- Oroszország Ukrajna elleni háborújának 79. napján még zajlik Mariupol utolsó ellenállási pontjának felőrlése. Az Azovsztal ipari területen lévő védők evakuálásáról szóló megállapodást javasol Kijev Moszkvának, egyelőre nincs jele, hogy a Kreml erre hajlandó lenne.
- Az ukrán elnök szerint nyilvánvaló , hogy Oroszország stratégiai vereséget szenvedett Ukrajnában, csak Moszkvának nincs bátorsága ezt belátni.
- Ukrán források szerint egy újabb orosz hadihajó szenvedett súlyos károkat, a Moszkva cirkáló elveszítése után újabb presztízsveszteség az orosz flottának.
- Magyarországon csökken azok aránya, akik agressziónak tartják az orosz haderő ukrajnai akcióit, ebben szerepe van annak, hogy az orosz narratíva hangsúlyosan van jelen a kormánypárti médiumokban.
- Szijjártó szerint 750 millió euróba kerül Magyarországnak az infrastruktúra átalakítása, ha az EU-s szankciók miatt nem lehet orosz kőolajat venni.
- A francia külügyminiszter szerint hosszú ukrajnai háborúra kell felkészülnie a világnak, és messzemenő gazdasági következményekkel is számolnia kell.
- Az előző nap híreit a háborúról itt olvashatja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos esti beszédét azzal kezdte, hogy felsorolta Oroszország elvesztette:
- 200 repülőjét,
- 27 ezer katonáját,
- több mint 3000 katonai járművét, például tankokat és csapatszállítókat, helikoptereket, drónokat,
- illetve minden kilátását.
Ezek az ukránok által kiadott adatok, érdemes fenntartással kezelni őket.
Nem érti, hogy mi értelme van ennek, hiszen szerinte csak annyit érnek el az oroszok, hogy egy Lenin-szobor egy kicsit tovább marad állva egy délkelet-ukrajnai településen.
Megköszönte a katonák és az ukránok kitartását, valamint a szövetségesek segítségét. Szerinte Oroszországot csak a szankciókkal lehet legyőzni, ezért ez alapján kell dönteni.
„Ez nem csak a kiadásokról szól. Nem is a könyvelésről. A jövőről szól”
– üzente a szövetséges országoknak.
Azt mondta, hogy az elmúlt 24 órában 6 települést szabadítottak fel, így a háború kezdete óta 1015 településről űzték ki az oroszokat. Arról is beszélt, hogy továbbra is zajlanak a tárgyalások az Azovsztalban rekedt sebesültek és orvosok evakuálásáról. Elmondása szerint mindent megtesznek, hogy mindenkit ki tudjanak menteni.
Arra kérte a vállalkozókat, hogy álljanak újra munkába, ha tudnak, hogy berúgják kicsit a gazdaságot. Ma 212 katonának osztott ki állami kitüntetést.
Köszönjük, hogy nálunk követték a háború 79. napjának eseményeit, szombat reggel újra elindul percről percre közvetítésünk.
Az Egyesült Államok 10 500 új katonát küld Európába a korábban ide vezényelt katonáik leváltására – jelentette be pénteken John Kirby, a Pentagon szóvivője. Azt mondta, a cserék az elkövetkező hetekben és a nyár folyamán fognak lezajlani. „Ezek a lépések a jelenlegi biztonsági környezetre való reagálást szolgálják. Ráadásul ezek az erők nem fognak Ukrajnában harcolni. A NATO-szövetségesek védelmét fogják támogatni” – tette hozzá.
(Guardian)
Dél-Oszétia szeparatista állama július 17-én népszavazást tart arról, hogy Oroszországhoz csatlakozzanak-e – írja a Sky News. A területet Moszkva a 2008-as grúziai invázió után ismerte el független államnak.
Oroszországon kívül jelenleg négy ENSZ-tagállam – Nicaragua, Venezuela, Nauru (egy óceániai mikroállam) és Szíria – ismeri el. Így tesz még például a két kelet-ukrajnai szeparatista régió is.
2008 óta Oroszország rengeteg támogatást küldött a területre, orosz állampolgárságot ajánlott fel az ottélőknek, és több ezer katonát állomásoztatott a régióban.
