Orbán Viktor szerint azért veszünk újra Pfizer-vakcinát, mert született egy új uniós megállapodás. Az EU nem tud ilyenről

A keddi kormányinfót rendhagyó módon Orbán Viktor miniszterelnök tartotta, és több fontos bejelentést is tett. Az egyik az volt, hogy Magyarország 9,5 millió adag Pfizer–BioNTech-vakcinát rendel, méghozzá kifejezetten az omikron variánshoz igazított változatból. Ezek az újonnan rendelt vakcinák várhatóan 2022 második felétől, majd még 2023-ban is érkeznek. A 9,5 millióból 1,5 millió lesz az 5–11 éveseknek való.

A bejelentés több szempontból is meglepő:

• Egyrészt Orbán megtörtént tényként beszélt arról, hogy a Pfizer már kifejlesztett egy omikronspecifikus vakcinát, holott valójában még hónapokba telhet, amíg az elérhetővé válik.
• Másrészt a miniszterelnök továbbra is kitart amellett, hogy a kormány nem lépett be abba a májusi uniós megállapodásba, amelyből annak idején egyedüli tagországként kimaradt, mert szükségtelennek és drágának ítélte. Sőt, Orbán szerint egy új megállapodás született kifejezetten az omikron elleni vakcinákról, és ebbe szállt be a kormány.
• Az Európai Bizottság a Telexnek megerősítette, hogy ilyen megállapodás nem született, és ha lesz omikronspecifikus vakcina, az is a májusi szerződés részeként kerül a tagországokba, így Magyarországra is – ahogy már az 5–11 éveseknek szánt vakcinák is ennek a megállapodásnak a keretében érkeztek.
• A Bizottság a pontos dátumot is elárulta, amikor Magyarország belépett a májusi megállapodásba, amelybe Orbán szerint nem lépett be: október 5.
• A kormány a gyerekeknek való és az omikron elleni vakcinánál is azt hangsúlyozta, hogy az álláspontja következetes: amit májusban visszautasított, arra továbbra sem tart igényt, csak arra, amiből nincs elég. De már májusban is világos volt, hogy épp ezekre lehet szükség, és épp ebből a forrásból lehet majd beszerezni.
• A zavaros magyarázatot az indokolhatja, hogy a kormány az uniós vakcinabeszerzés szapulásával kommunikációs szempontból sarokba szorította magát, ezért nem akar most elismerni egy egyébként jó döntést.
• Pedig magának a késői csatlakozásnak még lehet előnye is.

Az ügy mostanra már annyira ködös, hogy érdemes röviden felidézni, mi is történt májusban és azóta, hogy tisztábban lássunk.

Már májusban lehetett tudni, hogy szükség lehet rá

Az Európai Bizottság május elejére tárgyalta le, majd május 20-án írta alá a Pfizer–BioNTech-vakcinák beszerzéséről szóló újabb szerződést. Ez volt a harmadik megállapodás a két céggel, de a gyakorlatban az uniós vakcinabeszerzés második felvonásának tekinthető. A szerződés értelmében a Pfizer 1,8 milliárd adag szállítását vállalta, ebből 900 milliót fixen berendelt a Bizottság a tagállamoknak, a másik 900 millióra pedig opciót kötött le. A szállítás 2021 végétől indul, és 2022-ben, illetve 2023-ban folytatódik.

Az első kettő – a tavaly novemberi és a január eleji – szerződésben Magyarország is részt vett, de a kormány úgy döntött, hogy a harmadikból egyedüli EU-tagországként kimaradunk. Ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be egy májusi kormányinfón. A kormánykommunikációban három indok jelent meg: van elég vakcinánk raktáron, 2022 végéig elkészül a magyar vakcinagyár Debrecenben, az új uniós beszerzésben pedig „csak egyféle oltóanyagot lehet választani, ami az eladónak kedvez”. Gulyás Gergely ezeket később még azzal egészítette ki, hogy az új beszerzés rugalmatlan, mert csak kötött mennyiségre lehetett volna beszállni, Európában pedig úgyis vakcinabőség van, ezért ha mégis szükség lenne rá, könnyedén lehet szerezni további adagokat.

