Orbán brüsszelezett, Karácsony plusz öt évet ígért, Magyar Péter pártot szervez

Az utolsó március 15-i program is lement.

Bár pontosan még nem számolták ki, de nagyjából 20 millió forintba került volna Magyar Péter mai rendezvénye. Ebbe néhány millió forintot saját pénzéből rakott bele, de sok pro bono felajánlást kapott és nagyjából száz önkéntes is dolgozott a rendezvényen.

Julija Navalnaja, a közelmúltban meghalt orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij özvegye Karácsony Gergely kérésére videóüzenetet küldött a Szabad sajtó útján összegyűlteknek. Ebben azt mondta:

„Egy hónapja Vlagyimir Putyin megölte a férjemet, Alekszej Navalnijt. Alekszej nagyon egyszerű dolgokért harcolt: a szólásszabadságért, a tisztességes választásokért, a demokráciáért, a korrupció és háború nélküli élethez való jogért. A jogért, hogy úgy éljünk, mint egy normális európai országban. Biztos vagyok benne, hogy ezek a dolgok közel állnak hozzátok mind, akik itt ma összegyűltetek. A férjem egy rendkívül erős és nagy hatású ember volt. Emberek milliói álltak mögötte, Putyin nem tudott volna egyedül megbirkózni vele.

Sajnos kiderült, hogy az egyik politikai cinkosa Orbán Viktor volt. Ezt ti mindenkinél jobban tudjátok. Miért indított Putyin háborút Ukrajnában? Mert tudta, hogy vannak hűséges szövetségesei Európában, akik segítenek neki aláásni az európai egységet. Miért nem fél a következményektől? Mert tudja, hogy a szövetségesei meg fogják védeni őt. Miért öli meg a politikai ellenfeleit? Mert az európai barátai fedezik őt. Ezért gondolja magát Putyin érinthetetlennek.

Putyin elnöksége alatt Oroszország a szabadságjogok felszámolásának útjára lépett. Apránként, lépésről lépésre, mindig valamilyen ürüggyel megfosztották az oroszokat a gyülekezési szabadságtól, a szólásszabadságtól, a tisztességes választásokhoz és a független médiához való jogtól. Ez vezette hazámat az erőszakhoz, a törvénytelenséghez és a háborúhoz.

Ezért szomorú és fájdalmas látni, hogy hasonló dolgok történnek Európa számos országában, még a ti gyönyörű Magyarországotokon is, és ezért vagyok olyan boldog és büszke, hogy ti ez ellen harcoltok. Van egy gondolat, amit minden beszédemben hangsúlyozok: Putyin nem Oroszország, Oroszország pedig nem Putyin. Oroszország az a több tízezer bátor ember, aki tiltakozik a kormány és a háború ellen. Oroszország az, akik most több tízezer virágot visznek a férjem sírjára. És Magyarország sem Orbán. Ezért vagytok ma itt. A demokratikus Magyarországnak vannak szövetségesei, több tízmillió honfitársam, akik szintén egy demokratikus és szabad Oroszországban akarnak élni. Jegyezzétek meg, hogy mögöttetek állunk az országotok jövőjéért folytatott harcban. Legyetek bátrak!”

Budapesten a várható élettartam öt évvel alacsonyabb, mint az európai fővárosokban. Karácsony Gergely arra vállalkozik, hogy győzelme esetén ezt az öt évet visszaadja a budapestieknek. „Én azt vállalom, hogy a következő öt évben mindent ennek az életigenlő szemléletnek rendelünk alá” – jelentette ki.

Ehhez azonban – folytatta – június 9-én mindenkinek el kell mennie szavazni. „Ha így lesz, akkor Budapest marad a köztársaság őre ebben a hazában”.

„Éljen a szabadság, éljen a haza, éljen a köztársaság, éljen Budapest!” – zárta beszédét a főpolgármester.

