Lengyel területre hulló rakéták okoznak feszültséget a NATO-orosz viszonyban, Orbán Viktor rendkívüli tanácskozást hívott össze

2022. november 15. – 07:16

frissítve

Lengyel területre hulló rakéták okoznak feszültséget a NATO-orosz viszonyban, Orbán Viktor rendkívüli tanácskozást hívott össze
Fotó: Wolski o Wojnie / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az oroszok kedden egész nap lőtték az ukrán városokat és infrastrukturális célpontokat, Ukrajna nagy részén áramhiányt okozva.
  • Kedd este a magyar közmédia arról számolt be, hogy leállt a Barátság kőolajvezeték, mert rakétatalálat miatt nem kap áramot az egyik szivattyú. Magyarország olajellátása egyelőre zavartalan, tették hozzá.
  • Szintén kedden este a lengyel média arról számolt be, hogy orosz rakéták okozhatták két ember halálát a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán.
  • Lengyelország bejelentette, hogy vizsgálódnak, emelnek a készültségen, és a NATO „4-es cikkelyét” fontolgatják. Aztán bejelentették, hogy „orosz gyártmányú” volt a rakéta.
  • Andrzej Duda lengyel elnök szerint egyelőre „nincs egyértelmű bizonyíték, hogy ki lőtte ki a rakétát”.
  • A Barátság kőolajvezeték leállása, illetve a lengyelországi ügy miatt Orbán Viktor is összehívta a Védelmi Tanács ülését.
  • Oroszország tagadja, hogy orosz rakéták lépték volna át a határt, „szándékos provokációnak” nevezték az állítást.

Joe Biden is posztolt a lengyel államfővel folytatott telefonbeszélgetéséről. Biden a Twitteren azt írta, „mély részvétét” fejezte ki Dudának az áldozatok miatt, és felajánlotta teljes támogatását a robbanás kivizsgálásához. „Szoros kapcsolatban maradunk a lengyelekkel a megfelelő következő lépések meghatározása érdekében” – tette hozzá az amerikai elnök. Biden jelenleg Balin tartózkodik a G20-as csúcstalálkozón, a Twitterre kirakott képen Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó társaságában látható.

Közvetlenül Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök után Andrzej Duda államfő is sajtótájékoztatót tartott. A lengyel elnök az újságíróknak arról beszélt, hogy egyelőre „nincs egyértelmű bizonyíték” arra, hogy ki lőtte ki a rakétát, valamint úgy fogalmazott, hogy egy „elszigetelt incidens” történhetett. Az államfő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte vele, hogy az ukránok meg vannak győződve arról, hogy az oroszok lőtték ki a rakétát.

Duda közölte, hogy hatóságok már vizsgálják, hogy mi okozhatta pontosan a robbanást, illetve arról beszélt, hogy Lengyelország szövetségesei minden fronton támogatásukról biztosították az országot. Az államfő megerősítette, hogy Lengyelország NATO-nagykövete részt vesz a katonai szövetség szerdai ülésén, melyen lehetséges, hogy kérni fogja a NATO 4. cikkének életbe léptetését. Duda arról is beszélt, hogy Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetésük során felajánlotta, hogy amerikai szakértőket küld a rakéták becsapódásának helyszínére, hogy segítsék a vizsgálatot, valamint biztosította támogatásáról a lengyel elnököt.

Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatót tart – Fotó: Andrzej Duda / Facebook
Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatót tart – Fotó: Andrzej Duda / Facebook

Ahogy korábban Piotr Müller kormányszóvivő, úgy Mateusz Morawiecki is azt mondta, hogy a lengyel kormány növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét, ő azonban azt is kiemelte, hogy különösen a légtér védelme élvez majd kiemelt figyelmet. Morawiecki kedd éjjeli tájékoztatójában emellett beszélt arról, hogy

  • a biztonsági erők és nemzetközi szakértők segítségével vizsgálják az incidenst,
  • említette a NATO 4. cikkének esetleges életbe léptetéséről szóló egyeztetéseket, amelyről korábban Andrzej Duda elnök is beszélt már Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral,
  • elmondta, hogy a lengyel külügy beidézte az orosz nagykövetet, amelyet nem sokkal korábban a külügy szóvivője is bejelentett, és ekkor egyúttal azt is megerősítette, hogy egy orosz gyártmányú rakéta csapódott be lengyel területen,
  • valamint hangsúlyozta, hogy folyamatosan tárgyalnak Ukrajnával és a NATO-s szövetségesekkel is.

