Egy kormány által támogatott vizsgálat megállapította, hogy a kínai vakcina teljesít a leggyengébben

Egy kormány által támogatott vizsgálat megállapította, hogy a kínai vakcina teljesít a leggyengébben
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináit pakolják ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium által vásárolt Airbus 330 típusú teherszállító repülőgépből a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. február 16-án. Az első szállítmányban 550 ezer vakcina érkezett – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Július végén megjelent a HUN-VE néven futó vizsgálatsorozat harmadik része. Ez az a kutatás, amely a Magyarországon használt koronavírus-vakcinák hatékonyságát méri fel szisztematikusan, és a különlegessége, hogy amellett, hogy szakmailag magas színvonalú, kormányzati támogatást is élvez, a szerzők között Müller Cecília és Kásler Miklós is megtalálható. A HUN-VE 3 a tavaly őszi járványhullám alatti vakcinahatékonyságot vizsgálta az akkor domináns delta variáns ellen, és arra jutott, hogy bár az oltás beadása után idővel minden vakcina hatékonysága csökken, szinte minden tekintetben a kínai Sinopharm-oltás nyújtja a legalacsonyabb védelmet, ráadásul a mára alapvető fontosságú emlékeztető oltásként adva is sokkal kevésbé válik be, mint a többi, itthon használt vakcina. A vizsgálat már több mint egy hónapja jelent meg, de sehol nem kommunikálták az eredményeit.

A magyarországi járványkezelés egyik leggyengébb pontja hagyományosan a kommunikáció: az adatközlés módja és mennyisége, illetve az egész folyamat transzparenciája sok kívánnivalót hagy maga után, és ez fokozottan igaz a koronavírus elleni vakcinák témájára. Ez utóbbiban azonban fordulatot hozott a HUN-VE néven indított vizsgálatsorozat, amely a Magyarországon használt vakcinák eredményességét mérte fel. A különlegessége, hogy az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is közreműködött benne, és a szerzők között megtalálható Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós is, aki akkor még emberierőforrás-miniszterként adta a nevét az államilag is szentesített kutatáshoz. (Az Emmi megszűnésével az egészségügyi államtitkárság ma már a Belügyminisztérium alá tartozik.) Azaz a kutatás kormányzati támogatást élvez, mégsem kormánykommunikációs paneleket ismételget, hanem egy tudományos igényű, független szakértők szerint is szakmailag kifejezetten magas színvonalú projekt.

Egyre tisztábban látunk

Az eredeti, első HUN-VE eredményeit egy rangos nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben tették közzé még tavaly novemberben. Ahogy akkori cikkünkben írtuk, ez volt az első hazai tanulmány, amely vakcinatípusra lebontva mutatta be, mennyire védenek Magyarországon a vakcinák a megfertőződés és a halálozás ellen. Arra jutott, hogy mind az öt itthon széles körben használt vakcina nagyon hatékony védelmet biztosít. Volt azonban egy komoly korlátja: az adatok csak a tavaly júniusig tartó időszakból származtak, így éppen az az időszak nem volt már benne, ahonnan a vakcinák hatékonysága világszerte csökkenni kezdett az oltás hatékonyságának időbeli gyengülése miatt. Márpedig egy másik hazai vizsgálatból addigra már tudtuk, hogy épp a HUN-VE által felölelt időszak után Magyarországon is jelentős csökkenésnek indult a fertőzés elleni hatékonyság. Így viszont nem igazán lehetett összehasonlítani a különféle vakcinák teljesítményét, hiszen sejthető volt, hogy épp a vizsgált időszak után kezdtek megjelenni köztük a különbségek.

