Zelenszkij nehézfegyvereket kér

• Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma május 25-től megtiltja az amerikai bankoknak, hogy Oroszország nemzetközi adósságtörlesztéseit kezeljék, ez júliusra elhozhatja az orosz államcsődöt.
• Soros György a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete is lehet.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nehézfegyvereket kért hadserege számára.
• Az oroszok lassan ugyan, de előrenyomulnak Donyeck megyében. Az ukránok is elismerték, hogy elfoglaltak három kisvárost. Közben Szeverodonyeckben egy vegyiüzemet vettek tűz alá.
• Az ukrán hadsereg hajók ellen bevethető Harpoon rakétákat kap Dániából. Ezekkel végre felszabadíthatja a megmaradt kikötőit az orosz blokád alól.

Május 25-én lejár a mentesség, amit az amerikai pénzügyminisztérium adott az amerikai bankoknak az orosz államkötvényekből eredő, dollárban fennálló orosz kötelezettségek kezelésére. Ez lényegében azt jelenti, hogy a határidő lejárta után Oroszország nem törlesztheti az adósságait amerikai bankokon keresztül. Mivel erre Oroszországnak nem igazán lehet más lehetősége, így nem fogja tudni törleszteni az adósságait, így az intézkedés valószínűleg elkerülhetetlenné teszi az orosz államcsődöt.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az amerikai kormány nem is tervezte meghosszabbítani május 25-ig fennálló mentességet, ez az időszak csak arra szolgált, hogy az orosz államkötvények nemzetközi birtokosai megszabaduljanak az általuk birtokolt orosz adósságtól. Yellen szerint „aki ki akart szállni, az már kiszállt”. A miniszter ugyanakkor elismerte azt is, hogy ezekre az orosz pénzügyi eszközökre pont az amerikai intézkedés miatt nem könnyű vevőt találni.

Az orosz kormány egyébként a Citigroupon és a JPMorgan Chase-en keresztül fizeti nemzetközi adósságát, és mivel mindkettő amerikai bank, május 25. után nem fogják tudni kezelni az orosz törlesztéseket.

Az orosz pénzügyminisztérium valószínűleg számított erre, ugyanis két, a napokban lejáró tartozását még a május 25-i határidő előtt előre kifizetett. A következő nagyobb orosz törlesztés június 23-án esedékes, és mivel ezek a kötvények 30 napos türelmi időszakot engednek meg a fizetésekben, várhatóan júliusban jön el az orosz államcsőd, amit egyébként a hitelminősítők többsége hónapok óta elkerülhetetlennek tart. A nemzetközi gazdaságra olyan nagy hatása várhatóan nem lesz, hiszen Oroszország a háború kitörése óta bevezetett szankciók miatt szinte teljesen elszigetelődött a nemzetközi pénzügyi rendszerben.

Oroszország egyébként az 1917-es kommunista hatalomátvétel óta mindig tudta fizetni nemzetközi kötelezettségeit. Igaz, a '90-es évek végén a belföldieket egy kis ideig nem, de végül egy nemzetközi segély véget vetett a bajnak. (Guardian)

„Nagyon nehéz a helyzet a Donyec-medencében” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjeli beszédében. „Valójában az orosz hadsereg minden maradék erejét ott veti be. Liman, Popaszna, Szeverodonyeck, Szlovjanszk – a megszállók mindent el akarnak pusztítani.”

Az elnök szerint éppen ezért fontos, hogy a nemzetközi közösség modern nehézfegyverekkel lássa el az ukrán hadsereget, hiszen csak így tudják hatékonyan feltartóztatni és visszaverni az oroszokat. Zelenszkij szerint aki fegyvereket juttat Ukrajnának, az a nemzetközi stabilitásba fektet be. Arról is beszélt, hogy Ukrajnának valós biztonsági garanciákat kell kapnia, és hogy ezek kidolgozását már megkezdte egy nemzetközi tanácsadócsoport Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének irányításával.

