„Egy köztársasági elnök, hét pártelnök, az összes nagy jobboldali európai pártcsaládnak a vezetője, két miniszter, frakcióvezető, amerikai képviselők, influenszerek” – sorolta Szánthó Miklós, a közpénzzel bőven megtámogatott Alapjogokért Központ főigazgatója az Infostartnak pénteken az ötödik CPAC Hungaryről, az amerikai republikánusoktól koppintott nevű szombati seregszemléről.
A Fidesz láthatóan azzal próbálja majd tematizálni a következő napokat, hogy mennyi külföldi támogatója van Orbán Viktornak, hétfőre ugyanis a CPAC meghívottjaival némi átfedésben Európa szélsőjobbos-szuverenista politikusait terelik a budai Millenáris Parkba az első Patrióta Nagygyűlésre. Ahogy azt a rendezvény neve és a felszólalók is mutatják, a Patrióták Európáért (PfE) pártcsalád seregszemléjéről van szó, aminek EP-frakciója is Budapesten tartotta korábban az első kihelyezett ülését.
A Reuters a hét közepén arról írt, hogy J. D. Vance amerikai alelnök is Budapestre érkezhet a napokban, habár jelezték, hogy ez még az iráni háború miatt is változhat. Végül kiderült, hogy ő nem lesz ott egyik rendezvényen sem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azt mondta, „az amerikai alelnök érkezni fog, ha jól tudom, valahogy április elején, Magyarországra”.
László Róbert, a Political Capital szakértője szerint ugyanaz a helyzet a két rendezvénnyel, mint Vance belengetett látogatásával: az elemző nem gondolja, hogy bármi lényegi hatásuk lenne a választásra. A rendezvények sora az ismert politikus vendégekkel „a meglévő táborban megerősítést adhat, de arra nem alkalmas, hogy új szavazókat vonzzon be” – mondta a Telexnek.
Orbántól az argentin elnökig
Az Alapjogokért Központ ötödször rendezi meg az amerikai konzervatív mozgalom kedvenc eseményének számító CPAC magyar rendezvényét. Az idei ezúttal egynapos lesz, és a Bálna helyett az MTK sportcsarnokában tartják meg. A CPAC (Conservative Political Action Conference) az 1970-es évek óta az amerikai jobboldal éves nagygyűlése. Az elmúlt évtizedben azonban elkezdtek terjeszkedni, és világszerte több kisebb jobboldali konferenciához is a nevüket adták.
Bár a CPAC az amerikai jobboldal konferenciája, az elmúlt évekhez hasonlóan az előzetesen bejelentett előadók alapján az Alapjogokért Központnak az idén sem sikerült elhoznia egy vezető amerikai politikust sem Budapestre. Donald Trump amerikai elnök az elmúlt négy évben rövid videóüzeneteket küldött a gyűlés résztvevőinek, és a CPAC Hungary honlapja ezúttal is úgy harangozta be a rendezvényt, mint amit „minden évben Orbán Viktor nyit meg és Donald Trump külön köszönt”.
Orbán a tavalyi megnyitón szervezett népességcseréről, meztelen Soros-birodalomról és a progresszív újságírók szoknyája mögé bújó európai liberálisokról beszélt. 2024-ben azt mondta, „ha akarná se tudná megüzenni egy magyar bíróságnak, hogy mi a helyes”, egy évvel korábban pedig a „a gyilkos progresszív vírus elleni magyar ellenszerről” értekezett.
Lesznek amerikai vendégek, így például a miskolci édesapával bíró Andy Harris, Maryland egyik republikánus kongresszusi képviselője, Russ Fulcher, idahói kongresszusi képviselő és Dave Rubin politikai kommentátor. Vezető amerikai politikusok híján azonban a CPAC Hungary az európai szélsőjobboldal találkozója lett az elmúlt években.
Felszólal majd Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) politikusa, valamint Szánthó Miklós az Infostartnak elárulta, hogy Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt elnöke is beszédet mond. Az egyik legfontosabb vendég Javier Milei argentin elnök lesz, aki a Clarín argentin lap szerint szombat délelőtt találkozik Sulyok Tamás államfővel, délben pedig Orbán Viktor kormányfővel a Karmelitában. Majd délután fél 5-kor szólal fel, később pedig díszdoktori címet is átvesz a Ludovikán.
Andrej Babiš cseh kormányfő is részt vett volna a CPAC-en, de egy pardubicei gyújtogatás miatt útközben visszafordult és hazautazott. Az Alapjogokért Központ vezetője arról beszélt, hogy a támadást egy Izrael-ellenes terrorcsoport követte el, egyelőre annyit közöltek a cseh hatóságok, elképzelhető, hogy szándékos támadásról lehetett szó, és azt is vizsgálják, terrortámadás történt-e.
A CPAC-re érkezett Budapestre visszatérő vendégként Eduardo Bolsonaro, Jair Bolsonaro volt brazil elnök fia, akinek apját tavaly novemberben börtönbüntetésre ítélték, amiért 2022-ben a vád szerint lázadást szított, hogy veresége ellenére megtarthassa a hatalmat. Lesz egy sor politikus, akik már a CPAC-en is ott lesznek a hétfői Patrióta-rendezvény előtt. Ilyen felszólaló lesz Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Santiago Abascal, a spanyol Vox elnöke, Geert Wilders, a Holland Szabadságpárt vezetője, Martin Helme, az észt Konzervatív Néppárt elnöke és Tom van Grieken, a belgiumi Flamand Érdek vezetője.
Aztán felsorakoznak a Patrióták
A hétfői I. Patrióta Nagygyűlést szinte rászervezték a CPAC Hungaryre. A Patrióták Európáért csoportot a 2024-es európai parlamenti választás után kezdeményezte Orbán Viktor Babišsal és Kickllel. Addigra világossá vált, hogy az Európai Néppártból a kizárása elől kilépésbe menekülő Fidesz nem tud csatlakozni az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához, hiába beszélt erről Orbán előtte gyakorlatilag már tényként.
Helyette egy többlépcsős folyamat bontakozott ki, amiről már hamar látszott, hogy valójában az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia (ID) tagjait pakolták át a Patrióták Európáértba, és bővítették aztán más irányból is. Egy képviselő kivételével az ID minden tagja fokozatosan belépett az EP-frakcióba. A csoport a Fidesszel és az addig néppárti KDNP-vel, az ECR-től átcsábított, épp akkortájt MBH-hitelt kapott Voxszal, Babiš liberálisoktól elhozott ANO-jával, valamint addigi függetlenekkel és új pártokkal egészült ki.
A folytonosság a frakcióhoz képest még nyilvánvalóbb a pártcsalád vagy hivatalos nevén „európai politikai párt” esetében. Ezt nem szabad összekeverni az EP-frakcióval: előbbi a képviselők csoportja az Európai Parlamentben, utóbbi egy uniós jogszabály alapján létrehozott hatóságnál, az APPF-nél nyilvántartásba vett szervezet. A pártcsaládnál nem a tagságot mentették át egy új formációba és vették át például ugyanazt a székházat vagy főtitkárt, mint a frakciónál, hanem egyszerűen átnevezték az ID-ét.
Az APPF a pártcsaládok mellett alapítványokat is nyilvántart. Kissé meglepő, hogy nem a PfE – szintén ID-éből átnevezett – alapítványa, hanem a Fideszé a budapesti rendezvény szervezője, ennek akár anyagi vagy technikai oka is lehet. Azt viszont jól mutatja, milyen anyagi és emberi erőforrásokat tol a Fidesz az európai politikai szerepre vágyó elnökével az élen a PfE-be, amelynek a frakciója is Budapesten tartotta az első kihelyezett ülését.
Nem magyar forrásból is kiemelték azt a munkát, amit az itthon kevésbé ismert Gál Kinga első alelnökként végez a frakcióban – névleg a frakcióvezető, az inkább a 2027-es francia elnökválasztásra kacsingató Jordan Bardella, Le Pen protezsáltja mögött.
A pártcsalád úgy is elkezdett a nagyok – azaz a néppártiak, szocialisták, liberálisok – mintájára saját minitalálkozókat szervezni az Európai Tanács ülései elé, hogy az állam- és kormányfői testület munkájában Orbán egyedüli PfE-sként vett részt tavaly decemberig. Ehhez rendszeresen a központi helyen található Magyar Házat használják, amelyet a magyar kormány vett és újíttatott fel a brüsszeli királyi park sarkánál. Gulyás Gergely 2023-ban arról beszélt, hogy az épület a 2024-es soros uniós elnökséget fogja szolgálni, utána pedig kulturális házként megmaradhat a belga fővárosban. Az épület adott már otthont például Bardella balhéba fordult könyvdedikálásának is.
A mostani találkozóra így nemcsak a magyar kampány megtolásaként lehet tekinteni a választási kampányban, hanem egy olyan folyamat újabb lépéseként, amellyel a Fidesz a felhalmozott erőforrásaiból igyekszik professzionálisabbá tenni a pártcsaládot.
Az eddig nyilvánosságra hozott hétfői vendégsereg a csoport tagpártjainak vezető tisztviselőiből áll, a CPAC-en is részt vevők mellett:
- Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés parlamenti frakcióvezetője;
- Matteo Salvini, Olaszország miniszterelnök-helyettese;
- Krzysztof Bosak, a lengyel Nemzeti Mozgalom elnöke, a szejm marsallhelyettese;
- Afroditi Latinopulu, a görög Értelem Hangja elnöke, EP-képviselő (róla itt írtunk bővebben);
- Petr Macinka cseh miniszterelnök-helyettes, az AUTO elnöke;
- Ainārs Šlesers, a Lettország az Első elnöke.
A hétfői rendezvény majd 10 órakor, egy országházi konferenciával kezdődik, aminek címe: „A döntés joga: migráció és szuverenitás”. Ezen több fideszes politikus is felszólal, így Gál Kinga, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Kövér László házelnök is. Délben a Millenárisra kerül a fókusz, ahol a kormánypárthoz közel álló elemzőintézetek pavilonjaiban lehet tájékozódni, a nagygyűlés maga fél 2-től 5-ig tart.
Szijjártó szerint Vance április elején jön
Szerdán írt arról a Reuters két névtelen forrásra hivatkozva, hogy még a napokban Magyarországra látogathat J. D. Vance amerikai alelnök. A hírügynökség szerint Vance Orbán szorosnak ígérkező választási kampányának megtámogatására érkezne Budapestre, érkezése ugyanakkor nincs kőbe vésve, a programja változhat még, főleg a közel-keleti háború miatt. „Az amerikai alelnök érkezni fog, ha jól tudom, valahogy április elején, Magyarországra. A kiváló magyar–amerikai kapcsolatokból ez szerintem következik, hogy időről időre személyes látogatások vannak” – mondta aztán Szijjártó Péter Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában. Ebből az is kiderült, hogy a két rendezvény közül egyiken sem lesz ott.
Az amerikai alelnök esetleges látogatásáról még csütörtökön László Róbert a Telex választási műsorában úgy vélte, hogy a nem elkötelezett szavazók megszólítására a Magyarországon kevéssé ismert Vance nem alkalmas. A Political Capital elemzője szerint a cél, hogy Orbánt nagy formátumú világpolitikai tényezőként láttassák, ami a saját tábort még jobban összeránthatja, és annak mozgósításában lehet kicsi hatása, de a bizonytalan szavazókra aligha hat. Szerinte az alelnököt a politikával aktívan foglalkozó választók szűk köre ismeri egyáltalán, ők pedig már úgyis tudják, kire voksolnak április 12-én.