Oroszország továbbra is aktívan támadja Ukrajna keleti részét, újabb és újabb területeket próbálnak elfoglalni vagy lebombázni – olvasható az ukrán védelmi minisztérium pénteki jelentésében.
Megpróbálják elfoglalni a stratégiailag kiemelten fontos Szeverdononyeck melletti Rubizsnyét. A minisztérium ezt még nem erősítette meg, de a CNN helyi jelentések alapján péntek reggel már azt írta, hogy az oroszok elfoglalták a települést.
Zolotét és Kamisevakát is megpróbálták elfoglalni pénteken, de az ukrán védők visszaverték őket. A minisztérium hozzátette, hogy az oroszok továbbra is lövik a mariupoli Azovsztal acélgyárat és környékét, valamint több más civil célpontot is. Ezeket a jelentéseket egyelőre nem nagyon lehet megerősíteni.
Az ukrán hatóságok elrendelték, hogy a kijevi és csernyihivi régiókban elesett orosz katonák holttesteit hűtővagonokba kell pakolni, hogy alkalomadtán hazaküldjék azokat Oroszországba – írja a Reuters.
„A nemzetközi humanitárius törvényeknek megfelelően – mert Ukrajna ezeket mind szigorúan betartja – az aktív összecsapások végeztével a feleknek át kell adnia az elesett katonák holttestét az anyaországnak. Ukrajna kész visszaküldeni a testeket az agresszornak”
– mondta Volodimir Ljamzin, az ukrán civil-katonai együttműködés vezetője.
Ljamzin szerint az ország több pontján is állnak ilyen vagonok. A Reuters egy olyan telephelyen járt, ahol több száz holttestet őriztek.
Egy háború során nehéz pontosan megállapítani, hogy hányan esnek el pontosan, és ezen nem segít, hogy a felek, akiknek a legnagyobb rálátása lenne erre, nem mindig pontos adatokat közölnek. Az ukránok szerint már több mint 27 ezer orosz katonával végeztek, Moszkva viszont legutóbb márciusban adott közre adatokat, és akkor alig több, mint ezer halottról beszéltek.
A BBC orosz irodája február 24-e óta dolgozik azon, hogy pontos képet adjanak az orosz veszteségekről. Most azt írják, hogy 2336 orosz katona halálát tudták megerősíteni. Ehhez hivatalos bejelentéseket, helyi újságok híreit, közösségi oldalakra kitett posztokat figyeltek, és több katona hozzátartozóival is beszéltek. Ennek a 2336 katonának tudják a nevét, rangját, és azt is, hogy melyik egységben szolgáltak.
Ez a szám egyébként kétszer akkora, mint amennyit az orosz kormány márciusban bevallott, de a BBC megjegyzi, hogy a valós szám ennél magasabb lehet, mert ezek csak a biztosan megerősített halálesetek.
A begyűjtött adataikból kiderült, hogy a megerősített halottak 20 százaléka tiszt volt, ami egy nagyon nagy arány. Emögött az állhat, hogy a kommunikációs nehézségek miatt a tiszteknek a megszokottnál nagyobb kockázatokat kell bevállalania.
Több mint 25 százalékuk ejtőernyős vagy tengerészgyalogos, ami amiatt lehet, hogy ezeket az egységeket gyakran úgy vetik be, hogy kisebb esélyük van a visszavonulásra vagy a sebesültek kimentésére.
A legtöbb elesett orosz katona az ország legszegényebb régióiból származik. Csak három moszkvai katona halálát tudták megerősíteni, pedig a fővárosban él az ország lakosságának 9 százaléka.
Bővebben ebben a cikkben írtak, oroszul.
Magyarország egy méltányos ajánlatot kapott az EU-tól, úgyhogy ideje lenne eldöntenie, hogy támogatja-e az Oroszország elleni uniós szankciók hatodik körét, amiben már olajembargó is szerepel – idéz a CNN egy magas rangú uniós diplomatát.
A névtelenséget kérő diplomata pénteken beszélt újságíróknak az új szankciós csomagról, aminek szerinte hosszú távú hatása lenne Oroszország bevételeire, így súlyos veszteséget okozna.
