Itt vannak az első hazai adatok: a legnagyobb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltás hatékonysága csökken

Magyarország különleges helyzetben van, hiszen hatféle Covid-vakcinát is használunk, amelyekből ráadásul kettőről, a kínai Sinopharm-vakcináról és az orosz Szputnyik V-ről jóval kevesebb adat érhető el a szakirodalomban, így a hazai adatok elemzése tudományos szempontból is kiemelten fontos: kevés olyan ország van még a világon, ahol azonos feltételek mellett, egy nagyjából homogén csoporton lehetne összehasonlítani ennyiféle vakcina teljesítményét. Az ilyen vizsgálatok elvégzésének a vakcinák iránti bizalom erősítésében is szerepe lehet. Mégis viszonylag kevés hazai adat látott eddig napvilágot arról, hogy melyik oltás hogyan teljesít.

A legrészletesebb képet a Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter nevével is fémjelzett, november végi tanulmány adta, amely szakmailag is magas szintű volt, csak egy gond akadt vele: az általa lefedett időszak tavaly júniusig tartott, azaz épp akkor ért véget, amikor a vakcinák hatékonyságának csökkenése érdemben beindulhatott. Ezen kívül Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ (SE ESK) megbízott igazgatójának egy szintén novemberi konferenciaelőadásából ismertek adatok, amelyek a csökkenés tényét megerősítik, de az egyes vakcinatípusokra lebontva nem szolgáltattak információt.

Azt tehát mára világosan tudjuk, hogy a koronavírus elleni vakcinák hatékonysága idővel csökken, ezért is fontos a harmadik adag beadatása. Egy decemberi cikkünkben a nyilvános információk alapján megpróbáltuk megbecsülni, hogy az időbeli csökkenést figyelembe véve, nagyságrendileg hány oltott lehet valóban védett Magyarországon a fertőzéstől, és bemutattuk, hogy jóval kevesebb, mint amit a hivatalos átoltottsági szám sugall. De hogy pontosan milyen mértékű ez a csökkenés, arról egészen eddig nem álltak rendelkezésre részletes, vakcinákra lebontott hazai adatok.

Most azonban megjelent egy tanulmány, amely először mutatja be, hogy az egyes Magyarországon használt vakcinák koronavírus-fertőzés elleni hatékonysága milyen ütemben és mértékben csökken, és milyen hatással van erre a harmadik oltás.

A tanulmány fő megállapításai:

• Eleinte mind a hat vakcina magas szintű védelmet biztosított minden korosztályban, egyedül a kínai vakcina hatékonysága kisebb némileg az idősek esetében. Ez az eredmény egyezik az azonos időszakot lefedő, Kásler-féle tanulmány adataival.
• A védelem azonban idővel csökkenésnek indult. A hatékonyság csökkenése mindegyik vakcinánál jelentkezett, de a legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható.
• Minden korosztályban mérhető volt a csökkenés, de érdekes módon leginkább a fiataloknál.
• A hatékonyság csökkenését az emlékeztető oltás egyértelműen visszafordította. Ez markánsabban jelentkezett azoknál az alapoltásként adott vakcináknál, amelyeknél az oltottak nagyobb valószínűséggel kérték a harmadik adagot – azaz épp a fenti három, gyorsabban csökkenő hatékonyságú vakcinánál. A harmadik oltások túlnyomóan mRNS-oltások voltak.
• Összességében a két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása produkálta a legjobb eredményeket minden korosztályban, még a csökkenő hatékonyság figyelembevételével is.

(A cikkben végig a fertőzés elleni védelemről van szó, de érdemes megjegyezni, hogy a súlyos betegség ellen jellemzően lassabban és kisebb mértékben csökken a vakcinák eleve magasabb hatékonysága.)

Röviden a tanulmányról

A tanulmány most vált elérhetővé, a szerzői a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport hat tagja: Horváth J. Krisztina (SE ESK), Ferenci Tamás (Óbudai Egyetem), Ferenczi Annamária (SE ESK), Túri Gergő (SE ESK), Röst Gergely (Szegedi Tudományegyetem) és Oroszi Beatrix (SE ESK). Egyelőre preprint, azaz még lektorálatlan kézirat változatban tették közzé, de úgy tudjuk, már beadták egy nemzetközi szaklaphoz, ahol elbírálás alatt áll.

