a Hamász által egy másik idős tússzal együtt hétfőn este elengedett, 85 éves Jocseved Lifsic is megerősítette, hogy több kilométert kellett gyalogolniuk a mélyben, és az övezet alatt pókhálószerűen elterülő alagutakban tartották fogva őket több mint két héten át.
A Hamász az elmúlt közel 20 évben egy rendkívül kiterjedt alagútrendszert épített ki a terület alatt, amit a szakértők gázai metrónak kereszteltek el.
Persze a 365 négyzetkilométeres területen, ahol izraeli engedély nélkül se víz, se áram, se gyógyszer, se étel nincs, az alagutak nagy része csak akkora, hogy egy felnőtt fegyveres nagyjából elfér benne. Bár az Izraeli Védelmi Erők (IDF) évek óta próbálja feltérképezni és elpusztítani ezeket az alagutakat, valójában nagyon sok kérdés övezi őket, és főként Egyiptom irányába kiterjedt csempészutakként is szolgálnak.
Akár több száz kilométer hosszan elnyúlhatnak
A Gázai övezet sajátos jellegéből adódóan független szakértők nem tudták feltérképezni az alagútrendszert, ezért csak a Hamász és az IDF adataira támaszkodhatunk a föld alatti járatok hosszának megtippelésénél. Az iszlamista szervezet szerint legalább 500 kilométernyi alagutat alakítottak már ki, és az izraeliek szerint a megsemmisített járatokon kívül még mindig legkevesebb több tucat kilométerről van szó.
Az IDF 2021-ben kiadott egy térképet arról, hogy melyik alagutakat sikerült légicsapásokkal elpusztítania (itt, a BBC cikkében megtalálja). Izrael akkor azt állította, hogy több mint 100 kilométernyi föld alatti járatot rombolt le, de a Hamász akkor azt mondta, hogy mindössze az alagutak 5 százaléka sérült meg. Csak viszonyításként: a budapesti metróhálózat 39,4, a Londoni pedig 400 km hosszú.
Az IDF és a Hamász erőforrásai, eszközparkja és képzettsége összehasonlíthatatlan, normális körülmények között az iszlamista szélsőségeseknek esélyük sem lenne az izraeli hadsereg ellen. Ezért folyamodnak olyan taktikákhoz, amelyek szerintük valamennyire ellensúlyozzák az izraeli erőfölényt. Ilyen az alagútrendszer is, ami már az ókorban és a középkorban is hasonlóan segítette az ostrom alatt állókat, és most is elnyújthatja egy szárazföldi offenzíva megindítását.
A Hamász 2007-ben került hatalomra a Gázai övezetben, azóta Izrael és Egyiptom által is gazdasági blokád alá vonta a területet, ahol kevés a high-tech építőipari eszköz. Az alagutakat legtöbb esetben egyszerű eszközökkel ásták ki, és az izraeli szakértők szerint ezeknek az építésére használták fel a térségbe érkező betonszállítmányok jelentős részét, nem pedig a civil vagy humanitárius célokra, amire a tervek szerint mentek volna. A Hamász kritikusai szerint az elektromos hálózattal ellátott alagutakba fektetett erőforrásokból jobb lett volna civil óvóhelyeket és riasztórendszereket építeni, írja a CNN.
A civil épületek között alakíthatták ki
Izrael évek óta próbálja különböző eszközökkel feltérképezni a hálózatot, de nincs könnyű dolguk. Az egyik nagy nehézség – mind a felderítésükben, mind a megsemmisítésükben – az, hogy a rendszer egy jelentős része Gázaváros és az északi részek alatt húzódik, ahol még most is több mint százezer civil tartózkodhat, miután sok százezren az izraeli felszólításnak megfelelően az övezet déli részére menekültek az elmúlt másfél hétben a terrortámadások után megindított légicsapások elől. Sokan nem akarják elhagyni otthonukat, mert azt feltételezik, hogy nem térhetnek majd vissza, de olyanok is voltak, akiket az IDF állítása szerint a Hamász nem engedett elmenekülni, és élő pajzsként használ.
Az egy dolog, hogy az alagútrendszer lakóházak, középületek, kórházak és iskolák alatt is húzódik, de sok bejáratot is hétköznapi épületekben alakítottak ki, ami tovább nehezítené egy szárazföldi offenzíva esetén az izraeli erők dolgát. A Hamász alagútjai azért hatékonyabbak, mint például az al-Kaida sivatagi, dombokban kialakított barlangjai, mert a civil épületek egy extra védelmi réteget biztosítanak.
Szakértők szerint fel kell készülniük arra, hogy az alagutakat telerakták csapdákkal, robbanószerekkel, de az IDF számára nagyon fontos, hogy a föld alatti labirintust megszüntessék, mert szerintük a Hamász ezekben tartja rengeteg fegyverét, sőt, számos parancsnoki és kommunikációs központját is itt alakította ki.
Egyiptom is fellépett már az alagutak ellen
Mikor a Hamász 2007-ben hatalomra került a Gázai övezetben, felpörgött az alagútbiznisz. 2010 körül volt, hogy 22 ezer palesztin dolgozott alagutakkal, volt, aki építette ezeket, mások például élelmiszert, fegyvereket, luxuscikkeket vagy kecskéket csempésztek ezeken keresztül. Volt olyan időszak, amikor nagyjából 2500 alagút nyúlt át csak Egyiptomba, bár miután Izrael enyhített az importszabályokon, ezek közül sokra már nem volt szükség.
Mindenesetre 2015 szeptemberében Egyiptom úgy ítélte meg, hogy a szélsőséges csoportok fegyvereket csempésznek a Gázai övezetből egyiptomi ellenállóknak, ezért szoros irányításuk alá vették a határ környékét, és elkezdtek tengervizet pumpálni az alagutakba. Az akció sikeres volt, kevesebb mint 20 alagút maradt használható. Alagútásók szerint Egyiptom ezzel az egy akcióval nagyobb károkat okozott a hálózatban, mint Izrael 20 évnyi bombázással.
Azonban ahogy most is, a Hamász elleni fellépés 8 éve is a helyi civileket érintette legrosszabbul. A Földközi-tengerből bepumpált sós víz beszivárgott a földalatti ivóvízkészletekbe, több ihatatlanná, veszélyessé vált. A tengervíz nem állt meg az alagutakban, hanem feltört, így a határkerítés 100 méteres körzetében sáros mocsárrá változtatta az utcákat, és tovább gyengítette az amúgy is rossz állapotú házak alapjait.
2014-ben Izrael is indított egy szárazföldi inváziót a Hamász alagútjai ellen. Akkor azt mondták, hogy 30 alagút több bejáratát is megtalálták, amiknek több mint a felét el is pusztították. A 2014-es gázai háború után az övezetet körülvevő falakat a Hamász aknászaira gondolva a föld alá is kiterjesztették; a terrorszervezet alagútfúró kedvét a betonelemek, illetve az azokba ültetett mozgásérzékelők hivatottak elvenni.
Az egyiptomi határ alatt azonban azóta is nagy a forgalom, sorra ássák alagútjaikat a csempészek. 2015 és 2020 között a relatíve rövid, 12 km-es szakaszon megint több ezer illegális járatot fedeztek fel, noha olyan hírek is voltak, hogy az egyiptomi határőrök alkalmanként mérges gázzal is elárasztottak néhány járatot.
