Az ország egyik leggazdagabb és legvisszahúzódóbb családja miatt indult a vizsgabotrány a Corvinuson

A Budapesti Corvinus Egyetem úgynevezett vizsgabotrányával már sokat foglalkozott a sajtó, az ügy már majdnem minden adminisztratív részletét megismerhette a nyilvánosság. Csak azt nem, hogy melyik volt az a gazdag, befolyásos, jelentős Mol-részesedéssel bíró család, amelynek tagjai nyomást tudtak gyakorolni az egyetem vezetésére. Ennek eredményeként a gyereküket a többi diáktól elkülönítve, megkülönböztetve vizsgáztatták le egy tárgyból, amiből oktatói szerint nem is lett volna szabad levizsgáznia. Pedig a család nevét sokan emlegetik a Corvinuson. A Telex több egyetemi forrástól is úgy értesült – és időközben a Jelen is megírta –, hogy

a nyilvánosságtól visszahúzódó, de az ország egyik legnagyobb vagyonával rendelkező, orosz származású Rahimkulov család tagjai, Rahimkulov Timur és felesége gyakoroltak nyomást a Corvinus vezetőire a gyerekük vizsgája miatt.

Sokat mérlegeltük, hogy leírjuk-e ezt a több, egymástól független forrás által is megerősített információt, hiszen a vizsgabotrány során minden résztvevő védte az érintett család, az érintett hallgató személyiségi jogait. Természetesen mi sem a hallgatónak akarunk ártani, de hosszas mérlegelés után úgy gondoltuk: a nyilvánosság megérdemli, hogy tudja, melyik család volt az, amelynek tagjai úgy gondolták, hogy befolyásukra hivatkozva olyan privilégiumokkal élhetnek, amikkel mások nem, és ezzel botrányba keverhetik az ország egyik legtekintélyesebb egyetemét.

Rahimkulov Timurnak és feleségének február 21-én küldtünk kérdéseket a legutóbbi éves beszámolója alapján Rahimkulov 100 százalékos tulajdonában lévő MGTR-Investment Kft. cégadatbázisban elérhető emailcímére, majd miután több mint két hétig nem kaptunk választ, kérdéseinket postán is elküldtük a cég székhelyére és Rahimkulov Timur nyilvános céges dokumentumokban található lakcímére. A Magyar Posta értesítése szerint a cég címére küldött levelünket március 6-án sikerült is kézbesíteni.

A Budapesti Corvinus Egyetem a Jelen cikkének megjelenése után a Népszavával és a 24.hu-val azt közölte, hogy a személyiségi jogokat védő jogszabályoknak megfelelően hallgató kilétére vonatkozó információkat nem áll módjában megadni.

A férjem nagyon fontos ember, nem lenne jó, ha be kellene avatkoznia

2023 elején a Corvinus egyetem egyik – azóta azonnali felmondással kirúgott – oktatója, Ádám Zoltán (akivel a Telex Téma podcastjában is interjúztunk elbocsátása után, ezt itt lehet meghallgatni) etikai vizsgálatot kezdeményezett az egyetemen január végén lezajlott vizsga miatt. Ádám azt mondta, hogy egy hallgatót kivételező módon, a többi hallgatótól elkülönítve, egy külön vizsgasor alapján vizsgáztatott le az egyetem egyik dékánja. A hallgató nem teljesítette a tantárgy lezárásához szükséges követelményeket (nem adott le elég házi feladatot), ezért Ádám és kollégái megítélése szerint nem lett volna szabad vizsgára engedni. A hallgató szülei viszont személyesen és levélben is felkeresték őt és az egyetem vezetését, azt követelve, hogy a gyerekük letehesse a vizsgát.

