Orbán brüsszelezett, Karácsony plusz öt évet ígért, Magyar Péter pártot szervez

Nagyjából 4-500 ember gyűlt össze a Mi Hazánk március 15-i megemlékezésére, amit a Pilvax közben tartanak. Az esemény előtt a párt ifjúsági szervezetének, a Mi Hazánk Ifjainak 50 fős csoportja zászlókkal vonult be a tömeg egyik oldalára. Kárpátia és más nemzeti rockegyüttesek dalaival adják meg az alaphangulatot a megemlékezés előtt.

Nemsokára Toroczkai László is beszédet mond, illetve a Mi Hazánk megemlékezéseinek szokásos elemeként vaktölténnyel el fognak sütni egy ágyút, ami már ott is van a színpadon.

„Ez nagyon kemeny, nem hittem volna, hogy ennyien jönnek el, borsódzik a hátam” – mondta egy nő mellettem az Andrássy úton a Magyar Péter által meghirdetett demonstráción. Nagy tapssal fogadták az első színpadra lépőt.

A Manna FM műsorvezetője, Péter Petra a műsorvezető Magyar Péter megmozdulásán, aki arról beszélt, 1989. március 15-én Cserhalmi György szavalta a 12 pontot, „ami talán aktuálisabb, mint valaha”, majd ezt a felvételt le is játszották.

„Szar, ha nincs remény, nem?” – mondta Telexnek egy férfi az Andrássy úton. Családjával a remény miatt jött el meghallgatni Magyar Pétert, de egyikük megjegyezte, hogy szívesen hallaná a 12 pontot ma a színpadról úgy, ahogy Cserhalmi György szavalta több mint 30 éve a Nemzeti Múzeum előtt állva. Ha Magyar pártot alapítana, rá szavaznának a következő választáson, tették hozzá.

A Kutyapárt hídfoglalására sok fiatal és családos érkezett. Egyre többen gyülekeznek a híd budai felén. Sokan jelmezben vannak, össze lehet futni például egyszarvúval is.

A sátrakban a párt EP- és önkormányzati jelöltjeikkel lehet beszélgetni: ott van többek között az MKKP EP-listavezetője, Le Marietta, illetve Törley Katalin, valamint a párt elnöke, Kovács Gergely is. Itt kampányol az ajkai jelölt is, aki annyit mondott: „Hol máshol, ha nem Budapesten?”

A mellékutcákból is sokan csatlakoznak be az Andrássyn álló tömegbe. Már nagyon nyomakodni kell, ha valaki a színpad közelébe akar jutni.

Bár a Magyar Péter zászlóbontására érkezők többségén van kokárda, még a helyszínen is lehet venni. A perec 500, a kokárda 300, a zászló 1000 forintba kerül az Operaházzal szemközt felállított kempingasztalon.

Háromkor kezdődik majd Magyar Péter megmozdulása, most épp folyamatosan érkeznek az emberek az Oktogon felől a színpad irányába, amit az Andrássy út Deák tér felöli részén állítottak fel. Az utolsó hangfalak az Opera magasságában vannak.

A Kutyapárt 14 órakor elstartolt eseményének elején sokan sétálnak a lezárt híd útpályáján. Olyan a hangulat, mint egy családi napon. A párt a híd budai oldalán rendezkedett be, itt állították fel színpadjukat és standjaik nagy részét is. Ezen a részen gyülekeznek kicsit többen, az emberek kisebb csoportokban beszélgetnek, mások sörpadokon vagy a hídon ülnek, piknikeznek. Emellett lehet molinót készíteni, de például nyuszi simogatásra is van lehetőség.

A beszédek csak 15:45 körül kezdődnek, addig gyerekprogramok, jelöltbemutatók és egyéb zenés színpadi programokkal készülnek.

A 15 órás kezdés előtt pár százan lehetnek most Magyar Péter „zászlóbontó” eseményén, a színpad elött közvetlenül is elég nagy a tömeg. Sok fiatalt látni, de vannak az idősebb korosztályokból is.

A hatalmasok sosem hallják meg a magyar polgárok és a nemzet hangját, minden évszázadra jut egy a nemzet akaratát gőgösen elutasító, fizetett talpnyalókkal és sikerpropagandával elnyomó kormányzata – mondta a Jobbik-Konzervatívok budapesti megemlékezésén a párt elnöke, Gyöngyösi Márton az MTI beszámolója szerint.

A június 9-i választáson az urnáknál megmutathatják a magyarok szerinte, hogy európai, szabadságszerető és polgári nemzet tagjai, amely „elutasítja a lopást, elutasítja a propagandát és a hazugságot, amely nem kér a korrupcióból és a mindent elárasztó hazugságból, amely a jogállamiságban hisz, a szabadságban hisz, és amely nem kér az orosz befolyásból és a kínai lopakodó térhódításból.”

