Gulyás Gergely: Idén nem lehet tűzijátékot venni

• A kormány december 21-én fog a karácsonyi szabályozásról dönteni, a jelenlegi korlátozásokat január 11-ig meghosszabbították.
• Ha lesz többféle vakcina a koronavírus, akkor lehet majd közülük választani.
• Nem az Európai Gyógyszerügynökség, hanem a magyar hatóságok döntik el, milyen vakcina kap nálunk engedélyt.
• 7869 beteg van ma kórházban, ebből 994 ember van intenzív osztályon, 645-en pedig lélegeztetőgépen.
• A kormány nyitott arra, hogy az ünnepekre eltörölje az idősek vásárlási sávját, elkerülendő a zsúfoltságot a boltokban, erről csütörtökön döntenek.
• Idén nem lehet petárdát és tűzijátékot venni.
• A kormány szerint Magyarország és Lengyelország minden olyan garanciát megkapott, amit korábban követelt, mondta Gulyás a szerdai magyar–lengyel–német megállapodásról.
• A Telex neve és majdnem összes kérdése továbbra sem hangozhat el a kormányinfón.

Múlt héten a Telex egyetlen kérdése sem hangzott el a kormányinfón, ma pedig úgy jelentette ki a beteg Szentkirályi Alexandra helyett a kormányinfóra beugró Kovács Zoltán, hogy „ezzel a kérdések végére értünk”, hogy a Telex nevén kívül az alábbi kérdéseink sem hangozhattak el a kormány hivatalos tájékoztatóján:

• Lázár János arról beszélt nyilvánosan, hogy a kormány tervei között szerepel a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok kiszorítása. Valóban szerepel ez a napirendjükön, és ha igen, milyen eszközökkel szeretnék ezt elérni?
• Terveznek-e karácsony előtt változtatni a külföldről az ünnepekre hazatérő magyarokra vonatkozó 10 napos karanténkötelezettségen, vagy maradnak a jelenlegi szabályok?
• A jelenlegi szabályok szerint aki igazolja, hogy hat hónapon belül átesett a fertőzésen, mentesül a karantén kötelezettség alól. Vonatkozik-e hasonló mentesség azokra, akik igazolják, hogy külföldön megkapták az ott már elérhető vakcinát? Ha igen, ez mindegyik vakcinára vonatkozik-e?
• Orbán Viktor azt mondta, a Pfizer-BioNTech vakcinát azért kezdhették el először az Egyesült Királyságban beadni, mert a britek a brexit után gyorsabban tudtak lépni, mint az EU. Valójában azonban december 31-ig rájuk is ugyanazok az uniós szabályok érvényesek, amelyek bármelyik másik tagországnak is megengednék a jelenlegi helyzetben az önálló engedélyezést. Magyarország is épp erre hivatkozott az orosz és kínai vakcina esetében. Korábban Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a Pfizer az amerikai érdekek kiszolgálása miatt fog előbb az Egyesült Államokba szállítani, de valójában attól függ, hova szállítanak előbb, hogy hol kapnak engedélyt (ahogy végül a briteknek előbb is szállítottak, mint az amerikaiaknak). Tudatos ez az unióellenes, illetve nyugati vakcinagyártó-ellenes kormányzati kommunikáció, vagy csak tévedések sorozatáról van szó?
• Kásler Miklós hétfőn azt mondta, Magyarország mérlegeli, hogy bekapcsolódjon-e az orosz vakcina klinikai vizsgálatába. Korábban még csak arról szólt a kormányzati kommunikáció, hogy a klinikai vizsgálatok eredményeinek orosz dokumentációját tanulmányozza a magyar hatóság, illetve vizsgálja magát a vakcinát, és ez alapján dönt az engedélyezésről, ha biztonságosnak találja. Arról Kásler beszélt először, hogy magyar embereken is tesztelnék a vakcinát. Mi indokolja ezt? Hogy még előbb juthassanak magyarok oltáshoz? Nem tartják kockázatosabbnak az orosz vakcina tesztfázisú beadását, mint a harmadik fázisról már eredményeket közölt nyugati vakcinák alkalmazását? Ha valóban beszállunk a klinikai vizsgálatba, az így beadott oltások teljesen el fognak különülni a mindenki által elérhető, önkéntes oltásoktól, amelyekre előzetesen már regisztrálni lehet, vagy az esetleges vizsgálatok tesztalanyait is a jelentkezők közül, veszélyeztetettségi sorrendben választanák ki?
• Az első körös, hivatásrendből, vagy krónikus megbetegedésből fakadóan elsőként beoltottak után kik következnek majd? Az elvileg kész oltási rend alapján kik kapnak először vakcinát, ha végre több is lesz? Ha már több típusú oltóanyag elérhető lesz, és én azok közül csak az egyikkel szeretném beoltatni magam, akkor mi az algoritmus, hova kerülök a sorban?
• Mi az oka annak, hogy az elmúlt két kormányinfón nem hangzott el a Telex neve?
• Mi az oka annak, hogy múlt héten egyetlen kérdésünket sem olvasta be Szentkirályi Alexandra, és egyetlen kérdéseket sem válaszolták meg?
• Összesen hány darab olyan kérdést kaptak múlt héten, ami az illegális szexpartiról a belga rendőrök elől menekülő Szájer Józsefről szólt?
• Miért döntöttek úgy, hogy ezen kérdések egyike sem hangozhat el pontosan, avagy úgy, ahogy azt az újságírók írásban elküldték a kormánynak?
• Hány kérdés volt Önök szerint annyival megválaszolható, hogy Gulyás Gergely szó szerint felolvasta Orbán Viktor addigra mindenki számára elérhető nyilatkozatát? A többi kérdésre miért nem adtak, és adnak azóta sem választ?