Először a hallgató édesanyja kereste fel Ádám Zoltánt egy egyetemi órája után, a tanteremben, ahol Ádám szavai szerint kvázi megfenyegette őt. Mint a 444-nek adott interjújában a volt oktató elmondta, a hölgy azt mondta neki, hogy a férje nagyon fontos ember, és nem lenne jó, ha neki kellene beavatkoznia az ügybe. Amikor az oktató elmondta az édesanyának, hogy ő nem tehet semmit, a férjének mégis be kellett avatkoznia, ugyanis levelet írt az egyetem vezetőinek, többek közt a rektornak.

Az egyetem vezetői ezután több lépésben próbálták elérni, hogy a hallgató levizsgázhasson, megbeszélték a hallgatóval hogy kérjen dékáni méltányosságot – Ádám szerint arra buzdítva a hallgatót, hogy valótlan okkal, technikai problémákkal indokolja meg, miért nem tudta időben leadni a házi feladatait –, majd amikor Ádám ezután sem tartotta levizsgáztathatónak a hallgatót, az egyetem egyik dékánja külön levizsgáztatta őt. Kérdeztük az egyetemet arról, hogy az egyetem oktatói valóban javasolták-e a hallgatónak, hogy technikai problémákra hivatkozva kérjen méltányossági kérelmet, illetve hogy a hallgató tapasztalt-e technikai problémákat, de az egyetem kommunikációs osztálya csak annyit közölt, hogy lezártnak tekinti az etikai ügyet.

Ádám Zoltán, amikor egy belső fórumon először beszámolt az esetről, azt írta, a hallgató családja „a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”. Több, erről egymástól függetlenül értesülő egyetemi forrás alapján meg tudjuk erősíteni, hogy a kérdéses család a Rahimkulov család. Rahimkulov Timur az ország egyik leggazdagabb embere, aki testvérével, Ruszlannal együtt tulajdonolt cégein keresztül az utolsó elérhető nyilvános információk szerint valóban komoly részesedéssel rendelkezik vagy rendelkezett az OTP-ben és a Molban is.

A hallgató családnevét forrásaink szerint a botrány óta már sokan tudták a Corvinuson, sok fórumon emlegették, bár úgy tudjuk, azért messze nem minden oktatóhoz jutott el az információ. Úgy gondoljuk azonban, hogy közérdekű információ, kikről van szó, hiszen ebben az ügyben az ország leggazdagabb családjának tagjai próbálták befolyásukat arra használni, hogy a gyereküket átsegítsék egy vizsgán. Az esetet vizsgáló eljárás során is megállapították, hogy a család részéről komoly nyomás nehezedett Ádám Zoltánra és az egyetem egyik, az ügyben érintett dékánjára (aki végül külön levizsgáztatta a hallgatót).

A hallgató édesanyja és édesapja „rendkívül rámenős és fenyegető stílusban” kommunikált a két említett oktatóval és egy alkalommal az egyetem rektorával is.

Végül pedig az történt, amit a szülők akartak, gyermekük letehette a vizsgát. És bár másodfokon mindenkit felmentettek az etikai vétségek vádja alól, a felmentő döntést meghozó rektorhelyettes sem vitatta, hogy a vizsgálat alá vont vezetők valóban kivételeztek a hallgatóval, megvalósult a megkülönböztetés a vizsga során.

Az egyetem etikai bizottsága közel két hónap alapos vizsgálat után elmarasztalta az egyetem két dékánját, amiért azok kivételeztek a hallgatóval, feltételezhetően annak vagyoni helyzete befolyásos családja miatt. A másodfokon döntő általános rektorhelyettes (azóta kinevezett rektor) Szabó Lajos az egyik dékán esetében úgy látta, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást, hogy szándékosan, nem gondatlanságból járt el az ügyben úgy, ahogy eljárt. A másik, a hallgatót végül elkülönítve, külön feladatsorral levizsgáztató dékánt pedig azzal az érveléssel mentette fel, hogy az etikai eljárás során csak „nagyon erős alappal feltételezték”, hogy mi miatt kivételeztek a hallgatóval. Szabó szerint nem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy valóban családjának vagyona és befolyása miatt és nem puszta jóindulatból történt ez.

