Zelenszkij nehézfegyvereket kér

Az orosz védelmi tárca kiadta a legfrissebb – független forrásból ellenőrizhetetlen – adatait az elmúlt 24 óráról, eszerint precíziós légirakétákkal eltaláltak három harcálláspontot, 36, embereket és katonai felszerelést állomásoztató területet, hat lőszerraktárt, köztük egy nagy raktárt, amelyben amerikai tüzérségi ágyúkhoz használt 155 mm-es lőszert tároltak Razdolovkában.

A jelentés szerint emellett a rakétás tüzérség eltalált 84 harcálláspontot, 463, embereket és katonai felszerelést állomásoztató területet és 137 tüzérségi löveget. Az oroszok megöltek továbbá 200 ukrán katonát.

Az orosz közlés szerint a háború kezdete óta elpusztítottak 178 repülőgépet, 125 helikoptert, 995 pilóta nélküli repülőt, 320 légvédelmi rakétarendszert.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy Kijev készen áll a fogolycserére az oroszokkal „akár már holnap”. A politikus Davosban jelentkezett be videón, és arról beszélt, hogy a fogolycsere humanitárius téma, egyben politikai döntés, ami sok állam támogatásán múlik. „Fontos, hogy a világ ne könyörögjön az oroszoknak, akármik is a körülmények, és ne tegyen engedményeket sem nekik”.

Zelenszkij azt mondta, politikai nyomást kell helyezni az oroszokra minden módon, ahogy csak lehet – üzleti kapcsolatok révén, üzletek bezárása révén, olajembargóval, és szankciókkal való valódi fenyegetéssel, hogy ezzel is aktívan erősítsük a mi embereink cseréjét orosz katonákra. „Nekünk nem kellenek orosz katonák, nekünk a mieinkre van szükségünk. Készen állunk a cserére, akár holnap is”.

(CNN)

Makszim Kozitszki, Lviv kormányzója a Telegramon közölte, hogy a régióban nem volt éjjel légiriadó. Lviv Ukrajna nyugati részén van, jelenleg a harcok a keleti fronton, Donbaszban zajlanak. (Guardian)

Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia kedden közösen szólítja fel az EU-t, hogy a befagyasztott orosz forrásokat Ukrajna újjáépítésére fordítsa az unió, közölte a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi, hogy Ukrajna becslése szerint 600 milliárd dollárnál jár az ország újjáépítésére szükséges összeg, de ez még jelentősen emelkedhet.

A négy ország közös levele szerint a költségek túlnyomó részét, beleértve az áldozatok kártérítését, Oroszországnak kell viselnie. A levélben további szankciókat is sürgetnek, végszükség esetén pedig az oroszok és az EU közötti mindennemű gazdasági kapcsolat megszüntetését javasolják.

A dokumentumban a javaslattevők megjegyzik, hogy az EU és más országok már 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki tartalékot, valamint magánszemélyek és cégek további pénzeit fagyasztották be.

Oroszország Szeverodonyeck, Liszicsanszk és Rubizsnye városokat próbálja meg éppen körbekeríteni abban a műveletben, amelynek célja, hogy elfoglalja egész Luhanszkot, közölte a brit védelmi tárca a szokásos reggeli hírszerzési összefoglaló twittjében. Luhanszk teljes elfoglalása pedig az egész Donbasz elfoglalását célzó művelet része.

A megyében az északi és a déli orosz egységeket egy körülbelül 25 kilométeres, ukrán kézen lévő terület választja el egymástól.

Az ukrán ellenállás továbbra is erős, de az oroszok is érnek el kisebb sikereket, főként a tüzérségi egységek koncentrálásával.

A CNN közölte a Maxar legújabb, május 19-21-i műholdfelvételeit arról, hogy orosz hajókba a krími Szevasztopol kikötőjében pakolják be a – nagy valószínűséggel lopott – ukrán gabonát. A két hajó azóta elhagyta a kikötőt, és a hozzáférhető adatok szerint az egyik Bejrútba tart, a másik még a Fekete-tengeren van.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij már korábban is vádolta az oroszokat azzal, hogy ellopják az ukrán élelmiszereket, és megpróbálják eladni azokat.

Hogy a gabona lopott-e, arra csak feltételezések vannak, mindenestre az orosz kézen lévő Krímben kevés gabona terem, ellentétben a tőle közvetlenül északra lévő Herszon és Zaporozzsia területekkel. Az ukrán hivatalnokok közlései szerint az oroszok az általuk elfoglalt területeken több silót is kiürítettek, és teherautókkal délre szállították a gabonát.

Oroszország 1,4 millió ukránt vitt át erőszakkal a saját területére, közölte az ukrán ombudsman, Ljudmila Deniszova. Hozzátette: meggyőző bizonyítékaik vannak, hogy az oroszok előre kitervelték a deportálásokat, és a terveik szerint több mint kétmillió ukránt visznek majd át orosz területre.

(BBC)

Az Európai Unió „napokon belül” egyetértésre jut az orosz olaj embargójáról, mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter a ZDF-nek. A politikus figyelmeztetett, hogy az embargó nem gyengíti meg automatikusan a Kremlt, mivel az elszálló olajárak miatt a kevesebb exportból is több pénzt tudnak szerezni az oroszok.

Emiatt az egyik forgatókönyv nem is a teljes embargó, hanem a fizetés felső korlátjának megállapítása, mondta Habeck. Ehhez sok ország együttműködésére van szükség, tette hozzá. A hírről beszámoló BBC megjegyzi, hogy Magyarország az EU embargós döntésének vétójára készül, mert az a magyar kormány szerint elfogadhatatlan és tönkreteszi a magyar gazdaságot.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közlése szerint eddig 1439 nemzetközi cég hagyta el oroszországot, 580 pedig maradt, és működik tovább „mintha mi sem történt volna”, számol be twittjében a Kyiv Independent.

Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök élesen bírálta Vlagyimir Putyint amiatt, hogy civileket öl meg az orosz hadsereg Ukrajnában. Mint mondta, mindkettejükre ráaggatták a „gyilkos” címkét, csakhogy „én bűnözőket ölök, nem pedig gyerekeket és időseket”, fogalmazott Duterte egy televízióban sugárzott kormányülésen. „Ez két külön világ”, tette hozzá. Azt is mondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy különleges katonai művelet zajlana, szerinte ez valójában egy teljes körő háború egy szuverén nemzet ellen.

A drogkartellek ellen kőkeményen küzdő – és emberi jogi szervezetek szerint valójában civilek, gyerekek életét is követelő drogháborút folytató – Duterte most először bírálta Putyint, akit amúgy példaképnek és barátnak tekint. A Fülöp-szigeteknek egyébként nem jött jól a háború miatt égbe szökő olajár.

(Independent)

Az Egyesült Államok még messze van bármiféle arra vonatkozó döntéstől, hogy újra csapatokat küldjön Ukrajna területére, nyilatkozta Mark Milley tábornok. Az USA az orosz invázió előtt hívta haza az ukrajnai erőit, hogy elkerüljön egy összecsapást egy atomhatalommal, de mivel újranyitja a követséget, felmerült, hogy csapatokkal kellene biztosítania a diplomaták biztonságát.

Milley azt mondta, van valamiféle alsóbb szintű tervezés egy lehetséges visszatérésre, de az nem jutott el még az ő szintjére, hogy véleményezze, sem a védelmi miniszter szintjére. A végső szót egyébként az elnök, Joe Biden mondaná ki, tette hozzá a tábornok.

(Reuters)

azt ide kattintva teheti meg.