Teljesülnek a 3650 milliárdos helyreállítási alap jogalkotási feltételei a mai határidőre, jelentette be Vitézy

A kormány az összes szükséges jogalkotási feltételt teljesíti az uniós helyreállítási alap forrásainak hazahozatalához – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hétfőn Budapesten az MTI szerint.

Ahogy arról korábban többször írtunk, az EU egyszeri, Magyarországnak 10 milliárd eurót – mostani árfolyamon nagyjából 3650 milliárd forintot – jelentő helyreállítási alapjánál augusztus végéig kell teljesíteni a feltételeket. Összesen 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltétel, azaz „szupermérföldkő” kell egy rendes kifizetési kérelemhez, különben nem adnak rá pénzt, és még egy közel egymilliárd eurós potyaelőleget is vissza kellene fizetni. Ezeken túl több mint száz fejlesztést, reformot és célt, azaz „mérföldkövet” kell letudni ahhoz, hogy a teljesítésükkel arányosan lekérhesse a kormány a forrásokat.

A miniszter becslése szerint délután 2 órára érik el, hogy

„Magyarország az összes mérföldkövet és szupermérföldkövet teljesítette, tehát száz százalékos teljesítéssel minden uniós pénzt haza fogunk hozni, amiről a politikai megállapodás Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter miniszterelnök között néhány hónappal ezelőtt Brüsszelben megszületett”

– fogalmazott az MTI szerint Vitézy.

Nem tette hozzá, de Magyarnak azért kellett külön megegyeznie az Európai Bizottság vezetőjével, mert az előző kormány az elmaradásai miatt már maga is módosítást tervezett a helyreállítási alap elköltési tervénél, ám azt soha nem adta be. A feltételek egy részével ugyan haladt, de Bóka János volt EU-ügyi tárcavezető májusban öt olyan szupermérföldkőről beszélt a 27-ből, ahol „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, az egyik elvárásról Navracsics Tibor ex-miniszter kimondta, hogy „mi nem teljesítettük”. (A feltételeket európai bizottsági javaslatra az EU miniszteri Tanácsa értékeli, nem a magyar kormány osztályozza le magát.) A sima mérföldköveknél arra is volt példa, hogy az előző kormány maga kampányolt azzal, mennyire rosszul áll, vagy egyenesen az ellenkezőjét csinálta, mint amit a tervben ígért. Volt, amit a kormányváltás után, az új tervben szabálytalanság gyanúja miatt inkább lecseréltek, hogy ne legyen belőle biztosnak tűnő forrásvesztés. Az új, 10 milliárd eurós terv csak 2,6 milliárd eurónyit tartott meg az eredetiből, a többi pénzt különféle lépésekkel igyekezett megmenteni. A teljesítéshez a nyáron is parlamenti ülésekre volt szükség.

Vitézy még hétfőn, a határidő napján is egy helyreállítási alapból finanszírozott trolibuszos fejlesztést adott át, amelyet a 2027-ig tartó rendes uniós költségvetésből raktak át (vagyis majd ott is pótolni kell más fejlesztéssel, de ez a hosszabb kifizetési határidő miatt még valamennyire ráér). Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ mobilitási vezérigazgató-helyettese elmondta: a beruházásnak köszönhetően meghosszabbított útvonalon közlekedik hétfőtől a 81-es trolibusz, így közvetlen kapcsolat jött létre Zugló, a Városliget és Angyalföld között. A fejlesztéssel a járat az Örs vezér terétől a Mexikói úton és a Városligeten át egészen a Dózsa György út végállomásig közlekedik. A módosítást a közelmúltban, európai uniós támogatással kiépített állatkerti delta felsővezeték tette lehetővé. 48 új trolibuszt szereztek be és megépítették a szükséges felsővezetéket is.

Év végéig fizetnek a helyreállítási alapból, ha nem tesz keresztbe semmi

A helyreállítási alapnál magát a kifizetési kérelmet szeptember végéig kell leadni, a pénzt pedig december végéig utalják. Majd ezután lehet látni, mindent el tudott-e fogadni az Európai Bizottság javaslatára az uniós miniszterek Tanácsa. Közben az Alkotmánybíróság előtt van fideszes és KDNP-s képviselők beadványa, amellyel a szupermérföldkövek egy részét teljesítő jogszabályt semmisítenék meg. A testület augusztus közepén ezt külön eljárásba emelte ki.

A szupermérföldkövek lefedik a 4,2 milliárd eurós (több mint 1500 milliárd forintos) feltételességi jogállamisági eljárás elvárásait is, így Vitézy hétfőn közölte, hogy az emiatt befagyasztott forrásokhoz szintén hozzájuthat Magyarország. Nem tette hozzá, de itt már csak azért is sietni kell, hogy december 31-ig legyen idő az értékelésre, és ne vesszen el újabb egymilliárd euró, mint 2024 és 2025 végén.

Mindezeken felül az egyik – mindkét eljárásban szereplő – feltétel a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról további 2,2 milliárd euró (nagyjából 800 milliárd forint) felszabadításához is kell. Ezt a pénzt a tudományos élet szabadságát fenyegető kockázatok miatt fagyasztott be az Európai Bizottság 2022 végén. Ezzel együtt jön ki az „árfolyamtól függően 5500-6000 milliárd forintnyi európai uniós forrás”, amelyet hétfőn Vitézy emlegetett.