Jön Oroszországban az őszi sorozás, Rácz András szerint emiatt már nem lesz mozgósítás

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bízik abban, hogy Lengyelország és Szlovákia a jövőben is támogatni fogja Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborúban, függetlenül a közelgő választások eredményeitő.

Szlovákiában most szombaton tartanak előrehozott parlamenti választást. Bár az ország eddig Ukrajna szilárd szövetségese volt, ez megváltozhat, ha a volt miniszterelnök, Robert Fico alakíthat új kormányt, ugyanis Fico ígéretet tett arra, hogy véget vet Ukrajna katonai támogatásnak.

„Bármilyen új kormányuk is lesz Szlovákiában, mi továbbra is le fogunk ülni a NATO-üléseken, és biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk annak a módját, hogyan nyújtsunk támogatást Ukrajnának – ahogyan a háború kezdete óta minden választás után tettük ebben a szövetségben” – mondta Stoltenberg.

Lengyelországot a közelmúltig Ukrajna egyik legfőbb szövetségesének tekintették, de a két ország kapcsolata némiképp megromlott, mióta Lengyelország úgy döntött, hogy meghosszabbítja az ukrán gabonaimport tilalmát. Lengyelországban október 15-én tartanak majd parlamenti választásokat. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten kijelentette, hogy Varsó nem küld több fegyvert Ukrajnának, mivel saját katonai arzenálját próbálja megerősíteni.

„Arra számítok, és bízom benne, hogy Ukrajna és Lengyelország megtalálja a módját annak, hogy ezeket a kérdéseket anélkül kezelje, hogy ez negatívan befolyásolná az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást” – mondta Stoltenberg a Reutersnek adott interjújában.

Vasárnaptól Oroszország-szerte megkezdődik a sorköteles korú férfiak őszi behívása – kivéve néhány északi területet, ahol ez csak november 1-jén kezdődik el. Rácz András Oroszország-szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója Facebook-posztjában arról ír, hogy emiatt valószínűleg nem lesz már idén mozgósítás, az orosz hadseregnek ugyanis nem lennének kapacitásai arra, hogy a behívott katonák mellett még további mozgósított erőket is tudjon kezelni.

Rácz azt írja, a hadsereg évente kétszer, tavasszal és ősszel toboroz tizenkét hónap szolgálati időre ciklusonként átlagosan 130-140 ezer behívott fiatalt. Az orosz védelmi minisztérium ígéretei szerint a sorköteleseket nem vetik be az ukrajnai háborúban, de Rácz szerint a sorkatonák is bőven végeztek a háborúhoz kapcsolódó szállítási, karbantartási feladatokat – még ha nem is kellett harcolniuk.

„Érdekesség, hogy idén először a tavaly annektált négy ukrán megyében is lesz sorozás. Az innen behívottak esetében nem egyértelmű, hogy nem fognak részt venni a háborúban: ha nem is harcoló alakulatként, de pl. árkokat ásva, erődítési munkákat végezve”

– írja Rácz. Szerinte mivel a teljes hadkiegészítési infrastruktúra arra van méretezve, hogy legfeljebb a félévente behívott sorkatonákat tudják kezelni, ezért a mostani sorozás után nagyon alacsony a valószínűsége annak, hogy megpróbálkoznának az oroszok még egy mozgósítással is.

„Sem laktanyai hely, sem kiképző, sem egyenruha, sem felszerelés nincs elegendő. Kiképzőből annyira hiány van (túl sokan estek el, illetve nyomorodtak meg), hogy már a tavaly ősszel behívottakat is tavaly tavasszal behívottak képezték elég sok helyen, és ezért is kellett 10-12 ezer fő szakkiképzését »kiszervezni« Belaruszba.”

Rácz szerint azért sem kockáztatná meg az orosz rezsim az újabb mozgósítást, mivel közeledik a jövő márciusra tervezett orosz elnökválasztás, egy ilyen lépés pedig újabb menekülési hullámmal, és súlyos gazdasági károkkal járna.