A vizsgabotrányként elhíresült ügy kapcsán végül egyetlen embert rúgtak ki az egyetemről, az etikai vizsgálatot kezdeményező Ádám Zoltánt. Ennek közvetlen előzménye az volt, hogy az egyetem vezetése szerint akadályozott egy, a kérdéses vizsga körülményeivel foglalkozó másik vizsgálatot (azzal, hogy nem küldött el bizonyos emaileket, amelyeket a vizsgálat lefolytatója máshonnan megszerzett), és elfogadhatatlan stílusban beszélt az egyetem vezetőivel.

Takáts Előd rektor, akit másodfokon felmentettek az etikai vizsgálatban, a másodfokú döntés után lemondott a rektori pozíciójáról, és úgy tudjuk, az egyik, az ügyben érintett dékán sem tölti már be ezt a posztot. Takáts Előd volt rektor a Telex Téma podcastjában azzal indokolta lemondását, hogy rektorként szeretett volna visszaadni a magyar közgazdászközösségnek abból, amit kapott, de emellett nem volt ideje igazi hivatásával, a gazdaságpolitika tanulmányozásával foglalkoznia. Az egyetem kommunikációs osztálya az érintett dékán leváltásával kapcsolatos kérdésünkre azt írta, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetői kinevezéseinek nincs közük az etikai eljárásokhoz.

Az egyetem szakszervezeti vezetői és hallgatói szerint a botrány ronthatja a Corvinusra járó hallgatók diplomájának értékét. És bár a szülői nyomás, a vizsgáztatás és az etikai vizsgálat kezelésében az egyetem vezetésének döntései vezettek elsősorban oda, ahol ez az ügy tart, a történet el sem indult volna, ha az ország egyik vagy talán a leggazdagabb családjának tagjai nem érzik úgy, hogy megengedhetik maguknak, hogy nyomást gyakoroljanak az egyetemre.

A Corvinus Egyetem vezetőinek hivatalos kommunikációja szerint nem történt semmi igazán komoly kihágás, az esetet csak Ádám Zoltán és a sajtó fújta fel. Hernádi Zsolt, a Corvinus alapítványának elnöke az MCC nyári eseményén úgy fogalmazott, hogy a vizsgaügy vihar egy pohár vízben, méltányossági kérelmet kért egy hallgató, ami után levizsgázhatott volna, de Ádám Zoltán ezután sem volt hajlandó levizsgáztatni, így az egyik dékán levizsgáztatta a hallgatót.

Hernádi Zsolt azt is mondta, hogy az ügyben történtek szabálytalanságok, például hogy Ádám Zoltán beszélt a hallgató szüleivel, ami tilos, de egyik szabálytalanság sem olyan, amiért a diákot kell büntetni. Hasonlóképpen nyilatkozott az egyetem megbízott rektora, Szabó Lajos. Ő az Indexnek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az etikai vizsgálatot lezáró, saját maga által hozott „végső határozat szerint az egyik érintett kolléga esetében nem történt etikai vétség, a másik kolléga esetében pedig nem volt bizonyítható”, viszont az etikai vizsgálat után indult szabálytalansági eljárás talált szabálytalanságokat, például azt, hogy az oktatóknak tilos a hallgatók szüleivel beszélniük. Ezenkívül a megbízott rektor azt mondta, hogy az egyetem vezetőitől vagy a kuratóriumtól semmilyen nyomás nem érkezett, és „nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk”. „Mindenféle kivételezést nagyon határozottan visszautasítunk, és nem engedjük meg, hogy ez megtörténjen” – mondta a megbízott rektor az Indexnek.

Ádám Zoltán a 444-nek azt mondta, a hallgató ugyan dékáni méltányossággal bepótolhatta az elmaradt házi feladatait, de még így sem teljesítette az összes évközi követelményt, amit a tantárgyi adatlap előírt ahhoz, hogy egyesnél jobb jegyet kaphasson a tárgyból. Ezért javasolta, hogy a hallgató rektori méltányosságért is folyamodjon, ehelyett vizsgáztatta le külön a dékán a hallgatót. Azt is elmondta, hogy a hallgatót később levizsgáztató dékán kérte meg, hogy válaszoljon a hallgató szüleinek levelére.

