Rettegték az utolsó dobásait, a vb-ezüstöt is így hozta össze Márton Anita
2023. augusztus 18. – 18:53
Atlétikai Európa-bajnokságot már 1934-ben rendeztek, világbajnokságra viszont még közel fél évszázadot várni kellett: 1976-ban döntöttek úgy, hogy a sportág legjobbjai az olimpia mellett egy másik nagy versenyen is rajthoz állhassanak, és először 1983-ban, Helsinkiben rendezték meg az eseményt. Az idei, augusztus 19-én kezdődő vb-t Budapest rendezi. A rajtig végigvesszük a magyar atlétika tíz nagy pillanatát a világbajnokságokról.
Az elmúlt tíz évben Márton Anita volt a magyar atlétika legmeghatározóbb szereplője, a békéscsabai súlylökő a szabadtéri és a fedett pályás versenyekről is megbízhatóan szállította az érmeket. Fedett pályán világbajnok és Európa-bajnok is volt, olimpián harmadik helyet szerzett, míg a 2017-es szabadtéri világbajnokságon ezüstéremmel zárt. Ez volt a magyar női atlétika második és egyben legfényesebb vb-érme, előtte csak Ináncsi Rita tudott dobogóra állni. A szülés után visszatérő súlylökő most is kiharcolta a vb-részvételt, de a budapesti verseny számára inkább már csak jutalomjáték, most nem lesz harcban az érmekért.
A súlylökés fizikájából adódik, hogy aki magasabb, annak jóval nagyobb esélye van messzebbre dobni a súlygolyót. Márton Anita a maga 172 centiméterével mindig is alacsony volt vetélytársaihoz képest, ezért mondta gyakran azt viccesen, hogy jobban járna, ha magas sarkú cipőben dobna. Azzal persze hatalmasat esett volna, így a technikájával kellett kompenzálni a különbséget. A mezőny jó részétől eltérően forgásból dob, így a robbanékonyságát és lábai erősségét tudja kihasználni. A legnagyobb erőátvitelt combból tudják a súlylökők megtenni. Ezt pedig szinte a tökélyre fejlesztette, nemzetközi szinten is általános volt a vélekedés, hogy a forgásos technikában Márton a legjobb. Ez és versenyzői mentalitása az, amivel aztán nagy sikereket ért el.
Márton Anita még diszkoszvetésben szerezte első érmét világversenyeken – az országos bajnokságokon még mindig ő nyeri ezt a számot is –, 2011-ben az utánpótlás Európa-bajnokságon lett harmadik, de később már egyértelműen a súlylökés volt az erősebb száma. Már a 2011-es, 2013-as világbajnokságon és a 2012-es olimpián is szerepelt, de ekkor még messze volt attól, hogy döntőzhessen.
A sok elvégzett munka 2014-re érett be, ezt már egy fedett pályás vb-6. hely is jelezte, majd a nyáron Márton a 19 métert átlépve, országos csúccsal lett Európa-bajnoki harmadik. Ezzel belépett a szűkebb elitbe, ahol állandósította is a helyét. 2015-ben fedett pályán már Európa-bajnok volt, megint egy nemzeti rekorddal. A szabadtéri vb-n is új csúcsot ért el, 44 centit javított egyéni legjobbján, de ez akkor még csak negyedik helyet ért.
2016-ban is végig kimagaslóan teljesített, a fedett pályás világbajnokságon már ezüstérmes volt, maga mögé utasította például a kétszeres olimpiai bajnok Valeria Adamsot is, majd a szabadtéri Európa-bajnokságon is második lett. A riói olimpián megmutatta, milyen nagy küzdő. Egy rossz kísérlet után fokozatosan feljavult, majd a legutolsó dobásával, megint egy hatalmas országos csúcsot préselt ki magából – 19,87 méteres eredménye azóta is érintetlen –, és megszerezte a bronzérmet. Ahogy kiderült, hogy harmadik, saját bevallása szerint sírva is fakadt. Negyvennyolc év után ő volt az első magyar női atléta, aki érmet tudott olimpián szerezni.
