Boltot és kávézót ért találat Harkiv térségében, legkevesebb 51-en meghaltak, köztük egy gyerek is

1956-ot nehéz színes forradalomnak nevezni, mert az országon belül is megvolt az alapja a tiltakozásnak. Sok nyugati ország szította a feszültséget, külföldön képeztek fegyvereseket, akiket aztán Magyarországra szállítottak, de a problémák gyökere az országon belül volt – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az 1956-os eseményekről.

Az ügy előzménye, hogy az augusztus végén megjelenő új orosz történelem-tankönyvekben azt írják, hogy az 1956-os magyarországi eseményeket a nyugati titkosszolgálatok katalizálták, és azokban volt fasiszták is részt vettek. Eszerint a bevonuló szovjet csapatok voltak a pozitív szereplők, akik rendet tettek az országban.

A tankönyv tartalmának nyilvánosságra kerülése után felmerült, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bekérethetné orosz nagykövetet, de ez nem történt meg. A kormány tagjai akkor azt nyilatkozták erről, hogy a magyar történelemről nem nyitnak vitát.

Putyin később azt nyilatkozta, hogy szerinte hibázott a Szovjetunió, amikor 1956-ban Budapestre, 1968-ban pedig Prágába tankokkal vonult be. Szerinte „nem lehet olyan külpolitikát követni, amely nyilvánvaló ellentmondásban áll más népek érdekeivel. De épp ugyanezt teszik most a Nyugat vezető államai.”

Most ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte nem kell az 1956-os eseményeket a Szovjetunió összeomlása után a posztszovjet országokban történt nyugatpárti, úgynevezett színes forradalmakhoz hasonlítani.

(TASZSZ)

Felfüggesztette Ukrajna a Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával szembeni panaszát, amit néhány héttel nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) – írja az Interfax Ukraine. Az ukránok azt mondták: inkább kompromisszumos megoldást találnának a nézeteltérésre.

Ukrajna még szeptember 18-án jelentette be, hogy bepanaszolja Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát a WTO-nál, amiért ezek az országok blokkolják az ukrán gabona behozatalát. Az Európai Unió májusban engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának –, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat. A Bizottság azóta visszavonta az engedélyét, de ez a három ország önhatalmúlag meghosszabbította a behozatali tilalmat.

A döntésre válaszul először Lengyelország, majd Szlovákia is bejelentette, hogy leállítják az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat. Magyarország soha nem is szállított fegyvereket a harcoló félnek. Az ukrán gabonát egyébként át lehet szállítani a visegrádi országokon, csak nem lehet őket itt eladni.

(Interfax Ukraine)

Zuzana Čaputová, aki egyébként Kijev aktív támogatója, megtiltotta az ideiglenes kormánynak, hogy újabb adag fegyvert küldjön Ukrajnába.

Čaputová közölte, hogy új szlovák kormány megalakulásáig működő átmeneti kabinetnek a jövőben már nincs felhatalmazása fegyverek átadására Ukrajnának, mivel a kormányalakítást tárgyaló párt ezt ellenzi. A szlovák elnök leszögezte, hogy

nem változott az álláspontja Ukrajnával kapcsolatban, azonban „egy katonai segélycsomagnak a leköszönő kormány általi jóváhagyása veszélyes precedenst teremtene a jövőbeli választások utáni hatalomváltásra”.

Szlovákia egészen eddig aktív és elkötelezett támogatója volt az ukránoknak: elsők közt küldtek például harci repülőket az országnak. A választásokon azonban Robert Fico szerezte meg az első helyet, aki megígérte, hogy leállítja a szállításokat. Ficoék emellett azt is közölték, hogy mindenképp megakadályozzák Ukrajna NATO-tagságát. A kormányalakítással megbízott politikus egyébként a háború kitörését „az ukrán nácik és fasiszták” provokációjának nevezte.

Lengyelország néhány hete jelentette be, hogy a jövőben nem szállít több fegyvert Ukrajnának, helyette a saját készletei feltöltésére koncentrál.