A Londonban élő, de lengyel újságíró, Jakub Krupa összefoglalója szerint Morawiecki kifejezetten óvatosan fogalmazott, óvatosságra intett, és hangsúlyozta, hogy csak a tényekre szabad szorítkozni. Mint mondta, fel kell készülni az álhírekre és a propagandára is, és hozzátette, hogy a káosz az oroszok fegyvere.

Łukasz Jasina lengyel külügyi szóvivő a külügyminisztérium hivatalos közleményében azt írta, hogy Ukrajna órákig tartó, Lengyelországból is megfigyelhető rakétázása után 15:40-kor egy orosz gyártmányú rakéta csapódott be Przewodów területén, melynek következtében két lengyel állampolgár életét vesztette. Az incidens miatt Zbigniew Rau külügyminiszter bekérette az orosz nagykövetet, akitől most azonnali, részletes magyarázatot vár.

A közlemény mindenképpen komoly előrelépés az eddigi tapogatózáshoz képest, ám fontos kiemelni, hogy nem orosz, hanem orosz gyártmányú rakétáról van benne szó, a pontos típus pedig nincsen megnevezve. Ahogy azt korábban írtuk, elképzelhető, hogy egy Sz-300-as ukrán légvédelmi rendszerből kilőtt rakéta ment félre, vagy annak maradványai kötöttek ki itt egy sikeres elfogás után, ebben az esetben pedig szintén orosz gyártmányú rakétáról lenne szó.

A NATO-nagykövetek szerdán ülnek össze lengyel kérésre, hogy a védelmi szövetség úgynevezett 4-es cikkelyéről tárgyaljanak, értesült a Reuters. A hírügynökség egyik diplomáciai forrása azt mondta, a szövetség óvatosan jár majd el, és időre van szüksége, hogy kiderítse, pontosan hogyan történt az incidens.

A 4-es cikkelyről itt írtunk bővebben. Lényege, hogy ha egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti, akkor a fenyegetett tag kérésére hivatalos konzultációt kezdenek. A megbeszéléseken azt vizsgálják, hogy fennáll-e a fenyegetés, és hogyan lehet ellene fellépni, a döntések pedig egyhangúlag születnek. A 4. cikkely nem vonja maga után feltétlenül azt, hogy cselekszik a NATO.

(Reuters)

Legutóbb ebben a cikkben, illetve ebben a posztban foglaltuk össze az eseményeket, az elmúlt két órában azonban tovább zajlottak az események. Konkrétumok ugyan nem derültek ki, de így is voltak komolyabb fejlemények, élükön azzal, hogy a lengyel elnök a NATO 4. cikkének életbe léptetéséről konzultált Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Piotr Müller kormányszóvivő emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét.

Noha egyelőre semmilyen hivatalos forrás nem erősítette meg, hogy valóban rakétacsapás történt, és hogy orosz rakéták csapódtak be Lengyelországban, és ezt nem is mondta ki lényegében senki, Volodimir Zelenszkij és más ukrán tisztviselők is kemény hangvételű reakciókat osztottak meg az incidens után, és erősen utaltak arra, hogy valóban támadás történt, amelyre valamilyen reakciót kell majd adni a további hasonló csapások megakadályozásának érdekében.

Más vezetők ennyire nem mentek messzire, de Magyarország és Lengyelország mellett Lettországban is rendkívüli ülést hívtak össze, és számos más országban is vizsgálni kezdték az ügyet. A szlovák védelmi miniszter aggodalmát fejezte ki, és magyarázatot követel Oroszországtól, Von der Leyen támogatásáról és szolidaritásáról biztosította a lengyeleket és ukránokat, és így tett Novák Katalin is. Konkrétumokat egyelőre senki nem tud, beleértve ebbe a lengyeleket és az Egyesült Államokat is, nem véletlen, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is azt mondta, hogy meg kell várni, hogy a lengyelek milyen információval állnak elő.

Ahogy arról ebben a posztban is írtunk, egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy szándékos támadásról legyen szó, egyrészt mert az oroszoknak ez nem érdeke, másrészt pedig mert a NATO ellen nem egy lengyel farm lerakétázásával indítanának háborút. Mindenesetre azt itt is le kell szögezni, hogy egyelőre nem ismertek a részletek, így több lehetséges forgatókönyv létezik – eltévedt orosz rakétáról éppúgy lehet szó, mint eltévedt ukránról, de az is lehet, hogy egy sikeres elfogás eredményeképp csapódott be valami Lengyelországban. Az mindenesetre biztos, hogy a lengyel elnök szerda délre összehívta a Nemzetbiztonsági Tanács ülését.

