A szociáldemokraták az élen Orban pártja előtt, az RMDSZ 6 százalékon a romániai választásokon

2020. december 06. – 23:15

frissítve

A szociáldemokraták az élen Orban pártja előtt, az RMDSZ 6 százalékon a romániai választásokon
Egy férfi leadja szavazatát vasárnap a parlamenti választásokon Romániában – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Szinte végleges feldolgozottságnál 4,69 százalékpont a szociáldemokraták előnye, akik meglepetésre az élen végeznek Ludovic Orban kormányfő nemzeti liberálisai előtt a vasárnapi romániai parlamenti választásokon. A koalíciós lehetőségek miatt azonban az eddig kisebbségi kabinetet vezető, a diaszpóra szavazataival is számoló miniszterelnöknek van nagyobb esélye újra kormányt alakítani akkor is, ha csak második lesz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6 százalék körüli eredménnyel jut be a parlamentbe, ahova egy szélsőségesen nacionalista párt is bekerült.

Az egy éve ellenzékben ülő Szociáldemokrata Párt (PSD) az előzetes felméréseknél jobban szerepelve 29,8 százalékkal vezet, míg az előzetesen győzelemre készülő Ludovic Orban kisebbségben kormányzó, jobbközép Nemzeti Liberális Pártja (PNL) 25,11 százalékkal a második a vasárnap tartott romániai parlamenti választásokon, amin az Adevarul.ro szerint a romániai szavazókörök 99 százalékos feldolgozottságánál. Hozzáteszik azonban, hogy ezekben az adatokban még nincsenek benne a diaszpórában leadott szavazatok eredményei.

A harmadik helyen a progresszív USR-PLUS szövetség áll 14,56 százalékkal, nagy meglepetésre az ultranacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 8,7 százalékkal negyedik, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig 6,05 százalékkal az ötödik bejutó párt a parlamentbe. Az RMDSZ végül közel lehet a négy évvel ezelőtt elért eredményéhez.

Az 5 százalékos küszöb környékén, de egyelőre alatta van (4,67 százalék) Traian Băsescu volt államfő eddig parlamentben ülő Népi Mozgalom Pártja (PMP), Victor Ponta volt baloldali kormányfő Pro Romania pártja pedig nem jut be (4,17 százalék). Erre reagálva a Transindex szerint Ponta kiírta a Facebookjára, hogy több időt töltene a családjával, és új célok, új kihívások felé fordul.

Az eredetileg sem volt várható, hogy bármelyik párt egyedül többséget tudjon szerezni, de az előzetes felmérések azt jelezték, hogy a PNL végezhet majd az első helyen 28-30 százalékponttal, míg a PSD-t 24-26 százalékra jósolták.

A CURS-Avangarde első exit pollja már jelezte, hogy a PSD nyerhet, viszont csak szűk hátrányt mutatott a PNL-nek, és volt olyan exit poll is, ami Orban pártjának győzelmét jósolta. A Krónika hozzátette, hogy az exit pollokban nem volt benne a külföldön leadott 256 ezer szavazat, amik közül korábbi tapasztalatok alapján nagyon kevés voksra számíthattak a szociáldemokraták.

A Maszol azt írta hétfő reggel, hogy a 748 külföldi szavazókörzetből 439-ben már összesítették az adatokat, ezek alpján a diaszpórában a USR-PLUS kapta a legtöbb, 29,09 százalékot, utána az AUR következik 26,51, a PNL 25,52 százalékkal, a szociáldemokraták pedig csak 4 százalékot értek el.

Így az arányok némileg még változhatnak, de végül úgy tűnik, hogy a szociáldemokraták tudták a koronavírus-járvány miatt rekordalacsony részvétel mellett megtartott választáson legjobban mozgósítani bázisukat, és a legnagyobb párt maradhatnak a parlamentben. Orban azonban a koalíciós lehetőségei miatt második helyen végezve is kormányon maradhat.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Ludovic Orban szerint képesek lesznek parlamenti többséget alkotni

Ludovic Orban az első exit poll közzététele után még arról beszélt, hogy pártja az abban jelzett szűk hátrány ellenére is a választás győztesének tartja magát, erkölcsi értelemben is, és többek között a diaszpóra szavazataira és belső felméréseikre hivatkozva úgy vélte, a szavazatok számában is fordítani fognak. „Meggyőződésem, hogy a PNL képes lesz majd parlamenti többséget alkotni más euroatlanti és demokratikus erőkkel” – mondta a hotnews.ro alapján. Orban hétfőn kezdené meg a koalíciós tárgyalásokat, az exit poll alapján pedig egy négypárti koalíció lehetőségét is felvetette pártja, a USR-PLUS, az RMDSZ és az akkor még potenciális bejutónak tűnő Băsescu-párt részvételével.

