Egy újabb kárpátaljai katona esett el az orosz-ukrán háborúban

Ismét kárpátaljai emberáldozatot követelt Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja. Eduard Gorondi halálhírét a testvére, Szasko Gorondi közölte Facebook-oldalán. A bejegyzés szerint Eduard Gorondi 2014 óta szolgált az ukrán seregben.

(via Kárpátalja.ma)

Semmi jel nem utal arra, hogy Vjacseszlav Gladkov, az orosz belgorodi régió kormányzója találkozott volna a Kreml-ellenes orosz milíciával, az Orosz Önkéntes Hadtesttel, ami behatolt a belgorodi Novaja Tavolzsanka faluba június 4-én, és túszul ejtett két orosz katonát – írja a Kyiv Independent.

Az Oroszország területén tevékenykedő milícia azt ajánlotta fel a kormányzónak, hogy fegyvertelenül érkezzen egy mentőautóval tárgyalni a falu templomába. Gladkov a Telegram-csatornáján később megosztott egy videót, amiben azt ajánlotta fel a hadtestnek, hogy találkozzanak délután 5 és 6 óra között Scsebekino városában, ám semmi jel nem utal arra, hogy a találkozó és a foglyok átadása megtörtént volna.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap kora este azt közölte, hogy a nyugati katonai körzet és a határőrizet alegységei észlelték, amint „ukrán terroristák egy diverzáns és felderítő csoportja” megkísérelt átkelni egy folyón Novaja Tavolzsanka közelében. A tárca tájékoztatása szerint az ellenség, miután tüzérségi csapást mértek rá, szétszóródott és visszavonult.

Az elmúlt hetekben több támadás is történt az Ukrajnával határos Belgorodban, köztük egy nagyszabású, határon átnyúló támadás a múlt hónap végén, amely Moszkva szerint 70 támadó halálával végződött. Kijev tagadta a közvetlen érintettséget, és ismét azt állította, hogy a támadást orosz félkatonai erők hajtották végre. Korábban a Telex is beszámolt a Szabadságot Oroszországnak Légióról és az Orosz Önkéntes Hadtestről, aminek tagjai Putyin-ellenes oroszországi oroszok, akik az ukrán hírszerzés segítségével tevékenykednek. Vasárnap reggel a BBC azt írta az orosz hatóságok információi alapján, hogy a harcoknak újabb két halálos áldozata van.

Ma van Oroszország leghíresebb politikai foglyának, az orosz ellenzék bebörtönzött vezéralakjának, Alekszej Navalnijnak a születésnapja, aminek alkalmából hívei demonstrációkat szerveztek országszerte. Az OVD-Info orosz jogvédő csoport információ szerint több tüntetőt is letartóztattak Szentpéterváron és Moszkvában is, voltak, akik graffitiztek, míg mások szórólapokat osztogattak, egy nőt pedig azért hurcoltak el a rendőrök, mert egy fekete születésnapi léggömböt tartott a kezében – írja a SkyNews.

A Telegramra felkerült egy videó is, amin az látható, hogy a rendőrök elvezetnek egy fiatal férfit, aki egy „Vigyázzatok Oroszországra” feliratú pólót viselt:

Az ellenzéki politikus szövetségesei közzétettek egy bejegyzést Navalnij nevében, amiben többek között az áll, hogy „minden bizonnyal eljön majd az a nap, amikor Oroszországban nem lesz veszélyes kimondani az igazságot és kiállni az igazságért.”

Alekszej Navalnijt még 2015-ben három és fél év felfüggesztett börtönre ítélték az úgynevezett Yves Rocher-ügyben, amiről itt írtunk bővebben. 2020 augusztusában azonban novicsokkal mérgezték meg, ami után Németországban lábadozott. Az ügyészség szerint ekkor, de néhányszor előtte sem jelent meg a megadott időben a rendőrségen, ezért úgy döntöttek, letöltendőre kell változtatni a felfüggesztett börtönt. Azután került börtönbe, hogy berlini gyógyulása után visszatért Oroszországba. Eredetileg két és fél évet kapott, de aztán csalás és a bíróság megsértése miatt további kilenc évet, és azóta is folyamatosan indulnak ellene az eljárások.