A következő évben is nagyon magas szinten versenyzett, újra megnyerte a fedett pályás Eb-t, majd jött a londoni világbajnokság. A selejtezőből a harmadik legjobb eredménnyel jutott tovább. A döntőben esőt kaptak a nyakukba a versenyzők, amely láthatóan visszafogta a teljesítményüket, a vizes golyó idő előtt kicsúszott a kezekből, és a izmok melegen tartása sem volt könnyű. Márton azért így is magabiztosan kezdett, és első kísérletével bejelentkezett az éremért. Második dobásával (18,89) feljött a második helyre. A kínai Kung Li-csao közel fél méterrel volt előtte.
A dobásai előtt, amikor a kamera mutatta, láthatóan maga elé beszélt. „Amikor bemegyek a körbe, átgondolom a mozgást, néha el is motyogom magamban, mit kell csinálni. A lökés közben már nincs idő gondolkodni, nincs két másodperc a mozdulat, ennyi idő alatt pedig nem járja meg az utat az ingerület az ideg és az izom között” – számolt be arról, hogyan koncentrál.
A következő három sorozatban Márton Anita nem tudott javítani, először az amerikai Michelle Carter került elé 19,14-gyel, majd az ötödik körben a jamaicai Danniel Thomas-Dodd is elé került két centiméterrel, így a negyedik helyre szorult. A magyar versenyző viszont az utolsó nagy dobásairól vált ismertté, és ezúttal is koncentráltan lökött. Dobása 19,49 méteres lett, amivel Cartert és Thomas-Doddot is maga mögé utasította, nekik pedig már nem volt rá válaszuk. Arról többször beszélt, hogy neki a versenydrukk sokat jelent, 30-40 centit rá tud pakolni miatta a dobásaira.
„Mondhatom, hogy már tartanak tőlem az ellenfelek. Tudják, hogy jó versenyzőtípus vagyok, nagyon sokszor az utolsóra dobom a legnagyobbat, ezt már el is várják tőlem” – nyilatkozta döntője másnapján. A súlylökő csak azt fájlalta kicsit, hogy nem sikerült áttörnie a 20 méteres határt, amire ideális viszonyok között minden bizonnyal lett volna lehetősége a formája alapján.
A 20 méter később sem jött össze neki, de 2018-ban megint bizonyította klasszisát, a fedett pályás világbajnokságon a sportág első magyar világbajnoka lett. Szokásához híven itt is az utolsó sorozatban lökte legmesszebb a súlygolyót, de egy korábbi dobása is elég lett volna az aranyéremhez.
Ezután sérülésekkel küzdött, több nagy versenyt kihagyott, 2019-ben egy fedett pályás Eb-bronz és egy vb-5. hely jött össze neki. 2020-tól gyereke születése miatt bő egy évet kihagyott, de 2021 júniusa óta újra versenyzik, idén már hatodik volt a fedett Eb-n.
Az első részben Szalma László karrierjét néztük át, akinek egy centi hiányzott a vb-bronzhoz távolugrásban. A másodikban Kovács Attila döntőjét elevenítettük fel, aki 100 méteren Ben Johnson és Carl Lewis mellett futott. A harmadikban az első magyar érmes, Horváth Attila pályáját vettük számba. A negyedik fejezetet a rúdugró Bagyula István küzdelmének szenteltük, akit csak Szergej Bubka győzött le. Az ötödik epizód Ináncsi Ritáé, aki a nők közül az első vb-érmes. Hatodszorra Annus Andrián és Fazekas Róbert szomorúságát idéztük fel a vb-ezüstjeik után. A hetedik részben Zsivoczky Attila tízpróbázó könnyfakasztó éremszerzésének történetét idéztük fel. A nyolcadik történet hőse Pars Krisztián volt, aki csak hét centire volt kalapácsvetésben aranyéremtől, de aztán nyert egy másik ezüstöt is. A kilencedik cikkünkben az egyetlen magyar sprinteréremről, a gátfutó Baji Balázs remekléséről írtunk.