Azt beismerte, hogy a tervezeten van még mit finomítani, hiszen a legtöbb tagállam nem tudja egyik napról a másikra elzárni az orosz olajcsapokat, és az alternatívák elérhetősége országonként különböző. Azt is megértik, hogy Magyarország gazdasága például nagyban függ az orosz olajtól.
„Az Európai Bizottság újabb és újabb ajánlatokkal áll elő, de egy ponton el kell dönteni, hogy hol akar állni az ember, és reméljük, hogy Magyarország készséges lesz ebben az esetben”
– mondta a diplomata.
Azt is megosztotta az újságírókkal, hogy minden nap zajlanak erről a tárgyalások, még a hétvégén is folytatódnak. Emiatt nem tudja, hogy hogy alakul majd a helyzet.
Szijjártó Péter pénteken azt mondta egy spanyol lapnak, hogy 750 millió euróra lenne szüksége Magyarországnak, hogy ne ellenezze az EU-s tervezetet.
Egymillió embert akarnak felfegyverezni, hogy felkészüljenek az elhúzódó háborúra – írja Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejegyzése alapján a BBC. A kormány célja az, hogy felgyorsítsa a hadieszközök (például fegyverek, testpáncélok) gyártását, hogy ne kelljen adományokra hagyatkozniuk. Most 57-43 százalékos arányban az állami eszközök vannak többségben.
Reznyikov szerint Oroszország már stratégiai vereséget szenvedett, és az egyre szigorúbb szankciók és az Ukrajnába áramló segélyszállítmányok lassan átbillentik a mérleg nyelvét, és a Kreml ekkor elismerheti a vereséget. Felhívja viszont a figyelmet, hogy ez még hónapok kérdése. Nem tudja, hogy mennyi, de azt írja, hogy a honvédők addig kitartanak.
Szombat hajnali egytől Oroszország felfüggeszti a Finnországba küldött áram szolgáltatását – írja közleményében a RAO Nordic, az orosz Inter RAO állami energiaipari holding leányvállalata.
Azt írják, hogy a május 6-a óta Oroszországból érkező áramot nem tudják kifizetni, ezért függesztik fel az áramimportot. Ahogy írják, a több mint 20 éves piaci együttműködés kezdete óta ez az első ilyen eset. Remélik, hogy a helyzet hamar megoldódik, hogy folytatódni tudjon az Oroszországgal való kereskedelem.
A Guardian azt írja, hogy a Fingrid finn áramellátásért felelős vállalat is megerősítette, hogy egy darabig nem számítanak több áramra Oroszország felől,
de ez nem jelent veszélyt Finnország áramellátására.
A közleményük szerint az orosz áram a finn fogyasztás nagyjából 10 százalékát elégítette ki. A kieső mennyiséget Svédországból importált árammal és a hazai termelés megemelésével akarják pótolni.
Finnország csütörtökön jelentette be, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. Ennek Oroszország nem örült.
Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi ombudsman azzal vádolja Oroszországot, hogy 1,2 millió ukrán állampolgárt vittek át erőszakkal Oroszországba, köztük 210 ezer gyereket – írja Deniszova ukrán köztévés nyilatkozata alapján a Guardian.
„Amikor elviszik a gyerekeinket, akkor a nemzeti identitásunkat zúzzák szét, és megfosztják az országunkat a jövőjétől. A gyerekeinknek ott azt a történelmet tanítják oroszul, amit Putyin ad elő mindenkinek”
– mondta Deniszova. Az állítását nem támasztotta alá semmivel, és ezeket az adatokat nem nagyon lehet ellenőrizni, ezért az ilyen kijelentéseket – mindkét oldalról – érdemes fenntartásokkal kezelni.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere bejelentette, hogy vasárnaptól enyhítik az esti kijárási korlátozást – írja a BBC. Jelenleg este 10-től nem lehet kilépni az utcára, de vasárnap már egy órával később, est 11-kor kezdődik a korlátozás, ami továbbra is hajnali 5-ig tart majd.
A tömegközlekedés is tovább üzemel. A polgármester továbbra is arra kér mindenkit, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert még nem múlt el az orosz rakétatámadások veszélye.
