Lengyel területre hulló rakéták okoznak feszültséget a NATO-orosz viszonyban, Orbán Viktor rendkívüli tanácskozást hívott össze

2022. november 15. – 07:16

frissítve

Lengyel területre hulló rakéták okoznak feszültséget a NATO-orosz viszonyban, Orbán Viktor rendkívüli tanácskozást hívott össze
Fotó: Wolski o Wojnie / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az oroszok kedden egész nap lőtték az ukrán városokat és infrastrukturális célpontokat, Ukrajna nagy részén áramhiányt okozva.
  • Kedd este a magyar közmédia arról számolt be, hogy leállt a Barátság kőolajvezeték, mert rakétatalálat miatt nem kap áramot az egyik szivattyú. Magyarország olajellátása egyelőre zavartalan, tették hozzá.
  • Szintén kedden este a lengyel média arról számolt be, hogy orosz rakéták okozhatták két ember halálát a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán.
  • Lengyelország bejelentette, hogy vizsgálódnak, emelnek a készültségen, és a NATO „4-es cikkelyét” fontolgatják. Aztán bejelentették, hogy „orosz gyártmányú” volt a rakéta.
  • Andrzej Duda lengyel elnök szerint egyelőre „nincs egyértelmű bizonyíték, hogy ki lőtte ki a rakétát”.
  • A Barátság kőolajvezeték leállása, illetve a lengyelországi ügy miatt Orbán Viktor is összehívta a Védelmi Tanács ülését.
  • Oroszország tagadja, hogy orosz rakéták lépték volna át a határt, „szándékos provokációnak” nevezték az állítást.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA vezetője a G20-csúcstalálkozón azt mondta: a világbajnokság idejére legyen tűzszünetet az orosz–ukrán háborúban, írja a Guardian. Felszólította a feleket, hogy használják a tornát „pozitív indítékként”.

Katarban vasárnap kezdődik és körülbelül egy hónapig fog tartani a labdarúgó-világbajnokság. A FIFA elnöke, Gianni Infantino szerint az is jó lenne, ha legalább néhány humanitárius folyosót létrehoznának erre az időre.

„Önök a világ vezetői, önök képesek befolyásolni a történelem menetét. A labdarúgás és a világbajnokság egyedülálló platformot kínál önöknek és a világnak az egység és a béke érdekében az egész világon.”

Oroszország a legutóbbi, 2018-as világbajnokság negyeddöntőjébe jutott, amelynek házigazdája volt, de Ukrajna megtámadása miatt kizárták a mostani tornáról. Ukrajna közel került a katari selejtezőhöz, de a júniusi döntőben végül kikapott Walestől.

Az ENSZ emberi jogi hivatala kedden azt közölte, hogy Oroszország és Ukrajna is megkínzott hadifoglyokat a közel kilenc hónapja tartó háborúban, például áramütést használtak és meztelenkedésre kényszerítettek embereket, írja a Guardian.

A Reuters jelentése szerint az ENSZ ukrajnai székhelyű megfigyelőcsoportja mindkét oldalon több mint száz hadifogollyal készített interjút. Az ukrán hadifoglyokkal készített interjúk a szabadon engedésük után készültek, mivel Oroszország nem tette lehetővé a hadifoglyok meglátogatását – áll a jelentésben.

Az ENSZ emberi jogi hivatala hétfőn azt közölte: a háborúnak 6557 civil halottja és 10 074 sebesültje van.

Olaf Scholz német kancellár szerint a G20-ak Balin tartott találkozója biztató volt, és talán egyetértés alakult ki abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja elfogadhatatlan, és nem szabad atomfegyvereket bevetni.

„Ez egy olyan konszenzus, amely egyre inkább teret nyer”

– mondta a Reuters jelentése szerint a médiának Balin.

Scholz az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval is beszélt. Ezt úgy írta le: „Közel állt hozzám, és mondott néhány mondatot, ennyi volt a beszélgetés”.

Scholz azt is elmondta, hogy továbbra is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megoldást találjanak az Ukrajna elleni háború befejezésére.

Oroszország dolgozik azon, hogy kiderítse az ukrajnai frontvonalon harcoló zambiai diák halálának körülményeit – mondta az orosz külügyminisztérium kedden, írja a Reuters a TASZSZ hírügynökségre hivatkozva.

Zambia hétfőn arra kérte Oroszországot, hogy adjon magyarázatot arra, hogyan került egy állampolgára az ukrajnai harctérre, miközben elvileg Moszkvában töltötte börtönbüntetését.

Németország karbantartási központot hoz létre Szlovákiában az Ukrajnának szállított fegyverek javítására – mondta Christine Lambrecht német védelmi miniszter, írja a Guardian.

Berlin azt tervezi, hogy júniusig közel 5000 ukrán katonát képez ki Németországban.

