2024. június 17. – 22:58
720 fő nem kevés, főleg ha egy parlamentről van szó, így a nagy számok törvénye alapján az Európai Parlamentbe is bekerültek fura vagy épp megosztó figurák. Közülük mutatjuk be a legérdekesebbeket.
Bűnök hálójában
Ilaria Salis (Olaszország): Az olasz Zöld–Baloldali Szövetség elindította az EP-választáson a monzai antifasiszta tanárnőt azért, hogy így mentelmi jogot kaphasson, és kiengedjék a magyarországi házi őrizetből (ami pénteken meg is történt). A 39 éves Salist ugyanis azzal vádolják Magyarországon, hogy a 2023-as kitörés napja előtt egy nemzetközi csapat részeként részt vett neonácinak vélt fiatalok megverésében, és az egyik fő szervezője volt a támadásoknak. A balos párt vezetői is elismerték, hogy Salis ügyének is köszönhetik az idei 6,6 százalékos eredményüket. Az ügyéről bővebben itt olvashat.
Maximilian Krah (Németország): Az ember, aki még a szélsőjobbos Alternatíva Németországért (AfD) pártnak is sok volt – nagyjából ezzel a mondattal jellemezhető Krah. A 47 éves ügyvéd-politikus nagy szónok, aki a Reuters szerint pártja jobb széléhez tartozik, sűrűn tesz iszlamofób kijelentéseket. Az AfD EP-listáját vezette, de először orosz és kínai kémbotrányba keveredett, majd lenyilatkozta, hogy az SS nem minden tagja volt bűnöző. Emiatt az AfD-t azonnali hatállyal kizárták a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) európai parlamenti frakciójából, Krahot pedig pártja először eltiltotta a nyilatkozástól, majd megválasztása után nem vették fel az AfD európai parlamenti képviselőcsoportjába (vagyis gyakorlatilag kizárták onnan). Krah szerint a többiek most visszaülnének az ID-be.
Daniel Obajtek (Lengyelország): A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) egy konzervatív EP-képviselője is érintett egy eljárásban: Daniel Obajtek. A férfi az Orlen állami olajipari vállalat (ami 2022-ben jelent meg Magyarországon is töltőállomásokkal) volt vezérigazgatója, akit jó ideje meg akarnak hallgatni a lengyel hatóságok olyan ügyekben, mint két energiacég egyesülése, az Orlennek óriási veszteséget okozó – de az akkor még kormányzó PiS-nek szavazatokat jelentő – benzinárcsökkentés és egy 1,5 milliárd złotys (közel 137 milliárd forintos) átutalás. Obajtek egy oknyomozás szerint nem akart elmenni a nyomozók meghallgatására, inkább Budapestre tette át a székhelyét, és a rossz nyelvek szerint a PiS EP-listájára is a mentelmi jog reményében került föl.
A volt Frontex-vezér, a tábornok és az Autósok
Fabrice Leggeri (Franciaország): A Politico szerint februárban jelentette be az EU határvédelmi szervének, a Frontexnek az egykori vezetője, hogy csatlakozik Marine Le Penék Nemzeti Tömörüléséhez, és felkerül az EP-listára is. Leggerinek 2022-ben kellett távoznia a Frontextől, miután az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálódott a szervezetnél. A kritikusai szerint Leggeri összejátszott a görög hatóságokkal, hogy illegálisan visszatoloncolják a hajókon érkező migránsokat a török vizekre. Azzal is vádolták, hogy megpróbálta megakadályozni emberi jogi megfigyelők kinevezését, akik a Frontexet kísérnék a műveletek során. Később lobbistákkal való találkozók miatt is vizsgálódtak a szervezeténél. Leggeri azt mondta indulása bejelentésekor, hogy politikai célja is az EU és Franciaország határainak erősebb védelme.
Roberto Vannacci (Olaszország): Matteo Salvini Ligájának jelöltje is bejutott az EP-be, így egy tőről metszett katona is biztosan lesz a testületben, Vannacci ugyanis az olasz hadsereg tábornoka volt. Tavaly írt egy könyvet (címe: A világ fejjel lefelé), amiben gyakorlatilag mindenkit lehordott, aki nem szélsőjobbos: a melegeket, a migránsokat, a kisebbségieket és a feministákat is. A Reuters szerint azt is leírta, hogy a színes bőrű emberek ne legyenek olasz állampolgárok, illetve hogy az embernek joga van gyűlölni. A Politico hozzáteszi, hogy Vannacci államférfiként jellemezte Benito Mussolini olasz diktátort, és hosszabb távon Salvini kihívója lehet párton belül.
Luis „Alvise” Pérez (Spanyolország): A szélsőjobbos influenszer, akinek több százezer követője van a YouTube-on, az Instagramon és a Telegramon, egy általa alapított új mozgalommal jutott be az EP-be. A Vége a Bulinak (Se Acabó la Fiesta) egy olyan populista szervezet, ami vélhetően az Orbán Viktorral szövetséges, szélsőjobboldali Voxtól vitt el mandátumokat, egyből hármat. Az Angliából indult, ott még liberális demokrataként politizáló Alvise most már a spanyol politikai rendszer lerombolását és újjáépítését hirdeti, nekimenne a korruptaknak, tiltaná az abortuszt, Európa legnagyobb börtönét építené fel, valamint nem csípi az újságírókat és a bevándorlókat. Pártjának logója egyébként egy Anonymous-maszkos mókus.