Karácsony arról is beszélt, hogy szerinte egyre többen vannak, akik elégedetlenek a kormánnyal, de sokan vannak, akik az ellenzékkel is elégedetlenek. „Én is többet vártam magunktól”, mondta, nem azt várta, hogy azon versengjenek, melyikük a legnagyobb kicsi. Bár szerinte Budapestnek könnyű a döntés az önkormányzati választáson, mert a „kormánynak csak hadüzenete van” feléjük, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra pedig kitüntette a bicskei gyerekotthon később pedofíliáért elítélt exigazgatóját, V. Jánost.

A nemzet fővárosának lenni különös felelősség Karácsony Gergely szerint, mert őrizni kell a szabadság lángját ott, ahol sötétség van, és köztársaságot teremteni olyan országban, ahol a magánérdekek uralkodnak.

„Ma az állam köztársaság helyett részvénytársaság. Bevonul oda, ahol semmi keresnivalója nincs, és kivonul onnan, ahonnan dolga lenne”

– fogalmazott a főpolgármester.

A köztársaság azonban nem szűnt meg, a köztársaság ott van a diákmozgalmakban, a civil szervezetekben és a szabad önkormányzatokban is. Budapest is köztársaság, ma a fővárosban az emberek vannak hatalmon Karácsony szerint. Budapest nem akar hátat fordítani az országnak, az ország fővárosának lenni ugyanis felelősség. Budapest a köztársaság gondolatának akar menedéket nyújtani, tette hozzá a főpolgármester.

Karácsony szerint a kegyelmi üggyel a rendszer leleplezte magát, most recseg és ropog, és egyszer vége lesz. Nem tudja megmondani, mikor, de látja és érzi, hogy a magyarok fellázadtak, egyre több ember vette a bátorságát, hogy visszafoglalja a saját hazáját.

Az, hogy Magyarország ma már nem köztársaság, abból látszik Karácsony Gergely szerint, hogy olyan elnöke lehetett, aki kegyelmet adott egy pedofil bűnsegédnek. „Ez nem a rendszer hibája, ez a rendszer maga.”

A kormány reménytelen helyzetben lévő emberekkel nem foglalkozik, ezt ők maguk ismerték el, amikor Magyar Péterről mondtak véleményt. Ez így van sok társadalmi csoporttal szerinte. „A kegyelmet saját maguknak osztogatják” – folytatta Karácsony.

„Hányszor kapott kegyelmet a vejedelem a sötétbe borított városokért, az elcsalt uniós pénzekért, a levajazott közbeszerzésekért?”

Ha Orbánékon múlna, a főpolgármester szerint Putyin, a háborús bűnös is kegyelmet kapna.

Késő délután lovashuszárok bevonulásával vette kezdetét a megemlékezés a pécsi Kossuth téren. Néhány száz érdeklődő előtt először a város független polgármestere Péteffy Attila mondott beszédet. A forradalom és szabadságharc céljaira és főszereplőire hívta fel a figyelmet. „Ha ma tevékenykednének, akkor valószínűleg influenszereknek és civileknek hívnánk őket” – mondta Pécs polgármestere. Majd hozzátette, nem véletlen, hogy a hatalom sokszor éppen a civilek ellen folytat gátlástalan boszorkányüldözést. Péterffy szerint Pécs éppen gazdasági szabadságát nyeri vissza, ugyanis idén az előző városvezetés hibás döntései miatt felvett állami kölcsön utolsó részletet is törleszti.

Ezután a rendvédelmi szervek képviselői, konzulok, politikusok, pártok koszorúztak. A pécsi Fidesz nem vett részt az eseményen, inkább délelőtt tisztelegtek főhajtással a Kossuth szobor előtt. Csütörtökön külön megemlékezést tartottak, amin Deutsch Tamás EP-listavezető is kampánybeszédet mondott.

Karácsony szerint tisztelet jár a bicskei gyerekotthon két volt munkatársának, aki nyíltan elmondta, milyen szörnyűségek történtek a gyerekotthonban, bár tíz éve még „senki nem hallgatott rájuk”: se a kormány, se a rendőrség, de később „az elfojtott igazság olyan erővel tört rájuk, hogy bele remegett a rendszer”.