Az egyetem azt közölte, hogy lezártnak tekinti az ügyet, különösen azután, hogy bár Ádám Zoltán bíróságon támadta meg az etikai eljárásban született döntést, azt a bíróság első és másodfokon is visszautasította. (A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla igazat adott az első fokon eljáró bíróságnak, hogy nincs hatásköre az egyetem etikai ügyében.)

Egy gazdag család születése

A Rahimkulov család a rendszerváltás időszaka óta aktív Magyarországon. A család vagyonát Megdet Rahimkulov alapozta meg az 1990-es és a 2000-es években, mielőtt 2008-ban visszaköltözött Moszkvába. A családi vagyont azóta negyvenes éveikben járó, magyar és orosz állampolgársággal bíró fiai, Timur és Ruszlán viszik tovább. Ez a vagyon pedig elég jelentős: a G7.hu 2020-as cikkében úgy számolt, hogy a testvérpár együttes vagyona nagyobb lehet, mint Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor vagyona összesen. Azóta több olyan lépés is történt, ami miatt nehezen átlátható, mekkora vagyonnal is bírnak a Rahimkulov testvérek cégei, a legutóbbi becslések alapján a családi vagyon azóta több mint százmilliárd forinttal csökkenhetett, de így is a leggazdagabb 20 magyar között van a testvérpár mindkét tagja a Forbes legfrissebb vagyonbecslése szerint.

A családalapító, Megdet Rahimkulov 1945-ben született Moszkvában, majd közgazdasági tanulmányok után a gáziparban helyezkedett el. Így került kapcsolatba Magyarországgal is, ahol aztán az orosz–magyar gázkereskedelemben töltött be fontos tisztviselői szerepet. Az idősebb Rahimkulov jó viszonyt ápolt a Gazprom vezetőivel, a később Oroszország miniszterelnöki székébe átülő Viktor Csernomirgyinnel, valamint bizalmasával, Rem Vjahirjevvel, aki követte Csernomirgyint a Gazprom élén. Rahimkulov a Gazprom „helytartójaként” érkezett Magyarországra, ő vezette a Mol és a Gazprom közös vállalatát, a magyar–orosz gázkereskedelmet bonyolító Panrusgáz Rt.-t, és a cég finanszírozására megvásárolt Általános Értékforgalmi Bankot (ÁÉB)-t is.

Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével viszont a Gazprom, és így Rahimkulovék életében is változások álltak be. Putyin ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy a Gazprom vezetői és azok rokonai gyanús körülmények között, lényegében fillérekért szerezték meg a cégeket, amelyekbe a Gazprom nem sokkal korábban milliárdokat érő vagyont szervezett ki. Volt olyan eset, hogy egy dollármilliárdokat érő vállalat 40 rubelért került új tulajdonosokhoz. Putyin mindenesetre leváltotta Vjahirjevet és régi bizalmasát, Alekszej Millert nevezte ki a Gazprom élére, aki azóta is vezeti a céget. Ő pedig hamar tisztogatásba kezdett.

Megdet nem bukott akkorát, de a Panrugáznál betöltött pozíciójáról lemondott. Az ÁÉB-be viszont fokozatosan bevásárolta magát, így az a Gazprom bankja helyett Rahimkulov bankjává alakult. Ezután egyre inkább tőzsdei játékosként, befektetőként és nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb (sőt, 2005–2006-ban a Népszabadság akkori számításai szerint a leggazdagabb) embereként jelent meg a piacon.

