Orbán Viktor szerint a brüsszeli ideológia a háborúnál is veszélyesebb

Hosszú interjút adott a francia Le Point lapnak Orbán Viktor a Karmelitában. A beszélgetést a Hvg.hu is szemlézte. Soros EU-elnökségről, az európai jobboldal jövőjéről, veszélyes brüsszeli ideológiákról, az orosz-ukrán háborúról és Magyar Péterről is szó esett.

Öt prioritása lesz a soros magyar EU-elnökségnek

A soros magyar EU-elnökség kapcsán a miniszterelnök öt pontban foglalta össze, mire szeretne fókuszálni. A migrációs kérdéssel, jelenleg ugyanis a magyar kormány nincs kibékülve az uniós migrációs politikával. Emellett „észszerű vitát” nyitnának a háborúról is, Orbán szerint ugyanis „nem elég azt mondani, hogy »Vlagyimir Putyin nem győzhet«. Szükségünk van arra, hogy megbecsüljük a részvételünk árát, és tisztázzuk a céljainkat”. Újraértékelné a zöld átállást is, ami szerint az EU jelenlegi álláspontjával szemben igenis rombolja az unió versenyképességét. „Újra kell gondolnunk ezt a zöld átállást, mielőtt megöli az iparunkat” – fogalmazott. Fejleszteni kell Európa védelmét is, ha ugyanis „a biztonságunkat lényegében az amerikaiak garantálják, akkor soha nem lesz valódi stratégiai autonómiánk”. Végül a demográfia kérdésére tért ki, ennek a problémának a fő oka szerinte a háború, az európai országoknak pedig „meg kellene osztaniuk egymással a legjobb gyakorlatokat – a bevándorláson kívül – a demográfiai válság kezelésére”.

Orbán megnyugtatta azokat is, akiket megrémít a tudat, hogy július elsejétől Magyarország fogja betölteni a soros elnökséget, szerinte ugyanis az egészet nem szabad túlértékelni, az elnökség szerepe inkább közvetítői, mint vezetői.

Arról is beszélt, a közelgő európai parlamenti választások történelmi jelentőségűek, az európaiak ugyanis a béke és a háború között fognak választani. De beszélt az európai szuverenista tábor és a jobboldal jövőjéről is, ami szerinte „most két nő kezében van. Minden azon múlik, hogy Marine Le Pen Franciaországban és Giorgia Meloni Olaszországban képes lesz-e együttműködni. Ha sikerül együtt dolgozniuk, akár egy csoportban, akár egy koalícióban, akkor Európa erejét fogják jelenteni”.

A Marine Le Pen vezette Identitás és Demokrácia (ID) frakció egyre inkább közeledne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és annak vezetője, Giorgia Meloni felé. A Fidesz a választások után utóbbihoz csatlakozna, bár ez ügyben még folynak a tárgyalások.

A brüsszeli ideológia veszélyesebb, mint a háború

„A NATO nagyon erős, és Európa nincs katonai veszélyben. A legveszélyesebb dolog véleményem szerint továbbra is az Európai Unió ideológiai vezetése” – fogalmazott Orbán, aki szerint Brüsszelben, ahogyan sok tagállamban, elterjedt az az elképzelés, hogy „fontosabb bizonyos elveket vagy politikai értékeket szolgálni, mint az embereket”. Ő viszont a nemzeti érdekek szolgálatát tartja fontosabbnak, amit pedig populizmusnak tekintenek az európai vezetők. „Ők inkább a »nyitott társadalmat« védik, azt a koncepciót, hogy elfogadhatatlanok a nemzeti értékek vagy identitások, a hagyományos családi értékek, a keresztény értékekről nem is beszélve... Ez Soros György ideológiája”.

Emmanuel Macron francia elnökről azt mondta, „besorolhatatlan politikusnak” tartja, de főleg filozófiai kérdésekben hosszú beszélgetéseket szoktak folytatni. „Ő hisz Európa progresszív, liberális jövőjében, amiben én nem hiszek. Éppen ellenkezőleg, fenyegetésnek látom.

Úgy gondolom, hogy Európa jövőjének egyetlen stabil alapja a keresztény értékekhez való visszatérés”.

A kormányfő szerint bár Macron és ő szöges ellentétei egymásnak, a francia elnök olyan mértékben érti a dolgok történelmi dimenzióit, mint nagyon kevés európai vezető, ez lehetővé teszi, hogy megvitassák a nézeteltéréseinket, és közös pontokat találjanak. Ilyenekre példaként az atomenergiát, a versenyképességet és a stratégiai autonómiát. Az európai haderő kérdésében is egyetértenek, Orbán szerint ugyanakkor veszélyes lenne mindezt közös hitelből finanszírozni, ahogy azt Macron javasolta. Magyarország kész fizetni, amikor pedig pénzről van szó, ő le is teszi a pénzt az asztalra – jelentette ki.

Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán azt mondta, az első kérdés az, hogy „a háború okozta pusztítás miatt Ukrajna a jövőben is életképes államként fog-e létezni”.

„Erkölcsi felelősséggel tartozunk azért, hogy világos terv nélkül, támogatás ígéretével belesodortuk Ukrajnát ebbe a konfliktusba.”

Orbán szerint ilyen körülmények között korai lenne tárgyalni a csatlakozásáról. „Először is tisztáznunk kell a határait és a lakosságát”.

A balkáni bővítésre viszont Magyarország „nem teherként, hanem lehetőségként tekint”.

Az egyre szaporodó kínai beruházások kapcsán Orbán azt mondta, Magyarország „egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy hídként működjön Kelet és Nyugat között”, ugyanis a magyarok a Nyugathoz tartoznak, de Keletről jöttek.

Arra a kérdésre, hogy ha annyi problémája van Európával, miért nem csatlakozik a BRICS-országokhoz. (A csoportot 2010-ben Brazília, Oroszország, India és Kína alapította, később Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott hozzá). A miniszterelnök erre annyit felelt: azért maradunk az EU-ban, mert az exportunk 75 százaléka az egységes piacra megy, ami létfontosságú a gazdaság miatt.

Annyi ellenfele volt már, a nevükre sem emlékszik

Magyar Péterről is kérdezte a francia lap a magyar miniszterelnököt. Arra a kérdésre, hogy tart-e tőle, azt válaszolta: „Több mint harminc éve vagyok a politikában, és sok mindent láttam már. Olyan sokat, hogy már nem is emlékszem az eddigi ellenfeleim nevére. Várjunk, hadd szavazzanak a magyarok és döntsenek a jövőről”.

„Nehéz elképzelni, hogy a magyarok megbíznak valakiben, aki a felesége tudta nélkül felvett egy beszélgetést a feleségével, majd ezt a felvételt politikai célokra használta fel. Ezt nem tudom elképzelni, mert Magyarország egy komoly ország” – tette hozzá.