Karácsony Gergely szerint szerencsére nekünk nem kell annyira bátornak lenni, mint Navalnij volt, mert Magyarország még nem Oroszország, bár itt is tégláról téglára épül a zsarnokság. „Itt az ideje, hogy elkezdjük visszafoglalni a saját hazánkat, mert ahogy a mondás tartja, gyáva népnek nincs hazája”.

„Jó estét Magyarország! Jó estét Budapest! Jó estét bátor magyarok!” – ezekkel a szavakkal lépett színpadra Karácsony Gergely. Navalnij példája azt tanítja a főpolgármester szerint mindenkinek, hogy legyünk bátrak. Felidézte, hogy a parlamentben a kormánypárti képviselők nem álltak fel egy perces néma csendre, amikor Navalnijról emlékeztek meg a képviselők.

Arról beszélt: a szabadság eszméi mindig nyugatról érkeznek, és az azt eltipró fegyverek keletről. Ezek a fegyverek ölték meg Petőfit, és tiporták el az 56-os forradalmat. Azok, akik a Putyint választják Navalnij helyett, Karácsony Gergely szerint akármekkora kokárdát tűznek is magukra, és akármennyi pénzt is költenek a forradalomról szóló kurzusfilmre, nem a magyar szabadságért harcolnak. „Nem a magyar szabadságért küzdenek, hanem a sajátukért, hogy azt tehessenek velünk, magyarokkal amit akarnak.”

Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetemről kirúgott tanár is felszólalt Karácsony megmozdulásán. Arról beszélt, ez az ország sok tekintetben ott tart most, mint 2006-ban: Orbán őszödi beszéde a kegyelmi botrány volt: szerinte 2023 tavaszán Novák Katalin és Varga Judit kegyelmet adott K. Endrének, akkor még nem tudták, hogy ezzel védhetetlen gólt lőttek a saját hálójukba.

A rezsim 14 éves fennállása alatt valószínűleg ez volt a legsúlyosabb morális tekintélyvesztés, ami a magas infláció után jött. „A rezsim talán a történelme során először ismerte be”, hogy amit a legmagasabb pozícióban lévő emberi csináltak, „az vállalhatatlan”.

Ádám szerint mindez úgy történhetett meg, hogy a kormány az elmúlt 14 évben leépítette a fékek és ellensúlyok rendszerét, privatizálták a magyar államot, „elhitették a társadalommal és saját magukkal is, hogy bármit megtehetnek, ami fontos nekik, és nincs olyan intézmény és erkölcsi jogelv, ami az útjukat állhatná”.

Rátért a Corvinusra is, a volt munkahelyére, ami fölé alapítványt tettek, annak élére pedig a MOL-vezért, Hernádi Zsoltot. Ebben a rendszerben szerinte minden működési szabályt ők hoznak, amiket könnyedén át is hághatnak – ezzel utalt arra, hogy egy hallgatót az egyetemen külön vizsgával engedtek át. Róla végül kiderült, hogy apja Rahimkulov Timur, a tizennegyedik leggazdagabb magyar. „Ez az egyetem mára a vizsgacsalás és érdemtelen akadémiai előmenetel szimbólumává vált”, neki pedig ez nagy csalódás, mondta Ádám.

Szerinte „tudjuk, hogy a rendszer nem méltó a tiszteletünkre, de még nem tudjuk, kik léphetnek a helyükre”. De az embernek magának kell döntenie, kit választ az alternatívák közül, ez mindenkinek a felelőssége.

„Nekünk, magyaroknak van egy közös megélésünk. Úgy érezzük, olyan országban élünk, ahol valahogy még nem közös ügyünk az oktatás, a lakhatás vagy egészségügy. Olyanban, ahol ingerültek a családi ebédek, ahol feszültséget kelt, ha diákként a tanároddal beszélgetsz és sokszor nehéz kiállni magadért, másokért” – mondta Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom tagja. Sokan költöznek szerinte ezért külföldre, és hagyják maguk mögött szeretett hazájuk megoldhatatlannak tűnő problémáit.

Érdemes azonban még egy esélyt adni, a feladás ugyanis nem lehet opció szerinte. „Mi, fiatalok, mozgalmárok vagyunk azok, akik szakmai javaslatcsomagot fogalmazunk meg, szervezünk diákfórumokat, építünk a társadalmunkban pókhálóként szövődő közösségeket” – fogalmazott.

