Telex Neked #2021. június: a keresztényellenes pápa esete az 1-1-re megnyert focimeccsel

2021. december 25. – 16:04

Telex Neked #2021. június: a keresztényellenes pápa esete az 1-1-re megnyert focimeccsel
illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Eredetileg azzal akartam kezdeni ezt az összefoglaló cikket, hogy június volt 2021 legbizarrabb hónapja, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ebben az évben az összes hónap a legbizarrabb hónap volt. Tulajdonképpen eljutottunk addig, hogy valószínűleg egy szimulációban élünk, és a Mátrix 0.1 programozói egyre furább programhibákat halmoznak egymásra. Hogy milyeneket? Lássuk csak!

Kezdésnek elmesélek egy sztorit a színfalak mögül. Június 15-én arra ébredtünk, hogy nullára csökkent a Telex Facebook-oldalán a posztok elérése. Ez pedig elég nagy baj, mert hát, tetszik vagy sem, a Facebookról érkezik minden híroldal, így a Telex látogatóinak is egy elég jelentős része. Hamar kiderült az is, miért kerültünk Facebook-börtönbe. Előző nap volt a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény miatt egy nagy tüntetés, amiről természetesen mi is beszámoltunk. A tudósításban volt egy csomó fotó, és az egyiken látszott egy transzparens, „Orbán egy buzi” felirattal. Na, ettől szólalt meg a riasztó a Facebooknál, ránk került a melegek elleni gyűlöletbeszéd pecsétje, és azzal jött is a büntetés. Azt most hagyjuk, hogy a maga a transzparens mennyire volt szellemes, vicces vagy éppen sértő, maradjunk a tényeknél: egy melegek jogfosztása elleni tüntetésen készült riport egyik fotója miatt lettünk homofób gyűlöletkeltőnek kikiáltva.

A korlátozás egyébként fél napig se tartott, mert miután reklamáltunk az összes elérhető csatornán, a döntést felülbírálták. Amellett, hogy totál szürreális az egész, van azért komoly tanulsága is, például az, hogy mennyire egészségtelenül nagy hatalma és befolyása lett a Facebooknak az emberek hírfogyasztásában. Vagy az, hogy amikor magyar politikusok, propagandisták vagy újságok panaszkodnak arra, hogy cenzúrázza és elnyomja őket a Facebook, azért jusson eszünkbe, hogy a gyakorlatban ennyibe kerül egy ilyen ügy elsimítása (már ha teljesen jogtalan volt alapban a korlátozás).

És akkor forduljunk is rá június egyéb, nem kevésbé bizarr történéseire.

Amikor 1-1-re nyertünk a háttérhatalom ellen

A hónap legnagyobb történése természetesen a foci-Eb volt, ahol egyébként a magyar válogatott abszolút erőn felül, néha egyenesen bravúrosan teljesített. Meccset nyerni, mondjuk, nem sikerült, de a franciáknak és a németeknek is kapaszkodniuk kellett a döntetlenért, és ez tényleg nagy szó. Na, ehhez képest miről beszélt a fél ország az Eb alatt?

Az Eb-t egyébként az olaszok nyerték, a döntőben tizenegyesekkel megverve az angolokat.

Mi történt azóta?

Akik az Eb utáni nagy lelkesedési hullámon szörfölve már egy új Aranycsapatot vizionáltak, csúfos csalódásba futottak bele a jövőre esedékes világbajnokság selejtezőiben, ahol a csoportban csak a negyedik helyet sikerült megcsípni. Még Albánia is előttünk végzett. A 2022-es vb-n így nem lesz ott a magyar válogatott.

Amikor Micimackónak fontos dolga akadt

Egész tavasszal forrongott a Fudan-ügy, de júniusban érte el egy sokezres tüntetéssel a csúcspontját. A Fudan ugye egy kínai egyetem, ami Budapesten nyitna kampuszt a kormány lelkes és bőkezű támogatásával, 500 milliárd forint körül van a projekt költségvetése. Az egész szimbolikája pedig talán még erősebb, elvégre a CEU elleni hadjárat után jönne ide a kommunista Kína egyik elitegyeteme, aminek pont azt a városrészt adnák oda, ahová az ellenzéki városvezetés a Diákváros nevű egyetemi negyedet tervezi.

A tüntetésen központi szerepet kapott Micimackó figurája, Karácsony Gergely még a pulpitusra is felültette a beszéde alatt. A Disney-figura ebben az esetben egy mém, és a kínai elnök, Hszi Csin-pingre utal, illetve inkább arra az általános hozzáállásra, hogy amikor az internet népe elkezdett a hasonlóságból viccet csinálni, Kína a mesefigura betiltásával és cenzúrával reagált.

Volt aztán még egy utcaátnevezéses trollkodás is: a ferencvárosi önkormányzat Dalai láma út, Szabad Hongkong út és hasonló neveket adott a tervezett Fudan-kampusz környéki utcáknak, amire a magyar kormány pont úgy reagált, mint a kínai.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Mi történt azóta?