Vlagyimir Putyin korábban azt is mondta, hogy nem lehet garantálni, hogy Navalnij élve kikerül a börtönből. Korábban itt és itt írtunk arról, hogy telnek a hétköznapjai a kínzásoktól hírhedt büntetőtelepen, ahol minden este nagy hangerővel bömböltetik Putyin beszédeit, így teszik még elviselhetetlenebbé Navalnij mindennapjait a börtönben.

Az Ukrajna elleni háború rendkívüli eszközöket kíván a politikától is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt folyamatosan bizonyítja attól kezdve, hogy tavaly februárban nem menekült el Kijevből, és ezzel sikerült egyben tartania, harcra, ellenállásra, kitartásra buzdítania az országát. Az ukrán elnök egy ideje név szerint is megköszöni videóiban egyes katonák hősiességét. Ahogy Zelenszkij elmondja: Ukrajna védelme, az akciók nem absztrakt dolgok, Ukrajna létezése egyes emberek hősies kiállásán is múlik.

A vasárnapi videóban így például az ukrán elnök kifejezte köszönetét Jaroszlav Kan ejtőernyősnek, aki harcolt Bahmutnál, Bilohorivkánál, Liszicsanszknál, Szoledarnál, Szvatovénál, Kremninánál, négyszer sebesült meg, orvosi kezelés alatt áll, de kész visszatérni a frontra.

„Köszönöm, Jaroszlav!” – mondja az ukrán elnök.

Mások mellett dicséretet kap egy tankelhárító rakétarendszert irányító parancsnok, vagy egy katona, aki pontos számításokat végzett a tüzérségnél. Az elnök aztán személyesen mond köszönetet a kárpátaljai 128. gépesített hegyivadász dandár néhány katonájának is. Ez az az egység, amelyben a legtöbb ukrajnai magyar szolgál. Elnöki köszönetet kap Olekszandr Hladis (Hladics?), Rosztiszlav Kmet, Olekszandr Sitykov, Olekszandr Kristapjuk, és Jaroszlav Niul, akit Zelenszkij „Jaroszlav Nyúlnak” ejt, de persze nem tudhatjuk biztosan, hogy ezek közül az emberek közül bárkinek lenne-e magyar gyökere. Egy biztos, mindannyian Ukrajnáért harcolnak.

Volodimir Zelenszkij közölte, hogy legalább 500 ukrán gyerek vesztette életét a háború kezdete óta. Az ukrán elnök órákkal azután adta ki közleményét, miután a mentőalakulatok megtalálták egy kétéves gyermek holttestét egy épület romjai között, amit rakéta találat ért a Dnyipróhoz közeli Pidhorodne városában. Az orosz támadásnak 20 sebesültje van, korábban Szerhij Lihak kormányzó arról számolt be, hogy öt gyerek sérült meg, hárman súlyos állapotban kerültek kórházba.

Zelenszkij nyilatkozatában az áll, hogy az elmúlt 16 hónapban több száz ukrán gyermek halt meg. A pontos számot nehéz megállapítani a folyamatos harcok miatt, valamint azért is, mert több terület jelenleg orosz megszállás alatt áll. Az ukrán történelem kiemelkedő alakjai lehettek volna, híres tudósok, művészek, sportbajnokok – tette hozzá az elnök, „meg kell nyernünk ezt a háborút, meg kell szabadítanunk a gyermekeinket az orosz terrortól” – mondta Zelenszkij.

(Guardian)

A Kreml-szóvivője, Dmitrij Peszkov a Rosszija-1 állami tévécsatorna riporterének arról beszélt, ha Nagy-Britannia után Franciaország és Németország is nagy hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának, akkor azzal „csak tovább fokozzák a feszültséget a háborúban”, írja a Guardian. Peszkov hozzátette, hogy a fegyverekről szóló tárgyalások már megkezdődtek az országok között.