Azt is mondta, büszkén állnak ismét a tömeg előtt, mert állítják, hogy van értelme tenni.

„Mi magunk vagyunk a változás! A szabad Magyarország a szabad közösségekben él!”

Nincs előre megírt recept szerinte, nincs politikai használati utasítás: az utat magunknak járjuk ki, folytatta. „De ti se várhatjátok, hogy járjuk ki helyettetek. Mindig hallom, hogy a fiatalok a jövő. Igen, a jövő is vagyunk, de a jelen is. Ti és mi most vagyunk a jelen! Senki nem tart vissza, hogy aktívan tegyünk!”

A diákmozgalom blankettájával most tényleges lehetőség van beleszólni a főváros életébe, és a szavazatok nem óriásplakátok, hanem egy igazi programban fognak visszaköszönni. „Mi, pedig mindent meg is teszünk, hogy ez a várost zöldnek, élhetőnek és mozgalmasnak, polgárait tudatosnak, befogadónak és cselekvőnek megálmodó program meg is valósuljon.”

Perlaki-Borsos Noel az Egységes Diákfronttól arról beszélt, „húsz éve élek itt. Amióta az eszemet tudom, azt érzem, hogy ez az egész egyáltalán nem rólam szól. A nevemben döntenek. Azt mondják értem tesznek így, érted csinálják úgy. Azt harsogják, hogy egyek vagyunk, véleményünket, hitünket magukénak tulajdonítják Mégis, valójában semmi közöm az egészhez”.

Perlaki-Borsos szerint most nem azért vannak itt, mert „verik őket a várban”, vagy mert kirúgták a kedvenc tanáraikat, hanem azért, „mert itt élünk”, és így aztán fontos, hogy szóljanak. „Történelmi hőseink vannak, akik azért szóltak, azért tettek, azért harcoltak, hogy mi szabadon élhessünk, hogy ma szabadon szólhassunk. Ne hagyjuk hát őket cserben! Felelőséggel tartozunk az emléküknek.”

Majd a júniusi önkormányzati választásról beszélt, arról, hogy „semmit rólunk nélkülünk! Ne hagyjuk, hogy a mi nevünkben folytatott választási kampány öltönyös emberek pszichoterápiás csoportjává váljon! Nem érdekel, melyik színű párt melyik másikat utálja, nem érdekel, hogyan értékelik egymás akcióit, elmondhatatlanul hidegen hagy a politikai elit öncélú cicaharca, miközben a lényegről egy szó sem esik: Hogy éljünk itt? Mi lesz velünk? Tessék minket képviselni, ez a politika dolga!” Ehhez pedig el kell mondaniuk, mit akarnak, és nyomást kell gyakorolniuk. Mit akarnak? Megfizethető kultúrát, elérhető mentális segítséget, több ingyenes sport lehetőséget a diákoknak, tisztább levegőt, zöldebb várost, valódi beleszólást a város életébe – így aztán egy fővárosi diákönkormányzat felállítását is akarják.

Azt mondta, március végén bemutatják a programjukat a többi diákmozgalommal együtt, amit az összes jelöltnek fel fogjuk ajánlani. „Azokat a jelölteket, akik elfogadják a végleges programunkat, támogatni fogjuk az önkormányzati választáson, de ha bárki megszegi ígéretét, az ellen igenis tüntetni fogunk, legyen akármilyen színű a pártja.”

„Nekem magyarnak lenni az az érzés, amikor külföldről minden probléma ellenére is hazavágyom Magyarországra. Tudom, hogy bárhol vagyok, sehol nem érzem magam úgy otthon, mint itt” – mondta Aschenbrenner Lili, a Fridays For Future Magyarország aktivistája a Szabad sajtó útján.

Mindenkinek mást jelent szerinte a magyarság, de a közös múltunk, jelenünk és jövőnk összeköt minket, hiszen egy országban élünk.

