Áder egyensúlyozó beszédével indulhat el a békülés Budapest és Kijev között

2021. augusztus 29. – 15:06

Áder egyensúlyozó beszédével indulhat el a békülés Budapest és Kijev között
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten Kijevben, a Parkovij konferenciaközpontban 2021. augusztus 23-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Vétók és hangos szóváltások után a gesztusokban is javulhatnak a magyar–ukrán kapcsolatok, miután a héten minden korábbinál egyértelműbben ítélte el Áder János Magyarország képviseletében az Ukrajna elleni orosz agressziót, Trianonhoz hasonlítva az ország területi csonkítását. Igaz, többen inkább csak a kisebbségi nyelvhasználatot érintő oktatási törvény kritikáját hallották ki a beszédből, ám az nem új elem a vitában, amelyben Magyarország a NATO-tagságot is bevetette. A gyakorlatban azonban eddig is kevesebb volt a valódi akadályoztatás, mint a diplomáciai zaj az oktatási törvény körül.

Új fejezet kezdetét jelentheti a magyar–ukrán kapcsolatokban Áder János nyilatkozata. A magyar államfő a héten nagyhatalmi agressziónak nevezte a Krím orosz elcsatolását Ukrajnától, Trianonhoz hasonlítva az ország területi csonkítását. Magyarország korábban kerülte azt is, hogy a nemzetközi szerződések – történetesen az Ukrajna területi épségét szavatoló Budapesti memorandum – megsértésének minősítse az Oroszország által kikényszerített határmódosítást, amelyet Moszkva egy vitatható körülmények között megtartott, az aktuális törvényeket figyelmen kívül hagyó helyi népszavazással támasztott alá.

Vitát is erősíthet, békülést is hozhat

A Krími Platform nevű, 46 állam képviseletében tartott nemzetközi konferencián elmondott beszéd azonban nemcsak a Krímről szólt, hanem sokkal inkább Kárpátaljáról és az ukrán oktatási törvényről: Áder az ukrán államot kritizálta a kisebbségek iskolai nyelvhasználatát érintő oktatási törvény miatt – amely négy éve tartja mélyponton a két ország kapcsolatát –, ezt a részt hangsúlyozva az is kihozható, hogy a magyar–ukrán viszony továbbra is kimozdíthatatlan a fagypont körüli állapotból. Paradox módon az orosz sajtó vagy az oroszbarátnak tartott Anatolij Sarij – akire az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat fenyegetésként tekint – ugyanezt a részt emelte ki, ahogyan sok ukrán sajtóorgánum is.

Az ukrán sajtó ezzel ismét azt látta bizonyítottnak, hogy Magyarország Oroszországnak tesz szívességet az ilyen nyilatkozatokkal, az orosz sajtó pedig azt, hogy az EU-ba igyekvő Ukrajna kisebbségpolitikája nem EU-konform, amit egy EU-tagállam kritikája is bizonyít.

A nyilatkozat azonban óvatos elmozdulást is jelenthet, ahogyan az is, hogy Áder – több megjelenthez hasonlóan – megkapta az ukrán elnöktől a Bölcs Jaroszlav Fejedelem Érdemrend első fokozatát.

Egyet ide, egyet oda

A képet árnyalja, hogy másnap Szijjártó Péter külügyminiszter orosz kollégáját, Szergej Lavrovot fogadta Budapesten. A sajtótájékoztatón is előjött ugyan Áder egy nappal korábbi beszéde, de az orosz külügyminiszer a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, Oroszország tudomásul veszi, hogy Magyarországnak kötelezettségei vannak az EU és a NATO tagjaként, beleértve eseténként – például az Oroszországot is érintő – szankciók támogatását, „még olyankor is, ha ez ellentmond Magyarország nemzeti érdekeinek”. Lavrov azonban megerősítette, hogy az orosz vezetés a magyar kormányt továbbra is jó szövetségesének tartja.

