Novák Katalin: Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük

Novák Katalin elkötelezett Ukrajna szuverenitása mellett, de a szankciók racionális megközelítése mellett érvel, mert azok szerinte jobban ártottak nekünk, mint Oroszországnak – egyebek mellett erről is szó volt a magyar köztársasági elnök Neue Zürcher Zeitung svájci lapnak adott interjújában.

Felvetődött, hogy Magyarország nincs könnyű geopolitikai helyzetben, hiszen keletről az oroszok által indított háború, délről pedig a koszovói feszültségek okoznak kockázatokat. „Összefüggnek ezek a konfliktusok?” – kérdezték Nováktól. Ezzel vélhetően arra az általános vélekedésre utalva, hogy a Balkánon a szerbek kifejezetten szimpatizálnak az oroszokkal, és Koszovóban a szerb kisebbségnek van konfliktusa az albán többséggel. Orbán Viktor a Balkánon más európai vezetőkhöz képest sokkal jobban szimpatizál az oroszbarát Aleksandar Vučić szerb elnökkel és a szintén az oroszokhoz kötődő Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság ellentmondásos miniszterelnökével.

Novák nem válaszolt arra, hogy összefüggnek-e ezek a konfliktusok. Úgy véli, a Nyugat-Balkán stabilitása központi jelentőségű Európa stabilitása szempontjából, ezért fel kell gyorsítani az ottani országok uniós csatlakozási folyamatát.

Megemlítették a köztársasági elnöknek, hogy például Szerbia csatlakozásával kapcsolatban komoly jogállamisági aggályok vannak. (Egyes elemzők szerint Orbánék pontosan azért sürgetik például Szerbia csatlakozását, mert azzal bővülne az EU-n belül az Orbán által képviselt, de egyelőre marginálisnak tekinthető EU-s fősodor elleni, különutas politikai tábor.) Novák szerint vannak objektív kritériumok, különösen a gazdaságban, amelyeknek sok aspiráns már megfelel. „A jogállamiság sokkal szubjektívebb.” Itt nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az értékekre: A szerbek európai értékek szerint élnek, az életmódjuk európai, kulturálisan nagyon közel állnak hozzánk – vezette le Novák.

Mi hiányzik tehát Ukrajnának? Ők nem az európai értékekért küzdenek? – érkezett a kérdés. A kárpátaljai magyar kisebbségre utalva a köztársasági elnök arról beszélt, hogy Ukrajna olyan törvényeket hozott, amelyek sértik a kisebbségi jogokat, köztük a magyarokét is. Ez visszalépés, mert ezek a jogok az európai család magját alkotják – mondta.

„Ez az oka annak is, hogy Magyarország néha elég ambivalens retorikát használ, ha Ukrajnáról van szó? Különösen Orbán Viktor mutat rendszeresen nagy megértést Oroszország »biztonsági érdekei« iránt” – szólt a kérdés. „Az én véleményemre vagy Orbán Viktoréra kíváncsi?” – kérdezett vissza Novák Katalin. „Én az első pillanattól kezdve elítéltem az orosz agressziót. Egész Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ez kristálytiszta.”

A lap munkatársai felhozták, hogy a kormánypárti magyar médiában gyakran beszélnek az USA és Oroszország közötti proxy-háborúról, amelyben Ukrajna csupán bábuként jelenik meg. „Természetesen a nagyhatalmak a háttérben dolgoznak – ez minden nagyobb konfliktusnál így van” – mondta Novák, aki szerint viszont Ukrajna egy szuverén ország, amelyet megtámadott a szomszédja, és most mindent megtesz, ami emberileg lehetséges, hogy megvédje polgárait. Az ukránok a saját erejükből cselekszenek, de számos ország támogatja őket. Ez természetesen befolyásolja a háborús erőfeszítéseket.

„Oroszország nem érheti el katonai céljait, ezt nem engedhetjük meg. Hogy hogyan kezdődhetnének a béketárgyalások, hogyan lehetne a feleket tárgyalóasztalhoz ültetni, és hogyan vezethetnének ezek egy fenntartható és igazságos békéhez, arra senki nem tud választ adni”

– mondta a magyar köztársasági elnök.

Ön támogatja az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást? – jött a kérdés. (Itt a lap megjegyzi, hogy Novák Katalin nagyot sóhajtott.) „Támogatom a segítségnyújtást, de attól tartok, hogy a katonai segítségnyújtás tovább szítja a háborút. Ha kemény támadó fegyverekről van szó támadó akciókhoz, az gyorsan eszkalációhoz vezethet. Amikor a lakosság védelméről van szó, az már más tészta.”

