Magyar kutatás igazolja: a kínai vakcina utáni kevés antitest előre jelezte a gyengébb védettséget

2022. január 26. – 17:46

Magyar kutatás igazolja: a kínai vakcina utáni kevés antitest előre jelezte a gyengébb védettséget
A kínai Sinopharm-vakcina egy budapeti orvosi rendelőben – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egy frissen megjelent magyar tanulmány megmérte a Sinopharm-vakcinával oltottak semlegesítő antitestjeit, majd összehasonlította az eredményt a szintén a kínai vakcinával oltottak megbetegedési adataival, ezzel igazolta, hogy az antitestszint jó előrejelzője a védettségnek, és a kínai vakcinával oltott időseknél az antitestek hiánya valóban következtetni enged arra, hogy kevésbé védettek a Covid-19 ellen.

A tanulmány szerzői Ferenci Tamás docens, az Óbudai Egyetem biostatisztikusa és Sarkadi Balázs akadémikus, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont orvos-biokémikusa. Az eredményeik hétfőn jelentek meg egy magasan jegyzett nemzetközi szaklapban, a BMC Infectious Diseases nevű folyóiratban.

A kutatók 450, kínai vakcinával oltott alanynál mérték a vírus tüskefehérjéjének egy kulcsfontosságú részéhez, a receptorkötő doménhez (RBD) kötődő antitestek szintjét – azért ezt, mert ez a vírust ténylegesen semlegesíteni képes antitestek szintjét jelzi – legalább 14 nappal a második adag megkapása után, 2021. április 1. és június 21. között. A vizsgálat arra jutott, hogy az életkor emelkedésével csökken az antitestek szintje:

az 50 év alattiak körülbelül 90 százalékánál volt jelen mérhető mennyiségben, de 60 éves kornál már a kínai vakcinával oltottak 25 százalékánál egyáltalán nem termelődött semlegesítő antitest, a 80 év felettieknél pedig ez az arány már az 50 százalékot is elérte.

Magáról a tanulmányról és a legfontosabb megállapításairól már júliusban is beszámoltunk, amikor preprint, azaz még nem lektorált formában elérhetővé vált. Azóta azonban történt egy fontos fejlemény: november végén megjelent az első olyan tanulmány, amely vakcinatípusra és életkorra lebontva mutatja be, mennyire védenek Magyarországon az oltások a megfertőződés és a halálozás ellen.

Ez, a Kásler Miklós emberierőforrás-minisztert is a szerzői között tudó vizsgálat sajnos azzal az időszakkal már pont nem foglalkozott, amikor a vakcinák hatékonysága az eltelt idő hossza miatt jelentős csökkenésnek indult, de ezzel együtt is mérföldkőnek számított, mert először közölt érdemi adatokat szakszerű formában a vakcinák magyarországi teljesítményéről. (Egyébként a júniussal záruló időszakról novemberben adták ki az eredményeket, azóta pedig egyáltalán nem közöltek új információkat, noha épp ez a tanulmány igazolja, hogy ehhez mind az adatbázisok, mind a szakmai tudás meglenne.)

Az antitestes tanulmány most megjelent változatában a kutatóknak így már volt alkalmuk összehasonlítani a nyáron napvilágot látott eredményeiket a való világbeli adatokon alapuló vakcinahatékonysággal. Ez nemzetközi viszonylatban is ritka lehetőséget adott arra, hogy ugyanazon a populáción (még ha nem is ugyanazon embereken) és ugyanabban az időszakban vizsgálják a vakcinák által kiváltott immunválasz és a klinikai védettség kapcsolatát.

Káslerék eredményei pedig utólag is igazolják nemcsak az antitestmérések helyességét, de azt is, hogy a semlegesítő antitestek szintje jó becslést ad a védettség szintjéről.

Igazolt összefüggés van

Ahogy ugyanis Káslerék tanulmányából kiderült, a Sinopharm-vakcina a Magyarországon használtak közül összességében is a legalacsonyabb fertőzés elleni védelmet produkálta a vizsgált (tavaly január és június közötti) időszakban, de az idősebbeknél, akik itthon a legnagyobb arányban kaptak belőle, kifejezetten alacsony védettséget adott a fertőzés ellen, a 85 év felettieknél mindössze 43,1 százalékban védett a megfertőződéstől, még a vizsgált, az oltás beadásához közeli időszakban is:

A most megjelent tanulmányból vett, alábbi ábrán zöld színnel látható a Sinopharm-vakcina hatékonysága (Káslerék tanulmánya alapján), pirossal pedig a semlegesítő antitestek jelenlétének valószínűsége az ugyanezzel a vakcinával oltottaknál, ugyanabból az időszakból. A függőleges tengely a százalékokat jelöli, a vízszintes tengely az életkort. Ahogy látszik, minél idősebbek a kínai vakcinával oltottak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy mind a semlegesítő antitestjeik szintje, mind a védettségük alacsonyabb (az oltás óta eltelt idő hatását nem tudták figyelembe venni az összehasonlításban, mert Káslerék tanulmánya arra egyáltalán nem tért ki, és az antitestes vizsgálatban is kevés volt róla az adat):

Forrás: Ferenci Tamás, Sarkadi Balázs
Forrás: Ferenci Tamás, Sarkadi Balázs

A számos hiányosság ellenére engedélyezett Sinopharm-vakcinát februárban kezdték el Magyarországon alkalmazni. A hónapokkal ez után megjelent klinikai vizsgálati eredmények alapján a vakcina ugyan hatásos, de a vizsgálatokban alig vett részt idős ember, ráadásul kizárólag teljesen egészséges alanyokat vontak be. Az idős alanyok hiánya egyébként a magyar nyelvű alkalmazási előírásból [pdf] is kiderül, amelyből látszik, hogy a tesztalanyok mindössze 0,7 százaléka volt 60 év feletti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezért állapította meg, amikor májusban jóváhagyta a vakcina használatát, hogy az idősek esetében a vakcina hatékonysága kérdéses, ezért folyamatos monitorozást igényel.

