Armageddon tábornokot most a légvédelem éléről is leváltották

Kirúgták Szergej Szurovikint, azaz „Armageddon tábornokot” az orosz légierő éléről – írja az orosz médiára hivatkozva a Politico. Szurovikin akkor tűnt el a nyilvánosság elől, amikor Prigozsin megindult Moszkva felé. Állítólag tudott a Wagner-vezér terveiről.

Július közepén az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke szerint Szurovikin csak pihent, de augusztusban már az a hír járta, hogy házi őrizetben van. Bár elvileg nem indult nyomozás ellene, de nem hagyhatja el a házát, és vendégek is csak engedéllyel látogathatják.

Szurovikin 2017 óta vezeti a légierőt, és tavaly év végén az irányítása alá került az ukrajnai hadművelet is. hírhedt tábornok volt, az 1990-es években tüzet nyitott a demokráciapárti tüntetőkre. Az inváziót három hónapig vezethette, januárban lecserélték Valerij Geraszimovra.

Vlagyimir Putyin keddi beszédében kijelentette, hogy Oroszországban az inflációs kockázat növekszik, majd felszólította a kormányt és a központi bankot, hogy tartsák ellenőrzés alatt a helyzetet. Arról is beszélt, hogy országa előtt nagy gazdasági lehetőségek állnak.

Az orosz elnök a megoldandó feladatokat összetettségük miatt „kivételesnek” nevezte. Szerinte a helyzet továbbra is stabil, de ébernek kell maradni – utalt ezzel a gazdasági helyzetre is. Oroszországban a 2022-es két számjegyű infláció után tavasszal lassult az áremelkedés üteme, de az infláció a központi bank célértéke felett van.

Putyin azt mondta, hogy a költségvetés az előrejelzések szerint július és szeptember között többletet mutat majd. „Az év egészét tekintve a kiadások és a bevételek közötti többlet a tervezett szinten – a GDP 2 százaléka – lesz” – mondta. Az orosz jegybank igazgatótanácsa előző heti rendkívüli ülésén 350 bázisponttal, évi 12 százalékra emelte az irányadó kamatot, remélve, hogy így sikerül csökkenteni az inflációt.

A rubel árfolyama a közelmúltban jelentősen csökkent a főbb devizákkal szemben. Az orosz jegybank többször is megjegyezte, hogy az árfolyam-alakulás dinamikája nem kockáztatja a pénzügyi stabilitást.

(Reuters)

Andrzej Duda lengyel elnök szerint Oroszország jelenleg is azon dolgozik, hogy rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereket a lengyelekkel is szomszédos Belaruszba szállítson át.

Duda szerint a lépés az egész régió és a NATO biztonsági struktúráját is megváltoztathatja majd. A portugál elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján a lengyel elnök arról beszélt, hogy Putyin elkezdte végrehajtani, amit korábbi nyilatkozataiban már ígért, és megállás nélkül helyezi át a taktikai atomfegyvereket Belarusz területére.

Putyin és a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko az előző hónapban közölte, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereinek egy részét már Belaruszba költöztette, miután ezen tervüket már márciusban bejelentették.

A NATO főtitkára korábban veszélyesnek és vakmerőnek minősítette Moszkva atomfegyverekkel kapcsolatos retorikáját. Jens Stoltenberg júliusban még arról beszélt, hogy a katonai szövetség egyelőre nem tapasztalta, hogy Oroszország változtatott volna nukleáris fegyverekre vonatkozó hozzáállásán.

A taktikai atomfegyvereket harctéri használatra tervezték, rövid hatótávolsággal rendelkeznek.

(Guardian)

A dél-afrikai Johannesburgban ülnek össze a BRICS országcsoport vezetői keddtől csütörtökig egy csúcstalálkozóra, írja a Reuters. Igaz, a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magába foglaló csoport ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen nem lesz jelen, csak online csatlakozik.

A találkozó előtt Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök külön fogadta kedd délelőtt Hszi Csin-ping kínai elnököt:

„Osztjuk Hszi elnök úr nézetét arról, hogy a BRICS egy létfontosságú fórum, amely fontos szerepet játszik a globális kormányzás reformjában, valamint a multilateralizmus és nemzetközi együttműködés előremozdításában”

– mondta Ramaphosa a Hszivel való találkozó után. A kínai elnök pedig arról beszélt, biztos benne, hogy a csúcstalálkozó mérföldkő lesz a BRICS-mechanizmus fejlődésében.

Az egyelőre kérdéses, hogyan haladhat előre az országcsoport együttműködése: a dél-afrikai elnök szerint nem lesz szó a korábban Brazília által felvetett közös BRICS-valutáról, azonban a blokk új országokkal való kibővítése várhatóan a napirenden lesz. Dél-afrikai források szerint már több mint 40 ország jelezte, hogy szívesen csatlakozna a BRICS-hez, közülük pedig több ország is delegációt küld a találkozóra.

