127-ből 126 célt teljesített, részlegesen átengedték a kormány kifizetési kérelmét a 3700 milliárdos helyreállítási alapból

FRISSÜL

Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Cikkünk folyamatosan frissül!

Az Európai Bizottság pénteken részlegesen jóváhagyta a magyar kormány első és egyben utolsó kifizetési kérelmét az uniós helyreállítási alapból. A testület értékelése szerint a 127 reformból, célból és beruházásból 126-ot sikerült teljesíteni.

Ahogy arról korábban többször írtunk, az EU egyszeri, Magyarországnak 10 milliárd eurót – mostani árfolyamon nagyjából 3650 milliárd forintot – jelentő helyreállítási alapjánál augusztus végéig kellett teljesíteni különféle lépéseket. Ezekről egy helyreállítási tervben állapodott meg a kormány az Európai Bizottsággal, amit a tagállami miniszterek is jóváhagytak. Az előző vezetés 2022 végén – utolsóként – egyezett meg a vállalásairól, de nem mindegyiket teljesítette, így az újra maradt a feladat, hogy pótolja, amit lehet, és kiváltsa, amit nem.

A helyreállítási alapról egy összesen 16,4 milliárd eurót érő csomag részeként májusban állapodott meg Magyar Péter és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök. A politikai alku után csak néhány hónap maradt, hogy módosítsák a tervet, végezzenek a hiányzó reformokkal, intézményi átalakításokkal és a lóhalálában kiírt pályázatokkal. Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter bejelentése szerint a feltételeket az augusztus végi határidő előtt alig fél nappal sikerült teljesíteni, arról viszont az Európai Bizottságnak és a tagállami miniszterek Tanácsának kell döntenie, valóban elfogadnak-e mindent.

Minden előfeltétel teljesült

A rendes kifizetési kérelemhez jogállamisági és korrupcióellenes előfeltételeket, azaz „szupermérföldköveket” kellett teljesíteni augusztus végéig. Ha csak egy is hiányzott volna, egyáltalán nem adtak volna pénzt, és még egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget is vissza kellett volna fizetni. Az előfeltételek nagy része más eljárásokba is átlógott, ezért szólt a májusi alku nem csak 10, hanem 16,4 milliárd euróról.

Az előző kormány több szupermérföldkövet sem teljesített. Bóka János volt EU-ügyi miniszter májusban azt állította az Indexnek, 22 szupermérföldkövet letudtak, ötnél pedig „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, vagy sem”. Ehhez képest – a záródokumentumok alapján – az egyszereplős közbeszerzésekről az előző kormány maga jelentette be, hogy a 2024 végére bevállalt 15 százalék helyett az arány a hazai forrásoknál 22,3 százalék lett. Nemhogy az előző kormány idejére eső határidőre lépte túl tényszerűen, nagyjából másfélszeresen a saját, számszerű vállalását, még 2025-ben is csak 22 százalékra sikerült ezt leszorítani. „Mi nem teljesítettük” az egyik bizottsági elvárást a vagyonnyilatkozatoknál, mondta Navracsics Tibor volt területfejlesztési miniszter. Az EUTAF nevű autonóm magyar szerv Telexnek adott nyári válaszából kiderült: egy másik eljárásban nem tudta leigazolni, hogy az előző kormány teljesen bevezetett volna egy kockázatelemzési rendszert, pedig ez a helyreállítási tervnél is kötelező lett volna. Az új kormányra maradt, hogy megváltoztassa a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogköreit, az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát, valamint orvosolja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átláthatósági és összeférhetetlenségi gondjait.

Az előző vezetés 27-ből csak öt szupermérföldkő elfogadtatására tett kísérletet valamilyen hivatalos formában. A kekváknál tucatnyi hiányosságot állapított meg az Európai Bizottság 2024 végén, miután a kormány bevallottan csak a saját álláspontját foglalta törvénybe, és a lényegi rész abból se lépett életbe. Négy, 2023-ban kipipáltatott igazságügyi feltételt ugyan sikerült elfogadtatni, de egy előzetes bírósági vélemény szerint azt sem szabályosan. (A szupermérföldkövek száma a módosításokkal változott.)