Zelenszkij azt mondta, a csoport dolga, hogy olyan biztonsági garanciákat dolgozzon ki, amik nem csupán néhány hónapig vagy néhány évig működnek, hanem ukránok generációi számára biztosítsák a békét. Az elnök megköszönte minden ukránnak az elmúlt három hónapban hozott áldozatokat, azt mondtak, ezek miatt élt túl az ország. (Guardian)

Hiába szűkítették offenzívájukat Ukrajna keleti megyéire az oroszok, az utóbbi napokban az ország távolabbi részein is orosz rakétacsapás ért több fontos vasúti csomópontot – derül ki a Le Monde összefoglaló cikkéből. Hétfőn este például a Dnyipropetrovszki területen, Pavlohrad közelében csapódott be négy rakéta „komoly károkat okozva a vasúti sínekben és felsővezetékekben”.

Pavlohrad kulcsfontosságú vasúti csomópont a kelet-ukrajnai Donyec-medence megközelítéséhez.

Az orosz hadsereg szintén csapásokat mért Ukrajna nyugati részén, Lviv környékén azokra a vasúti sínekre, amiken Lengyelország felől fegyverek érkezhetnének Ukrajnába. Ezen kívül az ország több pontján szétlőttek vasútállomásokat, fontos vasúti hidakat és vontatási transzformátorállomásokat is.

Az ukrajnai vasúttársaság, az UZ már 118 alkalmazottját vesztette el ezekben a támadásokban.

Ennek ellenére a cég vezetői szerint jelenleg még így is a vasút a legbiztonságosabb közlekedési eszköz Ukrajnában, amit kihasználtsága is bizonyít, a háborúban a vasúthálózat valóban az ország gerincévé vált.

Gerhard Schröder korábbi német kancellár a LinkedInen jelentette be, hogy „már korábban” lemondott a felügyelőbizottsági tagsági jelöléséről a Gazprom orosz állami földgázcégben – számolt be a Le Monde.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló Schrödert rengetegen kritizálták, amiért tanácsadói munkáért pénzt fogad el a jelenlegi orosz rendszer egyik legfőbb pénzügyi támaszának számító Gazpromtól, és hogy jelenlétével hasznot hajt az orosz gázipari óriáscégnek. Február elején derült ki, hogy a német politikust még a Gazprom felügyelőbizottságának egyik helyére is jelölik, ez az a jelölés, amit most visszautasított. Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát február végén, a Schrödert ért kritikák még hevesebbé váltak, sokan azt követelték, ne működjön együtt a Gazprommal. A német politikus azt nem közölte, pontosan mikor is utasította vissza felügyelőbizottsági jelölését, de azt írta, döntéséről már a Gazpromot is tájékoztatta.

Az orosz csapatok „nem határidőre dolgoznak” Ukrajnában – mondta egy kedden megjelent interjúban Nyikolaj Patrusev, az Oroszországi Biztonsági Tanács titkára, Putyin egyik fő szövetségese. Patrusev szerint az orosz katonáknak nem is szabad sietniük, mégpedig azért, mert

„a nácizmust teljes egészében, 100 százalékban ki kell irtani, különben néhány év múlva újra előbukkan – sokkal csúnyább formában”.

Patrusev ezzel Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentésére utal, miszerint az orosz hadsereg azért támadta meg Ukrajnát, hogy azt megszabadítsa a nácik uralmától. (CNN)

Oroszország ukrajnai inváziója a harmadik világháború kezdete lehet, ezért a szabad világ megőrzésének legjobb útja a Nyugat számára, ha vereséget mér Vlagyimir Putyin orosz elnök erőire – jelentette ki kedden Soros György üzletember a davosi Világgazdasági Fórumon.

Az MTI beszámolója szerint a 91 éves üzletember az ukrajnai konfliktust a nyílt és a felemelkedő – orosz és kínai – zárt társadalmak átfogó küzdelmeként állította be, ahogy már egy korábbi véleménycikkében is.

„Az invázió a harmadik világháború kezdete és civilizációnk vége lehet”

– olvasható Soros beszédének közzétett szövegében.

„A legjobb és talán egyedüli módja civilizációnk megőrzésének, ha minél előbb legyőzzük Putyint. Ez a lényeg.”