Egyik első üzleteként részesedést az ÁÉB-n és más cégeken keresztül összesen 85 százalékos részt vett a Zalakerámiában, hogy aztán azt 50 százalékos haszonnal adja tovább. Később több hasonló üzlete is volt a család vállalataink, amiken ha nem is kerestek mindig ekkorát, milliárdos, néha tízmilliárdos profittal adták-vették a céges részesedéseket. Bevásárolták magukat például az Antenna Hungáriába nem sokkal azelőtt, hogy az állam eladta volna a részét, ezzel felértékelve a már magánkézben lévő részvényeket is. Később pedig vegyipari cégekben, a Borsodchemben és a TVK-ban is vettek komoly részesedést. Igaz, Megmet Rahimkulov a Borsodchem-biznisz kapcsán rekordösszegű, 250 millió forintos büntetést is kapott, miután kiderült, hogy bennfentes információk alapján vettek pár százezer Borsodchem-részvényt. A részvények eladásán így is nagyjából 13-15 milliárd forintot kerestek.

Összetett viszony a Mollal

A fent említett cégek mellett Rahimkulovék jelentős részesedést vásároltak Magyarország legnagyobb cégeiben, az OTP-ben és a Molban. Az OTP-ben 2007-re már több mint 10 százalékos részesedése volt a családnak, ami 2020-ra 7 százalék körüli tulajdonra csökkent. Ez nem tűnik soknak, de ezzel a család az OTP egyik legnagyobb befektetőjének számít (a részesedésük alakulásáról később még lesz szó).

A Molban 2007-re 6 százalék körüli részesedésük volt, ennek eladásával pedig a rendszerváltás utáni gazdaságtörténet egyik legnagyobb üzleti csatáját indították el. A 6 százalékukat ugyanis az osztrák OMV-nek adták el. Az osztrák olajipari vállalat ezzel a Mol részvényeinek közel 20 százalékát birtokolta, majd elkezdett még többet vásárolni, megpróbálva Hernádi Zsolt és az egész Mol-vezetés akarata ellenére felvásárolni a vállalatot. Ezt végül a Gyurcsány-kormány beavatkozásával sikerült elhárítani.

Rahimkulov és a Mol viszonya korábban sem volt felhőtlen: még 2000-ben egy ír cég 25 százalékos részesedést vásárolt a Borsodchemben, amely ír céget Megdet Rahimkulov képviselte. Piaci pletykák szerint a felvásárlás mögött a Gazprom állt, amelyben akkor még nem fejezte le a vezetést Putyin. A Borsodchemnek viszont komoly részesedése volt a másik vegyipari cégben, a TVK-ban, amire a Mol is pályázott. A Borsodchem vezetése pedig a tulajdonosok akarata ellenére eladta a cég TVK-részesedéseit a Molnak. A három cég tőzsdei kereskedését felfüggesztették, a cégek vezetői pedig a sajtóban üzengettek egymásnak. Ekkor már Hernádi Zsolt is a Mol igazgatóságában ült.

Mindezt alapján el lehet mondani, hogy a Mol és a Rahimkulov család viszonya legalábbis összetett. A vizsgabotránnyal összefüggésben ez azért is érdekes lehet, mert bár a Rahimkulov család – most már a második generáció vezetésével – újra komoly részvényes lett a Molban, ebből nem feltétlen következik felhőtlen viszony a felek között.

Arról, hogy milyen Rahimkulov Timur kapcsolata a Mol vezetésével, természetesen csak az érintettek tudnak biztosat, de előtörténetük alapján nehéz azt feltételezni, hogy Hernádi Zsolttal vagy a cég vezetésével nagyon szoros baráti viszonyban állnának. A viharos cégtörténet alapján inkább azt lehet talán elképzelni, hogy a corvinusos vizsgabotrányban érintett vezetők a maguk feje után mentek, amikor úgy intézték az ügyet, ahogy. Miközben persze elképzelhető, hogy az ilyesfajta nyomásgyakorlásnak nem lett volna akkora hatása a tanárokra és egyetemi vezetőkre, ha nem a Mol egyik nagyrészvényese panaszkodik a gyereke vizsgái miatt, miközben a Mol elnök-vezérigazgatója vezeti az egyetem kuratóriumát.