Orban beszédet mond az első exit poll ismeretében – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke viszont azt mondta, a románok megmutatták, hogy változást akarnak, és megbüntették azokat, akik „csúfot űztek a járványkezelésből”, bezárták az iskolákat, piacokat, templomokat. Eddig már legalább négy nevet belengettek lehetséges miniszterelnökként, legutoljára Alexandru Rafila járványügyi szakértőt is. Ciolacu később az Agerpres alapján arról beszélt, hogy Ludovic Orbannak szerinte le kellene mondania a miniszterelnöki tisztségről, mert a románok ezt kérték a szavazatukkal.

Dacian Cioloş egykori miniszterelnök, a harmadik helyen végző USR-PLUS társelnöke már jelezte, hogy a szövetségük kész tárgyalni a kormányzásról, de semmiképpen sem működne együtt a szociáldemokratákkal. Dan Barna, az USR-PLUS másik társelnöke szerint a választási eredmények megmutatták, pártjuk nélkül nem lehet reformokat végrehajtani Romániában.

Már a választás előtt is a legtöbben Orban és a USR-PLUS koalíciós kormányát tartották a legvalószínűbbnek. A PNL korábbi vezetőjeként Klaus Iohannis államfő is többször arról beszélt, hogy a nemzeti liberálisoknak a USR-PLUS-szal kellene kormányozniuk. Az Adevărul szerint Iohannis mindenképpen Orbant bízná meg a kormányalakítással, akkor is, ha a szociáldemokraták maradnak a parlamentben a legnagyobb párt, és a lap forrásai szerint vasárnap este állítólag ő is egy szélesebb, az RMDSZ-t is magában foglaló koalíció lehetőségében gondolkozott.

Kelemen Hunor: Biztosítva lesz a magyar képviselet

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy biztosítva lesz az arányos magyar képviselet a román parlamentben a következő négy évben. Az exit poll ismeretében úgy vélte, hogy a magyar szavazók megértették az RMDSZ üzenetét a választások tétjéről, a következő időszak kihívásairól. A politikus a koronavírus-járványnak tulajdonította, hogy az elmúlt 30 év leggyengébb részvételével tartották a vasárnapi parlamenti választásokat, írja az MTI.

Kelemen Hunor a Krónika kérdésére, hogy mit tenne, ha a PSD és a PNL is megkeresné, azt mondta, egyelőre még egyik nagy párt sem kérte fel koalíciós tárgyalásokra, ezért nem tud még válaszolni. Azt is elmondta, hogy nem változott az a véleménye, hogy jobbközép, stabil kormánykoalíciót tart szükségesnek, aminek 55-60 százalékos parlamenti többsége van.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – Fotó: MTI/Kiss Gábor

A magyar politikai szervezetek az MTI szerint ezúttal közösen indultak, az RMDSZ listáin kaptak helyet az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei is. A választás előtt többek között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint a magyar kormány több tagja is az RMDSZ mellett kampányolt, és részvételre buzdított. Szijjártó egyik telefonos hangüzenete miatt Ponta a román külügyminiszterhez fordult.

Kelemen Hunor a szélsőségesen nacionalista AUR bejutásáról azt mondta, nincs szükség arra, hogy ilyen párt is ott legyen a parlamentben, de azt is hozzátette, hogy a választók akaratát tiszteletben kell tartani. Abban bízik, hogy sokkal többen lesznek a parlamentben, akik a racionalitás és a tisztelet oldaláról állnak a kérdésekhez.

Senki sem számított az AUR bejutására

A végül 9 százalékpont körül végző AUR bejutásával előzetesen nem sokan számoltak, miután a szeptemberi önkormányzati választásokon 1 százalékot alig értek el, bár 3 polgármesteri helyet és 79 önkormányzati képviselői helyet is szereztek. A felmérésekben nem nagyon foglalkoztak velük a parlamenti választások előtt, amelyikben mégis, ott 2-3 százalékra lőtték be őket, egyedül a Sociopol másfél hete végzett pollja tette 7 százalékpontra az egy éve Nagy-Britanniában létrehozott, magát akkor a diaszpóra pártjának nevező mozgalmat (ami most jól is szerepelt a külföldön szavazók között).