Van értelme antitestet mérni, csak ésszel

Ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, arról a szakértők között is vita folyik, hogy mennyiben lehet megfeleltetni az antitestszintet a betegség elleni védettségnek. Az biztos, hogy egy az egyben nem fordítható le egyik a másikra, az egyes mérések eltérései miatt sem, illetve mert az immunrendszer az antitestes mellett sejtes immunválasszal is védekezik a megbetegedés ellen.

Egyre több jel utal azonban arra, hogy az antitestszint elég jó indikátora lehet annak, hogy egy vakcina milyen mértékben alakít ki védelmet. Erre Ferenci és Sarkadi tanulmánya is részletesen kitér, megjegyezve, hogy bár a Covid-19 elleni védelem korrelátumai – azok a könnyen mérhető változók, amelyek alapján megállapítható a védettség – még nem teljes mértékben tisztázottak, sorra látnak napvilágot az arról szóló kutatási eredmények, hogy a semlegesítő antitestek szintje nagyon jól használható a védettség előrejelzésére. (Az erről szóló szakirodalom például: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.)

Korábban nagy vita alakult ki akörül, hogy a klinikai védettséggel összefügg-e a neutralizáló antitestek szintje, illetve hogy lehet-e ebből az antitestszintből következtetni a védettség mértékére. Ezt korábban többek között Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is több alkalommal kizárta, Ferenci és Sarkadi tanulmányának most megjelent változata azonban a fenti összehasonlítással igazolni látszik, hogy igen.

A világ kutatói máshol is intenzíven foglalkoznak ezzel a kérdéssel. November végén jelent meg a rangos Science folyóiratban meg egy amerikai tanulmány, amelyben a kötődő és a semlegesítő antitestek szintjét vizsgálták összesen négy különböző laboratóriumi teszttel a Moderna-vakcina beadása után.

Ahogy fentebb írtuk, azt már számos vizsgálat bizonyította, hogy összefüggés van az antitestszint és a védettség között, azok az oltottak, akik nem betegedtek meg, következetesen magasabb antitestszintet produkáltak, mint azok, akik igen. A tanulmány újdonsága az volt, hogy az amerikai kutatóknak a puszta összefüggésen túl sikerült azonosítaniuk a különböző antitestszintekhez társuló különböző védettségi szinteket is.

A legmagasabb antitestszintet produkálóknál a vizsgált Moderna-vakcina két adagja 96 százalékos védettséget adott a tünetes megbetegedés ellen. Akiknek az antitestszintje százszor alacsonyabb volt, még szintén védettnek bizonyultak, de már csak 78 százalékos hatásossággal.

Ez azért fontos eredmény és jó hír, mert ha lehetne antitestvizsgálatot használni a vakcinák klinikai hatásosságának a megbecsülésére, az jelentősen felgyorsítaná és leegyszerűsítené a vakcinatesztelést, így kevesebb résztvevővel és rövidebb idő alatt lehetne működőképes vakcinához jutni, továbbá az első vizsgálatokban nem képviselt csoportok (például gyerekek, terhes nők, bizonyos betegségekben szenvedők) körében is gyorsabban felmérhető lenne egy már engedélyezett vakcina hatásossága. Ennek a lehetőségét Ferenci és Sarkadi is felveti: mint írják tanulmányukban, a módszert arra is használhatja a járványügy, hogy az idősekhez hasonlóan más, speciális csoportokban gyorsan lehessen előzetes bizonyítékot szerezni egy vakcina hatásosságáról.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az antitestmérés valaha teljesen kiválthatná a klinikai vizsgálatokat, vagy akár azt, hogy az eredmények bátorítanák, hogy mindenki egyénileg méressen antitestet, ilyenre Ferenci és Sarkadi cikke sem utal, hanem a vizsgálatok népegészségügyi jelentőségét hangsúlyozza.

Az Egyesült Államok orvosi kutatóintézetének (NIH) igazgatója, Francis Collins is figyelmeztetett az amerikai tanulmányt ismertető blogbejegyzésében, hogy ezzel együtt is igazolni kellene utólagos való világbeli adatokkal a megbecsült védettségi szintet, illetve hogy az egyéni méricskélés nem javasolt például annak a megítélésére, hogy szüksége van-e valakinek emlékeztető oltásra, mert ehhez nem elég pontos a módszer.

Fontos azt is kiemelni, hogy a novemberi amerikai tanulmány a tünetes megbetegedések elleni védelmet vizsgálta, de az omikron térnyerése óta ez kevésbé beszédes mutató, mert az új variáns oltottaknál is nagyobb gyakorisággal okoz fertőzést és enyhe megbetegedést, míg a súlyos betegség elleni védelem továbbra is magas három oltás után, azaz a két mutató távolodni látszik egymástól. Mivel a súlyos betegség elleni védelmet inkább a sejtes immunitáshoz szokás kötni, nem az antitestekhez, ennek a megbecsülésére feltehetően kevésbé alkalmas az antitestes módszer.

Mindez azonban a magyar kutatók tanulmányát nem érinti, hiszen az még az omikron előtti időszakban készült, és jól látszik belőle az összefüggés a klinikai védettség és az antitestszint között, ezzel pedig az is, hogy az idősebb korosztályoknál a kínai vakcina jelentősen kisebb arányban alakított ki védettséget, amit a körükben mért alacsonyabb antitestszint is nagy megbízhatósággal jelzett előre.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom