A 12 év után visszatérő román szélsőjobb megint rámegy a magyarokra

2020. december 09. – 14:47

frissítve

A 12 év után visszatérő román szélsőjobb megint rámegy a magyarokra
George Simion és Claudiu Tarziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnökei sajtótájékoztatót tartanak egy nappal a romániai parlamenti választások után – Fotó: Vadim Ghirda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Ahogy arról a Telex beszámolt, a koronavírus-járvány miatt rekordalacsony részvétel mellett megtartott választásokon egy szélsőségesen nacionalista párt is bekerült romániai parlamentbe. Az AUR (Alianța penru Unirea Românilor – Románok Egyesüléséért Szövetség) bejutására előzetesen nem sokan számítottak, miután a szeptemberi önkormányzati választásokon 1 százalékot alig értek el, megyei önkormányzatba pedig sehol sem jutottak be. Igaz, akkor 3 polgármesteri helyet és 79 önkormányzati képviselői helyet azért meg tudtak szerezni. A parlamenti választások előtt a sajtó és a közvélemény-kutatások többsége nem is foglalkozott velük, vagy ha mégis, akkor alig 2-3 százalékra lőtte be őket. Egyedül a Sociopol másfél héttel a választások előtt végzett pollja tette 7 százalékra az alig egy éves pártot, végül 9 százalék körül végezve jutottak be a parlamentbe.

Ez pedig azért nagy szó, mert tizenkét éve, a Nagy-Románia Párt (PRM) kiesése óta nincs nacionalista párt a román törvényhozásban. Az 1991-ben alapított PRM hírhedten magyarellenes párt volt, amelynek a kétezres évek elején még több millió szavazója volt. A pártot vezető Corneliu Vadim Tudor 2000-ben nem járt messze attól sem, hogy államfővé válasszák. A PRM ugyanakkor fokozatosan egyre többet veszített a jelentőségéből, míg a 2008-as választáson már nem tudta megszerezni szavazatok 5 százalékát. Így több mint másfél évtized után kiesett a parlamentből és azon kívül folytatta tovább. A PRM támogatottsága ma már 1 százalék alatti.

Ahogy annak idején a Nagy-Románia Párt, úgy most a Románok Egyesüléséért Szövetség is kitűzte céljául Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését is. A durván 2,6 millió lakosú Moldova népességének nagy része román ajkú, de moldáv nemzetiségűnek vallja magát. Az ország területe korábban tartozott magyar, lengyel, török és orosz fennhatóság alá is, Románia pedig az első világháború végén vonult be oda. Aztán a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szovjet fennhatóság alá került, mígnem Moldova 1991-ben kivált a Szovjetunióból. A moldáv parlament 1994-ben szavazott arról, hogy az ország csatlakozzon-e Romániához, de ezt akkor csak a szavazók 2 százaléka támogatta volna. Ennek ellenére Romániában időnként újra felvetődik a két ország egyesítésének terve, és ez az egyik olyan követelés, amely alapján sokan most „új PRM”-ként hivatkoznak az AUR-ra.

De mit érdemes tudni az alig egyéves, rövidítése alapján románul „arany”-ként emlegetett új pártról, amely önmagát jobboldali, keresztény, konzervatív, hazafias alakulatként határozza meg?

Az úzvölgyi bevonulás miatt ismerté vált pártalapító

„Nem volt könnyű beszállni a politikai zűrzavarba, de megtettük, mert ez az egyetlen lehetőség a jóhiszemű románok számára”

– mondta a Transindex szerint George Simion, a szélsőjobbos párt 34 éves alapítója és társelnöke, mikor bejelentette, hogy az AUR bejutott a parlamentbe.

Simion Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését sürgető, Moldovából kitiltott aktivista, a Cselekvés 2012 Unionista Platform alapítója, aki a közösségi médiában kifejezetten népszerű, több mint félmilliós követőtáborral rendelkezik. A magyar körökben is egy Facebookon közvetített akció miatt vált közismertté: 2019. május 17-én élőben jelentkezett be az úzvölgyi katonai temető elöl, miután ismeretlenek szemeteszsákokkal takarták le a temetőben elhelyezett betonkereszteket, illetve az ortodox emlékművet. Simion épp független EP-képviselőjelöltként kampányolt, amikor a letakart kereszt miatt meglátogatta a temetőt és összetűzésbe keveredett karbantartási munkálatokat végző csíkszentmártoni polgármesteri hivatal alkalmazottjaival.

Simion az úzvölgyi katonatemetőben – Fotó: Facebook / George Simion

A facebookos bejelentkezésében az AUR későbbi vezetője akkor azt állította, hogy megütötte őt egy magyar férfi, ez azonban nem látszik a videón. László Antal, Csíkszentmárton akkori alpolgármestere is a helyszínen volt, szerinte Simionék provokálták a katonatemető karbantartását végző önkormányzati munkásokat, és bár az egyikük valóban meglökte a politikust, „ütlegelésről szó sem volt”.

George Simion videója után az utóbbi évtizedek legsúlyosabb etnikai incidense alakult ki Romániában.

Tavaly júniusban székelyföldiek élőláncot vontak az úzvölgyi első világháborús katonatemető köré, ahol a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki. A helyszíni beszámolók szerint a hősök napja alkalmából a helyszínre érkező szélsőséges románok a csendőrökkel dulakodtak, majd a székelykaput áttörve zászlórudakkal bántalmaztak magyarokat, aztán felavatták az emlékművet és parcellát. A csendőrök viszont később azt állították: nem történt erőszak.

Hiába szerzett azonban az úzvölgyi konfliktussal és a bevonulással ismertséget Simion, az EP-választásokon tavaly a szavazatok 1,23 százalékát szerezte meg, így nem jutott be az Európai Parlamentbe.

A románok egyesítését ígérve egyetlen év is elég volt a bejutáshoz

A sikertelen EP-választás után döntött George Simion a pártalapítás mellett, a Románok Egyesüléséért Szövetséget 2019 végén hozták létre. A párt programjában azt írják: a román nemzet fele Románia határain kívül él, az ország folyamatosan elnéptelenedik, a románok választott képviselőibe vetett bizalom pedig egyre inkább csökken. Az AUR akkor magát a diaszpóra pártjának nevezte, legfőbb céljaként pedig a bel- és külföldön élő románok egyesítését, a külföldre költözött románok visszavonzását, valamint Románia és Moldova egyesítését jelölték ki.

Úgy tűnik, jól lőtték be a nem Romániában élő célközönségüket, a múlt hétvégi parlamenti választáson ugyanis meglepően jól szerepeltek a külföldi szavazók körében.

A Transindex szerint az AUR erősen épít a közösségi médiára, és leginkább szélsőjobboldali, illetve ultranacionalista kezdeményezéseivel, valamint koronavírus-tagadó hozzáállásával vált népszerűvé. Egyik legismeretibb megmozdulásuk a Szent András-napi zarándoklat volt, amelyen a párt a járványügyi intézkedéseket semmibe véve megtartotta a hagyományos menetelését.

A politikai programja az AUR saját megfogalmazása szerint négy alappilléren nyugszik: „a családon, a nemzeten, a hiten és a szabadságon”. Ugyanakkor a párt önmagát az ortodox egyház védelmezőjének tartja, kiáltványában kifejezetten ellenzi az állam és az egyház szétválasztását, elítéli az ateizmust és azt állítja, hogy a keresztényeket üldözik.

Nem akarnak magyar pártot a román parlamentben

A radikális nacionalizmusa miatt magyarellenességgel is vádolt AUR parlamenti bejutást Simion „nagy győzelemként” értékelte, a győzelmi beszédében többek között azt mondta, hogy nem látnak semmilyen különbséget Klaus Iohannis pártja és Marcel Ciolacu pártja között, illetve hogy:

„Nem fogunk szövetséget kötni egyetlen politikai párttal sem, mert a Szövetség mi vagyunk.”

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor az AUR bejutásáról azt mondta: nincs szükség arra, hogy ilyen párt is ott legyen a parlamentben, de azt is hozzátette, hogy a választók akaratát tiszteletben kell tartani. Arról is beszélt, bízik abban, hogy sokkal többen lesznek a parlamentben, akik a racionalitás és a tisztelet oldaláról állnak a kérdésekhez.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatót tart az urnazárások után Kolozsváron 2020. december 6-án – Fotó: Kiss Gábor / MTI

Az AUR Kelemen Hunor kijelentésére válaszul hétfőn azt közölte: országos kampányt indítanak azért, hogy alkotmánymódosítással tilthassák be Romániában az etnikai pártokat.

„Az RMDSZ-nek nincs helye Románia parlamentjében. Tiszteletben tartjuk a romániai magyar közösséget, az AUR-nak magyar etnikumú jelöltjei is vannak, akik bejutottak a törvényhozásba”

– írták az állásfoglalásukban a Maszol szerint. Az RMDSZ, amelynek listáin kaptak helyet az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei is, 6,05 százalékkal egyébként az ötödik legerősebb pártként jutott be a román parlamentbe.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!