Pedig azt már májusban is lehetett tudni, hogy reális a lehetőség újabb, a vakcináknak ellenállóbb vírusvariánsok megjelenése, amelyek ellen akár újratervezett vakcinákra is szükség lehet. Ahogy a magyar különutasságról szóló májusi cikkünkben is megjegyeztük, azért is okozhat problémát a kimaradás, mert épp a Pfizer–BioNTech-vakcina alapját adó mRNS-technológiát lehet szükség esetén a leggyorsabban egy-egy variánshoz adaptálni. A Bizottság májusi közleménye is megjegyezte, hogy az akkor aláírt szerződésbe bekerült, hogy ha készül variánsspecifikus vakcina, a megállapodás arra is érvényes.

Az is világos volt, hogy a gyerekek oltása is ennek a szerződésnek a keretében valósulhat majd meg. (Ezzel a megnevezéssel a cikkben végig csak az 5–11 évesekre utalunk, mert nekik kell külön kiszerelésű vakcina.) Bár a szerződésről szóló közlemény a gyerekekre nem tért ki, megtette ezt Ursula von der Leyen bizottsági elnök, amikor a tárgyalások lezárása után azt mondta, az új megállapodásra három okból volt szükség: az emlékeztető oltások, az esetleges variánsspecifikus oltások, illetve a gyerekek miatt: „Előbb vagy utóbb a gyerekek és a tinédzserek is be lesznek oltva. Erre fel kell készülnünk.”

Nem volt előzmény nélküli a fordulat

A gyerekek oltása azért is fontos ebben a történetben, mert ehhez is uniós forrásból szerzett be Pfizer–BioNTech-vakcinát a kormány. Erre a korosztályra november 25-én engedélyezték az EU-ban a vakcinát, az első szállítmány december 14-én érkezett meg, és másnap el is kezdtek oltani vele.

Elsőként a Euronews írta meg még november végén, hogy a gyerekek oltásának biztosítása miatt Magyarország a színfalak mögött már szeptemberben kérte, hogy utólag csatlakozhasson a májusi szerződéshez. Mivel ehhez a többi tagország jóváhagyására is szükség volt, a magyar kormány pedig korábban azt kommunikálta, hogy nincsen szükségük erre a megállapodásra, a Euronews egyik forrása szerint a csatlakozás „egy csendes Canossa-járás volt”.

A belépés tényét az Európai Bizottság akkor a Telexnek is megerősítette. Emellett a Bizottság magyarországi képviselete a Telexnek azt is megerősítette, hogy a gyerekeknek szánt vakcina is ugyanennek a megállapodásnak a része.

„A májusi szerződés valóban vonatkozik gyermekeknek való oltóanyagokra”

– írták.

A kormány ennek ellenére továbbra is azon az állásponton volt, hogy nincs ellentmondás, a májusi megállapodásba továbbra sem léptek be. Gulyás Gergely például ezt mondta a december 2-i kormányinfón, amikor azt kérdezték tőle, ugyanarról a szerződésről van-e szó: „Nem, az egy külön beszerzés. Mi teljesen világos állásponton voltunk mindig: minden olyan beszerzésben részt veszünk, ami olyan korosztály számára biztosít vakcinát, akit eddig nem tudtunk elérni a rendelkezésre álló vakcinával, és semmilyen másban nem veszünk részt, mert pénzkidobás. [...] Természetesen minden olyan vakcinabeszerzésben részt veszünk, ami gyerekeknek vagy olyan társadalmi rétegeknek biztosítja a vakcinát, akik eddig nem kaphattak. [...] Magyarország a gyerekeknek szóló vakcinát szerez be, mást meg nem. Korábban is így döntöttünk, ezután is ezt tartjuk helyesnek.”

Mindez néhány héttel az omikronhoz igazított vakcinák beszerzéséről szóló bejelentés előtt történt. Ez sem volt azonban teljesen váratlan. A Portfolio már múlt héten megírta, hogy az omikronspecifikus vakcina miatt Magyarország is egyeztet a Bizottsággal. Ezt akkor a Koronavírus Sajtóközpontot is megerősítette, de a központi narratívának megfelelően azt írták, hogy az egyeztetés az „új uniós vakcinabeszerzés feltételeiről” folyik.

