Atomfegyverekkel fenyegetőzik a belarusz védelmi miniszter, 55 000 kilós harckocsikat kapott Ukrajna

2023. április 14. – 08:06

frissítve

Atomfegyverekkel fenyegetőzik a belarusz védelmi miniszter, 55 000 kilós harckocsikat kapott Ukrajna
Munkások tisztítják a sírokat egy orosz rakéta becsapódása után a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Kramatorszk egyik temetőjében – Fotó: Oleh Petraszjuk / MTI / EPA

Másolás

Vágólapra másolva

Stratégiai atomfegyverek telepítésével fenyegette meg a Nyugatot Viktor Hrenyin belarusz védelmi miniszter pénteken egy előre be nem jelentett hadgyakorlat során. „Ha kell, lesznek stratégiai atomfegyvereink is. Már megkezdtük az indítóállások előkészítését” – mondta Hrenyin, aki szerint „ha a Nyugat nem hagy fel ellenséges retorikájával, ez lesz majd a következő lépés”. Hasonló kijelentéseket tett korábban már Alekszandr Lukasenko belarusz vezető is.

Hrenyin azzal vádolta a szomszédos Lengyelországot, hogy háborús előkészületeket tesz Belarusszal és Oroszországgal szemben: „amerikai és dél-koreai fegyverszállítmányokat terveznek. Látjuk azt is, hogy készenlétbe helyezik a katonai infrastruktúrájukat, és újabb alakulatokat, valamint dandárokat hoznak létre, amelyekről korábban nem volt szó.”

Az MTI felidézi: Vlagyimir Putyin orosz elnök március végén jelentette be, hogy Minszk kérésére orosz taktikai atomfegyvereket telepítenek a szövetséges ország területére. A stratégiai atomfegyverek a taktikaiakhoz képest jóval nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek.

Ruszlan Saveggyinov, Alekszej Navalnij közeli szövetségese azt mondta, hogy a múlt héten mentőt hívtak a Moszkvától mintegy 250 kilométerre keletre lévő melehovói, szigorúan védett IK-6 büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol Navalnijt magánzárkában tartják. Saveggyinov szerint erős a gyanú, hogy folyamatosan mérgezik a politikust, aki gyomorfájdalmakra panaszkodott, írja a Guardian.

„A helyzete kritikus, mindannyian nagyon aggódunk” – mondta Saveggyinov a brit lapnak egy telefonos interjúban.

„Úgy gondoljuk, hogy a helyzet nagyon rossz lehetett, ha mentőt hívtak” – mondta, hozzátéve, hogy a börtön megtagadta Navalnij kórházba szállítását. Saveggyinov szerint a mentő megérkezése óta nincs hír Navalnij egészségi állapotáról, mert „a börtönhatóságok mindent megtesznek az elkülönítése érdekében”.

Navalnijnak hétfőn kellett magánzárkába vonulnia, összesen 15 napot fog itt tölteni. Az ügyvédei szerint rossz az állapota, hasfájásra panaszkodik, folyamatosan mérgezhetik.

„Augusztus óta Navalnij ideje nagy részét börtöncellában töltötte” – mondta Saveggyinov. „Itt nem lehet rendesen aludni, nem lehet eljutni belőle a börtön élelmiszerboltjába, és a rossz világítás miatt nehéz leveleket írni és olvasni” – tette hozzá.

Navalnijt még 2015-ben három és fél év felfüggesztett börtönre ítélték az úgynevezett Yves Rocher-ügyben, amiről itt írtunk bővebben, hetente kétszer jelentkeznie kellett a rendőrségen. 2020 augusztusában azonban novicsokkal mérgezték meg, ami után Németországban lábadozott. Az ügyészség szerint ekkor, de néhányszor előtte sem jelent meg a megadott időben a rendőrségen, ezért úgy döntöttek, letöltendőre kell változtatni a felfüggesztett börtönt. Azután került börtönbe, hogy berlini gyógyulása után visszatért Oroszországba. Eredetileg két és fél évet kapott, de aztán csalás és bíróság megsértése miatt további kilenc évet. Vlagyimir Putyin korábban azt is mondta, hogy nem lehet garantálni, hogy Navalnij élve kikerül a börtönből.

Megérkezett Lengyelországba az a nyolc Leopard 2 tank, amelyet Kanada ajánlott fel Ukrajnának, írta Anita Anand kanadai védelmi miniszter.

Kanada februárban jelentette be, hogy megduplázza az Ukrajnának előző hónapban ígért tankok számát. A német gyártmányú 55 000 kilogrammos harckocsik a kanadai hadsereg arzenáljának gerincét alkotják, és a legfejlettebb ilyenek közé tartoznak.