Kicsit elaludt az egész Fudan-ügy, és jelenleg mindenki mást mond róla. Karácsony Gergely azt, hogy a kormány elengedte, az illetékes miniszter azt, hogy majd 2022 után lesz döntés az egyetemről, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány álláspontja világos, de nem fejti ki, mi is az. Eközben már zajlik az aláírásgyűjtés, hogy népszavazás dönthessen a Fudan sorsáról.

Amikor megvédtük a gyermekek lelkét a meleglobbitól

Június, de talán az egész év legnagyobb fideszes bűvészmutatványa, volt, amikor egy eredetileg a pedofília szigorúbb büntetését célzó törvényjavaslatba az utolsó pillanatban beletettek pár olyan kitételt, ami leginkább Oroszországból lehet ismerős: tilos a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítése és bemutatása 18 év alattiaknak. Ez a maga nemében zseniális húzás, elvégre innentől már a bátortalan kérdést is, hogy egyébként hogy a túróba lehetne már a nemi irányultságot és identitást „népszerűsíteni”, le lehet ütni azzal, hogy aha, szóval a pedofilok pártját fogod.

Az LMBTQ-lobbi szörnyetege gyorsan fel is iratkozott a magyarság ősellenségei közé, jelenleg kb. annyit tudunk róla, hogy Brüsszelben honos, de a magyar iskolákat és óvodákat tekinti fő vadászterületének, amiket természetesen meg kell védenünk az undorító, nyálkás csápjaitól. Minden más fake news, a homoszexualitás egyébként bűn, bár Orbán azért képes volt harcolni a melegek jogaiért is a kommunisták ellen. Hogy mindez miért jó a Fidesznek, azt itt és itt foglaltuk össze.

Mi történt azóta?

Ki lett írva egy népszavazás, amiből egy részt elkaszált a Kúria, most az Alkotmánybíróság előtt van az ügy. A téma továbbra is óriási sláger a fideszes nyilvánosságban, bár Márki-Zay Péter eléggé megkérdőjelezhető stílusban visszafordította az egész homofób kampányt Orbánra. A gyakorlatban egyelőre a legkomolyabb következmény az volt, hogy egy B kategóriás vígjáték 18-as karikát kapott, mert egyszerre leszbikus és rokonszenves a főszereplője.

Amikor nem volt koronavírus

A járvány szempontjából kellemes emlékeink lehetnek júniusról, a harmadik hullám éppen lecsengett, a szezonalitás miatt szinte eltűnt a vírus az életünkből, voltak napok, amikor nem volt egyáltalán covidos haláleset az országban. Ezzel párhuzamosan futott fel a hazai oltás-, maszk- és tudományellenes mozgalom, tartottak egy nagyobb tüntetést is a Kossuth téren, ahol aztán volt népirtó háttérhatalom, csip az oltásban, az oltatlansági igazolvány bevezetésének grandiózus terve, sőt, Gődény György még azt is belengette, hogy „ha igény van rá”, vállalja, hogy az oltásellenes mozgalomból politikai pártot csinál, és elindul a választáson (ami Gődény kamupártos múltja miatt elég pikáns).

Mi történt azóta?

Az oltásellenesség ijesztően erős lett Magyarországon, az átoltottság ugyan átlépte a 60 százalékot, de ennél feljebb nem akar menni. A vírus viszont visszajött, mutálódott, és amikor ezt írom, éppen reménykedünk, hogy elértük már a negyedik hullám csúcsát. Gődény pártja körül csend van, a híveit a Mi Hazánk látszik felporszívózni.

Amikor Galla Miklós megnyerte az internetet

Június és talán egész 2021 legbizarrabb sztorijának díját azonban mindezek ellenére Galla Miklós és a Karinthy-gyűrű története viszi el. A legszebb David Lynch-i hagyományokat idézően kusza és szürreális eposz júniusban indult, és máig veszi az egyre nyaktörőbb kanyarokat, részletekbe menően itt olvashatja el, de megpróbáljuk összefoglalni röviden. Galla megkapta volna a humoristák legnagyobb hazai díjának számító gyűrűt, de aztán mégse kapta meg, amin megsértődött, mire megvádolták, hogy pucérkodott a színpadon, amit letagadott, aztán fűhöz-fához-miniszterelnökhöz fordult segítségért, végül Laár András kapta meg a gyűrűt, akitől Galla elkérte, ő odaadta volna, de aztán mégsem.

Mi történt azóta?

Hát, ezt már nem nagyon lehet hová fokozni, de azért jegyezzük meg, hogy bármilyen más párhuzamos univerzumban Bencsik András produkciója nyerte volna az év legbizarrabb sztorija címet (és talán a Karinthy-gyűrűt is), amikor kijelentette, hogy a pápa keresztényellenes.

A hónap képe

Csehország déli részén, a szlovák határhoz közel nagy erejű tornádó pusztított, több mint kétszázan megsérültek, halálos áldozatai is voltak a természeti katasztrófának. A tornádó házakat rombolt le, fákat döntött ki, volt ahol 267–322 km/h-s szelek tomboltak. Közép-Európában ritkán láthatunk ilyen erejű tornádókat, ráadásul elég nehéz is ezeket előre jelezni. A Telex stábja a helyszínről tudósított.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex
Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!