A négy igazságügyi feltétel mellé idén szeptemberben gyakorlatilag a szupermérföldkövek túlnyomó részének zöld jelzést adott az Európai Bizottság, így már szinte biztos volt, hogy ezek mind teljesültek. A mostani jóváhagyás azt jelenti, hogy az Európai Bizottság szerint aaz összes szupermérföldkő rendben van, különben teljesen visszautasította volna a kérelmet.

A sima mérföldkövek jóváhagyása volt a nyitottabb kérdés

A szupermérföldköveken túl nagyjából száz fejlesztést, reformot és célt, azaz „mérföldkövet” kell letudni ahhoz, hogy a teljesítésükkel arányosan lekérhesse a kormány a forrásokat. Itt már nem az a tét, hogy kap-e egyáltalán pénzt a magyar költségvetés a helyreállítási alapból, hanem az, hogy mennyit.

Ezek jóváhagyása már nyitottabb volt: sokkal többet kellett teljesíteni, mint szupermérföldkőből, de az előző kormány rosszul állt a fejlesztések előfinanszírozásával, a bevállalt kórházfejlesztéseknél maga is kampányolt azzal, mennyire lemaradt. Bürokratikus szerencsétlenkedés hátráltatta a napelempályázatot. Olyan is megesett, hogy az előző kormány egyenesen az ellenkezőjét csinálta, mint amit a tervben ígért. Egy nyugdíjreformot úgy nem hajtott végre, hogy közpénzen hazudozta róla: megkövetelnék a 13. havi nyugdíj eltörlését. Arra is volt példa, hogy a jelenlegi kormány az elődje alatt elkövetett szabálytalanságok gyanúja miatt cserélt mérföldkövet. Magyar Péter szerint a Gondosóra programnál kaptak ilyen jelzéseket az átvilágító szervektől és az Európai Bizottságtól, ezért a biztos forrásvesztés elkerüléséért inkább más projekteket tettek be a helyére.

Az Orbán-kormány olyan rosszul állt, hogy maga is módosította volna a helyreállítási tervet, de azt soha nem adta be (a Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt az elképzelés). A májusi megállapodás alapján a jelenlegi kormány nagyrészt újraírta a helyreállítási tervet, majd csendben még az augusztus végi határidő előtt napokkal is elfogadtatott a tagállami miniszterekkel egy módosítást. A változtatásokkal nagyrészt olyan fejlesztésekről, reformokról csoportosított át pénzt, amelyeket már nem lehetett befejezni, mert az Orbán-kormány a fejlesztések előfinanszírozásával is lemaradt, csak 2,6 milliárd eurót tudtak áthozni az előző tervből a 10 milliárd eurós véglegesbe.

Az összesen 127 mérföldkőből 126 teljesült a bizottsági értékelés szerint. Egyetlennél látta úgy, hogy csak részben sikerült letudni, ez az adószabályokról szól.

Több ország szinte biztosan bukik pénzt

Magyarország már 2025 végére egyedül maradt azzal, hogy nem kapott pénzt a helyreállítási alapból, de más tagállamokban sem ment egyszerűen a tervek végrehajtása. Az elmaradások miatt az Európai Bizottság már tavaly pénzmentő trükköket ajánlott.

Gyakorlatilag ennek ellenére is biztosnak tűnik, hogy nem mindenki fog hozzájutni a teljes összeghez. A kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehetett beadni az augusztus végéig teljesíthető mérföldkövekről, vagyis aki az utolsót nem tudja teljesen elfogadtatni, az pénzt veszített.

Romániában politikai viták miatt nem tudtak elfogadni szükséges lépéseket. Az Európai Bizottság hétfőn csak részlegesen tudta átengedni az ötödik kifizetési kérelmüket.

A héten Bulgária kormánya az ötödik, Belgiumé a hatodik, Ciprusé a hetedik, Horvátországé a kilencedik kérelemmel járt hasonló részsikerrel. Ezekről az Európai Bizottság kifejezetten kimondta, hogy a végső próbálkozások voltak, azaz nagy eséllyel bukták a pénzből a nem teljesült mérföldkövekhez kötött részt.

Ilyenkor elvileg még két hónapon belül reklamálhatnak az Európai Bizottságnál, a végső döntést pedig a miniszteri Tanácsnak kell meghoznia, de aligha venne teljesítettnek olyan feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság nem engedett át. Év végéig fizethetnek az alapból.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!