Pozitív fejleményként értékelem, hogy Magyarország miniszterelnöke aggódik Ukrajna EU-csatlakozása miatt. Tájékoztatjuk, hogy Ukrajna területe változatlan, továbbra is a nemzetközileg elismert határok veszik körbe – írja Oleh Nyikolenko, a kijevi külügyi tárca szóvivője Facebook-oldalán reagálva arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában azt mondta: Ukrajna területi háborúban van, tehát nem tudjuk, hogy mekkora a területe.

„Szabad-e megkezdeni a tárgyalást egy olyan országgal, amely háborúban van? Méghozzá területi háborúban van. Tehát nem tudjuk, hogy ennek az országnak mekkora a területe. Hiszen még háború van. Nem tudjuk mennyi a népessége, mert elmenekülnek”

– mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió műsorában.

Az Egyesült Királyság újabb szankciókat vezetett be az elcsatolt ukrajnai régiók – Zaporizzsja, Herszon, Donyeck és Krím – tisztségviselői ellen. A tisztviselők vagyonát befagyasztották és a beutazásukat is megtiltották.

A szankciós listára felkerült Alekszandr Kurenkov orosz rendkívüli helyzetekért felelős miniszter és Natalja Alekszejevna Budarina, az orosz Központi Választási Bizottság titkára is.

James Cleverly külügyminiszter a bejelentés után kijelentette, hogy az Egyesült Királyság „soha nem fogja elismerni Oroszország ukrán területre vonatkozó igényeit”.

(Sky News)

A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság az orosz részvétel teljes betiltása ellen szavazott – írja a Sky News. Ez lehetővé teszi, hogy a versenyzők vagy teljes jogú résztvevőként – az országukat képviselve – vagy semleges sportolóként indulhassanak a 2024-ben Párizsban megrendezésre kerülő eseményen.

A bizottság tagjai 74-65 arányban (13 tartózkodás mellett) elutasították a Nemzeti Paralimpiai Bizottság Oroszország teljes kitiltására irányuló indítványát. Az orosz és belarusz sportolók 2022 novemberében nem indulhattak a paralimpián.

A döntés azután született, hogy az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy visszaengedi az általa szervezett versenyekre az U17-es orosz futballválogatottakat. Az ukrán futballszövetség válaszként elítélte az UEFA határozatát, és bojkottot jelentett be, amihez az angol és a lengyel szövetség is csatlakozott.

Románia közelebb viszi a légvédelmi rendszereit az Ukrajnával határos Duna menti falvakhoz, valamint több katonai megfigyelőállást és járőrt telepít a térségbe – tudta meg a Reuters két magas rangú védelmi forrástól.

Az elmúlt hetekben az oroszok drónokkal támadták a román határhoz közeli, a Duna-deltában fekvő ukrajnai folyami kikötőket. Az oroszok a közelmúltban aktívan rakétázták és drónokkal is támadták a romániai Duna-parttól mindössze 400 méterre pedig Izmajilt – és ezeket a támadásokat Románia is megérezte. Csak ebben a hónapban három szerkezet maradványai kerültek elő a román határon belül: szeptember 6-án, 9-én és 13-án.

Arról, hogy hogyan csap át a háború az Ukrajnával határos országokba is, ebben a cikkben írtunk részletesen.

Csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kijevebe látogatott, ahol megerősítette, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ezek a támadások szándékosan Románia ellen irányultak volna, de „meggondolatlannak” tartja őket.

A Reuters forrásai szerint Romániában és a NATO-ban egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy az ukrajnai háború átterjedhet a katonai szövetség területére. Ezért Románia négy amerikai F-16-os vadászgépet telepít az ukrán határ közelébe, és kiterjeszti a repüléstilalmi zónát is a térségben. Az Egyesült Államok szeptember 9-én döntött úgy, hogy F-16-os repülőgépekkel növeli romániai jelenlétét a légirendészeti missziójának részeként.

A román hadsereg két óvóhelyet is épített az Izmajiltól alig néhány száz méterre fekvő Plauru faluban, és telefonon is értesítik a helyieket, ha orosz drónokat észlelnek a közelben. A polgármester szerint azonban a rossz térerő miatt ez a rendszer kevésbé hatékony.