Egy hónappal meghosszabbították Brittney Griner amerikai profi kosárlabdázó előzetes letartóztatását, közölte ügyvédje. A kosarast még március elején vették őrizetbe, miután a moszkvai Seremetyjevói reptéren hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. Büntetőeljárás indult ellene nagy mennyiségű kábítószer szállítása miatt, amiért Oroszországban akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.
A Biden-kormányzat szerint a 31 éves Grinert jogtalanul vették őrizetbe, és diplomaták segítségével próbálja elérni szabadon bocsátását. Griner pénteken megbilincselve, narancssárga kapucnis pulóverét arcába húzva jelent meg a meghallgatásán.
Megérkezett a bíróságra az első orosz katona, akit háborús bűnök elkövetésével vádolnak, az ukrán bíróság ma kezdte meg az ügy tárgyalását.
A kijevi kerületi bíróság a perbe fogott 21 éves katonát Vadim Szisimarin néven azonosította, és közölte, hogy a háborús törvények megsértésével vádolják. Az északkelet-ukrajnai Csupahivka faluban február 28-án elkövetett gyilkosság miatt akár életfogytiglani börtönbüntetés is várhat rá, a vádak szerint egy 62 éves civilt ölt meg még a háború első hetében.
Szisimarinnal ismertették a vádat, a tárgyalás május 18-án folytatódik.
Zelenszkij kész beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de „csakis közvetítők nélkül” – mondta az ukrán elnök a Rai 1 olasz tévécsatornának.
Zelenszkij elmondta, hogy csak magával Putyinnal tárgyalna, és csak akkor, ha az valódi párbeszéd lenne, nem pedig ultimátum. A tárgyalások lefolytatásának alapfeltételéül szabta, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából. Zelenszkij arról is beszélt, hogy minél többször járnak el az oroszok „égbekiáltó brutalitással”, (Borogyjanka, Mariupol), annál kevésbé lesz visszafogott az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon. A két ország képviselői március 29. óta nem tárgyaltak személyesen.
(BBC)
Recep Tayyip Erdoğan török elnök sem a svédek, sem a finnek NATO-csatlakozását nem nézné jó szemmel, erről beszélt pénteken újságíroknak a Guardian szerint. „Figyelemmel kísérjük a Svédországgal és Finnországgal kapcsolatos fejleményeket, de nem nagyon tetszik nekünk. Nem akarunk hibázni” – mondta.
„A skandináv országok a terrorszervezetek melegágyai, sőt a parlamentjeikben is ott ülnek”.
Erdoğan megjegyzései elsősorban a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű katonai csoportra irányultak, bár úgy tűnt, hogy az egész skandináviai kurd közösségről beszélt.
Svédországban nagyszámú kurd él, a közösséget az egyik legnagyobbnak tartják. A kurd származású svédek közül jelenleg hatan parlamenti képviselők. A török hatóságok eddig nem bizonyították azon állításukat, hogy a szóban forgó parlamenti képviselők kapcsolatban állnának a PKK-val vagy más hasonló Svédországon kívüli csoportokkal. Finnország kurd nyelvű lakosságát 2020-ban alig több mint 15 ezer főre becsülték, ez a lakosság kevesebb mint egy százaléka.
A NATO-hoz való csatlakozáshoz az összes tagország beleegyezésére szükség van. Törökország 1952 óta NATO-tag, és tagsága továbbra is a nyugati országok irányában folytatott külpolitikájának egyik sarokköve. Ennek ellenére Törökország nemrég úgy döntött, hogy a Görögországgal fennálló nézeteltérések miatt nem vesz részt a májusra tervezett athéni NATO-hadgyakorlaton. Pekka Haavisto finn külügyminisztert szombaton Berlinben találkozik török kollégájával.
Több száz olyan hivatásos orosz katona van, aki megtagadta, hogy Ukrajnába menjen harcolni – írta a Guardian. Erre minden jogalapjuk megvan, miután hivatalosan Oroszország nem is nevezi háborúnak az ukrajnai harci cselekményeket, csupán rendkívüli katonai hadműveletnek. Olyannyira, hogy egy, a háború kezdetén elfogadott törvény szerint tilos is nyilvánosan háborúként jellemezni az orosz katonai akciót.