„Ha van is, ami széthúz bennünket, az élhető jövőnk építésének kérdése nem lehet ilyen. Mi, diákszervezetek évek óta pontosan ezért dolgozunk”.

Aschenbrenner szerint joguk van beleszólni a ma születő politikai döntésekbe, mert ezek a döntések róluk is szólnak.

1848-ban is kiálltak a fiatalok az országuk szabadságáért. „Itt vagyunk ma, mert a szabadságunkért való küzdelemre emlékezni nem pártpolitikai kérdés” – fogalmazott, hozzátéve: az ünnepeket, a jelképeket nem sajátíthatja ki senki. „Én nem szeretném többet hallani, hogy valamelyik kortársam szégyell magyarnak lenni, hiszen kormányunk döntései nem egyenlőek a nemzettel”.

Arról is beszélt, hogy a mozgalmaknak az a célja, hogy ne kelljen létezniük. „Egy ideális társadalomban nincs szükség arra, hogy olyan alapvető dolgokért küzdjünk, mint az egyenlő esélyeket biztosító oktatás, a fenntartható jövő, a lehetőség arra, hogy beleszólhassunk a közös ügyeinkbe”.

Himnusszal kezdődött el Karácsony Gergely megmozdulása a Szabad sajtó útján, majd Nagy Zsolt szavalta el Petőfi Sándortól a XIX. század költőit.

17 óra után pár perccel viszonylag szellősen, de kezd megtelni a Váci utca és a Petőfi Sándor utca közti szakasz. „Viktor, nem kéne menned?!” – a tömegben páran molinókat tartanak fel.

Politikusokat is látni a tömegben: több kerületi polgármester és országgyűlési képviselő is részt vesz a tüntetésen. Néhány azt fejtegetik, hogy miért nincsenek annyian, mint Magyar Péternél, míg mások épp onnan érkeztek ide.

A Kutyapárt Szabadság hídon tartott piknikjén Kovács Gergely társelnök a politikai zászlóbontásra készülő Magyar Pétert is kifigurázta. Azt mondta az egybegyűlteknek, hogy itt ismertetik Magyar Péter programját, nem kell átmenni a velük egy időben zajló Andrássy úti tüntetésre. Kovács ezután a következő programpontokat olvasta fel: "vezessük be az eurót, csatlakozzunk az európai korrupcióellenes ügyészséghez, legyen egészégügyi minisztérium, csomó mindenki lopjon kevesebbet, elszámoltatást, oktatást, az áldatlan állapotok felszámolását,

"Rogán Antal csináljon valamit, és legyen Magyarországon még több párt."

Néhány száz ember gyűlt össze a Szabad sajtó útján délután 16:45 körül, ahova Karácsony Gergely, a Fővárosi Önkormányzat és több civil szervezet hirdetett megemlékezést.

A rendezvényen a pártok is jelen vannak, többeken momentumos kitűzőt látni, de van egy csoport DK-s kabátokban is. A résztvevők leginkább csöndben várakoznak, miközben még lassan csordogálnak az érkezők az Astoria irányából.

Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke a Szabadság hídon tartott piknikjükön arról beszélt, hogy erős héten vannak túl. Múlt hét vasárnapi lemondásukat most azzal viccelték el, hogy szerettek volna egy erős és ütős kampánynyitót, de nem volt pénzük. Döme Zsuzsanna társelnök megígérte, hogy vége a káosznak, ezután már sokkal kiszámíthatóbbak lesznek: legközelebb majd szerdán mondanak le, és csak szombaton térnek vissza az elnökségbe. Utána minden hétfőn lesz lemondás, ami keddig fog tartani, aztán beállnak majd minden hónap utolsó hétvégéjére. Kovács aztán azt mondta, azért vannak a hídon, hogy megszólítsák a kiábrándult fideszeseket, például azokat a momentumosokat, akik szomorúak, hogy az LMP eltávolodott a DK-tól.

A nemzet mozgalmáraként konferálták fel a Mi Hazánk elnökét, Toroczkai Lászlót a Pilvax közben. Toroczkai azzal kezdte, hogy ő bizony egy büszke magyar, és ezt többször is hangsúlyozta a beszédében.