Ez utóbbi Ukrajnában azt a narratívát erősítheti, hogy a magyar kormány Oroszországnak tesz szívességet azzal, hogy fenntartja a feszültséget Kijev és Budapest között. Ez az értelmezés persze eltekint attól, hogy az oktatási törvényben lévő aggályokat az ukrán fél eloszlathatná, de ezzel nem siet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert 2021. augusztus 24-én – Fotó: Soós Lajos / MTI

Az ukrán nyelv erősítése gyengítette a kapcsolatot

Ukrajna az után fogadta el az ukrán nyelv nemzetiségi iskolákban való erősítését, hogy 2017. szeptember 1-jén életbe lépett az Ukrajna és EU között kötött társulási szerződés. Ennek 2014-es váratlan kijevi elutasítása indította el az emiatt végképp oroszbarátnak tekintett Viktor Janukovics elnök elűzését, ami után pedig Moszkva Kelet-Ukrajnában megsegítette az oroszbarát szeparatistákat, és elcsatolta a Krímet.

Az ukrán értelmezésben egyértelműen Oroszország által indított hibrid háború megállítása – amelyben legalább 11 ezer ember, köztük több mint háromezer civil vesztette életét – mindennél fontosabb, így bármi, ami a folyamatot nehezíti, Oroszország érdekét szolgálja. Kijev kizárólag ebből a szempontból vizsgálta a magyar lépéseket, amelyek összekötötték a magyar kisebbséget érintő problémák rendezését Ukrajna NATO-hoz és EU-hoz való közeledésével.

Először 2017 októberében vétózta meg a magyar fél a NATO külügyminisztereinek találkozóját Ukrajnával. Egy évvel később Magyarország a NATO és Ukrajna közös nyilatkozatával szemben vetette fel a vétót, ám ez végül elmaradt, miután a szövegbe bekerült a kisebbségek védelmének fontossága.

Külügyminiszteri szinten a NATO–Ukrajna-találkozók azóta sem jöttek létre a magyar állásfoglalás miatt, miután a magyar álláspont szerint nem módosították az oktatási törvényt, megnyugtató garanciákat adva arra, hogy a magyar nyelvű oktatás fennmarad a korábbi formájában. (A törvény szerint ötödik osztálytól egyre növelni kell az ukrán nyelven leadott tantárgyak számát. Ez egyébként csak az állami iskolákra vonatkozik, az egyházi kezelésben lévőkre nem.) Ukrajna szerint a törvényt összhangba hozták a Velencei Bizottság megállapításaival, további módosítást nem terveznek.

A kettős állampolgárság is támadási felület

Ukrajnában a kettős állampolgárság kérdése régi vita volt, de nemzetbiztonsági kockázatként 2014-től, a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai konfliktus után kezdtek rá tekinteni Kijevben.

A Szovjetunió megszűnésével, 30 éve függetlenné vált ország alkotmánya kimondta, hogy az ukrán állam csak az ukrán állampolgárságot ismeri el – de nem járt szankciókkal a második állampolgárság. Nem véletlenül viccelhette el az egyik legismertebb ukrán oligarcha, Igor Kolomojszkij a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdést azzal, hogy őt ez nem érinti, mert neki három is van. (Kolomojszkij ciklusokon átívelően befolyásos volt, Petro Porosenko alatt kormányzói pozícióhoz jutott, ám összeveszett az előző elnökkel, akivel szemben felépítette a tévécsatornáján népszerű tévésorozaton keresztül a színész Volodimir Zelenszkijt – aki azonban elnökké válása után igyekezett távolságot tartani tőle. Kolomojszkij így sem súlytalanodott el, a gazdasági életben most is képes erődemonstrációra.)

Idén azonban szankciókat is csatoltak az eddig csak politikai nyilatkozatokban elutasított kettős állampolgársághoz – igaz, az ukrán titkosszolgálat azért kiemelten figyelte Kárpátalján az egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgársághoz jutó magyarokat. A gyakorlatban ennek azonban így sem volt következménye, megszokott volt az ukrán oldalon az ukrán, a magyar oldalon a magyar útlevél felmutatása.

Idén márciusban azonban életbe lépett az az elnöki rendelet, amely megtiltja a kettős állampolgároknak, hogy állami hivatalt töltsenek be – ez hátrányosan érintheti a magyar közösség önkormányzati képviselőit, polgármestereit, amennyiben van magyar állampolgárságuk. Ugyanez igaz a román, a lengyel vagy a szlovák közösségre is – utóbbi esetben ráadásul mindkét ország elutasítja a kettős állampolgárságot, mégis van erre példa –, nem is beszélve az oroszról, ugyanis több mint egymillióan rendelkeznek orosz állampolgársággal is.