Andrzej Duda lengyel elnök szerda 12 órára összehívja a Nemzetbiztonsági Tanács ülését – közölte Pawel Szrot, a varsói elnöki hivatal vezetője. A hivatal azt is tudatta, hogy a lengyel elnök a nap folyamán Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt írta, aggasztják az Ukrajnát ért orosz rakétatámadások utáni lengyelországi robbanás hírei. A politikus részvétét fejezte ki, valamint támogatásáról és szolidaritásáról biztosította Lengyelországot és „ukrán barátainkat”.

Több ellenzéki politikus után Novák Katalin is megszólalt a lengyelországi incidenssel kapcsolatban, a magyar államfő Twitteren a következőt írta: „Még mindig sok a bizonytalanság a ma esti rakétatámadás kapcsán, de egy dolog biztos, Magyarország a lengyelek mellett áll.”

Jaro Nad szlovák védelmi miniszter a Twitteren azt írta, rendkívüli aggodalommal tölti el, hogy orosz rakéták hullanak Lengyelországban. Egyúttal magyarázatot követel az oroszoktól, és felszólította őket, hogy fejezzék be az infrastruktúra elleni értelmetlen támadást. A szövetségesekkel pedig szoros kapcsolatot és koordinált válaszlépést ígért.

22:15-kor sajtótájékoztatót tartott Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. Azt mondta, Andrzej Duda elnök arról beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, hogy ellenőrzik, megindítható-e a NATO 4. cikke szerinti konzultáció a tagállamok között. Az Észak-Atlanti Szerzõdés 4. cikke azt mondja ki, hogy:

„A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”

A NATO-szerződés 4. cikke arra az esetre vonatkozik, ha egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti. Ennek megindítása esetén a NATO-tagállamok a fenyegetett tag kérésére hivatalos konzultációt kezdenek. A megbeszéléseken azt vizsgálják, hogy fennáll-e a fenyegetés, és hogyan lehet ellene fellépni, a döntések pedig egyhangúlag születnek. A 4. cikk nem jelenti azt, hogy közvetlen nyomás nehezedne a cselekvésre.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő (j) és Born Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság vezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a bizottság rendkívüli tanácskozása után Varsóban 2022. november 15-én – Fotó: Radek Pietruszka / EPA / MTI
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő (j) és Born Jacek Siewiera, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság vezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a bizottság rendkívüli tanácskozása után Varsóban 2022. november 15-én – Fotó: Radek Pietruszka / EPA / MTI

Ez a konzultációs mechanizmus a NATO történetében már többször is működésbe lépett. Például egy évvel ezelőtt, amikor török katonák haltak meg egy Szíriából indított támadásban. Akkor a NATO úgy döntött, hogy konzultál az esetről, de ezt nem követte katonai lépés – írja a Deutsche Welle.

Stoltenberg a Twitter-oldalán részvétét fejezte ki a lengyelországi áldozatok miatt. Azt írta, a NATO figyelemmel kíséri a helyzetet, és szorosan konzultálnak az esetről a szövetség tagjaival. „Fontos, hogy minden tényt megállapítsunk” – tette hozzá.

Piotr Müller kormányszóvivő bejelentette, hogy a lengyel kormány növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét. Megerősítette, hogy a kelet-lengyelországi Hrubieszów járásban két lengyel állampolgár halálát okozó robbanás történt, a helyszínen az illetékes hatóságok továbbra is vizsgálódnak – írja az MTI.

(Gazeta Wyborcza)

Paul Adams, a BBC szakértője szerint több magyarázata is lehet a lengyelországi incidensnek, ám mint írta, az oroszoknak alapvetően nem áll érdekében az, hogy lengyel farmokra mérjenek légicsapást. Így aztán elképzelhető, hogy valamilyen hiba történt, de az is lehetséges, hogy egy olyan napon, amikor az ukrán légvédelemnek rengeteg volt a dolga, az egyik rakétájuk letért a pályájáról. Kurt Volker, volt amerikai NATO-nagykövet szerint fontos, hogy az oroszoknak legyen lehetősége magyarázatot adni az incidensre, már csak azért is, mert szerinte sem szándékos támadásról van szó. Ezt ugyanakkor az oroszokkal kell kimondatni, így mindenképpen fontos, hogy a NATO magyarázatot követeljen.

A téma a Szkeptikus Társaság kedd esti eseményén is előkerült, ahol egy néző arról kérdezte Rácz András Oroszország-szakértőt, hogy mi van, ha kiderül, valóban orosz rakéták csapódtak be Lengyelországban. Rácz először is leszögezte, hogy nincs semmilyen információja az esetről, de elméletben, ha esetleg kiderül, hogy valóban orosz rakéták csapódtak be Lengyelországban, annak szerinte az lehetne az oka, hogy rossz koordinátákat adtak meg célzáskor.