A román védelmi minisztérium múlt pénteken közölte, hogy 100 amerikai katona és négy amerikai tervezésű F-16 Fighting Falcon típusú repülőgép érkezett az Izmajiltól 150 kilométerre délre fekvő Borcea katonai légibázisra. Szeptember közepétől pedig a minisztérium kiterjesztette a repüléstilalmi zónát az Ukrajnával közös határ egy szakaszán 30 kilométerre és 4000 méteres magasságig. Az orosz drónok általában nagyon alacsonyan, 200 méteres magasságban repülnek – így ugyanis nehezebben érzékelik őket a radarok.

Vasárnap Oroszország-szerte megkezdődik a sorozás – írja a Sky News. Oroszországban minden második ősszel behívják katonai szolgálatra az arra alkalmasakat, a védelmi minisztérium ígérete szerint viszont az újoncokat nem küldik majd az ukrán frontra.

A védelmi minisztérium közleményében hangsúlyozták, hogy a sorkatonai szolgálatra behívottakat nem küldik „az Orosz Föderáció új régióiba [a megszállt Donyeck, Luhanszk, Herszon, és Zaporizzsja területére], és nem kell majd részt venniük a különleges katonai művelet feladataiban”.

A minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy nem terveznek további mozgósítási intézkedésekkel az őszre.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta:

„Szabad-e megkezdeni a tárgyalást egy olyan országgal, amely háborúban van? Méghozzá területi háborúban van. Tehát nem tudjuk, hogy ennek az országnak mekkora a területe. Hiszen még háború van. Nem tudjuk mennyi a népessége, mert elmenekülnek.”

Orbán szerint az egész Európai Unió rendszere arra épül, hogy kinek mekkora országa és mekkora népessége van, ezért úgy felvenni valakit, hogy „nem tudjuk a paramétereit” példátlan lenne. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „nagyon hosszú és nehéz kérdéseket kell megválaszolni” mielőtt dönthetnének a tárgyalások megkezdéséről.

Ukrajna csatlakozásához az összes tagállam jóváhagyása szükséges, Orbán azt mondta, ő nem tapasztal olyat a magyar parlamentben, hogy Ukrajnát nagyon gyorsan az Európai Unióban látnák a képviselők.

A teljes beszélgetés összefoglalóját itt olvashatják el.

A magyar miniszterelnök kijelentései érzékenyen érinthetik Kijevet, amely ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna területi összetétele nem képezi vita tárgyát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban többször is kijelentette, hogy semmilyen béketárgyalás alapját nem képezheti bizonyos ukrán területek feladása.

A magyar kormány hivatalos álláspontjával összhangban egyébként Orbán Viktor korábban többször is leszögezte, hogy „Ukrajna csak akkor lehet független és szuverén, ha megmarad a területi integritása”. Orbán tehát eddig nem vonta kétségbe azt, hogy Ukrajna területe a nemzetközileg elismert határokig terjed.

A 2022-es invázió előestéjén is több állásfoglalásban erősítette meg a magyar kormány, hogy „Magyarország álláspontja világos: kiállunk Ukrajna mellett, kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett.”

Az elmúlt hetekben a Wagner zsoldoshadsereg többszáz korábbi harcosa térhetett vissza Ukrajnába, hogy kisebb csoportokban csatlakozzanak az ott harcoló oroszpárti önkéntes egységekhez – írja a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.

A Wagner nyár elején vonult ki Ukrajnából, nem sokkal a június 24-i minilázadásuk előtt. A Wagner további sorsa – különösen Jevgenyij Prigozsin augusztus 24-i halála után – bizonytalan volt. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A brit hírszerzés szerint az átcsoportosított katonák pontos státusza nem ismert, de valószínű, hogy átkerültek az orosz védelmi minisztérium hivatalos erőihez és más magánhadseregekhez.

Több jelentés szerint az egykori Wagner-harcosok többsége Bahmut közelében állomásozik – ott, ahol a zsoldoscsoport kivonulása előtt hónapokig harcoltak. Jelenlétük nagy segítséget jelenthet az itt harcoló orosz erőknek: jól ismerik a területet, a frontvonalat, a helyi ukrán egységek taktikáit, ráadásul nagy tapasztalatuk van a téli harcokban is.

