Áder kijelentésével izzasztották újságírók az orosz és magyar külügyminisztert

Mint arról beszámoltunk, az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov kedden Budapestre érkezett, hogy több, a két országot érintő témában tárgyaljon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón igen változatos témákban kérdezték őket, köztük Áder János szokatlanul erősre sikeredett felszólalásáról, írta a Hvg.hu.

Mint megírtuk, Áder ugyanis hétfőn úgy szólalt fel Kijevben a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozaton a Krím elfoglalása ellen, ahogy a magyar vezetés eddig még sosem tette. A magyar köztársasági elnök azt mondta, a magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója.

Áder ezután azzal folytatta, hogy Magyarország kiáll a „rokon fájdalom”, valamint a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán Ukrajna szuverenitása, valamint területi integritása mellett. Ez a kormány oroszbarát politikáját ismerve szintén különösen csengett.

Az Iszvesztyija újságírója számon is kérte a magyar külügyminiszteren Áder János álláspontját. Szijjártó ezután azt mondta, hogy Magyarország mindig is kiállt Ukrajna területi integritása mellett, majd azt, hogy a szomszédos országban magyarokat is érték hátrányok.

A kérdés az RTL Klub riporterét is foglalkoztatta, de ő nem Szijjártóhoz, hanem Lavrovhoz fordult azzal. Az orosz külügyminiszter erre válaszolva azt mondta, hogy a Magyarországgal való kapcsolatukat mindig is „a reális politikai érdekek” mentén építették, és ez a jövőben sem fog változni, írta a Hvg.hu.

Frissítés: Oroszország támadási kísérletként értékeli részvételt a Krími Platformon

Az MTI szerint Lavrov kérdésre azt is elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a Krími Platformot „teljesen üres, kilátástalan propaganda jellegű elképzelésnek”, olyan „ruszofób akciónak” tartja, amelynek célja álláspontja szerint az, hogy alájátsszanak mai, Ukrajnában tapasztalható „ultraradikális neonáci megnyilvánulásoknak”.

Lavrov szerint Oroszország számára ismertek azok a módszerek, amelyeket arra használnak, hogy efféle „értelmetlen akciókra kényszerítsék a szövetségeseket”. „Éppen ezért nem lepett meg bennünket, hogy ennek az elképzelésnek az alapját az Európai Unió és a NATO tagjainak hamisan értelmezett szolidaritása képezi” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.

Az MTI idézi Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai külügyminisztérium honlapján kedden megjelent állásfoglalását is: „Amint arra figyelmeztettünk, kénytelenek leszünk az egyes országok, nemzetközi szervezetek és képviselőik részvételét a Krími Platformon az Oroszországi Föderáció területi integritása elleni támadási kísérletként tekinteni, ami elkerülhetetlenül kihatással lesz kapcsolatainkra” – írta Zaharova. A szóvivő szerint az ukrán kezdeményezés „színtiszta populizmus, a valóságtól elrugaszkodott politikai előadás, amelynek célja csupán az, hogy megőrizze a Krím Ukrajnán belüli ideiglenes létének témáját az információs térben”.

A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.