Az ukrán tüzérség támadja az oroszok által elfoglalt Mariupolt, levágták Lengyelországot a Barátság kőolajvezetékről

Több mint tízezer ember tüntetett szombaton Berlinben az ellen, hogy Németország fegyvereket szállít Ukrajnának. A tüntetést Sahra Wagenknecht, a baloldali Die Linke nevű párt tagja és Alice Schwarzer a német nőmozgalom legismertebb képviselője, az Emma feminista folyóirat főszerkesztője szervezte, de a demonstrálók között a populista Alternatíva Németországnak (AfD) párt több vezetője is feltűnt. A tüntetés szervezői felszólították a német kancellárt, hogy állítsa le a fegyverszállításokat. Wagenknecht Facebook-oldalán azt írta: a tárgyalás nem kapitulációt jelent, a tárgyalás kompromisszum mindkét oldalon. Szerinte minden egyes elvesztegetett nap akár 1000 újabb ember életébe kerül, és „közelebb visz minket egy 3. világháborúhoz”.

A demonstrációt élesen bírálta több német párt vezetője is. Robert Habeck, a Zöldek gazdasági minisztere szerint mindenki, akinek józan esze van, békét akar, csakhogy a baloldali Wagenknecht és követői békeként akarják eladni azt, amit egy imperialista diktátor kényszerít Európára. Christian Lindner, a liberális FDP vezetője szerint aki nem áll ki Ukrajna mellett, az a történelem rossz oldalán áll. Maga a Die Linke berlini szervezete is elhatárolódott Wagenknecht oroszbarát nézeteitől. (Reuters, RBB)

Robbanásokat lehetett hallani az oroszok által megszállt Mariupol városának közelében lévő Jalta falunál, ahol orosz csapatok állomásoznak, írta a Telegramon Petro Andrjuscsenko, a város száműzött polgármesterének tanácsadója. Az ukrán fegyveres erők az elmúlt napokban több csapást is mértek Mariupolra, amelyről az oroszok korábban azt hitték, hogy az ukrán rakéták hatótávolságán kívül van. Natalija Humenjuk, az ukrán fegyveres erők szóvivője csütörtökön azt mondta: „a megközelíthetetlenség egy nagyon relatív fogalom. Amit elérhetetlenül távolinak tartanak, az nem mindig az. Mariupol már nem teljesen elérhetetlen számunkra.” A lenti térképen látható, hogy Mariupoltól jelenleg több mint 100 kilométerre vannak az ukrán vonalak. (Guardian)

Két földműves meghalt, miután munka közben taposóaknára léptek egy szántóföldön a herszoni területen lévő Dobrjanka falu közelében. Egy másik civil egy álcázott robbanócsapda miatt sebesült meg a Herszonban lévő folyami kikötő közelében, a 63 éves férfit kórházba szállították. A régió kormányzata figyelmeztette a helyieket, hogy kerüljék el a tűzszerészek által még át nem vizsgált területeket. Az ukrán fegyveres erők 2022 novemberében egy nagyszabású ellentámadással felszabadították a Dnyipro folyó nyugati partját Herszonnál. A főutakat azóta megtisztították az Oroszország által hátrahagyott robbanóanyagtól. A helyi erdőkben és mezőkön azonban még mindig találhatók aknák. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök januárban azt mondta: Ukrajna az orosz invázió miatt a világ legnagyobb aknamezejévé vált. (Kyev Independent)

Belarusz szuverén és független állam, Oroszországgal három évvel ezelőtt zajlottak tárgyalások az integrációról, az erről szóló dokumentum nyilvánosságra hozatalával a két ország közötti kapcsolat rombolása lehetett a cél, mondta Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor szombaton az államilag ellenőrzött Belta hírügynökségnek.

