Az szankciók miatt importja bezuhant, legfontosabb termékeit, azaz a kőolajat és a földgázt egyelőre továbbra is exportálhatja Oroszország, így napi egymilliárd dollárosra becsült bevétele révén rekordtöbbletet mutat az orosz külkereskedelmi mérleg – írta az Ecomomist.
Kína Oroszországba irányuló exportja áprilisban negyedével csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben importja 56 százalékkal nőtt az adott hónapra. Németország exportja Oroszország felé 60 százalékkal eset, viszont csak 3 százalékkal kevesebbet importált onnan, mint tavaly áprilisban. A számok a két legnagyobb kereskedelmi parter révén már világosa mutatják, milyen többletet mutathat így fel Oroszország.
Az Ecomomist összegzése szerint Oroszország 44 százalékkal kevesebbet importál a háború kezdete óta, mint a tavalyi év azonos időszakában, miközben exportja 8 százalékkal nőtt. (Ez nem mennyiségi növekedést jelent, hanem azt, hogy az energiahordozók árának felugrásának révén kevesebb terméket exportálva is nőttek a bevételek.)
A kereskedelmi többlet 250 milliárd dollár is lehet idén, messze meghaladva a tavalyi rekordot, amely ehhez képest csupán 120 milliárd dollár volt.
A 250 milliárd dollár az orosz GDP hetedével egyenlő. (Ezzel nagyjából Dél-Korea szintjén van a 143 milliós, nyersanyagban gazdag atomhatalom.)
Az orosz olaj importjának megtiltását célzó nyugati szankciók a fenti adatokból következően nagyon fájdalmasak lennének Oroszországnak, ám ez egyrészt csak később fejtené ki hatását, másrészt az EU-nak is fájna, ezért is van róla vita az EU-n belül, ahol azt leghangosabban Magyarország ellenzi, de ez nem jelenti, hogy fenntartásaival egyedül lenne.