A brit napilap több olyan katonával is beszélt, akik elutasították, hogy Ukrajnába rendeljék őket. „Szeretnék hazamenni és nem koporsóban” – mondta az egyik, neve elhallgatását kérő katona, akinek elmondása szerint a tisztek sem voltak lelkesek az invázió hírére. Elmondása szerint a tisztek fenyegetőznek ugyan hadbírósággal, börtönnel, de ezeknek nincsen jogalapjuk.
Egy jogsegélyt nyújtó ügyvéd elmondta, hogy az irodája több száz katonával áll kapcsolatban, akik jogi tanácsot kérnek arra, hogyan maradhatnának távol az inváziótól.
Köztük van a nemzeti gárdának az a 12 tagja, akiket az utasítás megtagadása után elbocsátottak a szervezet kötelékéből, aminek jogalapját ők vitatják – ehhez a legfőbb érv ismét az a tény, hogy a Kreml nem is nevezi háborúnak az ukrajnai orosz akciót.
„Nincs meg a jogi alapja, hogy eljárást indítsanak a katonák ellen, akik orosz területen tartózkodva tagadják meg a harcot” – mondta Mihail Benyas. Az ügyvéd megjegyezte, hogy a helyzet egészen más lenne, ha Oroszország hivatalosan is háborút hirdetett volna.
Valójában persze háborúról van szó, nyugati hírszerzések szerint szárazföldi erejének 80 százalékát vetette be Oroszország. Rob Lee brit katonai szakértő szerint előállhat olyan helyzet, amikor a Kreml kénytelen lesz valóban háborúnak nevezni a háborút, annak minden jogi következményével, hogy ezzel bezárja a kiskaput azok előtt a katonák előtt, akik nem akarnak Ukrajna ellen harcolni.
Nem lehet tárgyalási alap a Donbasz autonómiájának elismerése – jelentette ki az ukrán elnök az Unian szerint. Volodimir Zeleszkij az olasz Rai1-nek adott interjújában közölte: ahhoz, hogy erről tárgyalni lehessen „nem lett volna szabad megölni emberek tízezreit”.
„Gyilkoltak, pusztítottak, aztán most azt mondják: adjatok autonómiát. Soha nem ismerjük el autonómiájukat” – üzent a szakadár, de Oroszország által önálló államként elismert Donecki és Luganszki Népköztársaságoknak Zelenszkij.
Az ukrán elnök ezúttal csak a szakadár kelet-ukrajnai területekről beszélt, a Krímre vonatkozóan már tett olyan utalást, amely úgy volt értelmezhető, hogy az Oroszország által 2014-ben egyoldalúan elcsatolt – de érdemi harcok nélkül – elfoglalt félsziget orosz fennhatóságának elismerését talán kész lenne tárgyalási alapnak tekinteni.
Egy spanyol lapnak adott interjúban megjelölte Szijjártó Péter azt a konkrét összeget, amennyibe az EU orosz olajra vonatkozó szankciói miatt infrastruktúra fejlesztésére kellene költenie. A külügyi és külgazdasági miniszter szerint az orosz (Urals) típusú kőolajra optimalizált finomítók átállítása a Brent kőolajra 500-550 millió euróba kerül és az átalakítás négy évbe telne. Emellé jön még egy 200 millió eurós összeg az alternatív kőolajforrást biztosító Adria kőolajvezeték bővítésére.
A 750 milliós összeg talán alkualap is lehet ahhoz, hogy a magyar kormány ne ellenezze az EU tervezett szankcióit, amelyek idővel nagyon fájnának Oroszországnak, de költséggel jár az EU-nak is. Jelenleg az orosz energiahordozókra nem vonatkoznak korlátozások, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a csökkentett orosz import mellett nőtt az export, így rekordmagasságokban van az orosz külkereskedelmi többlet, amely az egész évre vetítve a 250 milliárd dollárt is elérheti.
Bővebben itt olvashat erről, az EU és Magyarország alkudozásáról pedig ebből az elemzésünkből tájékozódhat.
Az szankciók miatt importja bezuhant, legfontosabb termékeit, azaz a kőolajat és a földgázt egyelőre továbbra is exportálhatja Oroszország, így napi egymilliárd dollárosra becsült bevétele révén rekordtöbbletet mutat az orosz külkereskedelmi mérleg – írta az Ecomomist.
