Orbánra a családján keresztül próbálják visszafordítani a homofób kampányt

2021. augusztus 13. – 12:44

frissítve

Orbánra a családján keresztül próbálják visszafordítani a homofób kampányt
Márki-Zay Péter, Hódmezővásáhely polgármestere – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Márki-Zay Péter konkrétumok nélkül lebegtet és célozgat Orbán Gáspár vélt szexuális orientációjára, és arról beszél, hogy a „meleg témában” a fél kormány érintett lehet. A helyzet politikai és sajtóetikai dilemmákat is felvet, miközben az is valószínűsíthető, hogy nem lenne szó ilyen kérdésekről, ha a Fidesz nem indítja be a melegellenes kampányt.

Erős és megosztó politikai témát vett elő az elmúlt napokban Márki-Zay Péter: Hódmezővásárhely polgármestere és a Mindenki Magyarországért Mozgalom vezetője, miniszterelnök-jelöltje a feleségét ért támadások, valamint a kormány melegellenes népszavazására reagálva a kormánypárt soraiban ülő melegekről, illetve Orbán Gáspárról is beszélt.

Márki-Zay részéről a téma nem új keletű. A politikus már tavaly október végén kijelentette a borsodi időközi választás előtt, hogy „a Fideszben van a legtöbb meleg”, majd miután Szájer József lemászott az ereszcsatornán, ismét erről értekezett az oldalán. Az elmúlt napokban azonban magasabb fordulatszámra kapcsolt a politikus, aki egyébként javában kampányol, és a jelenlegi kutatások szerint nincs sok esélye bejutni az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek előválasztásának második fordulójába. Márki-Zay a témáról feltöltött egy önálló videót, beszélt erről a Zshowtime csatornának adott interjúban, majd szerdán egy rendkívüli sajtótájékoztatót is szentelt a kérdésnek.

Márki-Zaynak két fő állítása van a kormánypárti melegségről. Az első szerint nem az a baj, hogy a Fideszben melegek vannak, hanem az, hogy a kormánypárti melegek nem vállalhatják fel magukat, a párt pedig eközben melegellenes politikát folytat. A második pedig szó szerinti idézetként a videójából:

„Az aggaszt, hogy egy olyan miniszterelnök, akinek adott esetben lehet, hogy az egyik gyereke homoszexuális, hogyan lehet annyira erkölcstelen, gonosz és embertelen, hogy melegek ellen folytat gyűlöletkampányt. Vajon milyen mesekönyvet olvasott Orbán Viktor Orbán Gáspárnak? Vajon mi történhetett, ami őt ebbe az érdeklődés irányába terelte?”

Utóbbi megjegyzésével Márki-Zay arra utal, hogy a miniszterelnök fia „A melegházasság kérdése Magyarországon és Európában: az azonosneműek házassága és a család szabályozásának lehetséges irányai” címmel írt szakdolgozatot az ELTE-n.

Márki-Zay ugyan nem tesz egyértelmű állítást Orbán fiával kapcsolatban, lebegtetve és ködösítve utalgat Gáspár vélelmezett szexuális orientációjával kapcsolatban. A politikus pletykákat emleget, és azt a kérdést pedzegeti, hogy a miniszterelnök nem fogadja el a fiát. A polgármester is elismeri, hogy sokakat felháborít, hogy az Orbán család magánéletében vájkál, de mindezt azzal magyarázza, hogy ő sem szereti, amikor a feleségét csecsemőgyilkossággal vádolják a kormánysajtóban, vagy amikor a gyerekeinek róla szóló gyűlöletpropagandát kell látnia.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után Márki-Zay Péter reagált írásunkra, és jelezte: nem homofób kampányt folytat, hanem a meleg közösséget szeretné megvédeni. „Akkor fogjuk tudni megvédeni a homoszexuálisokat, ha a város széli kocsmában ugyanúgy fogják kinevetni a buzizó fideszeseket, ahogy az újságírók nevették ki Gulyás Gergelyt a kormányinfón” – jelentette ki a politikus.

Azt a kérdést, hogy mit tenne, ha meleg lenne a gyereke, egy német lap egyébként nemrég már feltette a kormányfőnek, aki azt válaszolta: ha valamelyik gyereke coming outolna előtte, az jó nagy kihívás lenne, de „hála istennek” még nem szembesültek ilyen kérdéssel. „A feleségem és én természetesen ugyanúgy szeretnénk a gyermekeinket, a vonzalmaiktól teljesen függetlenül” – mondta Orbán a Sternnek. Márki-Zay állításaira szerdán mi is kértünk reakciót a miniszterelnöktől, cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Évtizedes kérdések

Mivel ez egy tényalapú elemzőcikk, túlfeszítené a kereteit, ha belemennénk abba, hogy morálisan rendben van-e Márki-Zay Orbán fiáról szóló minikampánya. A sajtó számára ugyanakkor több szempontból komoly dilemmát okoz egy ilyen eset kezelése. Visszatérő kérdés, hogy mi a sajtó feladata, amikor a közhatalom birtokosai súlyos kijelentéseket tesznek.