Emmanuel Macron azt mondta, a Franciaországtól kapott rakétákkal Ukrajna végre elindíthatja a régóta tervezett ellentámadást, míg Németországtól Ukrajna Taurus cirkálórakétákat kért, amelyek hatótávolsága 500 kilométer.

Kevés fellelhető adat van arról, hogy az orosz–ukrán háború óta mennyien hagyták el Oroszországot. A Forbes adatai szerint 600 ezer és egymillió közé tehető ez a szám, a brit hírszerzés 1,3 milliós létszámot nevezett meg. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov tagadta, hogy az oroszok tömegesen távoznának, hogy elkerüljék a besorozást. A BBC ugyanakkor állítja, hogy az elmúlt 15 hónapban mintegy 155 ezer orosz kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt az EU országaiban, a Balkán, a Kaukázus és Közép-Ázsia több országában.

Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége szerint csaknem 17 ezren kértek politikai menedékjogot az uniós országokban, de csak körülbelül kétezren kapták meg. Az orosz belügyminisztérium szerint 2022-ben 40 százalékkal többen kértek külföldi útlevelet, mint egy évvel korábban.

A brit hírszerzés jelentése szerint Oroszországban tetőzik a paranoia, egyes tisztviselők úgy értelmezik a szigorú háborús törvényeket, hogy üldözik a sárga-kék színeket, ami a megtámadott Ukrajna jelképe. Egy május kilencediki jelentés szerint azért tartóztattak le egy ápolót, mert sárga-kék kabátot viselt a munkahelyére menet. Egy 22 éves férfit pedig azért tartóztattak le Szentpétervár mellett, mert sárga-kék zászlót mutogatott, amiről később kiderült, hogy az orosz légierőnek az egyik zászlaja. A letartóztatások kritikája váratlan oldalról érkezett: az ultranacionalista, háborúpárti Liberális Demokrata Párttól. Igaz a párt színeiben is szerepel mindkét pillanatnyilag üldözött szín.

Öt drónt lőttek le, négyet pedig megzavartak, és nem találták el célpontjukat a Krím-félsziget északi részén, Dzsankojnál – közölte vasárnap egy, a Moszkva által 2014-ben Ukrajnától elcsatolt félszigetre kinevezett orosz tisztviselő. Áldozatok nem voltak, de több házban betörtek az ablakok – írta Szergej Akszjonov, a Krím orosz támogatású közigazgatásának vezetője a Telegramon. Egy lelőtt drónról szóló hírt korábban a Kremlhez kötődő Shot hírcsatorna is közölte a Telegramon.

Egy fel nem robbant drónt találtak egy lakóháznál, ami miatt a környéken élő mintegy 50 embert ideiglenesen evakuálni kellett. A Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a jelentést.

Dzsankoj az Oroszország által megszállt Krím félsziget északi részén, a krími fővárostól, Szimferopoltól mintegy 93 kilométerre északra található. Oroszországnak katonai légibázisa van Dzsankoj közelében. A város emellett fontos vasúti és közúti csomópont, és az Ukrajna elleni háború egyes szakaszaiban központi szerepe volt a déli fronton harcoló orosz erők ellátásában – írta novemberben a Forbes. A drón lelövése utalhat arra, hogy a várt ukrán ellentámadás egyik célja egy stratégiai áttörés lehet délen. Az elmúlt hetekben egyre gyakoribbá váltak a dróncsapások Oroszországban és az oroszok által megszállt területeken, különösen a vasúthálózat és az olajfinomítók ellen. A várható ukrán ellentámadás nehézségeiről és irányairól Resperger István ezredes beszélt a Telex szombati cikkében. (Guardian, Kyev Independent)

A Moszkva által „barátságtalan országoknak” minősített újságírók nem vehetnek részt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASS orosz hírügynökséggel.