A Transindex szerint céljai közé tartozik a románok egyesítése, a külföldön élők visszavonzása, valamint Románia és Moldova egyesítése. Az Adevărul arról írt, hogy az AUR szélsőségesen nacionalista felhangokkal szervezett tüntetéseket az elmúlt hónapokban. A párt egyik társelnöke George Simion, a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését sürgető, Moldovából kitiltott aktivista, aki az MTI szerint tavaly arról beszélt, hogy „szélsőséges magyarok” megverték őt az úzvölgyi katonatemetőben. Simion most azt mondta, hogy konzervatív keresztény pártnak tekintik magukat.

Az Adevărul szerint miniszterelnök-jelöltjük Călin Georgescu volt, aki 13 éven át a fenntartható fejlődésért központ vezetője volt.

Rekordalacsony részvétel a járványhelyzetben

A választásra jogosult közel 19 millió szavazó 31,84 százaléka vett részt a vasárnapi választáson, szemben a négy évvel korábbi, már akkor is alacsony 39,42 százalékkal. Idén a szeptemberi helyhatósági választásokon 45 százalékos volt a részvétel.

Várható volt, hogy sokan nem mennek majd el szavazni a koronavírus-járvány miatt. A kampánynak az utcákon nem sok jele volt, vasárnapra ideiglenesen függesztették fel az országosan elrendelt kijárási korlátozásokat.

A járvány miatt egyszerre legfeljebb öt szavazó lehetett bent a szavazókörökben, kötelező volt maszkot viselni, távolságot tartani, a szavazóknak maguknak kellett ráragasztni a szavazást igazoló matricát a személyi igazolványukra, és érkezéskor, majd pedig távozáskor is fertőtleníteniük kellett a kezüket.

Orban egy éve került kormányra

A legutóbbi parlamenti választást 2016-ban tartották, amit még 45,5 százalékkal nyertek meg a szociáldemokraták, akkor a PNL 20 százalékkal végzett. A szociáldemokraták korrupcióval vádolt vezetője, Liviu Dragnea nem lehetett miniszterelnök, viszont irányítása alatt több kormányfő is váltotta egymást. Komoly tüntetéshullám kezdődött, miután a párt hozzá akart nyúlni az igazságügyhöz és a bíróságokhoz, a 2019-es európai parlamenti választásokat pedig már a PNL nyerte meg.

Dragneának korrupciós ügyei miatt börtönbe kellett vonulnia, tavaly novemberben pedig Viorica Dăncilă kormánya elbukta a bizalmi szavazást a parlamentben. A korábban a PNL-t vezető Klaus Iohannis államfő Orbant nevezte ki miniszterelnöknek, aki kisebbségi kormányt alakított. Egy bizalmi szavazást ő is elbukott februárban, de aztán március közepén megint ő alakíthatott a koronavírus-járvány első hulláma alatt kisebbségi kormányt.

Orban azt ígérte, hogy szembemegy a korábbi baloldali kabinetek fiskális populizmusával, és a korrupció elleni intézkedéseket, modernizációt lengettek be. A tavalyi EP-választás, és az egy éve Iohannis újraválasztásával végződő elnökválasztás után a PNL szeptemberben a helyhatósági választásokon is győzött a szociáldemokraták előtt.

Azonban a PSD maradt továbbra is legnagyobb párt a parlamentben, és a Dragnea-féle vezetéstől megszabadulva, valamint a járványhelyzet miatt is vissza tudott erősödni vidéki bázisa egy részénél. Sok vidéki termelő kifogásolta például a zárt térben működő vásárok és élelmiszerpiacok bezárását, amit november 9-től rendelt el a kormány.

Romániában szombaton 8072 új fertőzöttet regisztráltak, 134-en haltak meg. Az aktív fertőzöttek száma november 27. óta csökken, most 96 952. A járvány statisztikai adatait feldolgozó portálok kiszámították, hogy a reprodukciós ráta november 12 – a maszkviselés kötelezővé tétele és az éjszakai kijárási korlátozás bevezetése után három nappal – esett 1 alá Romániában, tehát ettől kezdődően fékeződik a járvány terjedésének üteme.

Az Euronews szerint egy felmérés alapján a választók 55 százaléka azt szerette volna, ha a járványhelyzet miatt inkább elhalasztják a decemberi parlamenti választást.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!