Soros szerint Putyin, aki azt mondja, hogy a különleges katonai művelet jól halad és megvalósítja kitűzött céljait, mostanra kudarcként értékeli az inváziót és tűzszüneti tárgyalásra készül. „A fegyvernyugvás azonban megvalósíthatatlan, mert nem szabad benne megbízni. Minél gyengébb lesz Putyin, annál kiszámíthatatlanabbá válik.”

Az üzletember beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy Putyin egyszerűen leállíthatja az európai szükségletek 40 százalékát fedező orosz földgázszállításokat, „míg ez még fájdalmat képes okozni”.

„Nem tudom megjósolni a végét, de Ukrajnának esélye van a győzelemre” – tette hozzá.

Soros György beszélt arról is, hogy Kína mint a világ legnépesebb országa és a második legnagyobb gazdasági hatalom, valamint a legnagyobb területű Oroszország a felemelkedő „zárt társadalmak” csoportjának vezetői, ahol az egyén alá van rendelve az államhatalomnak.

Joe Biden demokrata párti amerikai elnök korábbi kijelentéseit elismételve Soros György azt mondta, a Nyugat harcban áll az autokrata kormányzatokkal.

„Az elnyomó rezsimek felemelkedésének lehetünk tanúi, miközben a nyílt társadalmak ostrom alá kerültek. Mára Kína és Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a nyílt társadalmakra.”

Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által támogatott a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője egy élő Youtube-videóban bejelentette, hogy katonáik hamarosan teljesen elfoglalják a Donyeck megye északi részén fekvő, kb. 20 ezer lakosú Limant.

„Kransznij Liman felszabadításának aktív szakasza zajlik” – mondta a település orosz nevét használva.

Pusilin szerint a szeparatisták már összesen 28 települést foglaltak el a megye északi részén, de kijelentéseit nemhogy az ukrán, de még az orosz állami szervek sem erősítették meg. (Guardian)

Nemzetközi tanácsadó csoport alakult Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének irányításával. A csoport feladata javaslatokat kidolgozni Ukrajna biztonságának szavatolására.

A csoport megalakulását Jermak jelentette be kedden, a davosi Világgazdasági Fórumon. Jermak hozzáfűzte, hogy a csoportba a biztonsági szféra, a politika és a diplomácia vezető személyiségei, valamint a téma kutató szakértői kapnak meghívást.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az Ukrajna és a biztonságáért garanciát vállaló országok között jogilag kötelező érvényű megállapodásnak kell létrejönnie, amelyet a garanciát vállaló államok törvényei szerint ratifikálnak. Szükségesnek nevezte, hogy a biztonsági garanciák közül az első helyen Ukrajna saját ellenálló képességeinek bővítése szerepeljen. Jermak szavai szerint ez alapján a garanciát vállaló országoknak „korlátozás és politikailag motivált akadályok nélkül kell ellátniuk Ukrajna fegyveres erőit korszerű fegyverekkel és katonai felszerelésekkel”.

Jermak szerint Ukrajnának évente nyújtott pénzügyi segítségre is szüksége van mind az ország újjáépítéséhez, mind pedig a védelmi szektorának fejlesztéséhez. (MTI)

Az orosz csapatok elfoglaltak három kisebb várost Donyeck megyében – jelentette be Pavlo Kirilenko, a megye ukrán ellenőrzés alatt álló részének kormányzója. Orosz ellenőrzés alá került a Szeverodonyecktől kb. 80 kilométerre lévő Szvitlodarszk is, ahol már 2016-ban is véres csata zajlott az oroszok által támogatott szakadárok és az ukrán hadsereg között.

Szvitlodarszkot az utóbbi napokban heves ágyútűz alatt tartották az oroszok. (Guardian)

Négy ember meghalt, amikor az orosz hadsereg tűz ágyúzni kezdett egy szeverodonyecki vegyi üzemet – jelentette be Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója. Közlése szerint az oroszok azért lőtték az üzemet, mert tudták, hogy ott emberek kerestek menedéket, és óvóhelyeket is kijelöltek az ukrán hatóságok.

