Magyarországon egyre kevesebben tartják agressziónak az Ukrajna elleni orosz inváziót

Két hónap alatt 8 százalékponttal csökkent azok aránya, akik agressziónak tartják az Oroszország által Ukrajna ellen elindított támadást – derült ki Publicus Intézet felméréséből amelyet a Népszava felkérésére készített.

Eszerint két hónapja 64, jelenleg 56 százalék tartja Oroszországot agresszornak a feburár 24-én indított invázióban. A trend folyamatos, egy hónapja 58 százalékot mértek.

Hullámzóbb viszont azok aránya, akik egyenesen védekezésnek tartják azt, amit Oroszország Ukrajnában végez – és amit Oroszországban törvényileg tilos háborúnak nevezni, helyette a rendkívüli katonai művelet a hivatalos formula –, két hónapja ugyanis csak 15 százalék vélekedett így, egy hónapja 28, jelenleg pedig 25 százalék.

A növekedés azonban ezzel az ingással is látványos, ami a Népszava szerint a hatékony állami propagandának tudható be.

A kormánypárti médiumokban jellemző, hogy a háborúról úgy tesznek említést, hogy abban nincs vagy nagyon mellékesen van benne Oroszország. Az Ukrjanáról szóló hírekben a háború inkább valamiféle természeti csapáshoz hasonlít „folynak a harcok”, „nőtt a menekültek száma”, anélkül, hogy kiderülne, ki a másik fél, amely miatt ezek a csapások megtörténnek.

Az évi 130 milliárdból fenntartott közszolgálati jelzőt viselő MTVA a kezdetektől az orosz háborús hadműveleti narratívát tolta, ez nem változott a választások után sem.

Az orosz propaganda magyarországon a Facebookon is gyorsan terjedt. A kormánypárti politikusok is gyorsan védelmére kelnek Oroszországnak, ha véletlenül valaki az ismertebb, Fideszhez közelebb álló személyek közül esetleg mégis felvállalná a véleményét, miszerint Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat ebben a háborúban.

Látványosan eltér a kormánypárti és az ellenzéki beállítottságú választok értékelése: a Fidesz-KDNP szavazóinál csak 42 százalék tartja „inkább agressziónak” Oroszország akcióját, míg az ellenzékiek – akikből a felmérés a Kutyapárt és a Mi Hazánk támogatóit kihagyta – 85 százalékban tartják úgy, hogy Oroszország „inkább agressziót” követ el.

Látványos a különbség abban is, hogyan viszonyulnak az Oroszországot érintő szankciók kérdéséhez, különösen, maikor az energiahordozók drágulását feltételező szankciókról lenne szó:

A kormánypártiak 93 százaléka utasítja el, hogy olyan szankciót vezessenek be nemzetközi szinten, amely miatt drágulhat az energia ára, mígy az összellenzékiek körében ez a mutató csupán 34 százalékos. Utóbbiak körében 44 százalék kifejezetten támogatna egy ilyen, Oroszországnak súlyos bevételkiesést, a szankció kivetőinek viszont drágulást hozó döntést, míg a Fidesz-KDNP támogatóinak csak a 5 százaléka gondolja így.