„Magyar akart lenni a szerbnek született Damjanich is, mert a szentkorona fénye hívó erőt jelentett” – mondta az aradi vértanúról Toroczkai. Az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban megjegyezte, „akkor nem azt nézték a magyarok, hogy mekkora a Habsburg Birodalom, hanem hittek a hazában”. Problémás a Mi Hazánk elnöke szerint, amikor azt sulykolja a Fidesz, hogy Orbán Viktor kell ahhoz, hogy a nagyhatalmaktól megvédje az országot, mert az magától nem képes erre.

Akik azt üzenik, hogy nem kell semmi, csak váltsuk le a kormányt, azok is nagyon veszélyesek Toroczkai szerint, az ideák és eszmék nélküli politizálás áldozattá teszik az országot.

„Petőfi Szendrey Júliához írta a szerelmes verseit, nem Vasvári Pálhoz”

– sütötte el a poént a Mi Hazánk elnöke, amit értékelt a közönség.

Toroczkai szerint ma a Mi Hazánk az egyedüli párt, ami tudja, mit csinál. Ellenzi például a NATO-bővítést, mert az a III. világháború felé sodorja a szövetséget. Az AfD áll Európában a legközelebb a Mi Hazánkhoz szerinte. „Ők a mi szövetségeseink” – mondta a német szélsőjobboldali pártról a Mi Hazánk elnöke.

A Szózat és a székely himnusz eléneklésével zárult a Mi Hazánk megemlékezése.

Magyar Péter beszéde után a színpadon meggyújtottak egy piros, egy fehér és egy zöld füstgyertyát. Ez többek szerint nem volt túl jó ötlet, mert elég büdös lett, többen befogták az orrukat. Több százan indultak el a rendezvény helyszínéről az Oktogon irányába.

„Nem félünk”, skandálták páran a végén a tömegben. Magyar Péter a legvégén azzal köszönt el, hogy „folytatjuk”.

„Sokan azzal vádolnak engem, hogy küldtek. Nem, én jöttem, mert úgy éreztem, hogy eddig és ne tovább” – mondta Magyar Péter. A tüntetésen résztvevők is azért jöttek szerinte, mert változásra van szükség.

Arról is beszélt, hogy egy közösség és párt felépítése óriási feladat. Csak együtt, egy csapattal sikerülhet szerinte. Azt ígérte, hogy mindig nyitottak lesznek a javaslatokra, kérdésekre és kritikákra.

„Álmok nélkül nincs jövő. A magyar történelem is egy álommal kezdődött, Emese álmával.”

Magyar Péter egy békés, összetartó Magyarországról álmodik, ahol a reménytelenség felett győz a remény, a hazugság felett az igazság. „Hiszem, hogy közösen képesek vagyunk magunkat megrázni, még egyszer felállni, és egymás kezét megfova azt mondtani, hogy együtt sikerülni fog.” Azt kérte a résztvevőktől, hogy higgyenek magukban. „Ne féljetek!”

Magyar azt mondta, „nem ígérek örök életet és ingyen sört, de nem is várok se vért, se verejtéket, se könnyeket. Azt ígérem, hogy együtt, jókedvűen, egymást meghallgatva, egymásban bízva, tégláról téglára építünk egy új hazát, egy modern európai országhoz, ahol jó élni, jó gyereket nevelni”. Ez pedig egy olyan haza lesz, amire büszkék lehetnek. Azt mondta, ehhez egy ütőképes, ütőálló politikai erőt akar létrehozni. Van több száz önkéntese is, is hamarosan elkezdenek pártként funkcionálni.