A RIA orosz állami hírügynökségnek megerősítette Dimtrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hogy Andrej Trosev a védelmi minisztérium kötelékében dolgozik.

Trosev korábban a Wagner egyik parancsnoka volt, feltűnése a védelmi minisztériumban azért is érdekes, mert a Wagner június végi minilázadása után Putyin az ő nevét dobta be potenciális jelöltként Prigozsin helyére.

Ahogy azt a Prigozsin halálának várható következményeit elemző cikkünkben írtuk, június 29-én, öt nappal a puccskísérlet után volt egy találkozó a Kremlben, amelyen részt vett Putyin és Prigozsin, valamint a Wagner több parancsnoka is. Itt Putyin arról beszélt, hogy Oroszország továbbra is számítana a Wagner-csoportra, és név szerint megemlített egy Andrej Trosev nevű parancsnokot, mint aki jó vezetője lehetne a csoportnak. Putyin célja ezzel alighanem az volt, hogy törést okozzon a Wagneren belül, a Wagner-zsoldosok többsége viszont végül lojális maradt Prigozsinhoz, és a halála óta sem neveztek ki új vezetőt a helyére.

Péntek reggel a Reuters számolt be arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott Trosevvel és Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettes. A nyilvános megbeszélésen Putyin azt mondta, arról beszéltek Trosevvel, hogy „önkéntes egységek milyen harci feladatokat tudnak ellátni a különleges katonai művelet övezetében”

„Ön maga is több mint egy éve harcol egy ilyen egységben. Tudja, hogy mit jelent ez, hogyan kell csinálni, ismeri azokat a kérdéseket, amelyeket előre meg kell válaszolni, hogy a harc a legjobb és legsikeresebb módon menjen” – mondta Putyin Trosevvel.

A Reuters szerint az orosz elnök ezzel a találkozóval azt akarhatta üzenni az orosz nyilvánosságnak, hogy az állam a kezében tartja a Wagner magánhadseregeket és együttműködik vele. Ennek azonban ellentmond, hogy a találkozó után a Kreml közölte, hogy Trosev a védelmi minisztériumban dolgozik – tehát egy nem a Wagner képviseletében tárgyalt az elnökkel.

Egy ukrán drón péntek hajnalban robbanóanyagot dobott egy áramszolgálató alállomására az orosz–ukrán határtól 25 kilométerre fekvő Belaja település mellett – közölte Kurszk régió kormányzója a Telegramon.

„Egy ukrán drón két robbanószerkezetet dobott le egy alállomásra. Az egyik transzformátor kigyulladt. Öt települést és egy kórházat elvágtak az áramellátástól” – írta Roman Sztarovojt.

A kormányzó szerint a helyszínen dolgoznak a tűzoltók, amint lehet, helyreállítják az áramszolgáltatást is.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Belgorod régió felett is lelőttek két ukrán drónt. Belgorod és Kurszk régió is Moszkvától délre fekszik, Ukrajnával határosak. A régiókból rendszeresen jelentenek dróntámadásokat, ezeket az ukránok nem szokták magukra vállalni.

(Guardian)

• Kijevbe látogatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint az ukrán erők fokozatosan teret nyernek az oroszok ellen indított ellentámadásuk során.
• Grant Shapps brit és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter is Kijevbe látogatott csütörtökön.
• A Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ramzan Kadirov csecsen vezető.
• Oroszország jövőre 68 százalékkal növelné a védelmi kiadásait.
• Az ukránok szerint Oroszország vasutat épít a dél-oroszországi régiók és az annektált ukrajnai területek között.
• Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszer szerint Ukrajnából indították azt a rakétát, amelynek roncsai tavaly novemberben csapódtak be a kelet-lengyelországi Przewodów település közelében, két ember halálát okozva.
• Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök Berlinben kijelentette, hogy országa nem segít Moszkvának kijátszani a nyugati szankciókat.

A csütörtöki híreket itt tudják visszaolvasni.