A múlt hónapban Németország és Nagy-Britannia is küldött tankokat Ukrajnának, amelyeket a megfelelő tréning után tudnak majd használni.

Legalább öten meghaltak és tizenheten megsebesültek pénteken egy orosz rakétacsapásban a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, írja a Guardian. További hét ember rekedt a romok alatt, miután az SZ–300-as rakéták öt lakóházat és öt magánépületet is megrongáltak.

Szlovjanszk egyike annak a két keleti városnak, amelyekre az orosz erők fenik a fogukat. A csapatok jelenleg a közeli Bahmutban rekedtek, az ukránok próbálják visszaverni az ellenséget, amely egyre nagyobb szeletet foglal el a városból.

A héten kiutasítottak Norvégiából 15 orosz diplomatát, akik a a norvég biztonsági rendőrség szerint forrásokat akartak toborozni, kommunikációt lehallgatni és fejlett technológiát vásárolni, írja a Reuters. A diplomaták valódi munkaadói az orosz katonai hírszerző szolgálat, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat voltak.

„Ez csökkenti az orosz hírszerzés kockázatát Norvégiában azáltal, hogy tartósan csökkenti a diplomáciai fedezet alatt működő titkosszolgálati tisztek számát” – mondta a biztonsági rendőrség kémelhárításért felelős igazgatója, Inger Haugland a kiutasításokról egy sajtótájékoztatón.

A norvég külügyminisztérium szerint ezzel Norvégia az országhatárokon belül tartózkodó több mint negyven orosz diplomata majdnem egyharmadát kiutasította már.

A kiutasított diplomaták, mindannyian férfiak, az oslói orosz delegáció konzuli, kereskedelmi és nagykövetségi részlegén dolgoztak.

Az orosz hírszerzést különösen érdekli a norvég védelmi szektor, többek között az, hogy miként járul hozzá Ukrajna katonai támogatásához, valamint az olaj- és gázszektor, tekintettel arra, hogy az ország jelenleg Európa legnagyobb gázszállítója.

Ukrajna megtiltotta a nemzeti csapatainak, hogy olyan olimpiai, nem olimpiai és paralimpiai sportversenyeken induljanak, amelyeken orosz és fehérorosz versenyzők is részt vesznek – közölte az ukrán sportminisztérium a The Guardian szerint.

A pénteken rendeletben közzétett, egyes ukrán sportolók által bírált döntés azután született, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) feldühítette az ukránokat azzal, hogy engedélyezte orosz és fehérorosz sportolóknak, hogy semlegesként, nem orosz színekben versenyezzenek a sporteseményeken.

Több mint egy évvel az orosz-ukrán háború kezdete után ismét nyomtatott számmal jelentkezik a Vogue magazin ukrajnai kiadása. A lapszám „A megtörhetetlenek útja” címet viseli, és éppen arról szól, amire a címe utal: nem modellekről, hanem a háborúban résztvevőkről. A Hősök címet viselő részben például 50 különböző portrét mutatnak be fontos ukrán emberekről. Ez a kiadvány azért született, írja róla a Business of Fashion, hogy megünnepeljék a háborúban harcoló, és az országért kiálló embereket.

A magazin borítóján egy kék-sárga kép látható, amely egy kijevi fotós munkája. A lapszámban modellek és hírességek helyett a magazin segélyraktárakról és elhagyatott ukrajnai falvakról készült fotókat mutat be. Olvasató benne egy interjú Zelenszkij feleségéve, de szerepel benne Kijlo Budanov, Ukrajna hírszerzési főnöke, Dmytro Kuleba külügyminiszter és Szerhij Kiszlja, Ukrajna ENSZ-képviselője is.

Tavaly márciusban a Vogue anyavállalata, a Condé Nast bejelentette, hogy az oroszországi cenzúratörvények szigorodására válaszul beszünteti mind a hét orosz kiadványának a gyártását. A jövőben a Vogue Ukraine negyedévente fog megjelenni.

A NATO-nak nagyobb szerepet kell játszania Fekete-tenger biztonságában, jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön a Reuters szerint. A tengerről Bukarestben rendeztek konferenciát, ahová videókapcsolaton jelentkezett be a tárcavezető.

Dmitro Kuleba szerint a Fekete-tenger meghatározó, hogy Európa egészét békéssé tegye, de „sajnos azt is mutatja, hogy milyen gyorsan elromolhatnak a dolgok, ha valaki elhanyagolja a fenyegetéseket.