(Euronews)

Ötvenegyre emelkedett a Hrozát ért támadás halálos áldozatainak száma, jelentette be Ihor Klimenko belügyminiszter. Azt mondta, hogy hét embert szállítottak sérülésekkel kórházba a kávézó környékéről ahol több mint háromszázan voltak a rakétacsapás idején. Hozzátette, hogy az oroszok egy Iszkander rakétával hajtották végre a támadást.

Az ukrán védelmi minisztérium terroristának nevezte az orosz hadsereget, amely „szándékosan ebédidőben hajtotta végre a támadást, hogy a lehető legtöbb áldozatot szedje.” Hozzátették, hogy semmilyen katonai célpont nem volt a közelben. (BBC)

Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kézfogásáról adott ki fotókat az AFP az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozójáról.

Orbán és Zelenszkij kézfogása a február uniós csúcstalálkozó idején többek között azzal került be hírekbe, hogy a találkozást mennyire más megvilágításban tálalta a miniszterelnök Facebookjára kikerült kép és az Európai Tanács által kiadott hivatalos fotók. A februári találkozásukkor Zelenszkij meghívta Orbán Viktort, hogy látogasson el Kijevbe, de ez azóta sem történt meg.

Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is.

A csúcstalálkozóra meghívták Zelenszkijt is, aki arról beszélt, hogy meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás. Mint mondta, nem csupán az Európai Unióhoz tartozó országokra gondol, hanem az egész kontinensre, azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai a szervezetnek.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel. Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét.

Az ukrán elnök azt is mondta, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről. Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt, tette hozzá, bízva abban, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy „politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik. A hétvégén egy 45 napra szóló átmeneti költségvetéssel sikerült elkerülni az amerikai kormányzat leállását, ebben azonban az ukrajnai támogatás még nem szerepel. Azóta republikánus képviselők egy kis csoportja megbuktatta Kevin McCarthy republikánus házelnököt is.

Zelenszkij azt kérte, hogy az Európai Politikai Közösség tagjai álljanak ki az euroatlanti értékek mellett. Szerinte Ukrajna támogatásával egész Európa előre haladt: „Együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni” – fogalmazott. (AFP, MTI)

Legalább 49 ember meghalt, miután orosz rakéta csapódott be egy boltba Ukrajnában – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Tájékoztatása szerint az északkeleti Harkiv régióban egy falut ért támadás.

Az eddigi adatok szerint október 5-én, helyi idő szerint 13 óra 25 perckor történt a támadás Grozában, a találat egy boltot és egy kávézót érhetett.

A Suspilne ukrán lap azt írja, hogy az áldozatok száma már 49-re emelkedett, egy hatéves kisgyerek holttestét is megtalálták a romok között. A támadásban hét ember megsérült, köztük egy fiatal lány is. Jelenleg is folynak a mentési munkálatok. Eddig 29 halottat azonosítottak.

A kávézóban éppen egy megemlékezést tartottak, körülbelül hatvan ember tartózkodott a becsapódás közelében. A faluban 330-an élnek.

Harkiv a konfliktus során komoly orosz támadásokat szenvedett el, mivel Moszkva megpróbálja visszaszerezni az Ukrajna által tavaly egy meglepetésszerű ellentámadás során felszabadított területeket.

A grozai az egyik leghalálosabb civilek elleni rakétatámadás az invázió kezdete óta, csak egy mariupoli színház elleni, és a kramatorszki vasútállomás elleni támadás követelt több áldozatot. Mariupolban 2022 márciusában ért orosz csapás egy színházat, amit menedékként használtak a helyiek. A támadásban egyes feltételezések szerint akár hatszázan is meghalhattak. A kramatorszki vasútállomást tavaly áprilisban érte csapás, ötvenketten haltak meg.

(Sky News)

Spanyolország új légvédelmi és drónelhárító rendszereket ajánlott fel Ukrajnának – közölte egy spanyol kormányzati forrás csütörtökön a Reuters hírügynökséggel. A spanyol hadsereg az ukrán katonákat is kiképzi a rendszerek használatára, valamint több aknamentesítési felszerelést is biztosítanak – tette hozzá a forrás.

(Guardian)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy kilenc új tartalékos ezredet alakítottak ki „az ukrajnai különleges katonai művelet” övezetében.