  • Kötelező-e beszámolni például egy ellenzéki miniszterelnök-jelölt erős állításairól? Ugyanúgy a politikai napirend alakításának számít-e, ha a sajtótermék közöl egy állítást, mint ha szándékosan nem teszi?
  • Kell-e bizonyíték ahhoz, hogy megismertessék az olvasókkal a politikus állítását, vagy már önmagában az figyelmet érdemlő, ha egy megválasztott vezető mond egy erőset?

Ezekre a kérdésekre nincsenek tökéletes, minden helyzetben ugyanúgy alkalmazható válaszok. Nem véletlen, hogy ezek a dilemmák ugyanúgy felmerültek már az 50-es években, amikor a republikánus szenátor, Joseph Raymond McCarthy válogatás nélkül kommunistázta a neki nem tetsző embereket, mint ahogy Donald Trump vagy épp most Márki-Zay esetében. Hasonló volt az is, amikor a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc Orbán állítólagos svájci bankszámláit emlegette.

Visszatérve a mostani esetre, tovább nehezíti a helyzetet, hogy nem szokványos a magyar közéletben, hogy egy politikus az ellenfele gyerekével kapcsolatban tesz olyan állításokat, amelyekkel az ellenfelét támadja, kritizálja. Eközben Orbán Gáspár már ugyan nem kiskorú, és nem is gyakorol közhatalmat, Orbán Viktor fiaként többször szerepelt a nyilvánosságban, számos alkalommal a kormányfővel együtt jelent meg például bulvárlapokban.

Orbán Viktor miniszterelnök, mellette fia, Orbán Gáspár az erdélyi Szászfenes református templomának avatóünnepségén 2017-ben – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

De Gáspár nemcsak Orbán gyerekeként, hanem alanyi jogon is többször feltűnt a médiában. A Felház nevű egyházi szervezet alapítójaként és vezetőjeként nyilvános közéleti szereplést vállalt, korábban terjedelmes interjúkat is adott. Innen tudjuk például, hogy az apjával majdnem mindenben vitája van. Annak is volt hírértéke, amikor a Telex megtalálta, hogy a háromból ő volt az egyik fiatal magyar katona, aki a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként a Sandhurst katonai akadémián tanulhatott.

Nincsenek szabályok

A fentebb tárgyalt dilemmákhoz hasonlóan időről időre előkerül az a kérdés is, hogy a politikai ellenfelek és a sajtó milyen mélységekben foglalkozhatnak a közhatalom gyakorlóinak családtagjaival, különösképpen a gyerekeivel. Van-e hírértéke annak, ha egy parlamenti képviselő gyerekei olyan magánóvodába járnak, amelynek költségei nem állnak össze a politikus vagyonnyilatkozata alapján összerakható legális jövedelméből? Lehet-e ügy abból, ha kiderül, hogy egy miniszter a gyereke nevére íratott egy budai luxuslakást?

Ezek olyan esetek, amikor felmerülhet törvénytelenség (Orbán Viktor szerint aki nem megfelelően tölti ki a vagyonnyilatkozatát, bűncselekményt követ el), egy miniszterelnök fiának szexuális orientációja ugyanakkor alapból nem számít közügynek, még ha tőlünk nyugatabbra bevett gyakorlat is, hogy a bulvárlapok szívesen kitárgyalják az ilyen kérdéseket is.

Egy normális világban persze önmagában nem kellene témának lennie annak, hogy valaki meleg vagy heteroszexuális, hiszen ez mindenkinek a magánügye. De mi van akkor, ha arról van szó, hogy egy döntéshozó személyesen vagy családilag érintett a szexuális kisebbségek kérdésében, és közben olyan törvényeket hoz, amelyek negatívan érintik ezen kisebbségek életét? A választásokon valamennyire talán kiderülhet, hogyan reagálnak a szavazók a magánélet és a szexuális orientáció politikai feszegetésére, de persze egy behúzott iksznél nem egyetlen megfontolás dönt, ennél összetettebb a kérdés.

