Olcsón megvenné, ezért levágott egy napenergia-telepet a hálózatról az oligarcha, aki kitalálta az ukrán elnököt

2021. július 25. – 11:20

frissítve

Olcsón megvenné, ezért levágott egy napenergia-telepet a hálózatról az oligarcha, aki kitalálta az ukrán elnököt
A TIU nikopoli napelemes áramtermelő telepe – Forrás TIU Canada / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Egy kanadai beruházó a napenergia-termelő erőművén keresztül érezhette meg, milyen könnyen ellehetetlenítheti a vállalkozásokat egy oligarcha. Az Ukrajnában is működő cég bíróságon próbálja megvédeni magát, bár kétségek merülhetnek fel az elfogulatlan döntés esélyével szemben. A megújuló energiára építő külföldi beruházásoknak azonban általában is gondjuk van az ukrán állammal, amely velük szemben 700 millió dollár tartozást halmozott fel a koronavírus-járvány kezdete óta.

Munkálatokra hivatkozva levágta tavaly márciusban az oligarchaként ismert Igor Kolomojszkij cége az ország energiahálózatáról azt a napenergiával áramot termelő telepet, amelyet a kanadai TIU hozott létre 2018-ban. A telep 15 hónapja nem termelhet áramot, mert a kábelt, amely az ukrán milliárdos érdekeltsége, a Nikopoli Vaskohó (NZF) területén halad át, mindeddig nem állították helyre.

Az ügyet hétfőn tárgyalja a másodfokú bíróság Ukrajnában, első fokon a cég veszített.

A kényszerszünetre ítélt telep beruházása 14 millió dollárba került, és további kétmillió dollártól esett el a termelés kimaradása miatt. A cégnek nem ez az egyetlen áramtermelő telepe, Ukrajna-szerte további 50 millió dollárt ruházott be az ágazatban 2016 óta, összesen 54 megawattos kapacitással.

A 10,5 megawatt termelési kapacitással rendelkező nikopoli telep nem túl nagy – a Paksi Atomerőmű legnagyobb teljesítménye ennek kétszázszorosa, bár ezzel már a világ legnagyobb naperőműve is vetekszik, igaz, a 2245 MW-os indiai Bhadla Solar Park négyezer hektáron terül el -, de Ukrajna eddig minden igyekezetével azon volt, hogy növelje energetikai függetlenségét, így minden olyan forrásnak, amely révén csökkenhetett az orosz energiaimport, kiemelt jelentőséget tulajdonítottak. Volodimir Zelenszkij elnök 2019-ben külön is megemlítette a TIU példamutatónak tartott beruházásárát.

Ukrajnában 2017 óta nyolcmilliárd dollárt fektettek be a megújuló energiára épülő áramtermelésbe. Egy időre sikerült is kiiktatni az orosz áram importját, ám ezt a közelmúltban Ukrajna ismét felújította. (A földgáz importját csak látszólagosan sikerült megszüntetni, valójában oda is érkezik orosz gáz, csak európai közvetítőkön keresztül.)

Nagy a bírói fluktuáció

„A hétfői perig már öt bírót mozdítottak el valamilyen okból az ügyről” – mondta a Telexnek a cég névtelenséget kérő kanadai tanácsadója. Szerinte akár ez is megtörténhet ismét, amivel tovább húzódik az ügy. De el is napolhatják az ülést, vissza is utalhatják első fokra, de akár a céget igazoló döntés is születhet. „Persze, legrosszabb esetben veszíthetünk is, bár a helyzet egyértelmű és bízunk abban, hogy a jogállamiság érvényesül Ukrajnában is, és mielőbb újra a rácsatlakozhatunk a villamosenergia-hálózatra.”

Az ukrajnai bíróságok függetlenségével kapcsolatban korábban is merültek fel kétségek, ahogyan kifogás érte az oligarchák befolyását és az ezt erősítő, de alsóbb szinteken is erős korrupciót is.

Joe Biden a júniusi NATO-csúcson arról beszélt, Ukrajnának még sokat kell tennie a korrupció visszaszorítása érdekében, hogy tagja lehessen a katonai szövetségnek. (Ez persze sokrétű nyilatkozat volt az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal való találkozója előtt, benne volt az is, hogy nem az Oroszországgal való területi konfliktus az akadály, azaz, ne próbálja meg Kijev minden áron katonai úton megoldani – ahogyan Grúzia próbálta sikertelenül 2008-ban -, de Oroszország felé is jelzés lehetett, hogy messze még az ukrán tagság, amit konkrétan a NATO sosem ígért meg, 2007-ben a tagjelöltséget sem kapta meg az ország.)

A hivatali korrupció az ukrajnai felmérésekben a társadalom szerint is a legfőbb gondja az országnak. „Az oligarchák bíróságra nehezedő befolyásolásáról is sokat lehet hallani, de mi a saját ügyünkben nem ebből indulunk ki” – mondta a tanácsadó, annak ellenére, hogy

áprilisban azért maradt el a másodfok ülése, mert a bíró hirtelen megbetegedett, és az épületben bombariadó volt.

Ami nem ment Simicskának, sikerült Kolomojszkijnak

Igor Kolomojszkij – aki kettős állampolgárságot tiltó ukrán törvényt azzal ütötte el, hogy neki három van, ukrán, ciprusi és izraeli – a 80-as években kezdett vállalkozásokba. Első nagy szerzeménye a kuponos privatizáció alatt épp a nikopoli vasmű volt. A csúcson hatmilliárd, de jelenleg is

1,8 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező 58 éves üzletember mindenben benne volt Ukrajna függetlenné válása óta a nehézipartól az olajkereskedelmen, légitársaságon, bankokon át a médiáig, és persze futballklubja is van.