Sinopharm vakcina második adagjával oltanak az egri Markhot Ferenc Kórházban kialakított oltóponton 2021. június 2-án – Fotó: Komka Péter / MTI
Sinopharm vakcina második adagjával oltanak az egri Markhot Ferenc Kórházban kialakított oltóponton 2021. június 2-án – Fotó: Komka Péter / MTI

Megtette ezt egy másik hazai vizsgálat, amelynek az eredményei már idén februárban jelentek meg. Ez először közölt adatokat arról, hogy a Magyarországon használt vakcinák közül melyiknek a fertőzés elleni hatékonysága idővel hogyan csökkent. A szerzők arra jutottak, hogy bár ez a hatékonyságcsökkenés mindegyik vakcinánál jelentkezett, a legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható. A két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása tartotta magát a legjobban.

Ezután, már júniusban jelent meg a HUN-VE 2, azaz a Kásler-féle vizsgálat második kiadásának eredményeit bemutató tanulmány a szintén jó nevű nemzetközi szaklapban, a Frontiers in Immunologyban. Ez már a 2021 végi és 2022 eleji időszakot vizsgálta, tehát a delta variáns által hajtott negyedik hullámot, illetve az első omikronvariánssal érkezett ötödik hullámot, és ennek megfelelően ki is mutatta a hatékonyság csökkenését (amellett, hogy ismét bizonyította, hogy a három oltás az omikron ellen is erős védelmet ad).

Az első HUN-VE egyik erőssége, a vakcinatípusra lebontott eredményközlés viszont ebben a második vizsgálatban nem szerepelt. Azonban még áprilisban megjelent egy összefoglaló a Magyar Tudományos Akadémia és az akkori Emmi közös járványos vizsgálatairól, amelyben a HUN-VE 2 akkor még nem publikált eredményeit is ismertették, és ennek a végén jelezték, hogy „a munkacsoport részletesen is megvizsgálta a HUN-VE 3 vizsgálatban a vakcinatípusok egyes kombinációinak eredményességét a deltahullám során, mely komplex tanulmány is hamarosan benyújtásra kerül”.

És valóban, a HUN-VE 3 eredményei július 22-én meg is jelentek, szintén a Frontiers in Immunologyban (sőt még áprilisban preprint változatban, azaz lektorálatlan kéziratként is). Ezúttal azonban semmiféle hivatalos kommunikáció nem született arról, hogy egy nagy hazai vizsgálatról egy nemzetközi folyóirat számolt be. (Frissítés: cikkünk megjelenése után jutott csak tudomásunkra, hogy a Népszava már említette a HUN-VE 3 megjelenését egy korábbi cikkében, így ha hivatalos kommunikációban nem is jelent meg, a nyilvánosság már találkozhatott vele.)

Pedig az első HUN-VE eredményeiről novemberben még a hivatalos járványügyi tájékoztató oldalon is megjelent egy közlemény (egyébként korrekten jelezve, hogy az adatok még a hatékonyságcsökkenés időszaka előttről származnak), és a HUN–VE 2-ről a már említett összefoglaló mellett szintén kiadtak egy kormányzati közleményt.

Az azonban meglepő, hogy a HUN-VE 3 megjelenése teljes csöndben történt, hiszen ez ugyanúgy kormányzati támogatással készült, ráadásul ez az első és egyetlen átfogó hazai kutatás erről az időszakról, amely vakcinatípusonként vizsgálja az oltások hatékonyságát.

A kínai Sinopharm újonnan érkezett, koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó dobozokat targoncával pakolják a vakcinák fogadására kialakított logisztikai bázison, a XIII. kerületi Teve utcában 2021. április 25-én – Fotó: Mónus Márton / MTI
A kínai Sinopharm újonnan érkezett, koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó dobozokat targoncával pakolják a vakcinák fogadására kialakított logisztikai bázison, a XIII. kerületi Teve utcában 2021. április 25-én – Fotó: Mónus Márton / MTI