A vizsgálathoz screening módszert alkalmaztak. Ennek leegyszerűsítve az a lényege, hogy a teljes lakosság átoltottságát összehasonlítják azzal, hogy az igazolt fertőzöttek milyen arányban voltak beoltva. A módszer nagy előnye, hogy csak az általános átoltottsági mutatókra és a diagnosztizált fertőzöttek adataira van hozzá szükség, azokéra nem, akik nem fertőződtek meg, így jóval könnyebben kivitelezhető kevesebb információ alapján is, és szinte valós idejű hatékonyságkövetést tesz lehetővé. Ennél pontosabb módszer, ha rendelkezésre áll kontrollcsoport, ilyen volt Káslerék vizsgálata, de mint a most megjelent tanulmány szerzői is megjegyzik, a két módszer eredményei, legalábbis a közös, nyárig tartó időszakot tekintve, egybevágtak.

A kutatók az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adataiból tudták kiszámolni, hogy az adott héten hányan kapták meg a második (az egydózisú Janssen-vakcina esetén az egyetlen) oltásukat, de mivel a teljes védelem kialakulásához két hétre van szükség, ennyivel elcsúsztatták az átoltottsági adatokat. (A csak részlegesen oltottakkal nem számoltak.) A fertőzöttségi adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatbázisából nyerték ki, amely minden igazolt esetet összeköt az oltottsági adataival, azaz ebből tudni lehet, hogy a fertőzöttek, ha oltva voltak, milyen típusú vakcinával, hány adaggal, és pontosan mikor.

A teljes 2021-es évre vonatkozó adatokat feldolgozták, idén január 24-ig bezárólag, azaz a vizsgálat a tavaly tavaszi harmadik hullámot okozó alfa és az őszi negyedikért felelős delta időszakát is magában foglalja, és egyben már a harmadik adagok hatása is látszik belőle (módszertani okokból, hogy megbízhatóbb adatokat kapjanak, az oltási kampány gyorsan változó első szakaszát nem vették figyelembe, és a 20. héttől, azaz május közepétől közölték az eredményeket). A számításaik során a vakcina típusát és az oltottak életkorát is figyelembe vették (az esetleges alapbetegségek jelenlétét nem, mert erről nem volt adatuk). Az oltás óta eltelt idő ebben a módszertanban nem jelenik meg egyéni szinten, de az aktuális időpont, ami összefügg vele, igen. A vizsgálat részletes módszertanát külön is elérhetővé tették.

Az mRNS-vakcinák jobban tartják magukat

Az alábbi ábra mutatja a vakcinahatékonyság időbeli alakulását, korcsoportok és vakcinatípusok szerinti bontásban, a 2021-es év 20. és 52. hete között. A függőleges fekete vonalak a 33. hetet jelölik, amikortól már jelentkezhetett a harmadik, emlékeztető oltások hatása is:

(A Janssen-vakcina azért nem szerepel az ábrán, mert nagyon kevés fertőzött kapott ilyen oltást, de ebből a vakcinából eleve nagyon keveset adtak be Magyarországon. A külön elérhető, részletes adatok között ennek a hatékonysága is szerepel.)

Ahogy az ábrán is látszik, minden vakcina hatékonysága csökkenésnek indult, de míg a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-oltásé szinte minden korcsoportban egyenletesen és kisebb mértékben esett, a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcina hatékonysága meredekebb csökkenést mutatott.

Ugyanígy a két mRNS-vakcina hatékonyságán nem is dob akkorát a harmadik adag, hiszen eleve kisebb volt a csökkenés, míg a többi vakcinánál több korcsoportban megfigyelhető egy felfelé ívelő trendforduló – épp a jellemzően mRNS-típusú emlékeztető oltásoknak köszönhetően.

Mivel arról nincs adat, hogy pontosan milyen típusú alapoltásra milyen harmadik adagot adtak, a fenti ábrán a fekete vonal utáni rész már nem szigorúan véve az adott vakcinatípus hatékonyságát mutatja, hanem a nem ismert típusú harmadik adaggal együttes teljesítményét. Azt azonban összesítve lehet tudni, hogy az emlékeztető oltások túlnyomórészt a két mRNS-vakcina közül kerültek ki:

Korábban írtunk arról, hogy a vakcinák magyarországi hatékonyságcsökkenéséről közzétett első, szakmailag értékelhető adatok alapján úgy tűnt, hogy arányaiban sokkal több magyar oltott fertőződik meg, mint amerikai. Bár azok a novemberi adatok vakcinatípusra még nem voltak lebontva, az más adatok alapján valószínűsíthető volt, hogy a mindkét országban használt vakcinák nagyságrendileg hasonló hatékonysággal működnek, így arra lehetett következtetni, hogy a különbség az Egyesült Államokban nem, Magyarországon viszont használt vakcinákban keresendő.

Ezt a feltevést a most közzétett tanulmány visszaigazolta, mivel három ilyen vakcina van: az AstraZeneca-, a Szputnyik V és a Sinopharm-oltás – azaz épp az a három, amelyről a vizsgálat megmutatta, hogy idővel valóban nagyobb mértékben csökkent a hatékonyságuk.