Azok után, hogy két hete úgy olvasta be Szentkirályi Alexandra a Telex néhány kérdését, hogy nem hangzott el, hogy azokat mi küldtük be, múlt héten pedig egyelten kérdésünket sem olvasta be a kormányszóvivő ezen a héten még kreatívabb megoldást választottak a kormányinfón a Telex nevének kikerülésére. Ezúttal a beteg Szentkirályi helyére Kovács Zoltán korábbi kormányszóvivő, jelenlegi nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ugrott be, aki így tette fel az utolsó kérdést:

„Egy másik sajtóorgánum kérdezi, hogy pontosan mennyi influenza elleni oltóanyag áll még rendelkezésre. A magyar Fluart vakcina gyártója gyárt-e újabb készleteket, és ha igen, mennyit? Mikor lesznek ezek elérhetők a lakosság számára?”

Nos, a „másik sajtóorgánum” a Telex volt, ahogy az a közvetítésünk elején közzétett kérdéseinkből is látszik. Gulyás a fentiekre válaszul azt mondta, hogy csak az operatív törzs tud pontos, számszerű tájékoztatást adni. (Tudják, ez az a szerv, amely a Telex indulása óta még soha nem olvasott be tőlünk érkező kérdést az úgynevezett tájékoztatóin.)

A miniszter szerint egyébként a rendelkezésre álló influenza elleni vakcinák egy harmada döntően a háziorvosoknál, de még rendelkezésre áll. Azt is ígérte Gulyás, hogy további többszázezres szállítmány fog érkezni „talán decemberben, vagy januárban”, de amilyen gyorsan csak lehet. Ezen kívül elnézést kért azért, mert „valóban voltak olyan háziorvosok, akikhez nem jutott elegendő oltóanyag, és ez nehézséget jelentett”.

Ezt Gulyás azzal indokolta, hogy csak azok a korlátozások lehetnek sikeresek, amelyeket a magyar emberek támogatnak. Szerinte az, hogy „lassan túl leszünk a járvány második hullámának csúcsán”, annak köszönhető, hogy az emberek többsége betartotta az intézkedéseket.