Nemrég szivárgott ki egy Vlagyimir Putyin hivatalából származó dokumentum, amely szerint Oroszország 2030-ig bekebelezné Belaruszt. A dokumentum tartalmát több oknyomozó portál, köztük a Yahoo News és a VSquare nevű, közép-európai hírportál újságíróiból álló nemzetközi konzorcium közölte. A dokumentum szerint Moszkva igen részletes akciótervet készített a két ország unióba való egyesítéséről. Szó van benne a belarusz és orosz törvények „harmonizálásáról”, az összehangolt védelmi és külpolitikáról, a gazdasági és kereskedelmi együttműködések orosz érdekek mentén való rendezéséről, valamint Oroszország társadalmi-politikai, kereskedelmi-gazdasági, tudományos-oktatási és kulturális-információs tereken való dominanciájának kialakításáról. Összességében elmondható, hogy a tervezet felszámolná Belarusz szuverenitásának maradékát is.

Lukasenko egy február 25-i sporteseményen helyi újságíróknak azt mondta: ezt a dokumentumot talán három évvel ezelőtt írták, amikor Belarusz és Oroszország tárgyalt az integrációs menetrendek kialakításáról. Lukasenko szerint erről különböző álláspontok voltak, „voltak, akik így, és voltak, akik úgy gondolkodtak”. Állítása szerint néhány, a Putyin-kormányban lévő hivatalnok javasolta azt, hogy Belarusszal milyen irányba haladjanak. (Kyev Independent)

Letartóztatták az orosz Wagner zsoldoscsoport egykori parancsnokát, aki egy rendőrtisztet is megtámadott, miután egy oslói bár előtt elfogták.

A 26 éves Andrej Medvegyev január közepén menekült Oroszországból Norvégiába, menedékjogot kért, azóta ott él. A férfit szerdán hajnalban vették őrizetbe, miután verekedésbe keveredett egy bár előtt a norvég fővárosban – idézi a vádiratot az AFP hírügynökség. A verekedés pontos körülményeit nem részletezték, de a bírósági dokumentumok szerint az ittas Medvegyev ellenállt a letartóztatásnak, majd a rendőrőrsön rátámadt a rendőrökre is. Tárgyalását április 25-re tűzték ki.

Menekülése előtt Medvegyev arról beszélt, hogy Ukrajnában szemtanúja volt annak, hogy a saját feletteseik megölték a parancsmegtagadással vádolt Wagner-zsoldosokat. Azt mondta, kész beszámolni mindenről, amit a Wagner-csoportról, annak tevékenységéről és vezetőjéről, Jevgenyij Prigozsinról tud. A férfi történetéről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az ukrán elnök „határozott lépéseket” vár az orosz nukleáris ipar és a Roszatom vállalat ellen. Zelenszkij azután posztolt erről Twitter-bejegyzésében, miután az EU elfogadta az eddigi legszigorúbb exportkorlátozások is tartalmazó, tizedik szankciós csomagot. Azt írta: „A tizedik szankciós csomag az orosz hadiipart, propagandát és pénzügyi rendszert célozza. Az orosz agresszorra nehezedő nyomást fokozni kell:

határozott lépéseket várunk a Roszatom és az orosz nukleáris ipar ellen, nagyobb nyomást a hadseregre és a bankszektorra”.

Háromezer jegyet osztanak szét az Eurovíziós Dalfesztiválra az Egyesült Királyságban élő ukrán menekültek között. A versenyre májusban kerül sor Liverpoolban.

Az Egyesült Királyság kormánya emellett 10 millió font támogatást is bejelentett, hogy segítsen bemutatni az ukrán kultúrát. A bejelentésre az orosz invázió évfordulóján került sor, amely ukránok millióit kényszerítette otthonuk elhagyására, és akik közül sokan az Egyesült Királyságban találtak menedékre.

Minden egyes jegy után 20 fontot fizet a támogató minisztérium, így mind a kilenc élő műsorra, köztük az elődöntőre, az előzetes műsorokra és a május 13-i döntőre is biztosítanak helyeket.

(Sky News)

Oroszország leállította a Lengyelországba irányuló olajszállításokat a Barátság kőolajvezetéken keresztül, közölte Twitteren az ország legnagyobb olajipari vállalata, a PKN Orlen vezérigazgatója, Daniel Obajtek.