A Sinopharm vakcinája kevésbé jött be

A kutatás a két és a három oltás eredményességét vizsgálta a tavaly őszi deltahullámban a megfertőződés, a kórházba kerülés és a halálozás megelőzésében, illetve ennek a védőhatásnak az időbeli tartósságát. Mindezt úgy állapították meg, hogy az oltottak megbetegedési, kórházba kerülési és halálozási adatait összevetették egy oltatlan kontrollcsoport hasonló adataival. A vizsgálatban több mint nyolcmillió 18-100 éves résztvevő adatait elemezték. Az eredményeknél statisztikai módszerekkel korrigálták a nemből, életkorból, alapbetegségekből és az oltás időpontjából adódó eltéréseket is. Ez azért fontos, mert a különböző vakcinákat más életkorú, nemű, és krónikus betegséggel rendelkező alanyok kapták. Az első HUN-VE vizsgálat még csak életkorra és nemre korrigált, úgy tűnik tehát, hogy azóta sikerült a módszertant még tovább javítani. (Más tényezőkre, például az oltottak társadalmi és gazdasági helyzetének különbségeire azonban továbbra se tudtak korrigálni.)

Bár az első HUN-VE arra jutott, hogy az akkori adatok alapján mindegyik itthon használt vakcina magas vagy nagyon magas hatékonysággal véd a megfertőződés és a halálozás ellen, az már az akkori eredményekből is látszott, hogy a kínai vakcina összességében is a legalacsonyabb fertőzés elleni védelmet produkálta, a legsérülékenyebb 85 év felettieknél mindössze 43,1 százalékban védett a megfertőződéstől, még a vizsgált, az oltás beadásához közeli időszakban is.

Ezt a képet árnyalta tovább a HUN-VE 3: az oltások hatékonyságának csökkenésével és az emlékeztető oltások egyre fontosabbá válásával a Sinopharm-vakcina még inkább kilóg a mezőnyből.

A vizsgálat tanulságait jól összefoglalják az alábbi ábrák, amelyek a vakcinahatékonyságot mutatják a különféle kimenetelek, korcsoportok, vakcinatípusok és kombinációk szerint. A bal oldalon a 16-64 éveseknél, jobbra a 65-100 éveseknél mért hatékonyság látható, egymás alatt fentről lefelé a fertőzés, a kórházba kerülés és a halálozás ellen. Minden grafikon bal felén az alapimmunizálás (azaz a Janssen-vakcina esetében egy, minden más esetben két oltás) hatékonysága látszik az oltástól eltelt idő növekedésével, a jobb felükön pedig a védettség a különféle típusú emlékeztető oltások esetében (Szputnyik V-ből és AstraZeneca-vakcinából nem adtak számottevő mennyiségű emlékeztető oltást, ezért nincsenek feltüntetve.) A színek azt jelzik, hogy melyik vakcinával történt az alapimmunizálás.

Ahogy látszik, a fertőzés elleni védelem csökkent a legnagyobb mértékben, de a delta variáns ellen még ezt is vissza tudta tornászni magasra a legtöbb féle emlékeztető oltás (máshonnan tudjuk, hogy az omikron ellen már más volt a helyzet). A súlyosabb kimenetelek ellen tartósabb és jobb volt a védelem, de a harmadik adag ezen is nagyot emelt. Ahogy látszik, a Sinopharm vakcinájának hatékonysága (zölddel jelölve) minden kategóriában rendre a legalacsonyabbak között szerepel, mind alap-, mind emlékeztető oltásként adva látványosan kilóg a többi közül. (Ahol pont helyett háromszög van, ott nem volt elég adat az értékeléshez, mert kevesen kapták az adott vakcinakombinációt.):

Forrás: Vokó et al. (2022)
Forrás: Vokó et al. (2022)

Nézzük mindezt kicsit részletesebben!

A deltahullámban az alapimmunizálás hatékonysága a megfertőződés ellen kezdetben (14-120 nappal az alapoltás után) 11-79 százalék volt az oltás típusától függően, ami hat hónappal a második adag beadása után 0-40 százalékra csökkent – ez papírforma, tudjuk, hogy az oltások a megfertőződés megelőzésére egyre kevésbé alkalmasak.