7869 beteg van ma kórházban, ebből 994 ember van intenzív osztályon, 645-en pedig lélegeztetőgépen.

A szilveszterre is érvényes kijárási tilalom miatt be fogják tiltani a petárdák és tűzijátékok árusítását, jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének kétségkívül igaza van abban, hogy ha az idősek vásárlási sávja hatályban marad, akkor meg kell fontolni, hogy van-e értelme annak, hogy december 24-én kinyissanak az üzletek, mondta Gulyás. Arról ma döntenek, mi lesz az idősek vásárlási sávjával az ünnepek alatt.

Nem döntött még a kormány a közmunkások béremeléséről, ennek az az oka, hogy a minimálbér összegéről sincs még megállapodás – közölte Gulyás.

Milyen enyhítési intézkedések jöhetnek szóba karácsonyra? – kérdezték Gulyást. A miniszter erre egyelőre nem tudott válaszolni, előtte meg kell nézni a járványügyi adatokat. „Ha nem lenne karácsony, nyilvánvalóan semmilyen enyhítés nem lenne.”

A kormány nyitott arra, hogy szabályozással akadályozza meg a boltokban időnként kialakuló zsúfoltságot, amelyhez a karácsonyi időszakban az idősek vásárlási sávja is hozzájárulhat és létszámkorlátozás is jöhet a boltokban – mondta Gulyás. Egyeztetnek az Idősügyi Tanáccsal, és pénteken vagy szombaton tudnak majd tájékoztatást adni erről.

A kormány az adóemelést valamennyi önkormányzatnak azonos mértékben tiltja meg, ha ezt díjemeléssel akarják kijátszani, a kormány akkor is lépni fog, fideszes és nem fideszes önkormányzatnál is. Mindenkinek nehéz ez a helyzet most, nem kell további terhekkel nehezíteni a megélhetést, mondta Gulyás. Erről bővebben itt.

A miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy soha egyetlen kormányzat sem fordított korábban hasonló összeget az egészségügy fejlesztésére. Gulyás szerint nem igaz, hogy amíg a koronavírus-járvány hazai megjelenése óta 140,2 milliárd forintot csoportosított át a kormány sportcélokra, addig ebben az időszakban az egészségügy csak 50,7 milliárd forint pluszforráshoz jutott.

Miért Rogán Antal minisztériuma kezeli az oltásra jelentkezők adatait? – kérdezték Gulyást. A miniszter szerint ez a kézenfekvő és helyes megoldás. A problémás adatkezelésről itt írtunk bővebben.

Január és március között többéves összehasonlításban lényegesen kevesebben hunytak el a KSH adatai szerint, ez lehet annak az oka, hogy most megemelkedett a nem koronavírusos halálesetek száma is, mondta Gulyás. A miniszter arra hivatkozott, hogy nincs semmi különös abban, hogy ha az év egy adott időszakában kevesebben halnak meg, akkor az általában az év során kiegyenlítődik a KSH tájékoztatása szerint.

Központi kormányzati kampányt kell szervezni a koronavírus-oltásról, mert „minél többen oltatják be magukat, annál gyorsabban lesz vége a vírusnak” Gulyás szerint, a társadalom 60-70 százalékának be kell oltatnia magát ahhoz, hogy társadalmi immunitásról beszélhessünk, mondta.

Orbán Viktor biztosan nem az elsők között oltatja be magát, mert az oltási terv szerint az egészségügyi dolgozók fogják beoltatni magukat először.

Az elmúlt négy hétben folyamatosak a koronavírus-tesztelések, a pedagógusokat, óvónőket, közigazgatásban dolgozókat is tesztelik még, és ha kell, akkor ezt majd januárban folytatják, mondta Gulyás.

Táppénz: 60 százalékos táppénz jár mindenkinek, a maradék 40 százalékot egy hivatalos eljárás után lehet megkapni, ha bebizonyosodik, hogy a megbetegedés munkahelyen történt.