„Hatékonyan biztosítjuk az ellátást. Oroszország leállította a szállítást Lengyelországba, amire fel voltunk készülve.” Az Orlen közölte, hogy a finomítóit teljes mértékben el tudja látni a tengeren keresztül érkező szállítmányokkal, emiatt a fogyasztókat nem érinti a leállás.

A Barátság kőolajvezeték, amely Lengyelországba és Németországba, valamint Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába is szállít olajat, mentesült az uniós szankciók alól, az alternatív szállítási lehetőségekkel nem rendelkező országok érdekei miatt. Az orosz olaj a lengyel ellátás mintegy 10 százalékát teszi ki, miután Varsó az ukrajnai orosz inváziót követően tavaly jelentősen csökkentette az importját.

Többtucatnyian gyűltek össze a budapesti orosz nagykövetség előtt. A rendezvényt itt élő oroszok szervezték, hogy kifejezésre juttassák a „Putyin-rezsim kriminális tettei miatt érzett dühüket”, elítéljék a háborút, és kifejezzék szolidaritásukat Ukrajna felé.

A résztvevők közül többen ukrán zászlóval, táblákkal érkeztek, olyan feliratokkal, mint például Putyin = War. Mivel a követség épülete kordonokkal van elkerítve, az Andrássy út túloldaláról a járdán állva kiabáltak oroszul, a követség és így az autósok felé mutatták a táblákat, amire sokan dudálással válaszoltak.

Oroszország és Kína kivételével a G20-ak valamennyi tagja „határozottan elítélte” Moszkva ukrajnai invázióját. A háborúról szóló tervezett közös közleményt hosszas vita előzte meg, és félő volt, hogy a szombati találkozó anélkül ér véget, hogy a résztvevők megállapodásra jutottak volna.

Végül a tagok többsége egyetértett abban, hogy „határozottan elítélik” a háborút, és követelik Oroszország kivonulását Ukrajnából. Nem túl meglepő módon egyedül Oroszország és Kína utasította el a javaslatot.

A közlemény szövegét a G20-ak novemberi találkozóján tett nyilatkozathoz igazították, akkor úgy fogalmaztak, hogy „a leghatározottabban elítélik az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agresszióját”, és „határozottan elítélik” a háborút.

Emmanuel Macron francia elnök „jó dolognak” nevezte Kína elkötelezettségét az ukrajnai békéért, írja a Guardian. Macron közölte, hogy április elején Kínába látogat, részben azért, hogy Peking segítségét kérje a háború befejezéséhez.

„Kínának segítenie kell bennünket abban, hogy nyomást tudjunk gyakorolni Oroszországra, hogy soha ne vessen be vegyi vagy nukleáris fegyvereket, és hogy a tárgyalások előfeltételeként állítsa le agresszióját. Kína már megtette ezeket az erőfeszítéseket” – fogalmazott Macron.

Nem sikerült konszenzusra jutni az ukrajnai konfliktus elítélésével kapcsolatban a G20-ak, vagyis a világ vezető gazdaságai pénzügyminisztereinek és központi banki vezetőinek az indiai Bengaluruban tartott szombati találkozóján, így az valószínűleg közös közlemény nélkül ér véget.

Az Egyesült Államok és G7-szövetségesei azt szorgalmazták, hogy egyértelműen ítéljék el egy közleményben Oroszországot az ukrajnai inváziója miatt, írja a Guardian. Oroszország, amely szintén a G20-ak tagja, ukrajnai háborúját „különleges katonai műveletnek” hívja, és kerüli, hogy azt inváziónak vagy háborúnak nevezze.

India vonakodott attól, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei és Oroszország, valamint más, Moszkvát támogató országok, például Kína közé szoruljon. Az indiai miniszterelnök ezért kerülte Ukrajna megemlítését. India és Kína is azon országok között volt, amelyek tartózkodtak azon az ENSZ-szavazáson, amely felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonuljon ki Ukrajnából.