Rácz azt is hozzátette, hogy Oroszország nem két rakétával indítaná el a NATO elleni háborúját, ami egybevág Adams szavaival.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este elég konkrétan megnevezte az oroszokat a lengyelországi robbanás felelőseként, és arról is beszélt, hogy ez nagyon komoly eszkaláció, amelyre meg kell adni a megfelelő választ. Hivatalosan ugyanakkor sem a lengyelek, sem az amerikaiak nem erősítették meg, hogy orosz rakéták csapódtak be Przewodów városában, az orosz védelmi minisztérium pedig kategorikusan tagadta a vádakat, amelyeket lengyel provokációnak nevezett.

Ez az orosz médiában is elkezdett terjedni, kiegészítve azzal, hogy valójában ukrán légvédelmi rakéták, egészen pontosan Sz-300-as rendszerekben használt 5V55-rakéták csapódtak be Lengyelországban. Ezt egyelőre szintén nem lehet megerősíteni, ahogy azt sem, hogy orosz rakétákról volt szó, az azonban már korábban is felmerült, hogy a helyszínen készült – ám hitelesnek egyelőre nem feltétlenül tekinthető – képeken látható törmelék alapján úgy tűnik, hogy légvédelmi rakéták maradványai vannak az incidens helyszínén.

Erről írt többek közt Eliot Higgins, a Bellingcat nevű oknyomozó csoport alapítója is, aki egyben türelemre is intett, mondván, a helyszínről érkező képek alapján hamarosan meg lehet majd állapítani, hogy pontosan minek a maradványairól van szó. Az általa megosztott posztban egyébként az az elmélet merült fel, hogy egy 5V55-ös rakéta egyik része lehet a képeken, esetleg egy általa elfogott rakéta maradványaival együtt. Ez egyébként szintén nem tűnik képtelenségnek, hiszen a lengyel–ukrán határtól nem messze is hajthatott végre elfogást az ukrán légvédelem. Érdemes rögzíteni ugyanakkor azt is, hogy ahogy arról többször írtunk már, az oroszok Ukrajnában már hetekkel ezelőtt is vetettek be módosított Sz-300-asokat földi célpontok ellen is, így még ha ilyen rakétáról is van szó, akkor sem lehet egyértelműen megmondani, hogy az honnan származik.

A lengyelországi eseménnyel kapcsolatban megszólaltak Facebookon a magyar politikusok is, tőlük idézünk:

Karácsony Gergely: Polak, Węgier, dwa bratanki!

Márki-Zay Péter: A legfontosabb most a nyugalom, bízzunk a világ vezetőinek bölcsességében. A békénél nincs fontosabb!

Cseh Katalin: A kétkulacsos politika ideje lejárt. Most kiderül, hogy a magyar-lengyel, vagy a magyar-orosz barátság az erősebb.

Gyöngyösi Márton: Követeljük, hogy Orbán és kormánya ítélje el az orosz agressziót. Vége a mismásolásnak, ideje színt vallani!

Lettország bejelentette, hogy rendkívüli ülést hív össze szerdára a biztonsági helyzet felmérésére. A lettek azután üléseznek, hogy kedden orosz rakéta érhette el Lengyelországot az ukrán-lengyel határnál. A miniszterelnök hozzátette: országa „készen áll a további lépésekre is”. A Reuters és a Guardian jelentései alapján Lettország mellett

  • Németország jelezte, hogy kapcsolatban áll a lengyelekkel és többi NATO-taggal. „Figyelemmel kísérik a történteket”, mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter.
  • Litvánia is követi az eseményeket, szolidaritásukat fejezték ki Lengyelország iránt.
  • Észtország „készen áll a NATO-tagállamok minden egyes részének megvédésére”.
  • Az Egyesült Királyság szintén szoros kapcsolatot tart Lengyelországgal, vizsgálja az esetet.

Az ukrán elnök szokásos esti beszédében főként a keddi rakétacsapásokról beszélt, amelyeket már korábban is kommentált, emellett azonban természetesen a lengyelországi robbanásra is kitért. Ugyan egyelőre hivatalosan sem a lengyelek, sem az amerikaiak nem erősítették meg, hogy orosz rakéták csapódtak be Przewodów városában, Zelenszkij egyértelműen orosz légicsapásról beszélt, és hozzátette, hogy csak idő kérdése volt, hogy az orosz terror túlnyúljon Ukrajna határain.

Mint mondta, a terroristát helyre kell tenni, és minél tovább húzzák ezt, annál nagyobb veszélyben lesz mindenki, akit elérnek az orosz rakéták. Zelenszkij szerint a mostani incidens „nagyon komoly eszkaláció”, amire válaszul meg kell tenni a megfelelő lépéseket. A lengyeleknek Zelenszkij azt üzente, hogy Ukrajna mindig támogatni fogja őket, a terror nem fogja megtörni a szabad embereket.

Mint mondta, Oroszország mindkettejüket terrorizálja, mindenki mással együtt, akit elér, de egyedül van a világ ellen, ők pedig mindent meg fognak tenni, hogy megállítsák. Az incidensről, illetve a kedd este többi eseményéről részletesen ebben a cikkben olvashatnak.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter volt a M1 esti műsorának vendége. A miniszter beszámolt arról, hogy a miniszterelnök által összehívott Védelmi Tanács ülésén két fontos témáról beszéltek.

Az egyik a Barátság kőolajvezetéket ért találat volt. „A jelenlegi információk szerint nem magát a kőolajvezetéket, hanem az azt ellátó transzformációs házat érte találat. Kőolaj a vezetékből egyelőre nem jön. Beszéltünk a Mol vezetőivel, és ők arról tájékoztattak minket, hogy az ország kőolajellátása ennek ellenére zavartalan, és ez hosszabb távon is így lesz” – mondta a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky szerint a lengyelországi, két halálos áldozattal járó incidenssel kapcsolatban még több a bizonytalanság. „Itt egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mi történt. Várjuk a lengyel kollégáink visszajelzését és tájékoztatását, hogy ők mit tudnak” – mondta. Hozzátette, hogy beszélt a NATO-főtitkárral és több vezető ország védelmi miniszterével. „A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján mindenki nyugalomra inti az országait, és meg kell várni, hogy a lengyelek milyen információval állnak elő” – mondta.

Kedd délután két ember meghalt a lengyel-ukrán határ közelében fekvő Przewodów faluban. Amerikai hírszerzési források szerint orosz rakéták csapódtak be a NATO-tag Lengyelország területén. Ugyanakkor a Pentagon hivatalosan egyelőre nem erősítette meg, hogy valóban ez történt volna, míg az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy provokációként tekintenek az erről szóló hírekre.


Robbanás történt Lengyelországban, az ukrán határtól nem messze fekvő Przewodówbam. A robbanás egy mezőgazdasági területen történt, két ember meghalt, amikor egy traktor megsemmisült eddig nem tisztázott körülmények között.

Több forrás arról írt, hogy a robbanást Oroszországból érkezett rakéták okozták, először a magyar kormány is ezt írta a Védelmi Bizottság soron kívüli összehívása egyik indokául, később már csak ennek lehetőségét említették. Az esemény a varsói kormányt is rendkívüli ülés összehívására késztette.


Ez lenne az első alkalom, hogy a NATO területét érné találat az Ukrajna ellen indított orosz háború során. Moszkva intenzív támadást indított Ukrajna ellen, amelynek következtében

  • 7 millió otthon maradt áram nélkül,
  • a támadás olyan erejű volt, hogy egy harmadik országban, Moldovában is megszűnt az áramellátás,
  • de találat érte az áramellátót a belarusz–ukrán határon is, ezért leállt a Barátság kőolajvezeték.

Maga a vezeték nem sérült meg, de áram híján a szivattyúk nem tudnak működni. A találat következtében a vezetéken a Magyarország, Csehország és Szlovákia felé történő kőolajszállítások ideiglenesen leálltak. Míg Magyarország és Lengyelország tanácskozik, több európai ország ígéretet tett a NATO-területek megvédésére.

A Pentagon és a Nemzetbiztonsági Tanács is azt közölte, hogy nem tudják megerősíteni az orosz rakétacsapásokról szóló jelentéseket. A Fehér Ház azt is hozzátette, hogy együttműködik Oroszországgal a további információk összegyűjtése érdekében.

Az orosz védelmi minisztérium közleményben tagadta, hogy rakétái behatoltak volna Lengyelország területére, és az erről szóló jelentéseket „szándékos provokációnak” nevezte.

Ide kattintva egyben elolvashatják a fontos történéseket kedd estéről.

Közel hétmillió háztartás maradt áram nélkül kedd este, miután Oroszország rakétatámadást indított az ukrán energetikai intézmények ellen, írja a Sky News.

Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője arról számolt be, hogy Kijevben a háztartások 50%-a, Lviv nyugati régiójában 80%-a maradt áram nélkül. Érintett emellett több másik terület is, például Donyeck, Szumi, Harkov, Cserkaszi és még legalább 12 másik.