A második generáció

Ahogy korábban már utaltunk rá, a Rahimkulov-vagyont Megdet Rahimkulov 2008-as visszavonulása óta fiai, Timur és Ruszlán kezelik. A negyvenes éveik elején-közepén járó testvérek az 1990-es években érkeztek Magyarországra, itt tanultak (a G7 cikke szerint a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Corvinus elődjén), a nevüket magyar sorrendben írják, és magyar állampolgársággal is rendelkeznek az orosz mellett.

A Rahimkulov-vagyon jó ideig a Kafijat Zrt. nevű főcégben összpontosult, amibe még Megdet pakolta bele az ÁÉB-n és más cégeken keresztül felhalmozott tulajdonokat, majd 2008-ban átadta a kulcsot a fiainak. A két fiú 2019-ig 50-50 százalékos tulajdonos volt a Kafijatban, a cég 2021-es éves jelentése szerint viszont 2020 decemberében már a fiatalabb fivér, Ruszlán volt a százszázalékos tulajdonos. Timur pedig a család egy másik, kisebb vagyont kezelő cégében, az MGTR-Investment Kft.-ben lett kizárólagos tulajdonos, amelyben korábban a két testvérnek kicsit több mint 30, a Kafijatnak pedig kicsit kevesebb mint 70 százaléka volt, vagyis amiben lényegében szintén felesben voltak tulajdonosok.

Hogy mekkora OTP- és Mol-részesedéssel bírnak a testvérek, azt a tulajdonrészeik átstrukturálása miatt már nehéz már nyomon követni. Ahogy ugyanis a Forbes 2022-es cikkében írta, a Kafijat és az MGTR-Alliance Kft. 2022-ben egy részvényesi csoportot alkotva kicsit több mint 7 százalékos tulajdonos volt az OTP-ben, 2022 augusztusában viszont ez a részvényesi csoport ebben a formában megszűnt. Ezzel a Kafijat és az MGTR részesedése 5 százaléka alá csökkent, 5 százalék alatt pedig a Budapesti Értéktőzsde nem teszi közzé a részvényesek nevét. A Mol-tulajdonrészükről legutóbb 2019-ben számoltak be, akkor a még közös tulajdonban lévő Kafijat a Mol-részvények 3,4 százalékával bírt.

A Forbes 2023-as listája szerint Ruszlán Rahimkulov 176,1 milliárd forintos vagyonával a 11., Timur pedig 133,6 milliárd forinttal a 14. leggazdagabb magyar. Ez amúgy jelentős visszaesés, a 2021-es Forbes-becslésben a fivérek együttes vagyona a 480 milliárd forintot is meghaladta.

A Mol- és OTP-részvények mellett a testvérek fektettek magánkórházba, napelemparkba, Ruszlánnak szállodabefektetései is vannak, és volt egy előadó-művészeti szervezete, amely nagyon sok taotámogatást kapott, majd megszűnt, amint kivezették a kulturális tao rendszerét. Kettőjük közül a fiatalabb testvér tűnik vállalkozóbb szelleműnek, az idősebb Timurnak egy nagyobb saját üzlete volt, a Business Telecom nevű telekommunikációs cég. Ebbe Timur 2014-ben nagy összeggel beszállt annak ellenére, hogy sokan inkább kalandorcégnek tekintették a tőzsdén. A Business Telecom be is bukott, Timur pedig az összes BT-részvényekbe fektetett pénzét elvesztette.

A Rahimkulov testvérek neve legutóbb a „Városháza-ügy” néven elhíresült botránnyal összefüggésben került a sajtóba: 2021-ben a kormánypárti sajtót bejárta egy súlyosan manipulált felvétel, amin állítólag a fővárosi vagyonkezelő vezetője a Városháza épületének eladásáról tárgyal. A tárgyalópartnerei pedig a Rahimkulov testvérek megbízottjának állítják magukat.