„Minden egyes csoportosításhoz tartalékos ezredeket alakítottunk ki, ahogyan arról a vezérkar döntött. A mai naptól kezdve kilenc tartalékos ezredünk van, amelyek felkészítése és feltöltése folyamatban van” – mondta Sojgu.

Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte, hogy Sojgu ellenőrizte a Déli Katonai Körzet gyakorlótereit, ahol a szerződéses és önkéntes csapatokat képzik. „Általánosságban elmondható, hogy tervszerű munka folyik. (…) Egyszerre zajlik az elmúlt hónapban toborzott szerződéses katonák és az önkéntesek kiképzése” – mondta az orosz védelmi miniszter, aki hozzátette, hogy idén több mint 335 ezer orosz katona megy szerződéses és önkéntes alakulatba szolgálni.

(Interfax)

Óva int Ukrajna elhamarkodott európai uniós csatlakozásától Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke, volt luxemburgi miniszterelnök, aki szerint Ukrajna „a társadalom minden szintjén korrupt” ország.

„Bárki, akinek bármi köze is volt Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt” – mondta Juncker az Augsburger Allgemeine című lapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban. „Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen a csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük” – folytatta Juncker. Szerinte az EU rossz tapasztalatokat szerzett néhány új tagországgal kapcsolatban a jogállamiság tekintetében, és ezt nem szabad megismételni.

„Nem szabad hamis ígéreteket tenni az ukrán népnek, akik nyakig ülnek a szenvedésben. Nagyon dühös vagyok egyes európai hangok miatt, akik arról próbálják meggyőzni az ukránokat, hogy azonnal tagok lehetnek. Ez sem az EU-nak, sem Ukrajnának nem lenne jó” – mondta Juncker, hozzátéve, hogy ugyanakkor „európai perspektívát” kell fenntartani Moldova és Ukrajna számára. A Bizottság volt elnöke szerint lehetővé kell tenni, hogy a két ország részt vehessen az európai integráció egyes részeiben. „Azon kell dolgoznunk, hogy lehetővé tegyünk valami részleges csatlakozást, a majdnem-bővítés intelligens formáját” – tette hozzá.

(Die Welt)

Oroszország egy új fekete-tengeri haditengerészeti támaszpont létesítését tervezi a szakadár grúziai Abházia régióban – idézte a régió vezetőjét az Izvesztyija című orosz lap. Aszlan Bzsania, az Oroszország által támogatott szakadár régió önjelölt elnöke egy nappal a Vlagyimir Putyinnal lezajlott találkozója után azt mondta, hogy megállapodást írtak alá egy állandó haditengerészeti támaszpont létesítéséről az Ocsamcsira régióban.

„Aláírtunk egy megállapodást, és a közeljövőben az orosz haditengerészetnek állandó bázisa lesz az Ocsamcsirai körzetben. Mindez Oroszország és Abházia védelmi képességeinek növelését célozza, és ez a fajta együttműködés a jövőben is folytatódni fog” – mondta Bzsania.

Oroszország 2008-ban ismerte el Abháziát és egy másik szakadár grúziai régiót, Dél-Oszétiát független államként, miután az orosz csapatok egy ötnapos háborúban visszaverték a Dél-Oszétia visszafoglalására tett grúz kísérletet.

(Sky News)

A brit védelmi minisztérium csütörtöki jelentése szerint az elmúlt napokban Oroszország nagy részén polgári védelmi gyakorlatokat tartottak, amelyek egy nagyszabású nemzetközi fegyveres konfliktus forgatókönyvét vették alapul.

Megjegyzik, hogy ezekre a gyakorlatokra 2012 óta évente kerül sor, és egybeesnek az október 4-i orosz polgári védelmi nappal. Az idei gyakorlatokat valószínűleg nem változtatták meg vagy bővítették ki drámaian.

„A Szovjetunió, majd Oroszország generációkon keresztül figyelmet fordított egy nagyobb konfliktusra való belföldi felkészülésre. Azonban még az Ukrajnában zajló háború miatt sem valószínű, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban jelentősen megváltoztatta volna a nemzeti felkészültségi helyzetét” – írták.