Orosz megszálló csapatok megsemmisített haditechnikai eszközeit állítják ki a kijevi Hrescsatik utcában, írja az Ukrinform. A hírügynökség szerint már 15 eszközt állítottak ki a belvárosi útszakaszon, a kiállítást pedig hivatalosan Ukrajna függetlenségének napján, augusztus 24-én nyitják majd meg.

A kiállításról Kijevben járó kollégáink is küldtek fotót:

Az Ukrajnában zajló háborút kitörése óta nagy erőkkel követjük, Nyilas Gergely és Huszti István kollégáink pedig most újra a helyszínről jelentkeznek beszámolókkal, riportokkal. Kijevben megnéztük azt a 102 méter magas szobrot, amely megmutatja, hogyan vetkőzi le Ukrajna végleg a szovjet múltat, Odesszában pedig azt mutattuk meg, hogyan élnek a helyiek a folyamatos orosz támadások árnyékában. Herszonban interjúztunk egy férfival, akinek fia oroszként is ukrán hazafinak érezte magát, Moszkva most terroristaként életfogytig börtönbe zárná, Krivij Rihnél pedig megnéztünk egy páncélozott kotrógépet, amely ezerszeresen felgyorsíthatja az aknamentesítést.

Görögországi látogatásán a szerb elnökkel és a bolgár miniszterelnökkel is találkozott Volodimir Zelenszkij – ez derül ki az ukrán elnök X-bejegyzéseiből.

„Egy nyitott, őszinte és gyümölcsöző találkozó Szerbia elnökével, Aleksandar Vučićcsal. Jót beszélgettünk az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásáról és a határok sérthetetlenségéről”

– írta a néhai Twitteren Zelenszkij, hozzátéve, hogy a találkozón szó volt „nemzeteink jövőjéről a közös európai otthonunkban”, és a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről.

Vučić találkozója némileg meglepő annak fényében, hogy a szerb elnök egyenesen Budapestről utazott Athénba, miután Orbán Viktor az autoriter internacionálé keretében egyeztetett vele is. A 444 számolt be arról, hogy az augusztus 20-i parádén is Orbán gondolatai a „magyar nyelv betiltásáról”, azaz feltehetően az ukrán nyelvtörvény körül forogtak.

Orbán pedig Vučićcsal ellentétben még nem fogadta kétoldalú találkozón az ukrán elnököt – Novák Katalin köztársasági elnök viszont épp Kijevbe tart Zelenszkij elnök meghívására.

Vučić mellett az ukrán elnök a bolgár miniszterelnökkel való egyeztetéséről is posztolt: „Megköszöntem Bulgária katonai és politikai támogatását. Gyümölcsöző beszélgetésünk volt tegnap Nikolaj Denkov miniszterelnökkel az Ukrajna-Balkán találkozón.”

Zelenszkij szerint az egyeztetésen szó volt a további együttműködésről, a Fekete-tenger biztonsági helyzetéről és az alternatív búzaszállítási útvonalak biztosításáról is.

Átnevezték a mahacskalai atlétikai stadiont – a kegyvesztett Jelena Iszinbajeva helyett a csarnok ismét a szovjet időkből örökölt „Munka” nevet viseli, írja a RIA Novosztyi.

A stadion 2017 óta viselte Iszinbajeva nevét, az orosz atlétika egykor nagyra becsült sportolónője azonban egy nemrég tett nyilatkozata alapján nem kíván közösséget vállalni az Ukrajna ellen háborúzó Oroszországgal. Azóta egyre több állami elismerésétől fosztanák meg a sportolónőt – Iszinbajeva esetéről itt olvashat bővebben.

Ukrajna egy dróncsapás során megsemmisítette az orosz légierő egyik nagy hatótávolságú szuperszonikus bombázóját, egy Tupoljev Tu-22-est – jelentette a BBC és az ukrán média. A közösségi médiában közzétett és a BBC által elemzett képeken egy Tu-22-es ég a Szentpétervártól délre fekvő Szolzseny-2 légibázison.

Az orosz védelmi minisztérium is említést tett egy szombati ukrán dróntámadásról. Azt írták, hogy moszkvai idő szerint este 10 órakor egy novgorodi katonai repülőteret ért támadás. „A drónt a repülőtér megfigyelőállása észlelte, majd kézifegyverekkel lelőtték. Egy repülőgép megsérült, a terrorcselekménynek nem voltak áldozatai. A keletkezett tüzet gyorsan eloltották” – közölte az orosz védelmi minisztérium. A minisztérium leírása, miszerint a drón egy „kopter típusú UAV” volt, egy olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható, kis hatótávolságú eszközre utal.

A közösségi oldalakon közzétett képek azt mutatták, hogy egy Tu-22-esnek tűnő gép nagy lángokkal ég. A BBC megerősítette, hogy valóban a Szolzseny-2 légibázis ellen történt a támadás, mégpedig úgy, hogy a felvételen látható vizuális nyomokat és részleteket összehasonlították a légibázisról készült korábbi műholdfelvételekkel. Az akkori időjárási körülmények – esős és borult idő – szintén megfeleltek a képeken látható időjárásnak.