A szeverodonyecki nitrogénmű Ukrajna egyik vezető vegyianyag-gyártója, az Ostchem tulajdonában áll. A cégcsoport azon a telephelyen elsősorban ecetsav, metanol és vinil-acetát előállításával foglalkozik.

Hajdaj szerint a négy áldozat mellett egy ötödik civil is meghalt az oroszok támadásai miatt, de ő nem a vegyi üzemben, hanem Szeverodonyeck központjában. Az oroszbarát luhanszki szakadárok médiája szerint a vegyi üzemet ukrán tüzérek támadták meg, és „több munkást megöltek”. (BBC)

Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a brit parlamenti felsőház 154 tagjának megtiltják a belépést Oroszországba. Az orosz külügy szerint a Lordok Háza szankcióval sújtott tagjai „közvetlenül hozzájárultak a londoni kormányzat oroszellenes szankcióihoz”, amik célja „Oroszország politikai elszigetelése és az orosz gazdaság tönkretétele volt”.

A kitiltottak között van William Hague, a konzervatív párt korábbi belügyminisztere is. (Guardian)

„Az Oroszország által hazánk ellen kibontakozott teljes körű agresszió legaktívabb szakaszát éljük”

– mondta kedden délután Olekszandr Motuzjanyik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője a Kelet-Ukrajnában dúló harcokról. „A fronton rendkívül nehéz a helyzet, az ország sorsa talán éppen most dől el.”

A szóvivő tájékoztatása szerint az oroszok a Szeverszkij-Donyec folyó mentén fekvő két városban – Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban – próbálják bekeríteni az ukrán csapatokat. (Guardian)

A postaszolgálatok sem maradnak ki a háborúból, csak ők rakéták helyett bélyegeket lőnek egymásra. Nem sokkal azután, hogy az ukrán állami postaszolgálat a Kígyó-sziget hős védőiről és az azóta elsüllyedt orosz Moszkva cirkálóról adott ki bélyeget, az oroszbarát szakadár Donyecki Népköztársaság postaszolgálata a lebombázott Azovsztal acélgyárat örökítette meg egy Z betű mögött.

A donyecki posta képeslapon szerepelteti a gyárat, az ehhez tartozó bélyegeken pedig a Mariupolt és az Azovsztal acélgyárat védő, neonáci fegyveres csoportként induló, de később az ukrán hadseregbe olvasztott Azov ezred címere látható egy nagy Z által áthúzva, alul pedig két orosz szó, ami lefordítva annyit tesz:

„A nácizmus hanyatlása”.

Az oroszbarát Donyecki Hírügynökség cikke el is magyarázza, miért van elmosódva az Azov ezred címere a bélyegen, azért, mert a szervezet tiltott csoportnak minősül a Donyecki Népköztársaságban. A hírügynökség szerint az Azovsztal eleste alkalmából külön postai bélyegzőt is bevezettek a Donyecki Népköztársaságban, amin a „nácitlanítás” szó szerepel. Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna nácitlanítását határozta meg az ország ellen indított háború egyik elsőszámú céljaként. (UNIAN, DAN)

Ukrajna a háború legeleje óta küszködik azzal, hogy nem tudja használni a kereskedelmi kikötőit. Van, amit elfoglaltak az oroszok, van, amit rommá lőttek, a kikötők többségét pedig egyszerűen blokád alatt tartja az orosz flotta. Az oroszok veszteségeik ellenére is jelentős fölénnyel rendelkeznek a Fekete-tengeren.

Ez a helyzet most megváltozhat, Dánia ugyanis Harpoon rakétákkal szereli fel az ukrán hadsereget. Az ügylettel nő az ukrán hadsereg csapásmérő távolsága, ami a háború kitörése óta most először történik meg.

Az amerikai gyártmányú Harpoon egy hajók ellen bevethető fegyver, ami elindítható hajóról, repülőről, tengeralattjáróról és a szárazföldről is. Csapásai ellen azért nehéz védekezni, mert szinte teljes útját közvetlenül a vízfelszín fölött, néhány méteres magasságban teszi meg, és csak a cél előtt kapcsol be saját rádiólokátora, ami pontosan rávezeti a kiszemelt hajóra.