A harmadik oltás a delta ellen azonban még így is jelentősen megdobta a fertőzés elleni hatékonyságot, de már itt is látványosan megjelentek a különféle oltások közötti különbségek. A 65 év felettieknél a Pfizer-BioNTech oltásából adott emlékeztető adag 88-93 százalékra tornászta fel a védettséget (attól függően, hogy mi volt az alapoltás), a Moderna vakcinája pedig 92-96 százalékra, míg a Janssené 73-86 százalékra. Azoknál viszont, akik a Sinopharm vakcinájából kaptak emlékeztető oltást, a fertőzés elleni védettség csak 27-75 százalékos volt.

Ahogy az várható, a következő kategória, a kórházba kerülés elleni védettség már magasabb a legtöbb vakcina esetében, de itt is nyílik az olló a különböző típusok között: Pfizer-BioNTech: a 65 év felettiek körében 77 (a 65 év alattiaknál 83), Moderna: 84 (85), Szputnyik V: 78 (90), AstraZeneca: 74 (76), ugyanakkor Sinopharm: 46 (54), Janssen: 26 (43) százalék az alapoltás után 120 napon belül. Itt a hatékonyságcsökkenés is mérsékeltebb volt, és a legtöbb oltástípussal az emlékeztető oltás 100 százalék közelébe emelte. Kivéve a Sinopharm oltását, amely emlékeztető oltásként is kevésbé bizonyult hatékonynak ezen a téren: az alapimmunizálás típusától függően 57-92 százalékos védelmet adott – azaz még a legjobb eset sem érte el az összes többi vakcina legrosszabb eredményét.

Végül pedig a halálozás elleni védelem, ami természetesen a vakcinák fő funkciója, így alakult: Pfizer-BioNTech: a 65 év felettiek körében 82 (65 év alatt 87), Moderna: 93 (78), Szputnyik V: 86 (89), AstraZeneca: 85 (90), viszont Sinopharm: 59 (67), Janssen: 54 (60) százalék az alapimmunizálás után közvetlenül. Itt is mérsékelt volt az időbeli csökkenés, és az emlékeztető oltás itt is 100 százalék közeli védettséget produkált. Kivéve megint csak a Sinopharm vakcinája esetében: 65 év alatt még rendben volt ez is, de 65 év felett csak 55-87 százalékra emelte a védettséget.

Az összes Magyarországon elérhető vakcina – balról jobbra: AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V első és második adagja, Janssen, Sinopharm és Pfizer-BioNTech – felhasznált ampullái – Fotó: Balázs Attila / MTI
Az összes Magyarországon elérhető vakcina – balról jobbra: AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V első és második adagja, Janssen, Sinopharm és Pfizer-BioNTech – felhasznált ampullái – Fotó: Balázs Attila / MTI

A szerzők szerint a HUN-VE 3 az első olyan vizsgálat, amely világos és összehasonlítható hatékonysági eredményeket szolgáltat a súlyos megbetegedés ellen a deltahullám során hat különböző vakcinatípusra vonatkozóan:

„A HUN-VE 3 vizsgálat demonstrálta, hogy a vakcinahatékonyság minden vakcinatípus és minden vizsgált kimenetel esetében csökkent a deltahullám során, és megerősítette az emlékeztető oltások kiemelkedő hasznát az mRNS-vakcinákkal vagy a Janssen oltásával” – írják a szerzők a tanulmány eleji összefoglalóban, látványosan kihagyva a felsorolásból a Sinopharm vakcináját. Később azonban hozzáteszik:

„Vizsgálatunk kimutatta, hogy a Sinopharm emlékeztető oltása után kisebb mértékben javult a vakcina korrigált hatékonysága a SARS–CoV–2-fertőzés és a Covid–19-hez kapcsolódó kórházi kezelés és halálozás ellen mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokban.”

A HUN-VE 3 szerzői azt is megjegyzik, hogy bár a Janssen-vakcina bizonyos kimenetelekben alapoltásként alacsonyabb hatékonyságot mutatott, emlékeztető oltásként az mRNS-vakcinákéhoz hasonlóan erős védelmet produkált bármilyen alapoltásra adva.