Diana Șoșoacă (Románia): Tőlünk keletre is szoktak előfordulni vad, olykor sajnos magyarellenes politikusok, de Șoșoacă új szintet képvisel. Őt még a feltörekvő szélsőjobboldali Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) is kitette, majd a még radikálisabb S.O.S. Románia tagja lett. Oltásellenes, oroszpárti, a Nagy-Románia eszméjének lelkes hirdetője, aminek a megvalósulása jelenleg bolgár, ukrán és moldáv fennhatóság alatti területek elorozását is jelentené. Ukrajnában szankciós listán van, miközben az orosz propaganda egyik naszádja, a Szputnyik 2021-ben az év román politikusának választotta.
Grzegorz Braun (Lengyelország): A már-már náciba hajló szélsőjobboldali lengyel politikus antiszemita és oroszbarát tetteivel és szavaival vált hírhedtté. A Konföderáció nevű párt jelöltje múlt decemberben például tűzoltókészülékkel fújta le a varsói parlamentben felállított menórát, majd közölte, hogy a hanuka sátáni ünnep, ő pedig csak a normalitást állítja helyre. Más alkalommal egy nyilvános beszélgetésen egy holokausztkutató mikrofonját tette tönkre. Oroszpártiságát illusztrálja, hogy egyszer egy karácsonyfát is kukába dobott, mert az az EU és Ukrajna sárga-kék színeivel volt feldíszítve – írja róla a Reuters.
Afroditi Latinopulu (Görögország): A 33 éves egykori teniszezőről, jogászról, politikusról sokatmondóan azt írja a Politico, hogy keresztneve a szépség istennőjétől származik, ő maga pedig egy tévés műsorvezető testszégyenítésével szerzett kétes hírnevet. Részben ezért zárták ki az Új Demokrácia nevű jobbközép pártból, mire ő 2023-ban alapított egy sajátot, az Értelem Hangját, amivel be is jutott az EP-be. Pártja a divatos, szélsőjobba hajló vonalat viszi: LMBTQ-, abortusz- és bevándorlásellenes, viszont a négy vagy több gyereket nevelő anyáknak élethossziglani adómentességet adna.
Filip Turek (Csehország): Több újvonalas, sokszor populista párt is feltűnt a színen Európában az EP-választáson, ilyen a cseh Motoristé, azaz Autósok. Az Ígéret és az Autósok nevű két populista-jobbközép párt összefogása kétszer olyan jól szerepelt, mint várták, és 10,26 százalékos eredményt ért el. A volt autóversenyző, influenszer Turek azt vallja, hogy az ő végzete az igazi autók vezetése, ezért pártja a belsőégésű motorok 2035-től esedékes uniós kivezetésének hangos ellenzője. Ennek megfelelően az EU zöld csomagjának sem örül, nem akar eurót és bevándorlást. Turek a cseh Jaguar Klub alapító elnöke is, drága kocsikat gyűjt, és egy fotón náci karlendítéssel is látható.
A bohócok
Martin Sonneborn (Németország): A Pártot, azaz Die Parteit vezető Sonneborn már nem újonc az EP-ben, még ha ott túl sok mindent nem is csinált az elmúlt négy és fél évben (jelentéstevőként zéró munkában vett részt). A német viccpártnak két mandátumot is sikerült szereznie, Sonneborn ezzel a harmadik ciklusát kezdheti meg. Ígéretei hangzatosak, többek közt újjáépítené a berlini falat, valamint ársapkát szabna ki a kebabra és a sörre. A Euronewsnak a kampány utolsó napján azt mondta, azért nem lógatta a lábát eddig, lerántotta a leplet az EU intézményeiről, felhívta a figyelmet a furcsa Pfizer-vakcinaszerződésekre és a blokk kapcsolatára a diktatórikus Azerbajdzsánnal.
Fidiasz Panajiotou (Ciprus): A 25 éves ciprusi youtuber mindenféle virális tartalmat állít elő, és 2,1 millió feliratkozóját hadrendbe tudta állítani a választásokra, hogy elcsenjen egy EP-mandátumot a hatból, ami a szigetországnak jár. A Politico azt írja róla, eddig olyan videókról volt ismert, mint a „Kényszerítettem Elon Muskot, hogy megöleljen” vagy „A repülőtéren éltem 10 napig ingyen”.
Hriszto Petrov (Bulgária): Rapperből lesz a legjobb politikus, gondolhatta az Ico Hazarta néven népszerű bolgár előadó. Petrov a Folytatjuk a Változást párt színeiben nyert mandátumot Brüsszelbe. Üzeneteit többmilliós nézettségű klipjeiből ismerhették már az emberek, például a Van egy emberem (Imam Csovek) című, a tehetséges Homelesszel közös nótából, amiben korrupciós szellemirtókként elporlasztják a kenőpénzes, hűtlen kezeléses, visszaélős alakokat.
Amennyiben az összes megválasztott EP-képviselőre kíváncsi, a Politico másik gyűjtését ajánljuk figyelmébe.