A dán és az amerikai kormány azt várja a Harpoonoktól, hogy segítségükkel az ukrán hadsereg és haditengerészet képes lesz távoltartani az orosz hajókat a még működő fekete-tengeri kikötőktől, ezzel megkönnyítve a több millió tonnányi, a háború miatt Ukrajnában rekedt élelmiszer világpiacra jutását. (BBC)

A Kyiv International Institute of Sociology május közepén, 2000 ukrán felnőtt részvételével készített felmérése szerint az ukránok 82 százaléka nem adna át semmilyen ukrán területet Oroszországnak egy esetleges békemegállapodásban. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka gondolta úgy, hogy az orosz-ukrán béke érdekében Ukrajna akár le is mondhatna bizonyos országrészekről.

A közvélemény-kutatás szerint a jelenleg oroszok által elfoglalt területeken élő ukránok 77 százaléka is minden területi engedményt ellenzett. (Guardian)

Az egyesek szerint a XX. századi diplomácia legnagyobb alakjának (mások szerint véreskezű kóklerének) számító volt amerikai külügyminiszter, a már 98 éves Henry Kissinger is beszédet tartott a svájci Davosban tartott világgazdasági fórumon. Kissinger értelemszerűen az orosz-ukrán háborúról osztotta meg gondolatait:

• Ha az elkövetkezendő két hónapban nem sikerül elkezdeni Oroszországgal a béketárgyalásokat, akkor egy olyan elhúzódó konfliktusra kell számítani, ami közép- és hosszútávon veszélyt jelenthet egész Európa stabilitására
• „Ideális helyzetben” az oroszoknak fel kéne adniuk az elfoglalt területeket, és vissza kéne térni a „status quo anté”-hoz (az nem világos, Kissinger a 2014 vagy 2022 előtti állapotra gondolt),
• Kissinger óvott attól, hogy Ukrajna szabadságának védelme átforduljon egy Oroszország ellen viselt „új háború”-ba,
• Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország 400 éve fontos szereplője az európai politikának, és „kritikus időszakokban” fontos szerepet játszott a hatalmi egyensúly megteremtésében – a nyugati országoknak Kissinger szerint erre kell emlékeznie, és „nem szabad, hogy eluralkodjon rajtuk a pillanatnyi hangulat”.

Jelenleg Oroszország Ukrajnára, Ukrajna Oroszországra vár: hétfőn az orosz külügy bejelentette, hogy hajlandó újrakezdeni az áprilisban elsorvadó tárgyalássorozatot, Volodomir Zelenszkij viszont pont a davosi fórum nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy Vlagyimir Putyin nem érdekelt a tárgyalásos megegyezésben. Egyébként a háborúban derekasan helyt álló, májusra több fronton is offenzívába lendülő Ukrajna vezetése és közvéleménye mereven elutasítja a területi engedményeket – még a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigetet sem lenne hajlandó átengedni.

(Newsweek)

Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál: hajók tucatjai napokig várakoznak a sulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat

– szemlézte az MTI a román Agerpres hírügynökség keddi tudósítását.

A román oldalon található Galac folyamhajózási igazgatóságának (AFDJ) vezetője szerint a folyami és az ukrajnai kikötők túlterheltsége okozza a torlódást. Ugyanis míg a háború előtt napi 3-4 hajót ellenőriztek a Duna-delta keleti csücskén található Sulinánál, most ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán. A folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül. Előfordul, hogy egyszerre száz hajó vár folyami kalauzra („pilótára”), a hajók mozgását valós időben mutató marinetraffic.com honlapon kedden is 96 hajó dekkolt Sulina előtt a Fekete-tengeren. Az AFDJ képviselője szerint a legtöbb hajó – az ukrán fekete-tengeri hajózást megbénító orosz blokádot kikerülve – gabonát szállít, de sok üzemanyagot szállító tartályhajót is látni a Duna-deltában.