Ideje a Fekete-tengert azzá tenni, amivé a Balti-tenger vált, a NATO tengerévé.”

(A Baltikumban a finnek a közelmúltban csatlakoztak az észak-atlanti szövetséghez, de a svédeket egyelőre nem engedik be a törökök és a magyarok.) Dmitro Kuleba szerint a közelgő vilniusi NATO-csúcs jó alkalom lenne rá, hogy haladjanak Ukrajna csatlakozási kérelmével, „megmutassák, hogy az ajtó nem csak nyitva van, de van egy világos terv is arra, hogy Ukrajna mikor és hogyan léphet be rajta”.

A „közös orosz problémára” az ukrán külügyminiszter szerint „együtt kell választ adnunk”, például „támogatom a szakértői ötletet, hogy integráljuk Ukrajna lég- és rakétavédelmi rendszereit a Fekete- és Balti-tengeri NATO-szövetségesekével”.

„A Fekete-tenger soha nem válhat egy NATO-tengerré” – válaszolt az ukrán külügyminiszter felvetésére Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Ez egy közös tenger, az együttműködés, interakció és biztonság tengerének kell lennie az összes part menti államnak. És ez a biztonság oszthatatlan.”

Az ukrán külügyminiszter szavait nem kommentálta közvetlenül a NATO főtitkár-helyettese, de Mircea Geoană később arról beszélt, hogy a szövetség növeli a jelenlétét a térségben. Az EU-val felállítottak egy közös csoportot, amely a Fekete-tengeri létfontosságú infrastruktúrával foglalkozik.

Orbán Viktort dicsérte a Telegramon Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, egykori orosz elnök.

Medvegyev így értekezett: „A magyar miniszterelnök szerint Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország. Amint megszűnik az USA és Európa finanszírozása, a háború is véget ér. Jól mondta, bátor és pontos mondatok egy európai politikustól. Csak annyit lehet hozzátenni, hogy amint megszűnik a nyugati finanszírozás, megszűnik maga Ukrajna is”.

Orbán péntek reggel mondta azt a Kossuth rádióban, hogy „Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország”, az ország működtetését az Európai Unió finanszírozza – köztük a magyarok is –, ez pedig tönkreteszi Európát. (…) Ha Európa és Amerika nemmel válaszol arra a kérdésre, fenntartja-e Ukrajnát, a háborúnak vége lesz".

„Az Európai Uniónak rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen lesz fenntartani a bizalmi kapcsolatot Kínával”, ha Kína nem keres politikai megoldást az ukrajnai háborúra, mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Borrell szerint „a semlegesség a nemzetközi jog megsértésével szemben nem hiteles”, majd arra sürgette Pekinget, hogy ismerje el, Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója „a nemzetközi jog súlyos megsértése”. (Sky News)

Április 16-19. között Oroszországba megy a kínai védelmi miniszter, hogy orosz katonai tisztviselőkkel találkozzon, jelentette be pénteken a kínai védelmi minisztérium.

Márciusban a kínai elnök is járt Moszkvában, akkor Vlagyimir Putyin azt mondta, „a történelemben soha még ilyen jó nem volt Kína és Oroszország kapcsolata”, a két állam sorsa „összefonódott”, és a két vezetés „állandó kapcsolatban áll” egymással. (Guardian)

A brit hírszerzés friss infói szerint Oroszország új lendületet adott a Bahmut elleni támadásának, mivel az orosz védelmi minisztérium és a Wagner-csoport erői javítottak az együttműködésen. Bár az ukrán védelem még mindig tartja a város nyugati részeit, az elmúlt két napban különösen intenzíven tüzelték őket az oroszok. A Wagner-csoportok továbbra is főleg a város központjában nyomulnak előre, az orosz légideszantos csapatok (VDV) északon és délen leváltották a Wagner-csoportok egy részét. Az ukránok jelentős utánpótlási problémákkal küzdenek, de rendezett visszavonulást hajtottak végre azokból a pozíciókból, amiket kénytelenek voltak feladni.

A Telex márciusban helyszíni riporttal is jelentkezett Bahmut környékéről.

Az Európai Unió csütörtökön felvette a szankciós listájára a hírhedt zsoldossereget, a Wagnert, „az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt”. A Wagner így már másodszorra került fel az unió szankciós listáira, mert februárban egyszer ez már megtörtént, akkor az emberi jogok megsértése és afrikai országok „destabilizálása” miatt. Az Európai Tanács szerint az új szankciós lista kiegészíti az előzőt, és az, hogy a Wagner kétszer szerepel a listán, „hangsúlyozza a csoport tevékenységének nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik”. (Guardian)

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!