2024. december 6. – 18:00
A magyar Parlamentben tartott először kihelyezett frakcióülést a Patrióták Európáért (PfE) európai parlamenti frakciója, hangsúlyozta a pénteki találkozón Gál Kinga. A PfE képviselőcsoportjának első alelnöke önmagában hatalmas sikernek tartotta, hogy néhány nap alatt megszervezték az Európai Parlament (EP) harmadik legnagyobb frakcióját. A céljuk a béke megvédése, az EU visszavezetése a józan ész útjára, a migráció megállítása és „méregzöld rombolás” helyett a versenyképesség javítása.
Kövér: Gyarmatosító magánhatalmak, mélyállam, pilótajáték
Hosszú idő óta vártunk, hogy egyesíthessük erőinket, jelentette ki Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint a józan észt védik az abnormalitással, a patriotizmust a globalizmussal, a nemzetállamot az Európai Egyesült Államokkal szemben. Utóbbit akár újabb regionális háborúk árán is létre akarják hozni. Az USA-tól Izraelen át Ausztráliáig meg kell védeni a legitimáció nélküli magánhatalmaktól szemben a nemzeteket, nehogy láthatatlanul az uralmuk alá vonják.
Néhány technológiai óriáscég gyarmatosította a világot, a digitális platformok tulajdonosai a saját érdekeiknek megfelelően alakítják a hatalmat, mondta a frakció tagjainak, akik idén Elon Muskot nevezték emberi jogi díjra. Ugyanakkor a jó hírek között kiemelte: „az egyik legnagyobb digitális gyarmatosító magánhatalom tulajdonosa a minap felkereste az amerikai közhatalom megválasztott elnökét, és arról beszélt, hogy cége érdekelt Amerika nemzeti megújulásában. Kezdetnek nem rossz.” Donald Trumpra és az ottani patriótákra az „úgynevezett mélyállam” megtörésének feladata vár.
Nő a világ adóssága, a nemzetközi pénzügyi rendszer pedig egy gigantikus pilótajáték, amiben az államok csak vesztesek, a magánhatalmak csak győztesek lehetnek. Az Európai Bizottság Európán kívüli magánhatalmak érdekeit szolgálja a migrációval, politikai aktivizmussal, az „úgynevezett európai értékek” átértelmezésével – jelentette ki Kövér.
Bardella szerint van egy komoly fék, hogy egyesüljenek az euroszkeptikusokkal
Mi a kezdetektől egy olyan politikát folytatunk, ami ellenzi Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökét, hangsúlyozta az ülés utáni sajtótájékoztatón Jordan Bardella. A PfE-frakció elnöke szerint többször kezet nyújtottak az euroszkeptikus-konzervatív ECR-nek, de Giorgia Meloni olasz miniszterelnök úgy döntött, Von der Leyent támogatja, ami jelenleg egy komoly fék, mondta Orbán Viktor felvetéséről, hogy egyesüljön a két csoport. Nem akarnak kilépni az EU-ból, a működési elvein változtatnának.
Úgy alakult, hogy a parlament kétharmada van a kormány ellen, jelentette ki a francia kormány bukásáról, amit részben pártja, a Nemzeti Tömörülés (RN) idézett elő egy bizalmatlansági indítvány támogatásával a baloldallal együtt. A szélsőbaloldal veszélyezteti a francia gazdaságot és a nemzet összetartását, de a bizalmatlansági indítványok nem a parlament megbénítását, hanem annak demokratikus működésének biztosítását célozzák. Nem kötöttek szövetséget a baloldallal, az RN és az Új Népfront is benyújtott egy-egy bizalmatlansági indítványt, de Emmanuel Macron elnök pártja és a szocialista-szélsőbaloldali népfrontos jelöltek is visszaléptek egymás javára a nyári választások második fordulójára.
Nem kéri Macrontól, hogy mondjon le, mivel a mandátuma 2027-ig szól. Pártjával ugyanakkor azt szeretnék, ha az államfő minél hamarabb kinevezné az új miniszterelnököt, így gyorsabban elfogadhassák a költségvetést. Macron elszigetelt, nincs hatalma, és ezzel a nemzetközi színtéren is elszigetelte Franciaországot. Az RN korábbi miniszterelnök-jelöltjeként Bardella kijelentette: nem akar miniszterelnök lenni, mert nincs elég képviselőjük, de baloldali kormányfőt biztosan nem szavaznak meg.
Nyilatkozat a migráció ellen
A frakció egy közös nyilatkozatot is elfogadott migrációs szigorításokról. Ebben többek között az illegális határátlépések teljes tilalmát és szigorú visszaküldési politikát kértek. (Az Európai Bizottság várhatóan nemsokára javaslatot ad be a menekültügyi csomagból hiányzó visszaküldési jogszabályra.) Csak az maradhasson vagy léphessen be, akinek van rá joga, aki pedig bűncselekményt követ el vagy szélsőséges ideológiát vall, utasítsák ki. A menedékkérelmeket az EU-n kívül, az első biztonságos országban bírálják el, erre egy alapot is létrehoznának. Bardella szerint ehhez az EU és az ENSZ is nyújthat forrásokat.
A tagállamokat ne akadályozzák szigorúbb szabályok bevezetésében és kérhessenek kivételt (opt-out) – épp ilyet kért a magyar és szintén PfE-s vezetésű koalícióval a háta mögött a holland kormány. A dokumentum a büntetések visszavonását is kéri az olyan tagállamoknál, amik „hatékony intézkedéseket hoztak az illegális migráció megállítására”. Az EU bírósága június 13-án szabott ki 200 millió eurós átalánybírságot és azóta is folyamatosan gyűlő napi egymillió eurós büntetést, mert a testület szerint a kormány (ami 2020 óta nem tudott teljesen végrehajtani egy ítéletet) példátlan módon szándékosan kijátszotta a szabályokat és ezzel a többi tagállamra dobta át a kötelezettségeit. Így mostanra több mint 370 millió eurót (több mint 150 milliárd forintot) buktunk végleg, amihez év végén legalább egymilliárd euró jöhet pluszban, ha nem sikerül feloldatni a jogállamisági feltételességi eljárást.
