Szijjártó bedobott egy számot, amennyiért talán nem akadályozná a magyar kormány az orosz olajat érintő EU-s szankciókat

2022. május 13. – 10:33

Szijjártó bedobott egy számot, amennyiért talán nem akadályozná a magyar kormány az orosz olajat érintő EU-s szankciókat
A Mol százhalombattai olajfinomítója – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Későbbre tolódhatnak az EU tervezett szankciói, amelyek az orosz olaj importját érintenék. A Bloombergnek nyilatkozó, meg nem nevezett EU-s diplomaták szerint egyre több ország gondolja úgy, hogy a szankciókat újra át kell gondolni, miután a magyar kormány határozottan elutasítja annak gyors bevezetését.

A szankciók a legérzékenyebb pontján érintenék az orosz gazdaságot, hiszen az orosz állam legnagyobb bevételei a kőolaj és a földgáz EU-ba irányuló exportjából származnak. A fegyver azonban kétélű, hiszen pótolni ezeket az energiahordozókat helyenként technikailag nehezen és drágábban lehet.

Hogy ez mennyibe kerülhet, arra a jelek szerint Szijjártó Péter utalt is egy spanyol lapnak adott interjúban – írta a Politico.

A külügyi és külgazdasági miniszter szerint az orosz kőolajra optimalizált magyar finomítók átkalibrálása négy évet és 550 millió eurót vehetnek igénybe. Emellett 200 millió euróba kerülhet az Adria olajvezeték bővítése, hogy a nagyobb kapacitással pótolni lehessen a kieső orosz kőolajat.

Szijjártó nem konkrét ajánlatként beszélt erről, de a nyilatkozat talán értelmezhető úgy is, hogy a magyar fél ebből a 750 millió eurós költségből – és a négy év türelmi időből – kiindulva egyezkedne az EU-val. (Igaz valószínűleg az egyezkedés része lenne magyar részről az is, hogy az EU a jogállamisági mechanizmusra hivatkozva ne korlátozza a magyar kormány hozzáférését a tagállamként elvileg neki járó forrásokhoz.)

Az Európai Bizottság vezetője tett már kísérletet arra, hogy közvetlenül tárgyalva győzze meg a magyar kormányt a szankciók jelenlegi formájában való elfogadásáról, ám Ursula von der Leyen és Orbán Viktor találkozója nem vezetett eredményre. Az egyezkedésről itt olvashatja elemzésünket.

A magyar kormány többször jelezte, hogy a döntés katasztrofális gazdasági következményekkel járna Magyarország számára, mivel az orosz import alternatív forrásokkal nehezen helyettesíthető.

Az orosz olaj importjának leállításával kapcsolatos következményekről Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója is beszélt a Telexnek adott interjúban.

Orbán Viktor az olajszankcióról szóló vitában azt is megemlítette, hogy Magyarországnak saját tengeri kikötő híján az egyébként rugalmasabb olajpiacon is nehezebb más országoktól importálnia és ez fokozottan igaz a földgázra is – amely technikailag leginkább cseppfolyósított formában szerezhető be alternatív forrásokból. Orbán tengerrel kapcsolatos kijelentése, miszerint az országnak valamikor volt tengere, de „elvették tőlünk”, Horvátországban nagy visszatetszést keltett. (Az igazi magyar tengerről és az egykor Magyarországhoz csatolt Fiuméről itt olvashat bővebben.)

Az olajat is érintő teljes szankciós csomaghoz a 27 tagállam egyetértése kell az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban. Legközelebb hétfőn Brüsszelben találkoznak az EU külügyminiszterei, ami fontos fejezete lehet a szankciók sorsáról döntő tárgyalásoknak.

Magyarország és Szlovákia az EU jelenlegi ajánlata szerint 2024 elejéig, Csehország annak az évnek júniusáig kapna felmentést a szankciók alól, azaz továbbra is vásárolhatna orosz kőolajat, amely a szovjet időkben létrehozott vezetékeken át érkezik az egykori szocialista blokk országaiba. A héten a magyar kormány jelezte, hogy csak akkor nem gördít akadályt a szankciók életbe léptetése elé, ha azok alól mentesítik a vezetékeken érkező kőolaj importját.

A Bloombergnek nyilatkozó diplomaták szerint azonban ez EU gyengeségét sugározná, ha az orosz olajat érintő szankciók halasztást szenvednének.

Az olajat érintő szankciós csomagban van hat újabb orosz bank kizárásának terve a SWIFT-ből. (Hogy mit jelentene a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat lehetővé tévő rendszerből való kizárás, arról ebből a magyarázó videóból tájékozódhat.)

Emellett tovább szűkítenék az orosz cégekkel való együttműködés lehetőségét más területeken is.

Az EU 2027-re függetlenítené magát az orosz olajtól, amely jelenleg a 27 ország olajszükségleteinek negyedét fedezi. Az eloszlás azonban nagyon egyenetlen: Németországban az orosz olaj aránya a Reuters adatai szerint 34 százalék volt 2020-ban, Szlovákiáé a 2021-es adatok szerint 96 százalék volt, Magyarországé 58.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass