Lengyel miniszter: Ukrajnából indították a tavaly Lengyelországban becsapódott rakétát

2023. szeptember 28. – 08:49

frissítve

Lengyel miniszter: Ukrajnából indították a tavaly Lengyelországban becsapódott rakétát
Helyi lakosok néznek egy Gepard önjáró légvédelmi gépágyút, miközben humanitárius segélyt kapnak Harkiv régióban 2023. szeptember 25-én – Fotó: Viacseszlav Ratinszkij / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Kijevbe látogatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint az ukrán erők fokozatosan teret nyernek az oroszok ellen indított ellentámadásuk során.
  • Grant Shapps brit és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter is Kijevbe látogatott csütörtökön.
  • A Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ramzan Kadirov csecsen vezető.
  • Az ukránok szerint Oroszország vasutat épít a dél-oroszországi régiók és az annektált ukrajnai területek között.

Az orosz pénzügyminisztérium 2024-es költségvetési tervezete a tavalyi évhez képest 68 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat. A tervezet 10,77 ezermilliárd rubelt javasolt a honvédelemre fordítani.

„Nyilvánvaló, hogy erre az emelésre feltétlenül szükség van, mert a hibrid háború állapotában élünk, folytatjuk a különleges katonai műveletet” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

(Sky News)

Lengyel nyomozók megállapították, hogy a tavaly novemberben a kelet-lengyelországi Przewodów településen becsapódott rakétát Ukrajnából indították – erősítette meg a korábbi értesüléseket a lengyel igazságügyi miniszer.

Zbigniew Ziobro miniszter arról beszélt, hogy a rakétát még a Szovjetunió fennállása alatt gyártották Ukrajnában, és egy ukrán alakulat indította el ukrán területről. Zbigniew Ziobro sajnálja, hogy az utóbbi hónapokban az ukrán hatóságok nem működtek együtt a lengyellel. „Pedig a lengyel ügyészek egészségüket és életüket is kockáztatva segítettek Ukrajnának az orosz erők által elkövetett háborús bűncselekmények helyszíni dokumentálásában” – tette hozzá.

A rakéta tavaly november közepén csapódott be Przewodów településen két lengyel állampolgár halálát okozva. A történtek után viszonylag hamar elkezdték azt feltételezni a hatóságok, hogy a rakétabecsapódást vélhetően Ukrajnának az orosz támadással szembeni védelmi tevékenysége okozta. Az ukrán elnök azonban azt mondta, hogy nincs kétsége afelől, hogy nem ukrán rakétáról van szó. Oroszország pedig szinte azonnal tagadta, hogy orosz rakéták lépték volna át a határt, és „szándékos provokációnak” nevezték az állítást. A lengyelországi rakétabecsapódásról itt írtunk részletesebben.

„A part menti sziklákon megsemmisített aknagránátos drón Bulgáriában, szeptember első heteiben legalább háromszor felfedezett drónmaradványok Romániában a Duna-part mellett” – ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk hogyan csap át a háború környező országokba is.

(Pap.pl, MTI)

Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök csütörtökön Berlinben látogatott, ahol egy sor kérdésről tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán kész növelni a Németországba irányuló olajszállításokat, és ezt hosszú távon is teljesíteni tudják. A kazah elnök hozzátette: Németországnak nem kell attól tartania, hogy Kazahsztán megpróbál majd segíteni Moszkvának kijátszani az ukrajnai invázió miatt bevezetett nyugati szankciókat.

Tokajev beszélt az orosz-ukrán háborúról is. Azt mondta, Kazahsztán továbbra is szaorgalmazza a tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között a háború befejezéséről. „Ma elmondtam a német kancellárnak, hogy a helyzet nagyon súlyos. Mind az orosz, mind az ukrán fél azt mondja, hogy készen áll a tárgyalásokra, de még mindig nem világos, hogy milyen alapon lehetne tárgyalásokat folytatni” – mondta.

A kazah elnök szerint eljött a „racionális és bölcs diplomácia” ideje, és megismételte, hogy Kazahsztán az ellenségeskedések azonnali beszüntetését és az ENSZ Alapokmányán alapuló béketárgyalásokat támogatja. „Itt az idő, hogy véget vessünk a kölcsönös vádaskodásnak, és elkezdjünk tárgyalni az üzletről, hogy megtaláljuk a mindkét fél számára elfogadható béketárgyalások alapját” – mondta.

(Sky News, Interfax)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár előre be nem jelentett találkozón vett részt Kijevben. A katonai szövetség vezetője arról beszélt, hogy szerinte Moszkva „birodalmi téveszméiért” harcolnak az orosz katonák.

Stoltenberg kijelentette, hogy az ukrán erők „fokozatosan nyernek teret” az oroszok ellen indított ellentámadásukban.

A NATO-főtitkár arról beszélt, hogy a NATO eddig 2,4 milliárd euró értékben kötött átfogó keretszerződéseket fegyvergyártó vállalatokkal kulcsfontosságú lőszerek beszerzésére. Stoltenberg szerint ezek a szerződések lehetővé teszik a NATO-tagok számára, hogy feltöltsék kimerült készleteiket, miközben Ukrajnát továbbra is ellátják a szükséges fegyverekkel.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közös sajtótájékoztatója Kijevben – Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közös sajtótájékoztatója Kijevben – Fotó: Gleb Garanich / Reuters

A főtitkár elítélte azokat az orosz csapásokat, amik a NATO-tag Románia határának közelében történtek. Azt mondta nincs bizonyíték arra, hogy ezek a támadások szándékosan Románia ellen irányultak volna, de „meggondolatlannak” tartja őket.

(Reuters)

A Kreml csütörtökön közzétett egy videót, amin állítólag Vlagyimir Putyin és Ramzan Kadirov csecsen vezető találkozója látható.

Kadirovról az elmúlt hetekben olyan pletykák terjedtek, hogy súlyos egészségügyi problémákkal küzd. Az ukrán titkosszolgálat szeptember közepén azt állította Putyin legközelebbi szövetségeséről, hogy kómában van, és napról-napra egyre rosszabb állapotba kerül. Ezt két nappal később egy videóval igyekezett cáfolni a csecsen vezető: mindenkinek sétát javasolt és azt, hogy „tegyenek rendet a gondolataikban”.

A Kreml csütörtöki videójáról elterjedtek olyan feltételezések, hogy azon nem is Kadirov látható, mivel az öt másodperces felvételen egyszer sem látható a csecsen vezető arca. Bizonyítandó, hogy tényleg ott volt Putyinnál Kadirov további képeket tett közzé a Kreml.

Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Ramzan Kadirov csecsen vezetővel Moszkvában szeptember 28-án – Fotó: Mikhail Metzel / Reuters / Sputnik
Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozik Ramzan Kadirov csecsen vezetővel Moszkvában szeptember 28-án – Fotó: Mikhail Metzel / Reuters / Sputnik

Legutóbb márciusban szóltak arról a híradások, hogy Ramzan Kadirov egészségi állapota megromlott, akkor veseelégtelenségre hivatkozva írták ezt a lapok. A csecsen hadúr előzőleg nem volt jelen Putyin február 21-én tartott beszédén sem, pedig korábban mindig részt vett ezeken az alkalmakon

(Sky News)

Mark Strong brit színész lett az ukrán kormányhoz köthető adománygyűjtő szervezet, az United24 új nagykövete – írja a Sky News.

Egy online beszélgetés során Zelenszkij megköszönte a színész „erőteljes támogatását”, Strong pedig úgy fogalmazott: „Megtiszteltetés számomra, hogy az ukrán gyerekek hangja lehetek a világ színpadán”.

Az ukrán elnök azért hozta létre az United24 jótékonysági kezdeményezést, hogy „növelje az Ukrajnának szánt adományokat, és biztosítsa azok elosztásának hatékonyságát és átláthatóságát”. A szervezetnek több nagykövete is van, az egyik Mark Hamill, aki az invázió kezdte óta Ukrajna hangos támogatója, drónokat is adományozott az ukrán seregnek, Oroszországot pedig az Erő sötét oldalához hasonlította.

A francia védelmi miniszter, Sébastien Lecornu csütörtökön Kijevbe látogatott.

Csütörtök délelőtt Zelenszkij a brit védelmi miniszter látogatásáról számolt be, bár azt nem lehet pontosan tudni, hogy ő mikor járt az ukrán fővárosban.

Sébastien Lecornu háborús emlékművet látogat meg Kijevben 2023. szeptember 28-án – Fotó: Sergei Supinsky / Pool / AFP
Sébastien Lecornu háborús emlékművet látogat meg Kijevben 2023. szeptember 28-án – Fotó: Sergei Supinsky / Pool / AFP

Grant Shapp látogatásáról a brit védelmi minisztérium is beszámolt az X-en:

„Megtiszteltetés volt Kijevben találkozni Zelenszkij elnökkel, hogy biztosítsam őt arról, hogy az Egyesült Királyság továbbra is kiáll Ukrajna mellett, ahogyan azt a közel tíz évvel ezelőtti, illegális krími invázió óta tesszük” – közölte csütörtökön Shapp. „Elkötelezett vagyok az Egyesült Királyság katonai támogatásának fenntartása mellett – különösen a fagyos téli időjárás közeledtével” – tette hozzá.

A Greenpeace felmérte a zaporizzsjai atomerőműben uralkodó állapotokat, az erről készült jelentést pedig csütörtökön elküldte a nyugati vezetőknek. A környezetvédelmi szervezet többek között arra a megállapításra jutott, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) túl kevés felügyelője dolgozik az orosz ellenőrzés alatt álló erőműben, és az ő kezük is annyira meg van kötve, hogy a jelenlétük egyáltalán nem garantálja az erőmű biztonságos működését – írja a Guardian.

A Greenpeace szerint a NAÜ „képtelen eleget tenni a megbízatása követelményeinek”, de ezt nem hajlandó nyilvánosan beismerni. „A NAÜ azt kockáztatja, hogy normalizálja a továbbra is kritikus nukleáris válságot, amelyre még nem volt példa az atomenergia történetében, miközben eltúlozza a tényleges befolyását a helyszíni eseményekre” – állítják a dokumentum szerzői.

Jelenleg négy ellenőr tartózkodik az hat reaktoros erőműben, amit tavaly augusztusban foglaltak el az orosz csapatok. A frontvonal azóta is az erőmű mellett húzódik, miközben egyes jelentések szerint az orosz erők katonai bázisként használják az erőművet. Jelenleg mind a hat reaktor le van állítva.

A NAÜ közvetlenül nem kommentálta a Greenpeace jelentését, de hangsúlyozta, hogy 2022 szeptembere óta tartózkodnak az ellenőrei a helyszínen, és hogy jelenlétük nélkül „a világnak nem lenne független információforrása Európa legnagyobb atomerőművéről”.

Rafael Grossi a NAÜ vezetője és az ügynökség küldöttsége a zaporizzsjai atomerőműben 2023. június 15-én – Fotó: Olga Maltseva / AFP
Rafael Grossi a NAÜ vezetője és az ügynökség küldöttsége a zaporizzsjai atomerőműben 2023. június 15-én – Fotó: Olga Maltseva / AFP

A Greenpeace következtetéseit egy nyílt forrású katonai értékelés egészíti ki, amelyet a McKenzie Intelligence írt. Ebben azt írják,

a műholdképek alapján úgy tűnik, az oroszok négy reaktorcsarnok tetején tüzelőpontokat építettek, és rendszeresen lőnek rakétavetőkkel ukrán célpontokra különböző – az erőműtől egy és tizennyolc kilométer között található – helyekről.

A jelentés szerint az orosz hadsereg valószínűleg „pajzsként használja az atomerőmű közelségét”, ami a NAÜ biztonsági alapelveinek megsértése. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője májusban azt mondta, a szervezet alapelvei szerint tilos támadást indítani az atomerőmű ellen, és tilos nehézfegyverzetet tárolni a területén. A Greenpeace szerint viszont azóta a NAÜ nem dokumentálta, hogy az oroszok betartják-e ezeket az alapelveket – a szervezet szerint azért, mert valószínű, hogy a NAÜ ellenőrei nem is férnek hozzá ezekhez az információkhoz.

A NAÜ egyébként egy szeptemberi jelentésében elismerte, hogy bár az ellenőrök független ellenőrzéseket tudtak végezni a telephelyen, „az erőmű egyes területei, például a reaktorépület teteje vagy a turbinacsarnokok hosszú ideig megközelíthetetlenek maradtak”, ráadásul az erőmű orosz vezetése azt kérte az ellenőröktől, hogy egy héttel korábban jelezzék, ha belépnének az erőmű területére.

Ukrajnába látogatott az új brit védelmi miniszter, akit augusztus végén neveztek ki a távozó Ben Wallace helyére. Grant Shapps Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel – erről az ukrán elnök a Twitteren számolt be.

„Nagyon hálásak vagyunk az Egyesült Királyságnak a pénzügyi, humanitárius és katonai segítségnyújtásért” – írta Zelenszkij. „Megvitattuk a további védelmi együttműködést és az ukrán légvédelem megerősítését célzó lépéseket” – tette hozzá.

A látogatást nem jelentették be előre, és azt sem lehet tudni, Shapps pontosan mikor járt Kijevben. A védelmi miniszter már másodszorra járt Ukrajnában a háború kitörése óta, de korábban még energiaügyi miniszterként.

Legalább három, háborúpárti orosz újságírónak küldhettek ismeretlenek levágott disznófejeket – írja a Moscow Times.

Az újságírók – köztük Timofej Szergejev, az állami média rovatvezetője, Konsztantyin Szivkov katonai szakértő és Mihail Terescsenko, a TASZSZ orosz állami hírügynökség fotóriportere – szerint korábban halálos fenyegetéseket is kaptak.

Szergejev a jelentések szerint kedd este talált egy fekete zsákba csomagolt disznófejet a küszöbén. A publicista korábban arról írt, hogyan kellene „nácitlanítani” Ukrajnát. A híreket szerdán Szergejev is megerősítette, és azt írta, folyik a nyomozás az ügyben.

Szerdán a Ria hírügynökség is beszámolt arról, hogy a lap katonai szakértője is kapott disznófejet. „Ezután kapott egy telefonhívást, amelyben az ismeretlen hívó azt követelte, hogy vonja vissza Oroszország ukrajnai inváziójának támogatását, és gyilkossággal fenyegette meg” – írta a hírügynökség.

Egy – az orosz rendőrséghez köthető – Telegram-csatorna azt írta, a TASZSZ fotóriporterének szeptember 19-én egy futár kézbesített egy disznófejet. A jelentések szerint a rendőrök elfogták a futárt, akinél négy további, disznófejeket tartalmazó csomagot találtak. Gyanúsítottakat egyelőre nem neveztek meg, ahogy azt sem lehet tudni, más újságírók kaptak-e hasonló fenyegetéseket.

Az oroszok új vasútvonalat építenek, amely a megszállt Mariupol, Volnovaha és Donyeck városokat fogja összekötni Dél-Oroszországgal – közölte Mariupol száműzött polgármesterének tanácsadója.

Az ukrán tisztviselő szerint egy vasúti híd építését kezdték meg az oroszok egy Mariupol melletti falunál a Kalmiusz folyó felett. Szerinte ez lehetővé tenné, hogy a már meglévő Mariupol–Aszlanove–Kalcsik–Volnovaha-vonalat közvetlenül összekapcsolják a dél-oroszországi Taganroggal és Rosztov-na-Donuval.

Petro Andrjuscsenko szerint így az oroszok akár katonai felszereléseket is könnyedén eljuttathatnának az annektált dél-ukrajnai területekre anélkül, hogy a rendszeresen támadott kercsi híd használatára szorulnának. A Krímet az orosz szárazfölddel összekötő hidat az ukrán erők az elmúlt hónapokban többször is támadták, hogy megpróbálják elvágni az orosz erők egyik legfontosabb utánpótlási útvonalát.

(CNN)

  • A brit védelmi minisztérium szerint nem valószínű, hogy Oroszország újabb offenzívát indítana Ukrajnában.
  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy legalább 2025-ig tervezik növelni a fegyveres erőik harci erejét.
  • Újabb videó került elő az orosz Fekete-tengeri Flotta halottnak mondott parancsnokáról, Viktor Szokolovról.
  • Szeizmológiai adatok segítségével minden korábbinál pontosabban tárták fel, hogy miként váltak használhatatlanná az Északi Áramlat gázvezetékei a tavaly szeptemberben több robbanás nyomán.
  • Az oroszok 132 ukrán hivatalos személyt raboltak el a háború kezdete óta.
  • Az Európai Labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy visszaengedi az általa szervezett versenyekre az U17-es orosz futballválogatottakat.
  • Az ukrán hadsereg szóvivője szerint újra megjelentek a wagneresek Ukrajnában, de már nem a magánhadseregben.

A szerdai híreket itt tudják visszaolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!