Gyöngyösi arról is beszélt: a forradalmat elindító tucatnyi fiatal hangulatát a csalódottság, a kilátástalanság és az elkeseredettség jellemezte. Ez az a három állapot, amely gyakran csap át hősies és véres küzdelembe, hiszen forradalmak általában akkor törnek ki, amikor a hatalmon lévő, „pöffeszkedő percemberek saját gyarlóságuk áldozatává vállnak”, azt gondolják, nekik mindent szabad, és a hatalom mámorában elveszítik kapcsolatukat a valósággal.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Szabadság hídra szervezte a megmozdulását, le is zárták a hidat.

Az eddigi legturbulensebb időszakában van éppen a Kutyapárt, lemondott, majd mégis maradó társelnökökkel. Péntekre viszont egy valódi politikai megmozdulást szerveztek a Tanítanék Mozgalommal együtt a Szabadság hídra. Mellettük még a Mi Hazánk tart saját nagyobb eseményt, szokás szerint a Pilvax közben egy kis ágyúzással.

Két éve az egyesült ellenzék még együtt ünnepelte március 15-ét, azóta ennek az összefogásnak rég vége. Ahogy tavaly, úgy idén is inkább szétszélednek. Nagyobb megmozdulást egyikük sem tervez, néhányan viszont becsatlakoznak Karácsony Gergely tüntetésébe.

Orbán Viktor egy best of beszédet tartott: volt benne szó arról, hogy milyen magyarnak születni, hogy át akarják nevelni a gyerekeinket, de mi nem hagyjuk, hogy el kell foglalnunk Brüsszelt, hogy békét akarunk, és arról is, hogy mi lesz a nemzet árulóinak sorsa. Rövid videóban foglaltuk össze a legerősebb kijelentéseket:

Az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Hiller István, az MSZP Választmányi elnöke a Március 15. téren koszorúzott. Kunhalmi itt arról beszélt, 1848-ban az volt a fő kérdés, hogy képes-e a nép nemzetté válni és elindulni a polgárosodás útján, ma meg már az, hogy „el tudjuk-e hinni mi, magyarok, hogy a társadalom előtt álló kihívásokat demokratikus, jogállami körülmények között is meg lehet oldani, és nem kell egy autoriter vezető, egy autoriter berendezkedés hazánk fejlődéséhez”. Hiller István szerint pedig „nem attól jó hazafi valaki, hogy a nap minden órájában erre hivatkozik”.

A Momentum elnöke, Donáth Anna így reagált Orbán Viktor beszédére: „Totális valósághamisítás. Üres magyarkodás. Kocsmai kardcsörtetés. Nem Petőfi, nem Széchenyi és nem Kossuth állt ma a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem egy gátlástalan és szégyentelen megafonos, aki el akarja hitetni, hogy ő az új Petőfi.” Majd leírta, hogy szerinte mi működik rosszul az országban.

A Párbeszéd-Zöldek is reagált a miniszterelnökre. Szerintük Orbán Viktor „amatőr történész zagyva, uszító, paranoid beszéde egyformán volt méltatlan a márciusi hősökhöz és Magyarország valamennyi állampolgárához. A megfásult, bomlott elméjű stand up-sztárra hasonlító miniszterelnök korrupt, hazug, pedofilmosdató rendszere politikailag megbukott”.

Az ellenzéki pártok sorban reagálnak Orbán Viktor beszédére. A DK szerint „Orbán Brüsszel elfoglalásáról álmodik, miközben még Budapestet sem sikerült neki. Nem is fog, mert a magyarok a gyerekek oldalán állnak, míg Orbán Viktor a pedofilokén. Ki fogjuk söpörni az orbáni pedofilhálózatot és az Orbán-rendszert!”

A Tanítanék Mozgalom csapata az Egyetem téren egyesült az Orbán-beszéd után, majd a Nemzeti Múzeum előtt tucatnyian fényvisszaverő lapokat tartottak fel a tömegben, hogy tükröt tartsanak a miniszterelnöknek. Mint megírtuk, a körülöttük állók zászlókkal próbálták eltakarni a tükröket, és többen be is szóltak nekik. A Telex kérdésére, hogy hogyan értékelik az akciót, Törley Katalin annyit mondott: „Túléltük.” Elmondták, sok verbális és fizikai inzultus érte őket, egyiküket megütötték, egy velük lévő operatőr lány kezéből kiverték a telefont, többször elvették a tükröket, Törley szemüvegét is kis híján leverték zászlórúddal.

A televíziós közvetítését nézve látni lehetett, hogy nagy tömeg állt a Nemzeti Múzeumnál, miközben Orbán Viktor beszélt. Ezt erősítette meg helyszíni tudósítónk is, aki „sűrű tömegről” írt. Vidékről buszok is érkeztek Budapestre, amelyek a Rákóczi úton parkoltak sorban. Fotónk a Múzeumkert felől mutatja a kormányfő beszédét hallgató tömeget.

Tömegbecslésre most nem vállalkozunk, nyilván több ezer ember volt jelen, de érdemes egy másik képet is megnézni arról, mennyi emberre számítottak, és ehhez képest mennyit sikerült mozgósítania a miniszterelnöknek, aki 2022 óta először tartott beszédet nemzeti ünnepen a fővárosban. A Nemzeti Múzeumtól az Astoria felé három nagy hangfalállványt állítottak fel, hogy a tömeg itt is elférjen. Nos, amikor Orbán Viktor elkezdte beszédét, 11:06-kor így nézett ki az Astoria felől nézve a Múzeum körút.