India végül azt javasolta, hogy ne használják a háború szót – mondták a G20-ak tisztviselői a Reutersnek. Egy forrás szerint a közleményről folytatott vita miatt Oroszország és Kína akár meg is akadályozhatja a nyugati országok javaslatait.

Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter szerint elfogadhatatlan lenne a novemberben, a G20-ak bali csúcstalálkozóján elfogadott megfogalmazás felpuhítása. Akkor a G20-ak vezetői azt mondták, hogy „a tagok többsége határozottan elítélte az ukrajnai háborút”, de azt is elismerték, hogy egyes országok másként látják a konfliktust. Giorgetti így fogalmazott:

„Nem kérdőjelezhetjük meg a Balin elfogadott határozatot, és minden más megoldás elfogadhatatlan visszalépést jelentene.”

Félmilliárd dolláros kárigénnyel nézhetnek szembe a biztosítótársaságok a még mindig Ukrajnában veszteglő 60 kereskedelmi hajó miatt – közölték iparági források a Reuters hírügynökséggel.

A háború kezdetekor több mint 90 kereskedelmi hajó – a legtöbb élelmiszerrel megrakodva – és mintegy 2000 fős legénység rekedt Ukrajnában, a harcok miatt nem tudták elhagyni az országot.

A hajózási és biztosítási iparági becslések szerint még mindig 40-60 hajó van ebben helyzetben, és

a hajók tulajdonosai a teljes évre vonatkozó veszteségeiket követelhetik a biztosítójuktól.

A társaságok a magas kockázatot beépítik áraikba, a kifizetések kilátásba helyezése valószínűleg a régióból érkező szállítmányok költségeinek növekedését fogja jelenteni. Ukrajna számos kikötője még mindig érintett a harcokban, és a Fekete-tenger környékén a tengeri aknák is növelik a kockázatokat.

Azon kikötők, amelyek nem részei az ENSZ-megállapodásnak – ilyen például a mikolajivi 2-es gabonaterminál, ahol becslések szerint még mindig legalább 25 hajó várakozik – továbbra is blokkolva vannak. Itt 300-nál is több tengerész tartózkodik, a hajózási szövetségek nyílt levélben szólították fel a héten az ENSZ-t a tengerészek evakuálására, mondván, hogy a „munkájuk nem mehet az életük rovására”.

A biztosítók számára pénzügyi védelmet nyújtó viszontbiztosítók január 1-je, a biztosítási kötvények megújítása óta Belarusz, Oroszország és Ukrajna esetében a hajókra és repülőgépekre már nem kötnek biztosítást.

Közzétette szokásos napi összefoglalóját a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• 2023. február 15. óta nem érkezett jelentés arról, hogy Ukrajnában dróntámadást hajtottak volna végre.
• Előtte az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy az év elején is több Sahed-136-os drónt lőttek le, január végén, február elején pedig legalább 24 példányt semmisítettek meg.
• A dróntámadások megszűnte valószínűleg azt jelzi, hogy Oroszország kifogyott a készleteiből, utánpótlás után kell néznie.
• Bár ezek fegyverek nem túl hatásosak a célpont elpusztításában, Oroszország valószínűleg csaliként használja őket, hogy elterelje az ukrán légvédelem figyelmét a hatékony orosz cirkálórakétákról.

Elutasította Kína „irreális” javaslatát a konfliktus lezárására Mihajlo Podoljak, Zelenszkij vezető tanácsadója, írja a Guardian.

„Ha valaki globális szereplőnek tartja magát, nem áll elő ilyen irreális tervvel. Nem fogad egy olyan agresszorra, aki megszegte a nemzetközi törvényeket, és el fogja veszíteni a háborút. Ez nem vall túlságosan hosszútávú gondolkodásmódra.
Aki évtizedekre tervez, nem megy bele három napos játékokba” – írja posztjában, figyelmeztetve Kínát, hogy a „lehetőség ablaka” nem lesz örökké nyitva.