Timosenko szerint nagyjából 15 energetikai létesítmény sérült meg a támadásokban.

Lengyelország miniszterelnöke összehívta a nemzetbiztonsági és védelmi ügyekkel foglalkozó bizottság azonnali ülését – közölte Piot Müller kormányszóvivő kedden a Twitteren. Közben egy magas rangú amerikai hírszerzési tisztviselő szerint orosz rakéták lépték át a NATO-tag Lengyelország határát, Przewodówban két ember meghalt.

Müller nem említette a bizottsági ülés tárgyát, de a helyi média arról számolt be, hogy az összefüggésben lehet az ukrán–lengyel határon történt robbanásról szóló jelentésekkel, melyek szerint Przewodów városban robbanás történt egy gabonaszárító területén.

A szóvivő arra szólította fel a médiát, hogy ne tegyenek közzé meg nem erősített információkat. Az illetékes szolgálatok hiteles információkkal szolgálnak a tanácskozáson, majd egy sajtókonferencián nyilvánosságra fogják hozni ezeket – tette hozzá Müller.

Leállt a Barátság kőolajvezeték, az ellátás egyelőre zavartalan – hangzott el az M1 kedd esti műsorában. A csatorna információi szerint rakétatalálat érte az áramellátót a belarusz–ukrán határon, a vezeték nem sérült meg. Az M1 szerint a jelenlegi helyzetben a Barátság olajvezeték leállt, ugyanis nincsen áramellátása a szivattyúknak.

A Mol azt közölte, hogy az ukrán olajvezetékrendszer irányítójának tájékoztatása szerint orosz tüzérségi találat ért Ukrajnában a belarusz határhoz közel egy transzformátorállomást, amely a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának működtetéséhez szolgáltat elektromos áramot. Az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámolt a leállásról, ők azt írták, hogy Ukrajna arról tájékoztatta az orosz Transneftet, hogy „áramkimaradás miatt leállították a vezetéket”.

A találat következtében a vezetéken a Magyarország, Csehország és Szlovákia felé történő kőolajszállítások ideiglenesen leálltak.

„Figyelemmel kísérjük az eseményeket, és az ukrán partnerekkel közösen vizsgáljuk a Barátság vezeték újraindításának feltételeit” – olvasható a Mol közleményében. A Molnak 90 napra elegendő friss kőolaja van, amelyet a finomítóiban fel tud használni. Alternatív megoldásként az adriai kőolajvezetéken is tudnak kőolajat szállítani.

Szijjártó Péter a Facebookon arról beszélt, hogy komoly támadás érte Ukrajna energetika infrastruktúráját, rakétákkal támadták Kijevet és több nagyvárost is. Íjgyártó István kijevi magyar nagykövet szerint három robbanást hallottak Kijevben a légiriadó elrendelését követően, de a kijevi nagykövetség folytatja működését. Szijjártó Péter közölte azt is, beszélt Bacskai József ungvári főkonzullal, aki kapcsolatba lépett a kárpátaljai kormányzóval. Ő azt közölte, hogy Kárpátalja megyét nem érte rakétatámadás.

(MTI)

Az orosz csapatok kivonulása után a felszabadult Herszon több részéről is érkeznek jelentések emberi jogi visszaélésekről. Matilda Bogner, az ENSZ emberjogi hivatalának ukrajnai ügyekkel foglalkozó vezetője szerint az ENSZ csapatai Herszonba akarnak utazni, hogy ellenőrizzék a közel 80 erőszakos eltűnésről és önkényes fogva tartásról szóló állításokat a térségben.

Igor Klimenko, az ukrán rendőrség vezetője azt mondta, hogy a hatóságok elkezdték a Herszonból érkező jelentések kivizsgálását. Ezek alapján az oroszok legalább három állítólagos kínzóhelyet állítottak fel az azóta felszabadult területen belül. Klimenko hozzátette, jelenleg aknamentesítés folyik, utána kezdik el a nyomozást.

(sky news)

Az ukrán elnök a többek közt Kijevet is megcélzó keddi orosz légicsapások után Telegramon tett közzé egy bő félperces videót, melyben arról beszélt, hogy valószínűleg még nincs vége az oroszok mai légicsapás-sorozatának, de hozzátette, hogy az országa ezt is túl fogja élni. Zelenszkij a korábbi közléssel nagyjából egybevágó számot közölt a rakétákról, ő azt mondta, 85-öt lőttek ki ma Ukrajnára, és további 20-ra számítanak még. Az ukránokat arra figyelmeztette, hogy maradjanak az óvóhelyeken, az áramkimaradások elhárításán pedig a közlése szerint már dolgoznak.