Kampányszempontból László szerint csak Donald Trump megjelenése lett volna erős húzás. „Azt se hiszem, hogy gyökeresen megváltoztatta volna a közhangulatot, de mindenképpen egy olyan erődemonstráció lehetett volna, amire korábban nem volt példa”, mivel sosem állt ki egy aktuális amerikai elnök személyesen egy párt mellett Magyarországon. Trump a Truth Social-oldalán már februárban támogatásáról biztosította Orbánt, akit igazán erős vezetőnek nevezett.
Vance látogatásának keretezései
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a Patrióta Nagygyűlésről annyit mondott, annak fő üzenete, hogy Európának van olyan konzervatív szövetsége, amely „nemet mond a migrációra, versenyképes Európát akar”. A Patrióta pártcsalád tagjai a Fideszt támogatják, amit a Fidesz köszönettel vesz a választás előtti kampányban. Gulyás arról is beszélt, mi tenne a magyar kormány, ha Trump segítséget kérne az Irán által blokkolt olajszállítási útvonal, a Hormuzi-szoros felszabadításához: „ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk”, de egyelőre a kormány nem foglalkozik a kérdéssel.
Gulyás arról is beszélt, hogy Magyarország NATO-tag, és a szövetségtől Trump már kért segítséget, erre viszont Gulyás szerint a NATO-főtitkárnak kell reagálnia. A kormány nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel”. A Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, akik tengeri flottával rendelkeznek, mondta Gulyás, aki szerint a magyar hadsereg nem jöhet szóba ezen a téren. A miniszter azt mondta, hogy amennyiben a katonai részvétel a „NATO-ban kérdésként felmerül, akkor Magyarország ebben állást fog foglalni”.
Az amerikai alelnök esetleges látogatását, illetve Gulyás mondatait Magyar Péter Tisza-elnök már csütörtökön elkezdte keretezni. Magyar közleményében így fogalmazott: „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri. Lehet, hogy pont ebből a célból érkezik Budapestre az amerikai alelnök jövő héten?” A Tisza miniszterelnök-jelöltje csütörtök délután újabb posztokban ütötte a témát.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter annyit reagált egy eseményen a kérdésre, hogy nem kommentál csapatmozgásokat. Végül a brüsszeli EU-csúcson Orbán is reagált Gulyás szavaira. „Marhaság” – válaszolta az RTL vonatkozó kérdésére. „Amit Gulyás Gergely mondott, az marhaság?” – kérdeztek vissza. „Igen. Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk” – árnyalta a választ. A 444-nek pénteken nyilatkozó Szijjártó sci-finek tartotta azt, hogy a magyar kormány katonákat küldene Iránba, ha Trump ezt kérné. Szerinte ezt a miniszterelnök világosan elutasította. Az MTI-ben is kijött, hogy Szijjártó elmondta, nem küldenének magyar katonákat a Közel-Keletre.
László Róbert szerint „eljött a fordított Márki-Zay Péter-pillanat”, négy éve az ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Partizán adásában beszélt arról, hogy adott esetben akár katonák küldését is el tudja képzelni Ukrajnába. Déjà vu érzése lehet most az embernek László szerint, hiszen Gulyás most elkövette ugyanazt a hibát, mint akkor Márki-Zay. Magyar Péter pedig úgy reagált rá, mint a Fidesz tette 2022-ben. László szerint Gulyás mondata vitán felül hiba, bár nem hagyta el a száját a „katona” szó, de keretezhető így a mondata.
Arra a kérdésre, ha Vance alelnök Magyarországra érkezik, és esetleg katonai segítséget kérne a Közel-Keletre, az nem lenne-e veszélyes a Fidesz békepárti narratívájára, azt felelte: „Vance aligha hozná ilyen helyzetbe a nyilvánosság előtt Orbánt, de Magyar Péter máris ezt az értelmezését adta meg a látogatásnak. A kormány által ősszel még rendkívül sikeresnek láttatott amerikai–magyar kapcsolatok ma inkább a Fidesz számára jelentenek kockázatot, és látszik is, hogy nehezen tudnak mit kezdeni azzal, hogy a béke elhozójának láttatott Trump háborús konfliktusokat vállal.”