A miniszter szerint Romániában nem lehet erős, jobb-közép kormányt alapítani a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nélkül. Sok sikert és bölcsességet kívánt a szavazatok hat százalékát megszerző és parlamentbe jutó RMDSZ-nek ahhoz, hogy a magyar érdekeket a lehető legjobban tudják képviselni.

Gulyás sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy szerinte magyarellenes párt is bejutott a román parlamentbe, nem mondta ki a párt nevét, de minden bizonnyal az AUR meglepő sikerére utalt.

Gulyás arról is kapott kérdést, hogy terveznek-e az Európai Gyógyszerügynökség engedélye nélkül forgalomba hozni Magyarországon vakcinát. Az unió ugyanis korábban arra figyelmeztetett, hogy csak a gyógyszerügynökség engedélyével lehet forgalomba hozni uniós tagállamokban bármilyen vakcinát.

Gulyás szerint járványhelyzetben Magyarországnak nem kell egyeztetni senkivel erről, a magyar hatóságok fogják majd vizsgálni a vakcinákat, hogy alkalmasak-e.

Mondta Gulyás Gergely a HVG kérdésére reagálva. Szerinte a kormány a helyreállítási alap lehívásával kapcsolatban arra készül, hogy január elsejét követően azonnal sok pályázatot ki lehessen írni. A koronavírus által okozott gazdasági válság következményeinek enyhítése miatt fontos, hogy hogy minél több forráshoz lehessen jutni, hogy minél több EU-s projekt induljon el.

Ha van több vakcina, akkor több vakcina közül is választhat egy ember, rendezte le Gulyás Müller Cecília korábbi ellentmondásos nyilatkozatát, amiben azt mondta, nem lehet majd választani a vakcinák közül.

„Abban reménykedünk, hogy ezt mind a 27 tagállam közötti végleges megegyezés követi, de kár jóslásokba bocsátkozni, mert ez pár órán belül kiderül” – mondta Gulyás a kormányinfón. Ha a „fukar országok” nem szavazzák meg az újraindítási alapot, akkor nem a magyar–német–lengyel megállapodással vannak gondok, hanem ezek az államok nem akarják a déli államokat segíteni a miniszter szerint.

Ezt Kovács Zoltán jelentette be, aki a kormányszóvivő helyét átvette Gulyás Gergely mellett a csütörtöki komrányinfón. Azt, hogy Szentkirályi a koronavírust kapta-e el, vagy más betegség miatt maradt távolt, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nem közölte.

Két-három évvel ezelőtt egy negatív folyamat indult el Kárpátalján, ez az ukrajnai nyelvtörvénnyel kezdődött Gulyás szerint. A miniszter arról beszélt, hogy koncepciós perek folynak magyar politikusok ellen, és Ukrajnának fel kell lépnie ezek ellen, ha fontos számára az uniós integráció, a NATO-csatlakozás vagy a jó szomszédi viszony.

Gulyás röviden a szerdai magyar–lengyel–német megállapodásról is beszélt. A miniszter szerint a megbeszélések „eredményesek voltak, van olyan megállapodás, ami elfogadható Németország számára, és teljesíti Magyarország és Lengyelország valamennyi követelését”. Erről véglegesen ma dönthetnek az uniós csúcson, mondta Gulyás. Majd elismételte a már megszokott narratívát arról, hogy Magyarországot „nem lehet pénzügyileg zsarolni bevándorlás- és genderügyben”, mert „nincs az a pénz, amiért Magyarország 34 millió migránst vendégül látna”.

Újságírói kérdést kapott arról, hogy mi lesz akkor, ha a hollandok vagy a skandinávok nem fogadják el a megállapodást, mire azt mondta: „A fukar országok nem biztos, hogy akarják ezt a megállapodást, most kiderül, mi az igazság.”

Gulyás arról is beszélt, hogy a kórházi kezelések száma nem nőtt az elmúlt időszakban, továbbra is 8000 körül mozog ez a szám, a lélegeztetőgépek szabad kapacitása pedig „megnyugtató”, mert kétharmaduk szabad.

Szerdán Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt arról, hogy a magyar egészségügy 1000 embert tud tartósan lélegeztetőgépen tartani, ez a szám most tartósan 600-700 között mozog.

„Mintha csökkenne a fertőzések száma”, de még nem mondhatjuk, hogy túl vagyunk a csúcsponton, de bízunk abban, hogy innentől kezdve a fertőzésszám és a halálozások száma is csökkenni fog – mondta Gulyás Gergely.

Az eddigi intézkedéseket január 11-ig meghosszabbítják.

A kormány december 21-én fog a karácsonyi szabályozásról dönteni. Mindenki szeretné, ha a családok legalább néhány napig vagy egy napig együtt lehetnének, de a legfontosabb a fertőzés megfékezése – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Szilveszterkor viszont nem lesz enyhítés: 10 fő gyűlhet össze maximum, és este 8 órától kijárási tilalom marad érvényben.

A kormány tájékoztatási oldala szerint az elmúlt 24 órában 171 ember halt bele a koronavírus szövődményeibe, így eddig összesen 6451 ember halt meg a járvány miatt Magyarországon.

Csütörtökre 5415 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma, összesen 265 003 ember szerepel most a statisztikában. A gyógyultak száma is nőtt, jelenleg 77 362 fő, az aktív fertőzöttek száma 181 190. Az aktív fertőzöttek 19, az elhunytak 21, a gyógyultak 23 százaléka pedig budapesti. 7869 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 645-en vannak lélegeztetőgépen. Az adatokról bővebben itt.

Ezúttal is szerdán 15:30-ig kellett írásban elküldeni a kormányinfós kérdéseket a lapoknak és televíziócsatornáknak, meglátjuk, hogy ezúttal beolvasnak-e az alábbi kérdéseink közül bármennyit.

A Telex ezen a héten ezeket a kérdéseket küldte el:

• Pontosan mennyi influenza elleni oltóanyag áll még rendelkezésre? A magyar Fluart vakcina gyártója gyárt-e újabb készleteket, és ha igen, mennyit? Mikor lesznek ezek elérhetők a lakosság számára?
• Lázár János arról beszélt nyilvánosan, hogy a kormány tervei között szerepel a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok kiszorítása. Valóban szerepel ez a napirendjükön, és ha igen, milyen eszközökkel szeretnék ezt elérni?
• Terveznek-e karácsony előtt változtatni a külföldről az ünnepekre hazatérő magyarokra vonatkozó 10 napos karanténkötelezettségen, vagy maradnak a jelenlegi szabályok?
• A jelenlegi szabályok szerint aki igazolja, hogy hat hónapon belül átesett a fertőzésen, mentesül a karantén kötelezettség alól. Vonatkozik-e hasonló mentesség azokra, akik igazolják, hogy külföldön megkapták az ott már elérhető vakcinát? Ha igen, ez mindegyik vakcinára vonatkozik-e?
• Orbán Viktor azt mondta, a Pfizer-BioNTech vakcinát azért kezdhették el először az Egyesült Királyságban beadni, mert a britek a brexit után gyorsabban tudtak lépni, mint az EU. Valójában azonban december 31-ig rájuk is ugyanazok az uniós szabályok érvényesek, amelyek bármelyik másik tagországnak is megengednék a jelenlegi helyzetben az önálló engedélyezést. Magyarország is épp erre hivatkozott az orosz és kínai vakcina esetében. Korábban Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a Pfizer az amerikai érdekek kiszolgálása miatt fog előbb az Egyesült Államokba szállítani, de valójában attól függ, hova szállítanak előbb, hogy hol kapnak engedélyt (ahogy végül a briteknek előbb is szállítottak, mint az amerikaiaknak). Tudatos ez az unióellenes, illetve nyugati vakcinagyártó-ellenes kormányzati kommunikáció, vagy csak tévedések sorozatáról van szó?
• Kásler Miklós hétfőn azt mondta, Magyarország mérlegeli, hogy bekapcsolódjon-e az orosz vakcina klinikai vizsgálatába. Korábban még csak arról szólt a kormányzati kommunikáció, hogy a klinikai vizsgálatok eredményeinek orosz dokumentációját tanulmányozza a magyar hatóság, illetve vizsgálja magát a vakcinát, és ez alapján dönt az engedélyezésről, ha biztonságosnak találja. Arról Kásler beszélt először, hogy magyar embereken is tesztelnék a vakcinát. Mi indokolja ezt? Hogy még előbb juthassanak magyarok oltáshoz? Nem tartják kockázatosabbnak az orosz vakcina tesztfázisú beadását, mint a harmadik fázisról már eredményeket közölt nyugati vakcinák alkalmazását? Ha valóban beszállunk a klinikai vizsgálatba, az így beadott oltások teljesen el fognak különülni a mindenki által elérhető, önkéntes oltásoktól, amelyekre előzetesen már regisztrálni lehet, vagy az esetleges vizsgálatok tesztalanyait is a jelentkezők közül, veszélyeztetettségi sorrendben választanák ki?
• Az első körös, hivatásrendből, vagy krónikus megbetegedésből fakadóan elsőként beoltottak után kik következnek majd? Az elvileg kész oltási rend alapján kik kapnak először vakcinát, ha végre több is lesz? Ha már több típusú oltóanyag elérhető lesz, és én azok közül csak az egyikkel szeretném beoltatni magam, akkor mi az algoritmus, hova kerülök a sorban?
• Mi az oka annak, hogy az elmúlt két Kormányinfón nem hangzott el a Telex neve?
• Mi az oka annak, hogy múlt héten egyetlen kérdésünket sem olvasta be Szentkirályi Alexandra, és egyetlen kérdéseket sem válaszolták meg?
• Összesen hány darab olyan kérdést kaptak múlt héten, ami az illegális szexpartiról a belga rendőrök elől menekülő Szájer Józsefről szólt?
• Miért döntöttek úgy, hogy ezen kérdések egyike sem hangozhat el pontosan, avagy úgy, ahogy azt az újságírók írásban elküldték a kormánynak?
• Hány kérdés volt Önök szerint annyival megválaszolható, hogy Gulyás Gergely szó szerint felolvasta Orbán Viktor addigra mindenki számára elérhető nyilatkozatát? A többi kérdésre miért nem adtak, és adnak azóta sem választ?

Hiába kérdeztük egy hete Gulyás Gergelyt a Szájer-ügy jogi és politikai következményeiről, a kormányinfón lényegében semmilyen érdemi álláspontot, információt nem adtak a botránnyal kapcsolatban. Szentkirályi Alexandra egyetlen olyan konkrét kérdést sem olvasott fel, amely az illegális szexpartiról, a belga rendőrök elől menekülő Szájer Józsefről szólt volna.

Ehelyett csak annyit közölt a kormány, hogy sokan érdeklődtek a témában, majd Gulyás Gergely felolvasta Orbán Viktor egy nappal korábbi, addigra már széles körben ismert nyilatkozatát.

A Telex múlt héten ezzel kapcsolatban ezeket kérdezte:

• Kérvényezni fogja-e a magyar állam, hogy a mentelmi joga felfüggesztése esetén Magyarország folytassa le a drogbirtoklással kapcsolatos büntetőeljárást Szájer József ügyében?
• Szájer József botránya okoz-e hitelességi problémát a kormánynak abban, hogy a konzervatív értékeket képviselje itthon és Európában?
• Szájer lemondása és szexbotránya gyengíti-e a magyar kormány érdekérvényesítő képességét Brüsszelben, illetve a Fideszét az Európai Néppártban?
• Orbán Viktor és a hazai szakszolgálatok tudták-e a belga sajtóhírek megjelenése előtt, hogy Szájert rendőrök érték tetten egy szexorgia után?
• Mennyire hitelesek Szájer nyilatkozatai ebben az ügyben, ha vasárnap még lelki okokkal indokolta a lemondását, majd két nappal később kiderült, hogy teljesen más áll a háttérben?
• Ha Szájer csak a járványügyi szabályokat szegte meg, miért mászott ki az ablakon, miért menekült az ereszcsatornán keresztül a rendőrök elől?
• Nem tartozik szigorúan a kormányra, de mivel más fórumon nem válaszolnak a kérdésre: maradhat-e Szájer a Fidesz tagja? Kérte Orbán Viktor, hogy Szájer József lépjen ki a politikai közösségből? (Szerdán este Szájer József kilépett a pártból, Orbán Viktor pedig maga is menthetetlennek nevezte a politikus tetteit.)
• Kérte a kormányfő a párttársától, hogy végeztessen drogtesztet, és annak eredményét hozza nyilvánosságra? Megteszi ezt Szájer József?
• Szijjártó Péter külügyminiszter szerda reggel azt nyilatkozta a 444-nek, hogy ő sem tud többet Szájer József brüsszeli rendőrségi ügyéről, mint ami a sajtóban megjelent, és azt sem tudta, hogy emiatt mondott le az EP-képviselőségről. Miután a külügyminiszter irányítása alá tartozik az Információs Hivatal, az a magyar titkosszolgálat, ami a polgári hírszerzést végzi, (és többek között a külföldön működő magyar diplomaták és egyéb fontos emberek ügyeiben is illetékes), akkor azt miért nem adott tájékoztatást a külügyminiszternek?
• Kért vizsgálatot a kormányfő a hírszerzés, és egyéb szolgálatok esetleges mulasztásával kapcsolatban?
• Mikor és ki tesz jelentést az ügyben a kormánynak, illetve milyen felelősségre vonásra számíthat az, aki mulasztott ebben az ügyben?
• A kormányhoz közel álló médiában tényként írtak egyesek arról, hogy Szájer Józsefet megzsarolták külföldi titkosszolgálatok. Van ennek bármilyen realitása? Van idevágó információja az illetékes állami szerveknek?
• Milyen új információkkal rendelkezik a magyar kormány a történtekről? Van tudomása a magyar kormánynak arról, hogy a „bulin” részt vettek-e fiatalkorúak, vagy fiatalkorú személy?

Azon kívül, hogy a Szájerrel kapcsolatos kérdések sem hangozhattak el, nemhogy érdemi válaszok, a hivatalos tájékoztatás más módon is elmaradt: a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő más lapok mellett a Telex más témákban feltett kérdéseit is teljesen ignorálta.

A múlt héten ezeket a kérdéseinket sem olvasták fel és nem is válaszolták meg:

• Szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség közölte, vezető minisztériumi dolgozót vettek őrizetbe azért, mert a kormánytisztviselő 5%-os tulajdonrészt kapott egy mezőgazdasági vállalkozásból, cserében az állami támogatás elintézéséért. Melyik minisztérium, milyen területen, milyen beosztásban dolgozó tisztségviselőjéről van szó, és felmerült-e a gyanú, hogy voltak társai a hivatali visszaélésben? (Azóta kiderült, hogy az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát, Nagy Jánost vették őrizetbe korrupció gyanúja miatt.)
• A kormányzati közlés szerint „Nyomós érvek szólnak amellett, hogy a karácsonyi bő egyhetes időszakra speciális szabályok lépjenek életbe. Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni.” Az Operatív Törzs, illetve a járványügyi szakértői munkacsoportok milyen tájékoztatást adtak a kormánynak arról, hogy a jelenlegi adatok fényében milyen kockázatai vannak annak, hogy ha egy (bő) hétre minden korlátozást felold a kormány?
• Továbbra is folyamatosan érkeznek a panaszos bejelentések arról, hogy nem jutnak hozzá az állampolgárok az influenza védőoltáshoz. Eddig a térítésmentesen rendelkezésre álló oltóanyagból mennyit használtak fel, mennyi van még az állami készletből, és mikor szállítanak ki többet a háziorvosoknak és a családorvosoknak?