Kavarodás van, látom, rendszeresen

Ezután jött a keddi kormányinfó, ahol Orbán bejelentette az új vakcinák beszerzését.

„Ma csak Pfizerből több mint 2,4 millió adag áll rendelkezésre, rendeltünk a közelmúltban 2 millió, gyermekek oltására alkalmas vakcinát, és a hétvégi, csütörtök-pénteki európai csúcson – miniszerelnöki csúcson – azt mondta nekünk a Bizottság az európai, vírus elleni védekezésben részt vevő tudósok álláspontjára hivatkozva, hogy az omikron nevű variációhoz újfajta vírusölő vagy -gátló vakcinára lesz szükségünk, és a Pfizer ki is fejlesztett egy omikron elleni vakcinát. Végül arra jutottunk, hogy ebből is fogunk rendelni 9,5 millió adagot, amelyeket ‘22 második félévében és ‘23-ban fogunk majd megkapni. Ebből a 9,5 millió adagból, amely kifejezetten az omikron ellen kifejlesztett vakcina, ebből 1,5 millió lesz az, ami a gyermekek számára is felhasználható. Összességében tehát volt elegendő vakcinánk, van elegendő vakcinánk, és lesz elegendő vakcinánk, akármilyen variációk is ütik fel a fejüket.”

Később a Euronews külön rákérdezett, hogy akkor ezek az adagok végül is melyik uniós beszerzésben fognak érkezni. „Ezt úgy kell elképzelni – kavarodás van, látom, rendszeresen –, úgy kell elképzelni, hogy volt egy vakcinabeszerzési program az unióban. Abban mi részt vettünk. Majd kiderült, hogy a gyerekek számára külön vakcina kell. Akkor abban is részt vettünk. Az unió megkérdezte, hogy akarjuk-e meghosszabbítani a részvételünket az első vakcinabeszerzési programban, amire azt válaszoltuk, hogy nem, mert van elegendő vakcinánk, tehát abban nem veszünk részt. Most az unió egy új ajánlatot tett: ne visszalépjünk a korábbiba, hanem megnyitnak egy újat, egy omikronvakcinát. Abban akarunk-e részt venni, és arra azt mondtuk, hogy igen” – válaszolta Orbán.

Orbán szavainak azonban több dolog is ellentmond. Egyrészt már a Bizottság májusi közleményében is világosan benne volt, hogy az akkori szerződés lefedi az esetleg szükségessé váló variánsspecifikus vakcinákat. Másrészt a Bizottság néhány napja jelentette be, hogy az omikron miatt új adagokat rendeltek a Pfizertől, de nem úgy, ahogy azt Orbán tálalta. A december 19-én kiadott közleményből, amely a vakcinaellátás felgyorsításáról szól, két fő újdonság derül ki:

• Egyrészt egy átstrukturálás: 2022 első negyedévében 20 millióval több adag fog érkezni a tagállamokba az eredeti megállapodás szerinti 195 milliónál, így összesen 215 millió új adag érkezik csak január–márciusban, de ezek nem új adagok, csak előbb szállítják őket.
• Másrészt a Bizottság és a tagállamok lehívják a májusi szerződés 900 millió adagos opciójának első, 200 milliós részletét. Az eredeti 900 millióból 450 millió adag érkezett volna meg 2022-ben, az opció lehívásával ez a szám 650 millióra nő. A 200 millió extra adag szállítása a második negyedévtől várható, így mind az első, mind a második negyedévben több vakcina lesz elérhető.

Mivel azonban mindez csak közvetetten cáfolja Orbánt, megkérdeztük az Európai Bizottságot is. Stefan De Keersmaecker, a Bizottság egészségügyi ügyekben illetékes szóvivője a Telexnek küldött válaszában felidézte, hogy a májusban aláírt, harmadik Pfizer–BioNTech-szerződés kiterjed a variánsspecifikus vakcinákra is, majd hozzátette:

„Magyarországra ez a harmadik szerződés vonatkozik 2021. október 5-től, a szerződés kiegészítését követően. A harmadik óta nem kötöttünk új szerződést a céggel.”