A Szentpétervári Gazdasági Fórumot 1997 óta tartják meg, célja, hogy népszerűsítése az orosz gazdaságot és annak eredményeit a nemzetközi befektetők körében. A fórumon néhány éve még nyugati országok és intézmények vezetői is részt vettek: köztük például IMF vezérigazgatója, a francia elnök és az olasz miniszterelnök is.

Több mint 25 év után ez az első alkalom, hogy megtiltották a nyugati újságírók részvételét.

A gazdasági fórum tisztviselői arról tájékoztatták például a londoni székhelyű hírügynökséget a Reuterst, hogy jóváhagyott akkreditációjuk ellenére nem vehetnek részt az eseményen.

A médiaszabadságra vonatkozó szigorú szabályok miatt kevés nyugati ország tudósítója tartózkodik jelenleg Oroszországban. Idén márciusban kémkedés vádjával őrizetbe vették a Wall Street Journal munkatársát, Evan Gershkovichhot. Ő az első külföldi újságíró, akit a hidegháború lezárulta óta letartóztattak Oroszországban.

(Kyiv Independent, Reuters)

Az orosz hatóságok közlése szerint újabb két ember halt meg az Oroszország területén lévő, határ menti Belgorod régióban, írja a BBC. A helyi hatóságok szerint a halálesetekért Ukrajna volt a felelős, Ukrajna állítása szerint azonban az oroszok azokat az orosz harcosokat próbálták meg célba venni, akik a moszkvai kormány ellen küzdenek.

Az elmúlt hetekben több támadás is történt az oroszországi régióban, köztük egy nagyszabású, határon átnyúló támadás a múlt hónap végén, amely Moszkva szerint 70 támadó halálával végződött. Kijev tagadta a közvetlen érintettséget, és ismét azt állította, hogy a támadást orosz félkatonai erők hajtották végre. Korábban a Telex is beszámolt a Szabadságot Oroszországnak Légióról és az Orosz Önkéntes Hadtestről, aminek tagjai Putyin-ellenes oroszországi oroszok, akik az ukrán hírszerzés segítségével tevékenykednek.

Zelenszkij ukrán elnök egy videót osztott meg arról, hogy túlélők után kutatnak egy emeletes épület romjai között, amit orosz rakátatámadás ért – írta a BBC. A Kyev Indepedent vasárnap reggel azt közölte: egy kétéves gyerek meghalt, 22-en pedig megsérültek a Dnyipro közelében fekvő Pidhorodne városában. Korábban Szerhij Lihak kormányzó arról számolt be, hogy öt gyerek sérült meg, hárman súlyos állapotban kerültek kórházba.

Kijevet is támadták vasárnapra virradóra, de a légvédelem jól működött, egyetlen rakéta sem csapódott be a főváros utcáira. Ukrajna egészére légiriadót rendeltek el. Oroszország nem kommentálta a legutóbbi eseményeket. Az ország északi részén fekvő Szumiban 87 robbanást jegyeztek fel. Ugyancsak robbanások voltak az oroszok által megszállt Bergyanszkban és Melitopolban is.

• A párizsi tenisztornán egy ukrán teniszezőnő nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével.
• Négyre emelkedett a belgorodi támadások civil áldozatainak száma.
• Lukasenko egy csütörtöki találkozón arról beszélt, csak azt a hibát követte el Oroszország és Belarusz, hogy nem végeztek Ukrajnával 2014-ben.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Wall Street Journalnak adott interjúban arról beszélt, Ukrajna készen áll az ellentámadásra.
• Az ukrán külügyminiszter azt üzente Orbánnak, „ha olyan okos, talán meg tudja győzni Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából”.
• Kiderült: több száz alkalmatlan vagy lezárt óvóhely van Ukrajnában.
• Az ukrán külügy reagált a krímtelenített magyar kormányzati propagandavideóra.
• Meghalt a fronton az a 22 éves ukrán labdarúgó, aki tavaly hagyta ott lengyel csapatát a hazájáért