Szájer után bekeményítettek

Bár a szexualitás eddig is része volt a közbeszédnek (Ungár Klára például lebuzizta Kocsis Mátét, aki kijelentette: „nem vagyok buzeráns”), 2019 óta a korábbiaknál is intenzívebben megjelent a szexualitás a politikai botrányokban. Az önkormányzati választási kampányban kiszivárgott egy szexvideó Budaörs polgármesteréről, Wittinghoff Tamásról, aki ennek ellenére az eddigi legnagyobb különbséggel, a szavazatok 71,65 százalékkal nyert. 2019 decemberben a DK-s Gréczy Zsoltról jelentek meg saját maga által készített szexuális tartalmú képek, amelyek nyilvánosságra kerülése után a politikus le is mondott parlamenti képviselői mandátumáról. A magánélet és a politikai kommunikáció közötti feszültség azonban akkor vált hetekre beszédtémává, amikor a fideszes Borkai Zsoltról megjelentek olyan videók, amelyeken a családos, magát kereszténydemokratának valló polgármester prostituáltakkal orgiázik az Adrián.

A választóknak mutatott kép és a valóság közötti diszharmónia miatt robbant akkorát Szájer József tavaly decemberi házibulija is. Az ekkor már javában a szexuális kisebbségek ellen politizáló Fideszt zavarba is hozta a botrány, mi pedig ebben a videónkban arra a megállapításra jutottunk, hogy Szájer után nehezebb lesz a „keresztényszabadságról” mesélni. Azóta kiderült, hogy a kormány más logika mentén gondolkodik:

az évek óta építgetett, a Nyugat-ellenes szabadságharcba és a normalitás megvédésébe illeszkedő melegellenes narratívát nem térítheti el még a kormányfő közvetlen környezetében történő megingás sem.

A kormány éppen Szájer József lebukása után durrantotta be igazán a témát. A tavaszi ülésszak végén az utolsó pillanatban melegellenes módosításokkal térítették el a pedofiltörvényt, majd a Pegasus-ügy csúcspontján Orbán bejelentette: a kormány népszavazást kezdeményez például olyan, a magyar társadalom nagyon csekély részét rétegeit érintő kérdésekben, mint hogy elérhetőek legyenek-e kiskorúaknak a nemátalakító kezelések.

A meleg közösségeket a pedofilokkal összemosó törvényjavaslat elleni tiltakozás a budapesti Kossuth téren 2021. június 14-én – Fotó: Huszti István / Telex

A helyzet nagyjából ahhoz hasonlítható, amikor a 2018-as országgyűlési választások előtt Márki-Zay Péter megnyerte az időközi választást Hódmezővásárhelyen, az Echo TV Sajtóklub című műsorában pedig arra jutottak a kormányközeli sajtómunkások, hogy jó lenne abbahagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást. A döntéshozók akkor is máshogy gondolták: a választásokig csúcsra járatták a sorosozást, áprilisban pedig meglett az újabb kétharmad.

Név nélküli lebegtetések

A szexuális kisebbségek esetében hiába tudják, hogy kockázatos a téma, és napvilágra kerülhet még fideszesek homoszexualitása vagy valamilyen fétise, a Fidesz részéről a kampány menetét mindez nem fogja befolyásolni. Nemcsak amiatt, mert pont az bizonytalanítaná el a választókat, ha egy-egy ügy miatt változtatnának a legfontosabb aktuális világmagyarázatukon, hanem mert a hivatalos tételmondat szerint egyébként sem arról van szó, hogy a kormány meg akarja mondani, hogy ki mit csináljon a hálószobájában, hanem csak meg akarják védeni a gyerekeket a „szexuális propagandától”.

Ezzel együtt nem lenne könnyű helyzet a Fidesznek, ha például a népszavazás előtt kiderülne egy újabb prominenséről, hogy meleg. Ahogy az alábbi videónkból kiderül, a kormánypártok vezetői között korántsem egyértelmű a kérdés megítélése:

Az elmúlt hetekben, hónapokban több olyan politikusi megszólalás is volt, amelyek abba az irányba mutattak, hogy e téren érhetik még kellemetlenségek a Fideszt. Kardos József, a párt egykori alapítója és 1998-ig aktív politikusai szerint államtitkári szinten több homoszexuális tagja is van a Fidesznek, Márki-Zay Péter pedig már arról beszélt, hogy a KDNP egyik vezetője, a Külgazdasági és Külügyminisztérium több munkatársa, nagykövetek és a „fél kormány” érintett lehet.

Ahogy korábbi cikkünben is megírtuk, a kormány melegellenes kampányára az ellenzék nem adott politikai választ, inkább a saját témáikkal foglalkoznak. És bár látható, hogy a társadalom nem elhanyagolható része osztja a Fidesz hivatalosan kommunikált álláspontját, a téma ugyanakkor veszélyes is, mert a következő hónapokban előkerülhetnek még a kormánypártoknak kellemetlen ügyek.