(Érdemes megjegyezni, hogy katonai értelemben az esetek nagy részében nem lehet élesen különválasztani a támadó és a védekező fegyvereket. Egy tankkal például ki lehet lőni egy az országba betörő ellenséges harckocsit, ami civileket is veszélyeztet, így védve meg őket, de akkor az most támadó vagy védekező fegyvernek minősül?)

Novák szerint Magyarország azért sem szállít fegyvert Ukrajnába, mert akkor Kárpátalján keresztül mennének a szállítmányok, és veszélybe kerülnének az ott élő magyarok. (Egyébként ha tényleg csak ez lenne az ok, akkor egyértelműen vannak teljesen más irányban is Ukrajnába vezető útvonalak. Ha igény lenne rá, meg lehetne oldani, hogy ne Kárpátalján keresztül vigyék a fegyvereket.)

Megemlítették azt is a svájci lap munkatársai, hogy Orbán Viktor szerint az Oroszországra kivetett szankciók „kudarcot vallottak” és „öngyilkosságnak” tekinthetők. Novák erre azt mondta:

„A szankciókkal kapcsolatban egyensúlyt kell teremteni az ész és az érzelmek között. Természetesen érzelmileg cselekszünk, mert minket is érint, ami az ukrajnai harctéren történik. Magyarok is halnak meg a csatatéren. De ez nem akadályozhat meg minket abban, hogy racionálisan értékeljük a szankciókat. Nem hozhatunk folyamatosan újabb és újabb intézkedéseket Oroszországgal szemben anélkül, hogy egy pillanatra megállnánk, hogy megnézzük, mely szankciók működnek, melyeket kell megerősíteni, és melyeket nem.”

Találtak erre választ? – kérdezték tőle. „Egyedül én? Nem” – mondta Novák. „Magyarország az összes uniós szankciócsomagot elfogadta. A döntő fontosságú területeken, mint például az olaj, más országokkal közösen tárgyaltunk kivételekről. A büntetőintézkedéseknek komoly gazdasági károkat kell okozniuk Oroszországnak anélkül, hogy Nyugat-Európa fejlődését akadályoznák. A szankciók hatnak, de nekünk nagyobb kárt okoztak, mint Oroszországnak. Ezt nem szabad megengedni. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk erre, ahelyett, hogy csak Oroszország megbüntetésére összpontosítanánk” – vezette le. (Olyan gazdasági elemzéssel nem nagyon találkozni, ami azt támasztaná alá, hogy nekünk nagyobb kárt okoznak a szankciók, mint Oroszországnak. Se Oroszország, se Európa nem omlott össze, de világos, ki szív nagyobbat.)

Novák aztán hozzáteszi: „Én is amellett vagyok, hogy a lehető legjobban függetlenítsük magunkat az orosz gáztól és olajtól. De ehhez időre van szükség.”

Paks II is szóba került, „Magyarország számára nem olyan könnyű alternatívát találni a Roszatomnak” – mondta a magyar köztársasági elnök. Aztán Magyarország és Oroszország jövőbeni kapcsolatára utalva úgy fogalmazott: „Az viszont egyértelmű, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja, és ez nem fog változni. Ez az a keret, ami meghatározza majd az Oroszországgal való kapcsolatunkat.”

„Jelenleg azonban az a benyomásunk, hogy Magyarország kapcsolata mind az EU-val, mind az USA-val folyamatosan romlik” – érkezett a kérdés. „A külföldi szereplők erősen beavatkoznak Magyarország belügyeibe. Tevékenységükkel megpróbálják megváltoztatni a politikai vezetést és keresztény-konzervatív irányultságunkat. Magyarország kormányát azonban demokratikusan választották meg” – véli Novák.

Szerinte az EU-s jogállamisági vizsgálatok miatt Magyarország szuverenitása sérül. „Ezért is fennáll a veszélye annak, hogy a magyarok elveszítik az EU iránti egyértelmű támogatásukat.” Magát tulajdonképpen Magyarország első számú nagykövetének tartja, és azon van, hogy elmagyarázza a magyarok életmódját külföldön, és kompromisszumokat találjon az európai partnerekkel. „Hiszek az európai szemléletű együttműködésben, még akkor is, ha az intézmények néha rossz irányba mozdulnak el.”