Már ebből is világos, hogy mivel nincs új megállapodás, az nem vonatkozhatott az omikron ellen fejlesztett vakcinákra, de a szóvivő ezt is egyértelműen leírta: „A több mint 200 millió adagos opció ennek a harmadik szerződésnek az alapján lett aktiválva. Ez az opció szintén lefedi az omikron variánshoz adaptált vakcinákat, ha ezek elérhetővé válnak.”

Orbán keddi interpretációja tehát a kormány szándékaihoz próbálta idomítani a tényeket, amikor a miniszterelnök azt állította, hogy egy kedvezőtlen ajánlatot visszautasított a kormány, majd egy attól független, új ajánlatot fogadott el. Valójában egyetlen keretmegállapodásról van szó, a májusban aláírt szerződésről, amelynek már akkor a része volt az esetleges variánsspecifikus vakcina, csak akkor még a kormány úgy ítélhette meg, hogy erre nem lesz szüksége, vagy legalábbis nem ebből a forrásból. Ugyanígy az 5–11 éveseknek való vakcina is ezen a megállapodáson belül rendelhető, erre sincs külön megállapodás, mint ahogy azt Orbán és előtte Gulyás állította. Egyetlen uniós vakcinabeszerzési megállapodás van érvényben a Pfizerrel: a májusi, amelyen belül a részt vevő tagországok eldönthetik, pontosan melyik vakcinából kérnek.

Visszaüthet a brüsszelezés

De miért érheti meg a kormánynak ez a kommunikációs ködösítés? Miért nem közlik egyszerűen, hogy a május óta eltelt időben meggondolták magukat, rájöttek, hogy mégis szüksége lesz az országnak uniós beszerzésű vakcinára a gyerekek és a variánsok miatt, ezért egy ügyes diplomáciai manőverrel visszakormányozták az országot a megállapodásba? Erre leginkább a kormány tudna válaszolni, de nekünk általában nem szoktak, a kormányinfón pedig ebben a témában Gulyás Gergely és Orbán Viktor is azzal hárított, hogy nem történt visszalépés – ami, mint láttuk, tényszerűen nem igaz –, így az okokra csak következtetni tudunk.

A jelek szerint a kormány kommunikációs szempontból sarokba szorította magát, amikor, részben a keleti vakcinabeszerzés védelmében, részben az általános Brüsszel-ellenes narratívába illeszkedve már tavaly ősztől kezdve intenzív hadjáratot folytatott az uniós vakcinabeszerzés ellen, a jogos kritikákat politikailag motivált szólamokkal vegyítve.

Ezek után májusban győzelmi jelentéssel ért fel, hogy az indoklás szerint azért nem veszünk részt az újabb beszerzési körben, mert nincs rá szükségünk, hiszen elég vakcinánk van anélkül is, és amúgy is épül a magyar vakcinagyár. Innen pedig nem nagyon maradt kommunikációs visszaút, nem lehetett volna jól kijönni abból, hogy utólag kéredzkedik be a kormány egy korábban nagy hangon túl drágának és fölöslegesnek titulált megállapodásba.

Feltehetően ebből lett az a kommunikációs kacskaringózás, amelyben egymás után hangzik el érvként, hogy azért nem léptünk vissza a vakcinaszerződésbe, mert van elég vakcinánk; hogy azért veszünk mégis uniós vakcinát, mert csak olyanoknak veszünk, akiknek nincs elég; illetve azért nem kell visszalépnünk az uniós szerződésbe, mert nem csak volt és van, de lesz is elég vakcinánk – miután veszünk az uniós szerződés keretében.

A helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy a keddi kormányinfón Orbán is utalt az uniós vakcinabeszerzés előnyeire: miközben egy ponton azt mondta, hogy nem léptünk bele vissza, egy másikon arról beszélt, hogy az orosz után lassan a kínai vakcina is el fog fogyni, „és utána most már csak nyugati vakcinát hozunk, mert az ütemezettebb és könnyebb beszerzés”.