Oroszország az Ukrajna elleni háború óta először tartott közös hadgyakorlatot Kínával – Joe Biden amerikai elnök kelet-ázsiai útjára időzítve. Az orosz légierő stratégiai bombázói helyi idő szerint kedd hajnalban repültek a Japán-tenger fölé, ahol délre fordulva átszelték a Kelet-kínai-tengert, majd a hozzájuk csatlakozott kínai bombázókkal együtt elérték a Filippínó-tengert.

A dél-koreai légvédelem jelentése szerint a repülési gyakorlat során a négy orosz és két kínai stratégiai bombázó – melyeket nukleáris csapásmérő fegyverekkel is fel lehet szerelni – egyszer sem sértették meg idegen országok légterét. A gyakorlatról részletesen beszámoló New York Times szerint a stratégiai bombázókkal végrehajtott közös manőverezés olyan komplex művelet, melyet jó előre meg kell terveznie a részt vevő feleknek.

A közös hadgyakorlat félreérthetetlen politikai üzenete az Egyesült Államok ellen irányul, mely Európában Ukrajna, Ázsiában pedig Tajvan katonai szövetségese – Joe Biden hétfőn Tokióban le is szögezte, hogy a Peking által Kína elidegeníthetetlen részének tekintett szigetországot az USA kész katonai erővel is megvédeni. Azonban ahogy arról részletesen írtunk, az orosz–kínai kapcsolat már a háború előtt sem volt épp konfliktusmentes, a helyzeten a nyugati szövetségi rendszert összekovácsoló ukrajnai invázió sem javított – bár Kína legalább más kárán tapogathatja ki, milyen költségekkel járhat egy Tajvani „országegyesítés”.

Ahogy arról hétfőn írtunk, Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter brit kollégájával, Liz Truss-szel folytatott londoni tárgyalásán kifejtette egy önkéntes alapon szerveződő tengeri erő létrehozásának szükségességét, mellyel meg lehetne törni az utolsó nagyobb fekete-tengeri ukrán kikötő, Odessza működését sújtó orosz blokádot. Truss elvi támogatásáról biztosította Landsbergist, de a brit kormány – nem először – felülbírálta a sokszor elhamarkodott vállalásokkal előrukkoló külügyminiszterét. Kedden ugyanis a brit kabinet egyik szóvivője bejelentette, hogy bár a globális élelmiszerellátás szempontjából kulcsfontosságú ukrán gabonaexport fő útvonalának blokkolása „,megvetésre méltó tett”, és Nagy-Britannia serényen keresi a megoldást a problémára (az egyik megoldásról itt írtunk részletesen),

Nagy-Britannia nem tervezi, hogy hadihajókat küldjön a Fekete-tengerre.

Hétfőn számoltunk be arról, hogy lemondott Oroszország ENSZ-tanácsadója, Borisz Bondarev, és nem is akárhogy, hanem – állítólag – egy hosszú levélben fakadt ki azon, hogy mit művel Oroszország.

A hírre a CNN rákérdezett Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivőnél, aki azt mondta, a Kreml nem ismeri a szóbanforgó levelet. „Ha a külügyminisztérium alkalmazottja, akkor ez a kérdés a tárcához tartozik. Itt most csak azt tudom mondani, hogy Bondarev úr már nem velünk van, hanem inkább ellenünk”.

„Van egy tisztsége, amelyben elítéli az orosz vezetőség tevékenységét, amelyeket majdnem az egész nemzet támogat”, ez volt a válasz arra, hogy mit jelent pontosan az „ellenünk”.

„Azt jelenti, hogy ez az úriember az országunkban kialakult vélemény ellen emelt szót”, tette hozzá Peszkov.

Dmitrij Peszkov orosz kormányszóvivő azt mondta, egyelőre nem látták azt a béketervet, amit olaszok állítottak össze, de reméli, eljut hozzájuk diplomáciai csatornákon. Múlt héten Luigi Di Maio olasz külügyminiszter beszélt arról, hogy kész egy négylépcsős béketervezet a háború befejezésére. Di Maio azt is mondta, hogy az ENSZ-főtitkárral, António Guterresszel is átbeszélte a tervet egy New York-i látogatáson.