Az alapítvány úgynevezett Kiskorú Kollégái, tehát a 13-17 éves önkéntesei a saját szemszögükből gondolták újra a 12 pontot.

Szegeden a városháza előtt zászlófelvonással kezdődött a megemlékezés, ezután a Klauzál téren folytatódott néptáncműsorral, és sokkal inkább hasonlított egy családi napra, mint hivatalos ünnepélyre. A téren sok kisgyerekes család vett részt a sátraknál-asztaloknál tartott kézműves foglalkozásokon.

A Himnusz után Botka László polgármester mondott beszédet. Azzal kezdte, hogy Szeged 1848 forradalmának fontos központja volt, majd a jelen Magyarországának ügyeivel folytatta. Azt mondta, hogy Szeged szabad szellemű város, amely Európához tartozik, a szegediek érdeke, hogy fenntartsuk az erős Európai Uniót és az erős NATO-t, semmi pénzért nem áruljuk el szövetségeseinket. Arról is beszélt, hogy nem jár kegyelem azoknak, akik a gyermekeinket bántják. Végül megemlítette, hogy „a megélhetési válság közepette” Szegeden nyit gyárat a BYD, a tömeg pedig ezt megtapsolta.

Véget ért a miniszterelnök beszéde, az Operettszínház színészeivel elénekelte a Kossuth-nótát.

Az árulót elfelejtjük, az áruló meghalt, nincs, és nem is volt soha – üzente Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Petőfiék óta minden magyar nemzedék és minden magyar fiatal számára eljön az idő, amikor dönteni kell: „a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz, követ törsz vagy katedrálist építesz, brüsszeli gyárszalag vagy magyar szabadság”.

Orbán Viktor szerint a június 9-i EP-választás tétje, hogy „kiállsz a hazáért, vagy inkább idegenek kenyerét eszed”.

Orbán ezután arról beszélt, hogy „a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az olaszok ébredeznek, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is. Sorsfordító lesz az idei: az év elején egyedül voltunk, az év végére mi leszünk a többség a világban.”

„Most már helyreállhat az élet, megnyithatjuk a nyugati nemzetek nagy korszakát, amiben mindenki megtalálhatja a maga számítását. Kivéve azokat, akik kiírták magukat a történelemből, akik megszegték a nemzet szolgálatára tett esküjüket, hátba támadták a hazájukat, akik aknamunkát végeznek Brüsszelben”, hogy elvegyék a tanárok pénzét, akik kinyitnák a kapukat a migránsok előtt, a gyerekeket meg genderpropagandistáknak adnák – nekik az árulók sorsa jut majd Orbán szerint.

„Mi itt, Budapesten ismerjük a háborút” – mondta Orbán Viktor. Halottak százezrei, hadirokkantak, özvegyek, árvák, lerombolt hidak, bombatölcsérek, földönfutóvá tett emberek tízezrei, sorolta.

„Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból” – jelentette ki a miniszterelnök. Brüsszelből béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk. „Becsaptak bennünket. Ideje, hogy fellázadjunk!” – tette hozzá.

„1848-ban megálltunk Schwechatnál, most nem tesszük. Most Brüsszelig fogunk menetelni, mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban. Nem vagyunk éppen csikók, mégiscsak 1100 éves állam volnánk, tapasztaltak és ütésállók, tudjuk, melyik kapun masírozzunk be, és hogyan rendezzük át az uniót. Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék” – mondta.

A Nemzeti Múzeum közelében álló egyik ház ablakában egy elkendőzött arcú alak jelent meg, aki egy füstgyertyát tartott a kezében. Ahogy kialudt a fáklya, az elkendőzött arcú ember eltűnt az ablakból. Az akcióval valószínűleg csak arra a molinóra akarta felhívni a figyelmet, amit az egyik ablakból függesztettek ki. A transzparensen egy OK-jelet mutató Putyin látható, alatta pedig a felirat:

„Nagyon büszke vagyok rád, Viktor!”

„Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt. Mi vagyunk, akibe beletörik a fog és a bicska, és beleszorul a fejsze is” – folytatta Orbán.

A magyar történelemben már rájöhettek a törökök, a habsburgok és a szovjetek, hogy „mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket”. A kiegyezéssel is megmutattuk szerinte, hogy ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk azt, ami jár, és békés, virágzó korszakot teremtünk, ameddig a szem ellát.

„Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt – fogalmazott Orbán. – Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt”.

Orbán szerint „Brüsszel nem az első, amelyik szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes nép a miénk. Bennünket meghajlítani, hódoltatni, belőlünk kiszorítani a szuszt kétszeres siker. Ezzel lehet elvenni a többi mozgolódó rebellis kedvét is. Az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire. Elfogyott a félhold, elkopott a kéfejű sas karma, elvásott a vörös csillag is”.