Júliusban életbe lépett az elnök támogatásával az ukrán nemzetbiztonsági tanács döntése is, amely szerint az állami, önkormányzati hivatalnokoknak vagyonbevallásuk mellett számot kell adniuk második állampolgárságukról vagy más országban érvényes letelepedési engedélyükről is. A Szlovákiában érvényes szabályozáshoz hasonló, amely szerint egy másik állampolgárság esetén automatikusan elvész az eredeti állampolgárság, egyelőre nincsen Ukrajnában, bár egy törvényjavaslatban, kifejezetten az orosz állampolgárságra kihegyezve már felmerült ez is.

A vétó nem blokkolás

A magyar kormány nem habozott, ha ukrán lépéseket kellett minősíteni – sokkal óvatosabb volt, ha Oroszországgal szemben kellett nyíltan állást foglalni, még ha a szankciók megvétózását nem vállalta is –, például amikor Szijjártó azt mondta, hogy a magyarok megfélemlítése és magyargyűlölet szítása továbbra is a központi kormányzati politikai szintjén van jelen Ukrajnában, miután tavaly decemberben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletén tartott razziát az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat.

De nem óvatoskodott a magyar kormány akkor sem, amikor Ungváron ismeretlenek felgyújtották a KMKSZ ungvári irodáját. Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet, fel sem merült, hogy a történtekhez nem feltétlenül ukrán szélsőségeseknek, hanem az orosz titkosszolgálatnak lehet köze. Ehhez képest a gyújtogatásért idén márciusban három, orosz kapcsolatokkal rendelkező férfit ítéltek el Lengyelországban, az általuk megnevezett megrendelő pedig az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőséges párthoz köthető férfi volt: a 45 éves Manuel Oxenreiter a héten halt meg szívrohamban Moszkvában, ahol ideje nagy részét töltötte.

Magyarország valójában visszafogottan élt a vétóval a NATO-ban. Tavaly Ukrajna új státuszt kapott, része lett a kibővített lehetőségek partnerség programjának (Enhanced Opportunities Partnership – EOP). Nem merült fel, hogy Magyarország ezt akadályozná.

Igaz, néhány hónappal korábban, 2020 februárjában már szembesülhetett a magyar diplomácia azzal, hogy a NATO nem nézi jó szemmel, ha egy tagja a katonai szervezetet használja fel egyéb vitái rendezésére. Erről a Direkt36 írt részletesen, megemlítve, hogy NATO-források szerint a szövetségesek úgy érzik, Magyarország nem értékeli az ukrán fél lépéseit, ezzel orosz érdekeket segít, különösen a paksi bővítés és a moszkvai irányítás alatt lévő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költözésének fényében.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere találkozik Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával Brüsszelben 2021. április 13-án – Fotó: NATO / Pool / Anadolu Agency / AFP

Budapest ezután békülékenyebb hangot ütött meg, Szijjártó nem sokkal később azért sem neheztelt, hogy egyik javaslatát sem fogadta el az ukrán oktatási miniszter. Az egyik szerint a magyar kisebbséget őslakosként ismerhették volna el Ukrajnában, mert rájuk nem vonatkozik az oktatási törvény ukrán nyelvvel kapcsolatos része, a másik az volt, hogy ukrán nyelvű tantárgyak helyett az ukrán nyelvórák számát növeljék az iskolákban. Az őslakostörvény azonban csak azokra vonatkozik, akiknek nincsen saját államuk – ilyenek a krími tatárok –, a nyelvórák számának emelése pedig az óraszámok növelésének lehetetlensége miatt nem jöhet számításba.

A gyakorlatban tehát a NATO és Ukrajna kapcsolattartása nem lehetetlenült el – ahogy idén egy hadgyakorlat is felmerült a felek között –, igaz, a magyar kormány szerint csupán arról van szó, hogy a fentiek katonai együttműködési kérdéskörbe tartoznak, nem pedig politikaiba.

Eközben Magyarország az EU–Ukrajna kapcsolatokat sem akadályozta, még ha a társulási szerződés felülvizsgálatának követelése – nem sokkal 2017-es életbe lépése után – magyar részről fel is merült. Idén októberben azonban már esedékes a társulási szerződés megújítása, és nincs jele, hogy ez elé Magyarország akadályt gördítene.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!