Az elmúlt néhány percben újabb robbanások rázták meg Kijevet:

Az ukrán légierő szóvivője szerint Oroszország kedden mintegy 100 rakétát lőtt ki országosan Ukrajnára. A légierő információi alapján a támadások a kritikus infrastrukturális létesítmények ellen irányultak, de lakóépületeket is eltaláltak.

Ukrajnában a helyzet kritikussá vált az energetikai helyzet, miután az orosz támadások több energetikai létesítményt eltaláltak, mondta az elnöki hivatal helyettes vezetője. Az országos hálózatüzemeltető ukrenergo szerint a legnagyobb károk az északi és a középső régiókat érték, itt vészhelyzeti áramszüneteket vezettek be. Kijevben rendkívüli leállásokat jelentettek be.

(Guardian)

Miközben legalább hét ukrán várost találtak ma el orosz rakéták Ukrajnában, a RIA hírügynökség jelentése szerint Putyin „a katonai dicsőség városai” címet adományozott két olyan városnak, amelyet Oroszország továbbra is fennhatósága alatt tart. A hírügynökség közlése alapján

„Melitopol és Mariupol elnyerte a katonai dicsőség városa címet, a vonatkozó rendeleteket Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá.”

A Putyin által aláírt dokumentumok szerint a város „védelmezőinek a haza szabadságáért és függetlenségéért folytatott harcában tanúsított bátorságáért, állhatatosságáért és hősiességéért” emelte ki az orosz elnök az oroszok által elfoglalt ukrán városokat.

Arról itt írtunk hosszan, milyen az élet az orosz megszállás után Mariupolban, ahol például az is jól látszik, hogy az orosz megszállás óta jelentősen megnőtt a város temetőjének mérete.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester Telegramon számolt be arról, hogy az oroszok ismét rakétákat lőttek ki a fővárosra. Mint írta, a légvédelem többet – a városvezetés szerint összesen négyet – kiiktatott, de Kijev külvárosában, Pecserszkben két lakóépületetet is találat ért, a mentők és a tűzoltók pedig már a helyszínen vannak. A helyszíni tudósítók és a helyi lapok nem sokkal délután 2 után számoltak be először robbanásokról Kijevben, a Kyiv Independent pedig egy videót is közzétett az egyik találatot kapott épületről. A támadásban legalább egy ember meghalt.

Az oroszok nemcsak Kijevet, hanem más, főként ahhoz közeli városokat is megcéloztak kedd délután, többek közt Krivij Rih, Poltava és Cserkaszi városát is légicsapás érte, a légvédelemnek pedig Csernyihivben és Vinnicjában is akadt dolga. A Lvivi régióban és Harkivben ugyancsak voltak támadások, az ottani vezetés beszámolói szerint mindkét esetben arról számolt be, hogy az oroszok kritikus energetikai létesítményeket találtak el, így mindkét helyen akadozik az áramellátás.

Azt, hogy mi áll a mostani, nagyszabású légicsapás-sorozat hátterében, egyelőre nem lehet tudni. Andrij Jermak ukrán elnöki tanácsadó szerint Zelenszkij keddi, a G20-csúcson elhangzott beszédére reagálhattak vele – a csúcson egyébként az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov arról beszélt, hogy az ukránok gátolják a béketárgyalásokat –, az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint pedig ez is bizonyítja, hogy az oroszok valójában nem akarnak békét, ultimátumok helyett pedig csak a fegyvereikkel vívhatják ki a győzelmet. Az ukrajnai brit nagykövet arról írt, hogy a „megalázó herszoni visszavonulás” miatt dönthettek a légicsapások mellett. Ez utóbbiról részletesen ebben a cikkünkben olvashatnak.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin elnök hétfőn rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi, hogy más állampolgársággal rendelkező oroszokat is besorozhassanak a hadseregbe, azaz a sorkötelezettséget kiterjesztették a kettős állampolgárokra, az állandó külföldi tartózkodási jogállással rendelkező oroszokra és a hontalanokra is, írja a Moscow Times. A kettős állampolgárok eddig mentesültek a sorkatonai szolgálat alól.

A változások két héttel azután következtek be, hogy Putyin bejelentette: véget vetett a 300 ezer újonc egy hónapig tartó részleges mozgósításának. Sokan továbbra is félnek egy esetleges második mozgósítási hullámtól, ha az oroszok továbbra is veszteségeket szenvednek Ukrajnában. Szeptember végén Putyin egy rendeletet is aláírt, amely megkönnyíti a külföldieknek az orosz állampolgárság megszerzését, ha belépnek a hadseregbe.

