Áder úgy szólalt fel a Krím elfoglalása ellen, ahogy a magyar vezetés még sosem

Sosem foglalt állást ilyen egyértelműen a Krím egyoldalú orosz elcsatolásával szemben hivatalban lévő magyar vezető, ahogyan azt Áder János tette Kijevben a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozaton. Az ukrán oktatási törvény felemlegetése miatt azonban Kijevben az első reakció inkább az, hogy a köztársasági elnök ismét az ukrán felet hibáztatja.

„A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója” – idézett az MTI a köztársasági elnök hétfőn mondott beszédéből.

Áder elmondta, hogy Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

A Kelet-Ukrajnában zajló – ukrán értelmezésben egyértelműen Oroszországgal folytatott – hibrid háború békés rendezése Áder szerint az egyetlen út. „Elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez” – vélekedett a köztársasági elnök.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el legnagyobb szomszédja, Ukrajna függetlenségét, és gratulált annak harmincadik évfordulójához.

Kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – emlékeztetett.

A nyelvtörvény ettől még problémás

Ezzel rátért arra, ami miatt az elmúlt években mélypontra jutottak a magyar–ukrán kapcsolatok: az iskolai nyelvhasználatot szabályozó oktatási törvényre, amely Budapest szerint a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásához vezet Kárpátalján. Ukrajna szerint erről nincsen szó, csupán az ukrán nyelv megismertetéséről, amely nagyon alacsony szinten van a kárpátaljai magyarság körében, megnehezítve ezzel a saját közösségük érdekérvényesítését is Ukrajnában. (A helyzetről itt olvashatja részletes elemzésünket.)

Áder kijelentette, „ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.

Ez olyan, mint Trianont mentegetni június 4-én

Az első reakciók Ukrajnában inkább arról szóltak, hogy a magyar félnek a Krímről szóló fórumon is a magyar kisebbség jutott az eszébe. „Sokaknak ez olyan, mintha az ukrán kormányfő elmenne június 4-én Budapestre és azt mondaná, hogy értjük a trianoni fájdalmat, de ne feledjük, milyen kisebbségpolitikát vitt Magyarország az előtte lévő évtizedekben” – mondta a Telexnek Dmitro Tuzsanszkij. Az ukrajnai politikai elemző szerint értékelhető lépést tett Áder, kérdés, hogy mennyire hallja ezt meg Kijev, amely érthetően érzékenyen reagál a nyelvkérdésre a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai szeparatisták orosz támogatása miatt.

Jellemző, hogy az orosz sajtó is elsősorban azt emelte ki a magyar államfő beszédéből, hogy kritikával illette a kisebbségeket érintő ukrajnai oktatási törvényt.

Egészében azonban a magyar fél rendezési szándéka erősebb nyomot hagyhat Kijevben, miután Magyarország az összes résztvevővel együtt aláírta a Krími Platform deklarációjának teljes szövegét, elítélve az ország területi megcsonkítását.

Mindez különös súllyal bírhat, tekintettel arra, hogy kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Budapestre látogat – szó lesz többek között egy vakcinagyár létrehozásáról is, amely licenc alapján Szputnyik V-t állíthat elő, amire hétfői sajtótájékoztatóján utalt Szijjártó Péter.