Magyar Péter bejelentette, hogy Talpra magyarok! néven új politikai közösséget alapít, és ismertette a 12 pontos programját, vagy ahogy ő nevezte: a nemzeti minimumot. Ezek a következők:

1. az egészségügy rendbetétele, az ehhez szükséges plusz források azonnali biztosítása;
2. az oktatás szabadságának visszaállítása, a tanárok megbecsültségének helyreállítása, magas színvonalú, a kor követelményeinek megfelelő oktatás biztosítása minden magyar gyermek számára;
3. a környezetvédelem és a fenntarthatóság prioritásként kezelése a jövő generációinak védelme érdekében;
4. a közpénzen folytatott propaganda megszüntetése, a közmédia függetlenségének biztosítása;
5. A kétharmados szavazással bebetonozott pártfunkcionáriusok menesztése. Ide sorolta a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróságot, a KEHI-t és az ÁSZ-t.
6. Az ügyészség függetlenségének, politikai befolyástól való működése, biztosítása, hatékony és gyors igazságszolgáltatás.
7. A mindent elborító korrupció elleni zéró tolerancia, az Európai Ügyészséghez való azonnali csatlakozás.
8. A nemzeti érdekeket figyelembe vevő, Magyarország szuverenitását védő, de konstruktív párbeszéd az Európai Unióval és a NATO-val.
9. A nemzeti vagyon különböző közérdekű alapítványokba és MNB-s alapítványokba történő átjátszásának teljes körű felülvizsgálata és azonnali leállítása.
10. Olyan gazdasági- és életkörülmények biztosítása Magyarországon, hogy a fiatalok elsődleges célja ne a nyugatra való vándorlás legyen, és a külföldre költözöttek valós lehetőségként számoljanak a hazaköltözéssel. Demográfiai fordulatra és a fiataloknak bérlakásépítési programra van szükség.
11. A magyar kis- és közepes vállalkozások, és magyar gazdák védelme és támogatása;
12. a nyugdíjasok emberhez méltó életének biztosítása, az elesett, perifériára szorult társadalmi csoportok megsegítése, felzárkóztatása és a beteg gyermekeiket egyedül nevelő családok támogatása.

„Majdnem annyian vagyunk, mint Magyar Péteren” – kezdte beszédét Baranyi Krisztina a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Szabadság hídon tartott piknikjén. „Egy viccel kezdenék: Nemzeti Együttműködés Rendszere” – mondta. Szerinte épp a NER miatt nem viccpárt már a Kutyapárt. Elmondta, hogy ők nem pozíciókért alkudoznak, hanem közösséget teremtenek, azaz politizálnak. „Úgy viselkednek, ahogy a tankönyvi definíció szerint a politikusoknak kellene.” Baranyi biztos benne, hogy jó helyen lesz az összes mandátum, ami a Kutyapárthoz kerül majd június 9-én. „Védjük meg a szabad, független szerkesztőségeket, kössünk uniót az Unióval” – utalt beszéde végén a 12 pontra a polgármester.

Magyar ezzel bejelentette, hogy a mai napon útjára indítják a Talpra, magyarok! közösségét, és rövidesen bejelenti az ehhez kapcsolódó politikai pártot is, „amivel visszavesszük a hazánkat, jelképeinket, kifejezéseinket, és közösen felépítünk egy modern, európai Magyarországot, ahol mindenki egyenlő, és minden magyar szava számít”. Arra számít, hogy egyre többen csatlakoznak hozzájuk, és egy új hazát építenek, ahol nem számít, ki liberális, konzervatív, szegény vagy gazdag, hanem az, hogy mindannyian magyarok vagyunk, és szeretjük a hazánkat.

„Ha a magyar választók végre látnak egy valós, megvesztegethetetlen, megzsarolhatatlan, őszinte, egyenes, nyílt, szélsőségektől mentes politikai erőt, akkor egyre többen fogják elhinni, hogy a több évtizedes kétosztatú politikai váltógazdaság, politikai mocsár után van remény a változásra. Talán gyorsabban, mint sokan azt gondolnák” – fogalmazott Magyar Péter. A jelenlegi politikai helyzet fenntartása kizárólag a hatalomgyár, valamint a kompromittálódott kormányzati és ellenzéki szereplők érdeke szerinte.

Bejelentette, hogy létrehozzák azt a középen álló politikai erőt, amely leszámol az utóbbi évtizedek mesterségesen fenntartott szekértábor logikájával. „Létrehozzuk azt az erőt, amelyhez csatlakozhat minden jó szándékú magyar ember, aki a hazájáért kíván dolgozni.”