A Reuters jelentése szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Twitteren egy fotót osztott meg róluk, amin ketten ülnek egy asztalnál Balin a G20-csúcstalálkozón. A képen orosz és ENSZ-zászló is van, a minisztérium nem közölt részleteket a tárgyalásról.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Volodimir Zelenszkij kijelentése, miszerint nem lesz „Minszk-3” megállapodás az ukrajnai harcok befejezéséről, megerősíti, hogy Kijev nem érdekelt a béketárgyalásokban – írja a Reuters a RIA Novosztyi hírére hivatkozva.

Zelenszkij a G20-csúcstalákozóra jelentkezett be virtuálisan, ahol arról is beszélt, hogy most van itt az idő, amikor Oroszország háborúját meg kell, és meg is lehet állítani.

A G20-ak csúcstalálkozójának hivatalos megnyitóján Rishi Sunak brit miniszterelnök azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek fel kellett volna készülnie a világ vezetőivel való szembenézésre, írja a BBC. Rishi Sunak hivatalosan pár hete miniszterelnök, III. Károly brit uralkodó október 25-én kérte fel a kormány megalakítására.

Rishi Sunak brit miniszterelnök a G20-csúcstalálkozóján november 15-én – Fotó: Dita Alangkara / Pool via REUTERS
Rishi Sunak brit miniszterelnök a G20-csúcstalálkozóján november 15-én – Fotó: Dita Alangkara / Pool via REUTERS

A csúcs megnyitó ülésén Putyin nem vett részt, de Szergej Lavrov orosz külügyminiszter igen.

A brit kormányfő beszédében elítélte az ukrajnai inváziót, és figyelmeztette a világ vezetőit fenyegető veszélyekre.

„Egy embernek megvan a hatalma mindezen változtatni.”

Emmanuel Macron francia elnök az orosz-ukrán háborúról is tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel kedd reggel, írja a Guardian. Macron azt szeretné elérni, hogy a kínai elnök üzenje meg Putyinnak, kerülje el az eszkalációt és üljön tárgyalóasztalhoz.

A beszélgetés elején a két ország vezetői kezet fogtak egymással, Macron pedig azt mondta, hogy a nemzeteknek „egyesíteniük kell erőiket, hogy reagáljanak az olyan nemzetközi válságokra, mint Oroszország és Ukrajna háborúja”.

Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-csúcstalálkozón november 15-én – Fotó: Dita Alangkara / Pool via Reuters
Hszi Csin-ping kínai elnök a G20-csúcstalálkozón november 15-én – Fotó: Dita Alangkara / Pool via Reuters

Hszi a Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint nem beszélt közvetlenül Oroszország és Ukrajna háborújáról, de úgy jellemezte a világot, mint amely „az átalakulás időszakában” van, és nyitottságra, együttműködésre szólított fel.

Még szeptemberben találkozott egymással a kínai és az orosz elnök, akkor Hszi Csin-ping úgy fogalmazott: Kína kész együttműködni Oroszországgal annak érdekében, hogy a változó világot fenntartható fejlődési pályára állítsák. Putyin azon a találkozón azt mondta, hogy Oroszország nagyra értékeli Kína kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válságról.

Volodimir Zelenszkij miután részt vett a G20-ak csúcstalálkozóján közleményt tett közzé a béke eléréséhez szükséges javaslatairól, írja a Guardian. Ezek között szerepelt például az energiabiztonság megteremtése, a foglyok szabadon engedése, az orosz csapatok kivonása, igazságszolgáltatás helyreállítása és a háború végének rögzítése is.

Az ukrán elnök szerint ha Oroszország valóban véget akar vetni a háborúnak, azt tettekkel is bizonyítania kell.

Volodimir Zelenszkij Ukrajnából jelentkezett be a G20 csúcstalálkozóra, ahol beszédében elmondta, hogy itt az ideje véget vetni Oroszország „pusztító háborújának”, írja a Guardian.

Zelenszkij azt is mondta, hogy nem lesz Minszk 3, utalva az ukrajnai konfliktus lezárását célzó két sikertelen megállapodásra.

„Nem fogjuk hagyni, hogy Oroszország kivárjon, és növelje erőit. Meggyőződésem, hogy most jött el az idő, amikor Oroszország háborúját meg kell, és meg is lehet állítani.”

Az ukrajnai zaporizzsjai atomerőműnél lévő harcokról Zelenszkij azt mondta: senkinek sincs joga ahhoz, hogy nukleáris katasztrófával zsarolja a világot. Szerinte Oroszország „radioaktív bombává változtatta az erőművet, amely bármelyik pillanatban felrobbanhat”.

A herszoni győzelem a háború „végének kezdetét” jelzi, ezt mondta
Volodimir Zelenszkij hétfőn, mikor meglepetésszerűen Herszonba látogatott, írja a Guardian.

„Továbblépünk előre. Készen állunk a békére, az egész országunk békéjére.”

Zelenszkij azért ment el Herszonba, hogy megmutassa a lakosoknak a támogatását, és demonstrálja, „valóban visszatérünk, valóban felemeljük a zászlónkat”.

Az előző nap eseményeit itt lehet elolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!