Kína Oroszországba irányuló exportja áprilisban negyedével csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben importja 56 százalékkal nőtt az adott hónapra. Németország exportja Oroszország felé 60 százalékkal eset, viszont csak 3 százalékkal kevesebbet importált onnan, mint tavaly áprilisban. A számok a két legnagyobb kereskedelmi parter révén már világosa mutatják, milyen többletet mutathat így fel Oroszország.
Az Ecomomist összegzése szerint Oroszország 44 százalékkal kevesebbet importál a háború kezdete óta, mint a tavalyi év azonos időszakában, miközben exportja 8 százalékkal nőtt. (Ez nem mennyiségi növekedést jelent, hanem azt, hogy az energiahordozók árának felugrásának révén kevesebb terméket exportálva is nőttek a bevételek.)
A kereskedelmi többlet 250 milliárd dollár is lehet idén, messze meghaladva a tavalyi rekordot, amely ehhez képest csupán 120 milliárd dollár volt.
A 250 milliárd dollár az orosz GDP hetedével egyenlő. (Ezzel nagyjából Dél-Korea szintjén van a 143 milliós, nyersanyagban gazdag atomhatalom.)
Az orosz olaj importjának megtiltását célzó nyugati szankciók a fenti adatokból következően nagyon fájdalmasak lennének Oroszországnak, ám ez egyrészt csak később fejtené ki hatását, másrészt az EU-nak is fájna, ezért is van róla vita az EU-n belül, ahol azt leghangosabban Magyarország ellenzi, de ez nem jelenti, hogy fenntartásaival egyedül lenne.
Hosszasan elhúzódhat az ukrajnai háború, ezzel a világnak számolnia kell – jelentette ki a BBC szerint a G7 csúcstalálkozón a francia külügyminiszter. Jean-Yves Le Drian szerint a messzemenő gazdasági következmények is elkerülhetetlenek, elsősorban az élelmiszeripar területén: Ukrajna és Oroszország is globális búzaexportőr előbbi a háború, utóbbi az amiatt kivetett nemzetközi szankciók miatt eshet ki a világpiacról, ami az árak emelkedéséhez vezet.
Le Drian kijelentette, hogy a G7 tagjai – az informális diplomáciai klub a vezető nyugati gazdaságokat tömöríti, tagja az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán és Kanada – nem állnak háborúban Oroszországgal, de van egy háború, amelyben van egy agresszor és van egy áldozat, és a G7 tagjai az áldozatot segítik.
A találkozón meghívott vendégként jelen volt az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba is.
Névtelen EU-s diplomáciai forrásokra hivatkozva írja a Bloomberg, hogy egyre több ország gondolná át az EU tervezett szankcióit, amelyek az orosz olaj importjára is kiterjednének. Magyarország ezt csak akkor fogadná el, ha a vezetékeken érkező olaj importja ez alól felmentést kapna. Az EU egyelőre azt ajánlotta fel, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország kapjon haladékot 2024-ig és csak utána kelljen összhangba hoznia importpolitikáját a szankciókkal.
Az EU külügyminiszterei hétfőn találkoznak Brüsszelben, hogy megvitassák a helyzetet. Az olajembargó körüli vita legfrissebb fejezetéről itt olvashat bővebben.
Egyre tudatosabban dolgozik rá a szovjet szimbólumokra az orosz hadsereg az elfoglalt területeken. Erről a birodalmi nosztalgiáról tanúskodó jelenségről itt olvashatja cikkünket.
A Kreml viszonya a szovjet múlthoz ambivalens. Egyrészt elismeri a harmincas évek szovjet terrorját, másrészt igyekszik azt leválasztani Sztálinról, aki inkább afféle pragmatikus menedzserként jelenik meg, akinek az adott kül- és gazdaságpolitikai helyzetben nem volt lehetősége másképp dönteni, mint ahogyan döntött.
Vlagyimir Putyin egyaránt tragédiának nevezi a cári birodalom összeomlása utáni bolsevik hatalomátvételt, és a Szovjetunió 1991-es szétesését is.
Nemzetpolitikában inkább III. Sándorhoz áll közel, az egységes oroszosítást célzó politikával, és hibának tartja a korai bolsevik nemzetiségi politikát, amely szerinte mesterségesen létrehozta az ukrán népet, elszakítva az orosztól.
A szovjetnosztalgia nem a kommunizmus visszasírása, hanem kifejezetten a birodalom újraépítésének vágyáról szól. Putyin egyre gyakrabban beszél Oroszország és a Szovjetunió vonatkozásában is soknemzetiségű, de egységes népről.
Védekezésnek tartja az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút a magyarok negyede – derült ki a Publicus Intézet felméréséből. A Népszava által ismertetett adatok szerint két hónap alatt 64-ről 56 százalékra csökkent azok aránya, akik agressziónak tartják az orosz inváziót.
Látványos az eltérés a kormánypártiak, ellenzékiek között: előbbiek 42, utóbbiak 85 százaléka tartja inkább agressziónak az orosz lépéseket. Még súlyosabb az eltérés, ha az energiahordozókat érintő szankciókról van szó: a Fidesz–KDNP 5 százaléka támogatná csak, míg az ellenzékben 44 százalék állna ki ezek mellett úgy is, ha emiatt drágulna az energiahordozók importja. Részletek itt.
Az orosz erők által elfoglalt Mariupol utolsó ellenállási pontja, az Azovsztal területe még mindig tartja magát, de külső katonai segítségre nem számíthat, így felmorzsolása idő kérdése lenne.
Az ukrán kormányfő helyettese megállapodást javasol Oroszországgal, annak érdekében, hogy az ott lévő védőket kihozhassák onnan. Irina Verescsuk reményei szerint a Vöröskereszt részvételével el lehetne kezdeni az evakuálást a legsúlyosabb sérültekkel.
Moszkva korábban sem tűnt hajlandónak ilyen megállapodásra: Az eddigi evakuációs folyosók is csak a civileknek nyíltak meg az Ukrajna ellen indított orosz háború legnagyobb poklából.
Az orosz fél csupán azt javasolta a védőknek, hogy adják meg magukat és akkor megmenthetik az életüket. Elvonulást azonban Moszkva nem kínált nekik, az orosz elnök csak arról beszélt, hogy a megadás esetén „a törvények szerint járnak el” az ukrán védőkkel.
Volodimir Zelenszkij szerint nyilvánvaló Oroszország stratégiai veresége. Az ukrán elnök a szokásos esti beszédében csütörtökön a polgári infrastruktúrát ért orosz pusztításról beszélt – 570 egészségügyi intézményt és 101 kórházat semmisítettek meg az orosz erők –, majd megjegyezte, hogy Oroszország stratégiai veresége „már mindenki számára nyilvánvaló, csak magának Oroszországnak nem. Nincs bátorságuk belátni.”
Ukrán források szerint újabb veszteséget kell elkönyvelnie Oroszország fekete-tengeri flottájának. A beszámolók alapján egy találat nyomán tűz ütött ki a Vszevolod Bobrov néven alig egy évre hadrendbe állított orosz hajón.
A szovjet futballistáról elnevezett, 9500 tonna vízkiszorítású, 95 méter hosszú, többfunkciós, teherhordásra, vontatásra is alkalmas hajót akkor érte támadás, amikor az Oroszország által elfoglalt Kígyó-szigeten akart elhelyezni rakétavédelmi rendszert.
Az orosz flotta eddigi veszteségei is látványosak: áprilisban elveszítette a Moszkva cirkálót – ez az a hajó, amelyet a Kígyó-sziget ukrán katonai személyzete elküldött a f..ba, amiből aztán háborús mém lett –, emellett további 11 orosz hajó vagy kisebb vízi jármű likvidálását tartja számon az ukrán haderő.
Ukrán katonai szakértők szerint épp a Moszkva cirkáló elvesztésével nőtt meg a jelentősége a pár futballpályányi Kígyó-szigetnek, amellyel az orosz erők tulajdonképpen a hadihajót pótolnák.
A Vszevolod Bobrov elveszítését hivatalosan nem erősítették meg, a Meduza arról ír, hogy ukrán források szerint a lángok ellenére, komoly károkat szenvedve, de a hajó eljutott az orosz flotta szevasztopoli bázisára.