Bár egy darab Tu-22-es elvesztése valószínűleg nem lesz nagy hatással az orosz légierő képességeire, ugyanis több mint hatvan ilyen bombázójuk van hadrendben, a művelet mégis rávilágít Ukrajna növekvő képességére, hogy mélyen az orosz területeken belüli célpontokat is tudnak támadni.

Új videót tettek közzé több Telegram-csatornán is a Wagner zsoldoshadsereg vezetőjéről, Jevgenyij Prigozsinról, írja a BBC és a Sky News. A videón a Wagner-vezér arról beszélt, hogy állítása szerint Afrikában van, a kontinenst pedig Oroszország „felszabadítja”.

A zsoldossereg június 23-24-i lázadása óta Prigozsin kerülte a nyilvánosságot – utoljára a szentpétervári Afrika-konferencián tűnt fel néhány fotó erejéig. A kedd reggel közzétett videó viszont az első videós nyilatkozata a bukott lázadás óta. A terepruhát viselő, kezében egy gépfegyvert tartó Prigozsin a filmben arról beszélt:

„A hőmérséklet ötven fok felett van – minden úgy, ahogy azt szeretjük. A Wagner-csoport naggyá teszi Oroszországot minden kontinensen, Afrikát pedig felszabadítja. Igazságot és boldogságot szolgáltatunk Afrika népeinek, az ISIS és az al-Kaída-féle banditák életét pedig rémálommá tesszük.”

Prigozsin hozzátette, hogy a Wagner folyamatosan új zsoldosokat toboroz, és a zsoldoscsoport „teljesíti az elé kitűzött célokat”. A Sky News és a BBC is kiemelte, hogy nem tudják beazonosítani egyértelműen, hogy a zsoldosvezér Afrikából tette-e közzé a videóját.

A kontinens egyébként valóban egyre fontosabb szerepet tölt be a Wagner életében: évek óta jelen vannak a Száhel-övezet több országában, és a nigeri puccs után az országot átvevő katonai junta arra kérte az orosz zsoldosokat, avatkozzanak be az oldalukon. A puccsról és a Wagner-csoport afrikai működéséről itt olvashat bővebben.

Dróntámadást észleltek Moszkva nyugati külvárosában és az Ukrajnával határos nyugat-oroszországi brjanszki területen, írja a Guardian. A Reuters tudósítója szerint „az ablakok is beleremegtek” a robbanásokba kedden, helyi idő szerint hajnali 3 óra körül, melyeket Ogyincovótól délre, Csaszci település közelében észleltek.

Négy robbanásról számoltak be, ami a Baza orosz médium szerint betörte egy magas lakóépület ablakait, és megrongáltak egy autót is. A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint egy időre lezárták a légteret az orosz főváros felett. A Sky News pedig arról ír, hogy a kedd hajnali támadásoknak legalább két sérültje volt.

Később az orosz védelmi minisztérium is közleményt adott ki az esetről: állításuk szerint a támadásoknak nem voltak sérültjei, és mind a négy drón Ukrajna felől érkezett. Az esetre ukrán részről még nem reagáltak, de hétfőn Andrij Juszov, az ukrán hírszerzés főigazgatóságának szóvivője azt mondta az RBC ukrán hírügynökségnek: „A hírszerzés folyamatosan dolgozik.”

Utoljára hétfőn hajnalban számoltak be az oroszok dróntámadásról Oroszország területén, az utóbbi időben pedig egyre több esetet jelentettek az orosz hatóságok. Rácz András Oroszország-szakértő szerint a jövőben megsokszorozódhatnak a hasonló támadások, feltehetően Ukrajna részéről – a szakértő helyzetértékelését itt olvashatja.

• Az oroszok szerint drónt észleltek a moszkvai régió felett, Moszkva lezárta repülőtereit.
• Befejezték a mentőakciót Csernyihivben a szombati rakétatámadás után.
• Nemi erőszak, gyilkosságok elkövetésével vádolják az Oroszországba visszatért Wagner-zsoldosokat.
• Ukrajna szerint nehéz a helyzet a keleti fronton, de további területeket szabadítottak fel.
• Oroszország nem örül annak, hogy Hollandia és Dánia F-16-osokat küld Ukrajnának
• Zelenszkij szerint amennyiben nem Ukrajna nyer, szomszédai is veszélybe kerülnek.
• A svédek nem tudnak Gripen vadászrepülőket adni Ukrajnának, mivel továbbra sem tudnak belépni a NATO-ba.
• Erdoğan szeptemberben találkozhat Putyinnal.
• Dánia után Görögországba utazott Zelenszkij, balkáni országok vezetőivel tárgyal majd.
• Az Egyesült Államok arra kéri az állampolgárait, hogy hagyják el Belaruszt.
• Görögország is részt vesz az F-16-os gépek ukrán pilótáinak kiképzésben.

A hétfői híreket ide kattintva olvashatják el.