Podoljak tegnap már közölte, hogy kizárólag olyan terv vethet véget Oroszország ukrajnai háborújának, amely szerint Moszkvai csapatait visszavonják Ukrajna 1991-es, a Szovjetunió összeomlásakor fennálló határain belülre.

Kína 12 pontos béketervéről, melynek első pontja szerint minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani. itt olvashatnak.

Ukrajna pénteken olyan bélyeget bocsátott ki a háború első évfordulója alkalmából, amelyen Banksy egyik alkotása látható. A képet – amelyen egy fiú látható, amint dzsúdóban legyőz egy felnőtt férfit – Banksy a Kijevtől északnyugatra fekvő Borodjanka városában festette egy falra, ott, ahol egy évvel ezelőtt rengeteg épületet bombáztak le az orosz repülőgépek.

A képet Vlagyimir Putyin ihlette, akiről köztudott, hogy fekete öves dzsúdós, a fiatal fiú pedig Ukrajnát jelképezi. A most kiadott bélyeg bal alsó részén a „ПТН ПНХ” (azaz FCK PTN, kb. KRVNYD PTYN) felirat szerepel.

Az új bélyegeket a Kijev központi terén, a Majdanon lévő főpostán kezdték árulni, de online is megvásárolható.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök február 28-án hivatalos látogatásra érkezik Kínába – közölte a kínai külügyminisztérium.

Putyin szövetségese, az ukrajnai inváziót támogató Lukasenko a kínai elnök, Hszi Csin-ping meghívásának tesz eleget, és egészen március 2-ig marad az országban.

Kína kész együttműködni Belarusszal a kölcsönös politikai bizalom elmélyítése érdekében – közölte a kínai külügyminiszter, Csin Gang kollégájával, Szergej Alejinikkel pénteken folytatott telefonbeszélgetése során – áll a kínai külügyminisztérium közleményében. Peking jelezte, hogy támogatni fogja Minszket abban, hogy senki ne avatkozhasson be kívülről az ország belügyeibe.

A két elnök tavaly szeptemberi üzbegisztáni találkozójukon már bejelentette stratégiai partnerségüket. Ukrajnában egyre jobban aggódnak, hogy Belarusz, ahonnan Vlagyimir Putyin elindította a háborút, Oroszország szövetségeseként még jobban belekeveredhet a háborúba.

(Guardian, Sky News)

A helyszínen tartózkodó kollégánk, Molnár Réka jelentette a Telexnek, hogy nagyjából negyed órája légiriadó van országszerte Ukrajnában. Az ukránok arra számítottak, hogy pénteken, a háború egyéves évfordulóján fog lépni valamit az orosz hadsereg, ehhez képest éjszaka érkezett a hír, hogy Nikopolt támadás érte. A Kijev Independent híre szerint az orosz csapatok kilencszer lőtték a Dnyipropetrovszk megyei Nikopolszkij körzetet nehéztüzérséggel, megrongáltak az elektromos vezetékeket, magánvállalkozásokat, több mint 30 otthont, három iskolát és egyéb infrastruktúrát. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

• Zelenszkij: Nem nyugszunk, amíg az oroszok szembe nem néznek a megérdemelt büntetéssel
• Lengyelország leszállította az első Leopard harckocsikat Ukrajnának
• Feketelistára került a Wagner-csoport alapítója az orosz állami médiában
• Klicsko: 160 civil halt meg Kijevben a háború egy éve alatt, köztük öt gyerek
• Megszakította az orosz nagykövet az Ukrajnáért tartott egyperces csendet az ENSZ ülésén
• A magyar kormány kilenc orosz üzletember levételét kérte a szankciós listáról, bár egyet sem sikerült
• Lengyelország készen áll ukrán vadászpilóták kiképzésére F-16-osokra
  

Az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján a szolidaritás jeleként kék-sárga fénnyel világították meg a budapesti Halászbástyát, erről kollégánk készített képet pénteken este.