Még az is lehet, hogy megérte kivárni

A történetnek van azonban egy másik oldala is. Ha a kormány nem került volna kommunikációs kényszerpályára a korábbi vakcinaügyi brüsszelezés miatt, akkor mondhatta volna szeptemberben egyszerűen azt, hogy akkor, néhány hónappal a májusi szerződés megkötése után jött el az idő, amikor érdemes csatlakozni a megállapodáshoz.

Márpedig nem kizárt, hogy abban valóban igaza van a kormánynak, hogy jobban jártak az utólagos csatlakozással, mint ha már eleve beszálltak volna májusban.

Gulyás Gergely utalt rá egy november végi parlamenti meghallgatáson, hogy szerinte a májusi beszerzés rugalmatlan, mert csak kötött mennyiségre lehetett volna beszállni, így több mint százmilliárd forintba került volna annyi vakcina, amennyi ránk romlott volna. A december 2-i kormányinfón ezt az állítását lényegében megismételte: „Ha hallgattunk volna azokra, akik ezzel ellentétes tanácsot adtak, akkor 120 milliárd forintot dobtunk volna ki a szemétbe.” Egy másik kérdésre pedig ugyanott ezt válaszolta: „Az európai uniós beszerzés, remélem, nem okozok ezzel önnek fájdalmat, de azért volt rendkívül buta beszerzés, mert nem azt tették lehetővé, hogy mi azt mondjuk, hogy kérünk még kétmillió vakcinát, mert akkor lehetett volna arról beszélni, hogy kérjünk-e még valahányat, hanem azt mondták, hogy vagy kérünk még 12 milliót, vagy egyet sem lehet. És erre mondtuk azt, hogy ki tudjuk számolni – az ujjaink talán már nem kellenek hozzá –, hogy mennyire van szükség, mennyi áll rendelkezésre, és ezért hoztuk ezt a helyes döntést.” (Érdekesség, hogy a gyerekeknek szánt 2 millió és a kedden bejelentett 9,5 millió adag együtt 11,5 millió, azaz nagyjából annyi, amennyire Gulyás azt mondta, hogy butaság lenne beszerezni. De a fenti idézetben a miniszter valószínűleg csak hasraütésre mondott egy nagy számot.)

Bár a korábbi szerződések is lakosságarányosan osztották el a vakcinákat a tagállamok között, akkor még biztosan nem volt kötelező lehívni minden olyan adagot, amely az adott országra esett. Erre éppen Magyarország is jó példa volt, hiszen tavasszal kiderült, hogy a Moderna vakcinájából a kormány nem tartott igényt az összes lehívható adagra, hanem csak körülbelül a felére, majd a következő szerződésből már nem is kért. További tagállamok is jártak el hasonlóan, így fordulhatott elő, hogy a bent hagyott adagokat mások, például Németország vagy Franciaország, felvásárolták a maguk része mellé.

A májusi szerződés részleteit nem ismerjük, így lehetséges, hogy más feltételek vonatkoztak a leköthető mennyiségre. Ha valóban így történt, akkor a kormány, illetve Magyarország anyagilag még jól is járhatott azzal, ha a többi tagállam a szeptemberi csatlakozáskor újraosztotta a lapokat, és lehetőség nyílt az eredeti mennyiségnél kevesebbre bejelentkezni.

Magyarország az első kettő Pfizer–BioNTech-szerződésben már a megkötésekor benne volt. Akkor a két szerződés együtt 600 millió adagos keretet jelentett a tagállamoknak. Ebből nekünk jött 10 874 511 adag. Ez azt jelenti, hogy a teljes keretből 1,8 százalék esett ránk lakosságarányosan. Ugyanezzel az aránnyal számolva az 1,1 milliárdos (900+200 milliós) új keretből 19,9 millió vakcina esne ránk. Orbán a kormányinfón 9,5 millió adag lehívását jelentette be. Mivel ugyanebből a keretből érkezik az 5–11 éveseknek való vakcina is, és ebből 2 milliót hívott le a kormány, ez összesen 11,5 millió adag. Ez csak a teljes keret 1 százaléka.