A légitársasága csődbe ment, az ország egykor legnagyobb lakossági bankját, a Privat Bankot 2016-ban államosították. Kolomojszkij ma is vitatja a döntést, bár nem járt rosszul azzal, hogy 5,5 milliárd dollár hitelt helyezett ki hozzá köthető vállalkozásokhoz, majd a csődtől az állami bankkonszolidáció mentette meg.

2015 után azonban összekülönbözött Petro Porosenko elnökkel, Dnyipro megye kormányzói pozícióját is elveszítette. Ellenzékből azonban visszavágott az elnöknek: a televízióján keresztül felépítette az ismert humorista színészt Volodimir Zelenszkijt elnökjelöltnek – előbb egy filmsorozatban, aztán az életben -, aki nagy többséggel megnyerte az elnökválasztást, majd új pártjával a Nép Szolgája (SZN) a parlamentit is. Igaz, az új elnök igyekezett levakarni magáról a címkét, hogy ő Kolomojszkij embere volna.

Igor Kolomojszkij az ukrán futballszövetség ülésén 2015-ben – Fotó: Vladyslav Musienko / UNIAN / AFP
Igor Kolomojszkij az ukrán futballszövetség ülésén 2015-ben – Fotó: Vladyslav Musienko / UNIAN / AFP

A hatalomba közvetlenül nem is tért vissza Kolomojszkij, gazdasági befolyásával azonban továbbra is számolni kell. Rá is gondolhatott Biden, amikor az ukrajnai korrupció visszaszorításának fontosságáról beszélt: 2019-ben az FBI nyomozást indított Kolomojszkij ellen pénzmosás gyanújával, 2020-ban házkutatást is tartottak amerikai ingatlanaiban, idén pedig szankciókat vetettek ki ellene, megfosztva őt és családját az amerikai beutazási vízumtól.

Az Ukrán-Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint Kolomojszkij rengeteg kárt okoz Ukrajna tőkevonzó képességének az olyan akciókkal, mint amilyen a TIU elleni. Igaz, Andrij Gunder szerint

az oligarcha nincs egyedül azzal Ukrajnában, ahogyan fellép a kiszemelt cégekkel szemben: nehéz helyzetbe hozza, majd nyomott áron megszerezné.

A TIU ukrajnai vezetője, Vlad Lizunov az ukrajnai Amerika Hangjának azt nyilatkozta, hogy erre egyértelmű utalást is tett a Kolomojszkij – és két másik oligarcha, Gennagyij Bogoljubov és Viktor Pincsuk – érdekeltségében lévő vállalkozás.

A nikolpoli üzemhez kérdésekkel fordultunk, de a cég egyelőre nem reagált a Telex megkeresésére.

A covid óta csak áramot termeltek, pénzt nem

A kanadaiak szerint a legnagyobb fordulatokkal a legkülönfélébb szövetségek megkötésére képes Kolomojszkij akár Oroszországnak is szívességet tehet azzal, hogy ellehetetlenítve egy áramtermelő céget orosz és belarusz áramimportra kényszeríti Ukrajnát. Igaz, ehhez önmagában a 10,5 megawattos beruházás kevés, de tény, hogy Ukrajna rövid szünet után ismét vásárol áramot Oroszországtól és Belarusztól.

Az alternatív áramforrások ellehetetlenítése nyilván nem érdeke Ukrajnának, azt azonban feltehetően az ukrán állam sem feltétlenül bánná, ha az ágazatban minél több külföldi beruházás belföldi kézbe kerülne – más kérdés, hogy a folyamat a külföldi tőke beáramlását sokkal nagyobb mértékben veszélyeztetheti.

Mindenesetre tény, hogy az az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentése érdekében az ukrajnai energiaiparba az elmúlt években tolt nyolcmilliárd dollár nagy részét az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hosszútávú hitelei biztosították.

2020-ban Ukrajna energiaigényének 7,3 százaléka érkezett megújulókból, ezt 2030-ra 25 százalékra emelnék. Csakhogy az elmúlt másfél évben – a koronavírus világjárvány kezdete óta -

az ukrán állam nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, a megújuló energiából termelt áram átvételéért nem fizetett, így mostanra 700 millió dollár tartozást halmozott fel a külföldi beruházókkal szemben.

A megújuló energia területén is tapasztalható korrupció és az adósság ügye az Egyesült Államok külügyminisztere Antony Blinken kijevi látogatásakor zárt ajtók mögötti tárgyalások témája volt. Márpedig az euroatlanti integráció – amely a gyakorlatban szoros kapcsolatot, de sem NATO-, sem EU-tagjelöltséget nem jelent – a befektetések biztonsága, jogállami garanciák nélkül elképzelhetetlen.

Az elképzelések szerint Ukrajna zöldenergia fejlesztésére szánt kötvényeket bocsáthatna ki és szénemissziós adót vezethetne be a legnagyobb kibocsát nehézipari cégekre, ezzel a bevétellel biztosítva, hogy az zöldenergiáért fizet is az áramtermelőknek. Igaz, itt ismét az oligarchák érdeksérelméhez érkeztünk és kérdés, hogy a nyugati integrációt ígérő, de az utóbbi időben nacionalista hangot megütő Zelenszkij képes lesz-e keresztülvinni a tervet, és ha igen, az valóban a megújuló energia révén önellátó országhoz, vagy csupán a nehézipar leépüléséhez és a hitelek révén a függőség újabb szintjéhez vezet.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!