Az ukrán légvédelm az éjszaka folyamán Ukrajna ellen indított 29 orosz drónból 24-et lelőtt – közölte csütörtökön az ukrán vezérkar. „Az ellenség folytatja kísérleteit a déli kikötők és más infrastruktúra megsemmisítésére, terrorizálja a központi régiókat is” – áll az ukrán légierő közleményében.

Az ukránok állítása szerint a drónokat a dél-ukrajnai Odessza és Mikolajiv régiók, valamint a központi Kirovohrad régió felett semmisítették meg. Azt is közölték, hogy Kirovohrad régióban egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményt ért találat, és a keletkezett tüzet sikerült megfékezni. Áldozatokról nem adtak tájékoztatást.

(Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is biztos abban, hogy jó úton haladnak afelé, hogy kiszorítsák az orosz hadsereget Ukrajnából, de elmondása szerint a fegyver- és lőszerhiány nehézségeket okoz számukra. „A nehézséget az jelenti, hogy a mezők alá vannak aknázva, hogy hiány van fegyverekből és lőszerekből, különösen nagy hiány van a légvédelmi eszközökből” – mondta az ukrán elnök a Sky TG24 olasz csatornának adott interjújában.

„Mindenki gyors eredményeket szeretne látni a csatatéren, de ez egy nagyszabású háború, amely már majdnem két éve tart. Fáradtak vagyunk, de nagyon motiváltak. Mindent megteszünk azért, hogy győzzünk, és az ellentámadásunk, ha lassan is, de halad. Lépésről lépésre mindent megteszünk, hogy visszaverjük az ellenséget” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij figyelmeztetett arra, hogy a közelgő tél kihívások elé állíthatja az ukrajnai lakosságot. „Méltósággal kell átvészelnünk ezt a telet, úgy, hogy ne veszítsük el a harctéren meglévő kezdeményezésünket” – mondta.

Ami az Oroszországgal folytatott esetleges tárgyalásokat illeti, Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „senkivel sem képes tárgyalni”. Azt mondta, történt néhány kapcsolatfelvétel a Vatikán közvetítésével, Törökországot is bevonták „a diplomáciai megfontolások” keresésébe, de az eredmény mindig ugyanaz lett. „Senki sem járt sikerrel: nem azért, mert ezek a vezetők nem elég erősek, hanem azért, mert az orosz elnök nem akarja befejezni a háborút. Úgy döntött, hogy megszállja Ukrajnát. Ezért minden megállapodás ezzel a személlyel (Putyinnal) eleve meg fog hiúsulni. (…) Ez az ember, Oroszország elnöke képtelen bárkivel és bármiről is megállapodni” – mondta Zelenszkij.

(Sky News)

• 31 ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem oroszországi városok felett – jelentette be az orosz védelmi minisztérium.
• A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében azt írta, nagyon valószínű, hogy az oroszok a saját harci repülőgépüket lőtték le a délnyugat-ukrajnai Tokmak.
• Távollétében nyolc és fél év szabadságvesztésre ítélte egy bíróság Marina Ovszjannyikovát, azt az orosz televíziós műsorszerkesztőt, aki tavaly márciusban élő adásban tiltakozott a háború ellen.
• Szijjártó Péter szerint jó irányba tett lépés, hogy Ukrajna levette az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, de a magyar kormány biztosítékokat szeretne arra, hogy a bank a jövőben nem kerül vissza a jegyzékbe.
• A Politico forrásai szerint már decemberben megkezdődhetnek Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai, az Európai Tanács elnöke szerint pedig Ukrajna már 2030-ra az EU tagja lehet.
• Az ukrán különleges erők egysége partra szállt a megszállt Krímben. Az ukrán hírszerzés szerint az ukrán egységek „tűzkárokat okoztak a megszálló csapatoknak”, majd visszavonultak.
• Az Egyesült Államok szerdán bejelentette, hogy lefoglalt iráni szállítmányokból származó fegyvereket és lőszert ad át Ukrajnának.

A keddi háborús híreket ide kattintva tudja visszaolvasni.