Ha Orbán logikája alapján külön megállapodás részének tekintenénk az omikronspecifikusnak mondott vakcinákat, akkor csak a 200 milliós opcióval és a 9,5 millió adaggal kellene számolnunk. Így viszont a teljes rendelés 4,75 százaléka jutna Magyarországra, ami jóval magasabb arány, mint ami lakosságarányosan indokolt volna. Ez jelentheti azt, hogy több más tagország nem kérte a teljes rá eső részt, Magyarország pedig az övéket is kérte; vagy azt, hogy Magyarország nemcsak ebből a 200 millió adagból vásárolta ezt a 9,5 milliót, hanem a teljes májusi megállapodás keretéből – ez alapján is utóbbi a valószínűbb.

Kiderült az ár is

Az Indexen szerda délelőtt megjelent egy cikk, amelyben Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke árult el néhány részletet az új vakcinabeszerzésről, illetve elismételte a kormányzati álláspontot arról, hogy ez egy teljesen új beszerzés. (Havasinak és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőnek mi is küldtünk kérdéseket még kedden, nekünk a cikkünk megjelenéséig egyikük sem válaszolt.)

Az Index-cikkből három új elem derül ki. Egyrészt, hogy a 9,5 millió adagból 3 millió érkezik jövőre, 6,5 millió pedig 2023-ban. Másrészt, hogy az új megrendelés értéke 195 millió euró. Ha ezt leosztjuk 9,5 millió adaggal, azt kapjuk, hogy 20,5 euró egy adag beszerzési költsége.

Ez azért érdekes adalék, mert májusban a kormány egyik indoka az volt a kimaradás mellett, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina túl drága. A korábbi beszerzési árról kiszivárgott információ szerint valóban volt drágulás, mert a korábbi szerződések alapján még 15,5 euró volt egy adag. A kontextus kedvéért azonban érdemes idetenni a kínai Sinopharm-vakcina árát is: azért már akkor is adagonként 31,5 eurót fizettünk.

Megerősítő tagadás

Az Index-cikk formájában kiadott kormányzati közlemény harmadik érdekessége, hogy előzmény, kontextus nincs benne, így nem derül ki, hogy ez a kérdés miért merült egyáltalán fel, és mi a jelentősége. Viszont azt igyekszik nagyon erősen hangsúlyozni, hogy egy új megállapodásról van szó (hiszen Magyarország előre megy, nem hátra). Kiderül belőle, hogy „mindössze egy napot hagyott az Európai Bizottság a kormánynak, hogy eldöntsék, részt kívánunk-e venni az új uniós Pfizer-beszerzésben”, mármint „az omikron-variáns miatt gyorsan elindított újabb uniós beszerzésben”, ugyanis „az Európai Bizottság az omikron-vírusvariáns megjelenése miatt újabb közös uniós Pfizer-vakcina-beszerzést indít”, és mint a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kiemelte: „Új vakcina – új rendelés”, „ráadásul a gyerekek számára készített vakcina korábban nem is létezett, így mindenképpen egy új megállapodásról, új beszerzésről beszélhetünk”.

A cikkbe azonban bekerült egy árulkodó megfogalmazás is: „Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke december 13-án délelőtt 9:44-kor egy sms-t küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiben arról írt, hogy az omikron-vírusvariáns elleni vakcinabeszerzésre megnyitnak egy új opciót, és kérte a miniszterelnököt, hogy Magyarország sürgősen – másnapi határidőre – jelezze, szeretne-e élni ezzel a lehetőséggel.” Ahogy tehát Havasi Bertalan szavaiból is kiderül, egy új opció megnyitásáról van szó, nem egy új megállapodásról, ahogy ezt az Európai Bizottság is jelezte. Egy szerződés opciója pedig feltehetően akkor érint valakit, ha része a szerződésnek. (Érdekesség, hogy Orbán a kormányinfón azt mondta, csütörtök-pénteken egyeztettek az új vakcinák beszerzéséről a Bizottsággal, ami három-négy nappal Von der Leyen sms-e után volt.)