A második állampolgársággal vagy más országban állandó lakhellyel rendelkező oroszok száma 2020 januárjában 543 ezer volt.

Oroszország nem utasítja el a tárgyalásokat Ukrajnával, ezt csak Kijev teszi – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Balin rendezett G20-csúcstalálkozón, írja az MTI.

Szerinte Ukrajna minél tovább utasítja el a tárgyalásokat, annál nehezebb lesz végül megállapodni. Az orosz külügyminiszter „irreálisnak” minősítette a tárgyaláshoz szükséges ukrán feltételeket. Kifogásolta azt is, hogy míg a csúcson a felszólalók három percet kaptak hozzászólásaikra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök húsz percig beszélhetett felvételről.

Az ukrán elnök tíz pontban fogalmazta meg Kijev követeléseit. Ezek között szerepelt például az orosz csapatok kivonása és az ország területi integritásának teljes helyreállítása. Oroszország viszont saját területének tekinti a szeptember végén annektált négy kelet-ukrajnai régiót a már 2014-ben elcsatolt Krím félsziget mellett.

Lavrov kitért az ukrajnai gabonaexport fekete-tengeri szállítását lehetővé tevő humanitárius folyosó ügyére, amelyről november elején török közvetítéssel megállapodás született Ukrajnával. Szerinte nem valósult meg a megállapodásnak az a része, amely elhárítaná az akadályokat az orosz műtrágya- és gabonaexport útjából. Kijelentette, hogy a humanitárius folyosóról Ukrajnával kötött, szombaton lejáró megállapodást Moszkva csak abban az esetben hosszabbítja meg, ha az akadályok elhárítására tett ígéretek teljesülnek. Ezek közé tartozik, hogy orosz hajók beléphetnek európai kikötőkbe, illetve külföldi hajók orosz kikötőkbe, és megszüntetik a mezőgazdasági ágazatot finanszírozó orosz állami bankra kivetett szankciókat.

Mi is megírtuk, hogy Lavrov kedden Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral is találkozott, aki arról tájékoztatta, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió írásbeli ígéretet tett neki az akadályok elhárításáról.

Oroszország jobban érdekelt a földgáz fegyverként való felhasználásában, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy inkább elégeti, mintsem eladja – ezt mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, a G20-csoport éves csúcstalálkozóján Balin. A politikus szerint Oroszországnak ezzel az a célja, hogy visszavágjon a nyugati szankciókra.

Az MTI azt írja, hogy Moszkva idén csökkentette az Európai Unióba irányuló gázszállításait a szankciókra válaszul. Az orosz fellépés „hiányt okoz a globális energiapiacokon, és az árak az egekbe szöknek” – mondta a Bizottság elnöke.

Von der Leyen szerint a helyzetet legjobban a tiszta energiaforrásokra való átállás felgyorsítása oldhatná meg, ugyanis ez nemcsak az energiaválságra, hanem a klímaválságra is választ adna. Európa a következő öt évben legalább 4 milliárd eurót, körülbelül 1621 milliárd forintot fektetne a megújuló energiákba, például a hidrogénbe.

Charles Michel, az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke, aki szintén részt vesz a Balin megrendezett csúcstalálkozón, ugyancsak azzal vádolta Moszkvát, hogy fegyverként használja az energiát, aminek negatív gazdasági hatásai nemcsak Európában, hanem világszerte érezhetőek.

Az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziót hozott létre az ukrán fegyveres erők megerősítésére azért, hogy a katonák meg tudják védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden, írja az MTI.

A misszió az ukrán fegyveres erők legfeljebb 15 ezer katonájának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja majd több uniós tagállamban. A misszió kezdeti időtartama két évre szól.

A védelmi minisztereket tömörítőt tanács továbbá az Európai Békekeret (EPF) részeként 16 millió euró támogatást fogadott el, hogy segítse az ukrán fegyveres erőket. A pénzügyi támogatás a tagállamok által nyújtott eszközöket és szolgáltatásokat fogja finanszírozni, köztük lőszereket, katonai felszereléseket, illetve az eszközök szállítását, őrzését, karbantartását és javítását. A támogatás két évre szól.

A megítélt összeggel együtt az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulások értéke több mint 3,1 milliárd euró.

Az EU megerősítette, hogy szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig katonai, gazdasági, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani neki, ameddig arra szükség van.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az uniós közös kül- és biztonságpolitika valamennyi katonai és védelmi fellépését a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése miatt.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!