Novák Katalin ma másodszor megy Ukrajnába, ahova Orbán Viktor a háború óta még nem látogatott el

Novák Katalin köztársasági elnök kedden előbb Kárpátalján találkozik ott élő magyarokkal, szerdán pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására részt vesz a Krími Platformon. Novák korábban bejelentette, hogy második kijevi útja előtt megáll Kárpátalján is, hogy a kárpátaljai magyarsággal ünnepelje augusztus 20-át. Az államalapítás ünnepét végül Magyarországon töltötte a köztársasági elnök, így augusztus 22-én ünnepli augusztus 20-át a magyarokkal.

Novák Katalin kijevi idő szerint 9 körül érkezett Beregszászba. A Telexhez eljutott dokumentum szerint a köztársasági elnök programja hasonló lesz ahhoz, mint tavaly novemberi látogatásakor. Lapunk információi szerint az augusztus 22-i úton először a magyar–ukrán határátkelőt látogatja meg a köztársasági elnök, majd Kárpátaljára megy, ahol

• találkozik Viktor Mikita kárpátaljai kormányzóval;
• részt vesz egy istentiszteleten;
• találkozik kárpátaljai magyar politikai, egyházi és oktatási vezetőkkel;
• ellátogat az egyik háborúban elesett magyar katona családjához;
• és elmegy kárpátaljai nagycsaládosokhoz, gyerekekhez is.

Az államfő szerdán a Krími Platform ülésén vesz rész. Ez egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezésére életre hívott nemzetközi fórum, amelynek célja, hogy Ukrajna konzultációkat folytasson és egyeztessen partnereivel a Krím félsziget orosz annektálásáról, az orosz megszállás következményeiről, és arról, hogy miként lehetne ezt a megszállást megszüntetni. A platform végső célja, hogy a félszigeten visszaállítsák az ukrán fennhatóságot. A platform hivatalosan 2021. augusztus 23-án, az első csúcstalálkozón indult útjára Kijevben. Az eseményen részt vett az akkori magyar köztársasági elnök, Áder János is.

Novák Katalin tavaly november 26-án utazott először Kijevbe a fekete-tengeri gabonakezdeményezés miatt. Erről azt mondta akkor az államfő diplomáciai igazgatója, hogy jól alakult a beszélgetés Zelenszkij és Novák között. Az út másik ága ekkor is Kárpátalja volt, ahol – hasonlóan a mostanihoz – többek között a helyi felsőoktatás és az egyházak képviselőivel, nagycsaládosokkal és a kormányzóval is egyeztettek.

Novák Katalinnak Kárpátalja

Novák útja fontos lépés az amúgy is terhelt magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatban. Mint emlékezetes, Magyarország nyáron például úgy hozott el kárpátaljai hadifoglyokat az oroszoktól, hogy arról Ukrajnával nem egyeztetett. De a feszült kapcsolat jelének lehetett értelmezni azt is, hogy 84 év után eltávolították a munkácsi turult.

Sándor Fegyir, Ukrajna új magyar nagykövetének befogadólevelét is csak öt hónappal később írta alá Novák Katalin. Ekkor az Index azt írta, egy, a köztársasági elnökhöz közel álló diplomáciai forrásra hivatkozva, hogy Novák Katalin azért késlekedik aláírni az új ukrán nagykövet befogadó nyilatkozatát, mert Volodimir Zelenszkij hónapok óta nem veszi fel neki a telefont.

A kijevi meghívó elfogadása mellett várható volt, hogy Novák megáll majd Kárpátalján is: a köztársasági elnök év elején is arról beszélt, hogy szerinte nagyon kevesen tudnak például a kárpátaljai magyarság létéről és problémáiról. Kárpátalja fontosságát Novák azzal fejezte ki, hogy azt mondta: amikor egy ország vezetőivel a háborúról beszélnek, minden alkalommal felhívja a figyelmet a Kárpátalján élő magyarok nehéz helyzetére.

Beszélt ekkor Novák többször is a kormánykommunikációval egybecsengően arról, hogy fegyverszünet, majd hosszú távú béke kell. De kiemelte, Ukrajna lerohanásával Putyin átlépte azt a határt, amelyre a nyugati világ egyszerre kiált fel, hogy ne tovább.

A nováki stratégia

A tavaly márciusban köztársasági elnökké választott Novák Katalin hivatalba lépésétől számítva más politikát képviselt Ukrajnával kapcsolatban, mint Orbán Viktor. Ez nagy valószínűséggel előre egyeztetett szerepleosztás a miniszterelnök és az államfő között. A miniszterelnök kivárt a bucsai mészárlás elítélésével, Novák, amint köztársasági elnök lett, Lengyelországba utazott, ahol elítélte a putyini agressziót. Ezután arról beszélt, hogy „Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót és Ukrajna fegyveres megtámadását. Követeljük minden háborús bűn kivizsgálását.”

Míg a kormány által mantrázott békepárti kommunikációt Novák megtartotta, azért feltűnően más irányvonalat képvisel, mint a békepártiság mellett csak Zelenszkijt és a brüsszeli szankciókat kritizáló Fidesz–KDNP. Novák tavalyi kijevi látogatásán is arról beszélt, hogy Putyin felelőssége ezért a háborúért kristálytiszta, „mi, magyarok a kezdetektől fogva kiálltunk a felesleges vérontás, fájdalom és szenvedés ellen”, míg a szankciókról is úgy beszélt, hogy hozzátette, elkötelezett Ukrajna szuverenitása mellett.

Novákkal ellentétben Orbán Viktor a háború kitörése óta még nem ment el Ukrajnába, Volodimir Zelenszkijjel csak Brüsszelben találkozott idén februárban, és ott fogtak kezet. Zelenszkij Orbánt is meghívta Kijevbe. Amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert idén a kormányfő ukrajnai útjáról kérdezték, azt válaszolta: Orbán majd akkor megy oda, „ha a találkozónak értelme van, és kézzelfogható eredmények lesznek például a kárpátaljai kisebbségek helyzetében”.