Már korábban is lehetett tudni

Azért is figyelemre méltó a HUN-VE 3 megállapítása arról, hogy a Sinopharm-vakcina a leggyengébb emlékeztető oltásként, mert a harmadik oltásra vonatkozó hivatalos magyar ajánlás épp ennek a használatát javasolta: Pfizer–BioNTech- és Moderna-alapoltások után az elsőként választandó lehetőségnek a Sinopharm-vakcinát adta meg. Független szakértők már akkor, az akkoriban elérhető információk alapján is olyan alternatív javaslatot tettek, amely kerülte volna a Sinopharm-emlékeztető alkalmazását legalább az időseknél és a nagy kockázatúaknál, de az állásfoglalásukra még csak nem is reagáltak a hivatalos szervek.

A HUN-VE 3 adatai alapján láthattuk, hogy már az alapimmunizálásnál is a Sinopharm-vakcina bizonyult a legkevésbé hatásosnak. Az előbb említett független ajánlás „megfontolandónak” nevezte a kínai vakcina teljes (tehát alapimmunizálásnál is történő) kerülését a 60 év felettiek körében, de ebből se lett semmi. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az ajánlás kiadása után is még 70 ezer alapimmunizálást végeztek vele, és több mint 100 ezer emlékeztető oltást adtak be belőle hazánkban (ebből 36 ezret 60 éven felülieknek), pedig ekkor már minden oltásból elérhető volt kellő mennyiség.

Érdekesség, hogy a HUN-VE 3 tanulmányban a szerzők megemlítik, hogy a Sinopharm vakcina az antitesttermelés beindításában is kevéssé bizonyult hatékonynak, de ennek az alátámasztására valamiért egy jordániai kutatásra hivatkoznak, miközben ugyanerről született egy hazai – ráadásul jóval nagyobb mintán végzett – vizsgálat is, mi is írtunk róla. Már csak azért is furcsa, hogy nem említik a szerzők ezt a vizsgálatot, mert az eredményei pontosan egybecsengenek az első HUN-VE kutatás megállapításaival is: a kettő összevetésével vált világossá, hogy a kínai vakcina utáni kevés antitest előre jelezte a gyengébb védettséget.

Jó alap a jövőhöz

Fontos hangsúlyozni, hogy a különféle vakcinák eredményességének összehasonlítása egyáltalán nem azért fontos, hogy egyik vagy másik politikai oldal naugyézve lobogtathassa az eredményeket – ellenkezőleg, épp a vakcinabeszerzés végletes átpolitizáltsága lehetetleníti el vagy legalábbis nehezíti meg nagyon azt a folyamatot, ami egyébként a tudomány működésének alapja: az újabb adatok alapján folyamatosan értékelni, szükség esetén pedig korrigálni, a frissebb eredmények fényében finomhangolni a stratégiát (már ahol szükséges, hiszen ahogy fentebb látszott, az orosz Szputnyik V például jól teljesített).

Egy ideális világban gond nélkül mondhatná egy kormány, hogy bár az adott körülmények között indokolt és hasznos lehetett bizonyos vakcinatípusok bevezetése (a beszerzés és a bevezetés kifogásolható módját most félretéve), azóta viszont már több információ gyűlt össze, vagy kellő mennyiségben elérhetővé váltak más, jobb vakcinák is, és ezek alapján érdemes más irányba továbbmenni. Ha azonban a vakcinabeszerzés politikai csatározások terepévé válik, politikai szempontból már nehezebb menet közben finomhangolni, ahogy azt például a Pfizer–BioNTech-vakcina uniós beszerzésébe utólag visszakéredzkedő kormány önellentmondásos kommunikációjánál is láthattuk. A vakcinák terén mindenesetre épp a kormány által is támogatott HUN–VE-vizsgálatsorozat adhat tisztán szakmai alapot a járványkezelés jövőbeli irányaihoz.

Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknek és angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!

Kövess minket Facebookon is!