A terv tűzszünetet indítványoz a civilek kimenekítése érdekében, a frontvonalak demilitarizációját, Ukrajna lehetséges semlegességét vázolja fel, a Krímet és a Donbaszt illetően orosz-ukrán megállapodást szorgalmaz, és egy új európai-nemzetközi békeszerződést is tartalmaz.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök éppen kedden írt hosszú Telegram-bejegyzést arról, hogy rossz a tervezet, mert nem a realitásokkal számol, és nem diplomaták, hanem helyi politológusok csinálták, akik helyi lapokat olvasnak, és ukrán hazugságokkal találkoznak.

(Guardian)

Mintegy 200 holttestet találtak Mariupolban egy lerombolt lakóépület romjai alatt, közölte a város polgármesterének tanácsadója, Petro Andrjuscsenko. A halottak a pincében hevertek a Myru (Béke) sugárúton, tudósít a Kyiv Independent a Twitteren.

Az Oroszország elleni EU-s, amerikai és egyéb nyugati szankciók „kiszárítják Putyin hadigépezetét”, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a svájci Davosban, a világgazdasági fórumon.

A politikus azt is mondta, hogy az orosz háború nem csak Ukrajna túléléséről vagy az EU biztonságáról szól, hanem „az egész világrendet kérdőjelezi meg”. „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút. És Putyin agressziója stratégiai vereség kell legyen”.

Szerinte a szövetségnek mindent meg kell tenni, hogy segítsen legyőzni az oroszokat, és fontos szerepe lesz az újjáépítésben, tudósít a CNN. A Guardian hozzáteszi, hogy Von der Leyen szerint Ukrajnának közvetlen anyagi segítség kell, ezért állított össze a bizottság 10 milliárd dolláros csomagot. Von der Leyen szerint a befagyasztott orosz pénzeket és eszközöket is fel lehetne használni Ukrajna újjáépítésére.

Zelenszkij a fórumon videón jelentkezett be, és a lehető legsúlyosabb szankciókat kérte Oroszország ellen.

Von der Leyen beszélt arról is, hogy Oroszország az energiához hasonlóan fegyverként használja az élelmiszert is.

• Kolumbia szakértőket küld egy meg nem nevezett európai országba, hogy ott kiképezzék az ukrán katonákat aknamentesítésre. A szakértelmük megvan hozzá, hiszen Kolumbia az egyik leginkább aláaknázott ország a kormány és a fegyveres csoportok közötti évtizedes harcok miatt.
• Oroszország visszavonja a jelentkezését a 2030-as Világkiállítás megrendezésére, mondván, úgysem lenne elfogulatlan a pályázatok elbírálása.
• A Microsoft azt ígérte, hogy segít dokumentálni az ukrán kormánynak az oroszok háborús bűneit, jelentette be Mihajlo Fedorov ukrán digitális transzformációért felelős miniszter, miután Davosban tárgyalt az óriáscéggel.

A Donbaszra fókuszálja az erőket Oroszország, azon belül is Szeverodonyecknek van most stratégiai fontossága, mert ha azt elfoglalják, akkor majdnem egész Luhanszkot kontrollálják majd.

A helyi kormányzó, Szerhij Hajdaj szerint az oroszok 25 tüzérosztállyal lövik a várost, „összevissza, szakadatlanul” ágyúzzák a központot, miközben csaták dúlnak a közeli falvakban is, mondta. Állítása szerint hétfőn négy civil halt meg egy toronyházban az ágyúzásokban, és nagyon nehéz kimenekíteni embereket a harcokból.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a Donbaszi orosz támadás a II. Világháború óta a legnagyobb támadás európai földön. „A donbaszi orosz offenzíva egy kegyetlen csata”, fogalmazott a Twitteren. A szövetségéseket fegyverek küldésére kérte, hozzátéve, nem tudni, hogy megvan-e most Ukrajnának a szükséges fegyverereje a csatához.