A Havasi Bertalannak kedden elküldött levelünkben egyébként azt kérdeztük, hogy miért állította Orbán, hogy a kormány nem lépett vissza a májusban kötött megállapodásba, ahová a Bizottság szerint visszalépett, illetve hogy miért állította, hogy egy új megállapodás keretében rendeli a kormány a 9,5 millió adagot, ha a Bizottság szerint nincs is új megállapodás. Ha úgy vesszük, Havasi Bertalan mégis csak válaszolt az előző napon küldött kérdéseinkre.

Kell egyáltalán omikronhoz igazított vakcina?

Bár Orbán a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy „a Pfizer ki is fejlesztett egy omikron elleni vakcinát”, valójában ez még egyáltalán nem történt meg. Ahogy a december eleji cikkünkben is írtuk, a gyártók első körben a már forgalomban lévő vakcináik omikron elleni teljesítményét vizsgálták, hogy kiderüljön, egyáltalán szükség van-e az új variánshoz igazítani az oltóanyagot. Az eddigi eredmények alapján a két adag a megfertőződés ellen valóban jóval kevésbé véd, mint a korábbi variánsok esetében – noha a súlyos betegség ellen azért valószínűleg így is számottevő védelmet ad –, a három adag viszont az omikronnal is képes felvenni a küzdelmet.

Ezzel együtt is szükség lehet egy kifejezetten az omikronhoz igazított vakcinára, hogy ne csak három oltás adjon érdemi védelmet a megfertőződés ellen, illetve hogy ez a védelem a lehető legmagasabb legyen. A gyártók természetesen erre az eshetőségre is előre készültek már: a BioNTech-vezérigazgató Uğur Şahin szerint az első 25–50 millió adagot szükség esetén száz nap alatt tudnák szállítani. (Karikó Katalin, a BioNTech alelnöke 31 napot mondott, de ő csak a fejlesztésre célzott, míg Şahin a teljes folyamatról beszélt.) Ez az a száz nap, amelyre Ursula von der Leyen is hivatkozott, amikor a májusi szerződésbe épített opció lehívásáról beszélt. Ha készül ilyen vakcina, azt az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) is újra engedélyeznie kell, de az EMA már jelezte, hogy a fejlesztés pillanatában megkezdik az új oltás értékelését, ezért ha minden rendben, onnantól számítva három-négy hónapra már kiadhatják az engedélyt – ez nagyjából egybeesik a száznapos határidővel.

Azt, hogy ez a kérdés még nem százszázalékosan eldöntött, jelzi, hogy miután Von der Leyen először a Twitteren bejelentette, hogy lehívják az opciót, a Pfizer jelezte is, hogy az opciós jog alapján kért további adagokról szóló megbeszélések „nem specifikusan egy módosított vakcinára vonatkoznak”. A Bizottság néhány nappal későbbi közleménye már finomabban fogalmazott, mint előtte Von der Leyen: azt írták, hogy aktiválták az első, 200 millió adagos opciót, amely „kiterjed az omikron variánshoz igazított vakcinákra is, amennyiben ezek a vakcinák elérhetővé válnak”.

Nem kizárt, hogy Magyarországnak akkor is szüksége lenne az új Pfizer-szállítmányokra, ha azok nem omikronspecifikus vakcinákból állnának, mert a raktáron lévő adagok az új helyzet miatt könnyen elfogyhatnak. Orbán Viktornak ettől függetlenül is az lehet az érdeke, hogy már most omikronspecifikus vakcinaként adja el a hazai közvéleménynek a most lekötött 9,5 millió adagot, hiszen enélkül még ennyire sem lenne fenntartható az a narratíva, hogy a kormány álláspontja következetes, mert csak olyan vakcinát vesznek, ami eddig nem volt elérhető. (Miközben eddig is világos volt, hogy ha kelleni fog, a májusi szerződés keretében lesz elérhető.)

Úgy tudjuk, hogy a májusi keretmegállapodás részeként a tagállamok maguk egyeztethetik a Pfizerrel, hogy az általuk lehívható vakcinamennyiségből mennyi felnőtt- és mennyi gyerekadagot kérnek, illetve az esetleges variánsspecifikus vakcinákra is ugyanez vonatkozik. Azt, hogy pontosan milyen vakcina szállítását kérik, három hónappal előre kell jelezni.