(BBC, Guardian)

Herszon régió moszkvabarát irányítása kérelmezni fogja, hogy legyen orosz katonai támaszpont a területen, közölték orosz hírügynökségek. A RIA-Novosztyi és a Taszsz is idézi Kirill Sztremuszovot, az oroszok által beiktatott herszoni igazgatás helyettes vezetőjét, miszerint „kellene lennie egy orosz katonai bázisnak Herszon régióban. Ezt kérni fogjuk, és ebben érdekelt az egész lakosság”.

Az oroszok március közepén vették át az irányítást Herszon egyes részeiben. Ukrán becslések szerint az ottani lakosok fele elhagyta a régiót. Az oroszok szorgalmaznak egy népszavazást is a „Herszoni Népköztársaság” megalapításáról.

(CNN)

Magas rangú svéd és finn delegáció érkezik a tervek szerint kedd este Törökországba, hogy a török külügyminiszterrel tárgyaljanak a saját NATO-csatlakozási kérelmükről. A svédek és a finnek múlt héten kérelmezték hivatalosan a felvételüket, de Törökország különböző indokokkal vétózni akar, ami persze lehet egy nagy diplomáciai, vagy akár belpolitikai hatalmi játszma része is, erről itt írtunk hosszan.

Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban azt közölte, hogy a svédek és a finnek ne is fáradjanak azzal, hogy embereket küldenek Törökországba, hogy meggyőzzék őt. Ha Törökország vétózik, akkor a svédek és a finnek nem csatlakozhatnak.

(BBC)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy nyilatkozatában azt mondta, hogy Moszkva átgondolná a Nyugat esetleges ajánlatát a kapcsolatok visszaállítására, ugyanakkor a Kínával való kapcsolatok erősítésére fókuszál. Szerinte a nyugati országok russzofóbok, amióta elkezdődött az ukrán invázió. Jelenleg pedig az oroszok azon dolgoznak, hogy a nyugatról importált termékeket helyettesíteni tudják, és csak „megbízható” országoktól függjenek, melyek nem a Nyugat lekötelezettjei.

„Ha a Nyugat ajánlani akar valamit a kapcsolatok visszaállítását illetően, akkor komolyan átgondoljuk, hogy szükségünk van-e rá, vagy sem”, mondta, hozzátéve, hogy „most, hogy a Nyugat felvette a diktátori pozíciót”, az orosz gazdasági kapcsolatok Kínával még gyorsabban fejlődnek majd, és ez egy esély arra is, hogy az ország keleti részét és Kelet-Szibériát fejlesszék. „Kínának olyan információs- és kommunikációs technológiája van, amely semmivel sem alsóbbrendű a nyugaténál. Egy jó deal kölcsönös előnyökkel jár majd”, mondta.

Lavrov beszélt arról is, hogy a világ fejlődésének középpontja Eurázsiába tevődött át, az oroszoknak pedig kiterjedt gazdasági kapcsolataik vannak ebben a régióban. Ezekre fognak támaszkodni az ország további fejlődésében, „meg vagyok róla győződve, hogy ez a helyes út”, mondta. Szerinte a Nyugat nem először bizonyította be, hogy képtelen a tárgyalásokra.

(Guardian)

Orosz veteránok és katonai kommentátorok egyre hevesebben bírálják az orosz „különleges katonai művelet” hibáit, írja az amerikai Institute for the Study of War elemzőintézet.

Értesüléseik szerint a keményvonalas bírálók további katonai akciókat sürgetnek, emellett megrökönyödtek azon, hogy egy orosz ezred szinte minden járművét elveszítette, miközben át akart kelni a Szeverszkij-Donyec folyón. Szerintük ez megkérdőjelezi az orosz hozzáértést.

Az Összorosz Tisztek Gyűlése nevű független, oroszpárti veteránszövetség felszólította Putyint, hogy mondja ki, az orosz erők már nem csak Ukrajna nácítlanításán dolgoznak, hanem háborút vívnak Oroszország történelmi területéért, és a világrendben való létezéséért. A tisztek emellett követelik, hogy halálbüntetés sújtsa a dezertőröket.

(BBC)