Oroszország szankciós listára helyezte Jim Carrey-t

Az ENSZ közgyűlése ma felszólította Oroszországot, hogy fizessen jóvátételt Ukrajna lerohanásáért. A 193 tagú szervezetben a szavazás 94-14 arányban dőlt el, 73 tartózkodás mellett. Ez volt a legalacsonyabb támogatottságú a közgyűlés által elfogadott öt, Ukrajnával kapcsolatos határozat közül, az orosz invázió kezdete óta.

A határozat elismeri, hogy szükség van „az Ukrajnával szemben Oroszország által elkövetett ”jogtalan cselekményekből„ eredő károk, veszteségek vagy sérelmek jóvátételére szolgáló nemzetközi mechanizmus” létrehozására.

Azt ajánlja, hogy a közgyűlés tagállamai Ukrajnával együttműködve hozzanak létre „egy nemzetközi nyilvántartást”, amely dokumentálja az ukránokat ért, Oroszország által okozott károkkal, veszteségekkel kapcsolatos információkat.

Oroszország vétója a 15 tagú Biztonsági Tanácsban megakadályozta, hogy az ENSZ legbefolyásosabb testülete bármilyen lépést tegyen, amióta Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az inváziót.

A közgyűlésben azonban nincs vétójog, amely korábban négy, az orosz inváziót bíráló határozatot fogadott el. A közgyűlési határozatok nem kötelező erejűek, de van politikai súlyuk.

(Sky)

Az orosz külügyminisztérium „a viszonosság elve alapján” megtagadta száz kanadai állampolgár belépését az országba. Köztük van Jim Carrey kanadai-amerikai színész is – közölte hétfőn a minisztérium. Mint írták, ez válasz arra a döntésre, hogy a kanadai kormány szankciókat vetett ki orosz politikusokra, parlamenti képviselőkre, üzletemberekre, újságírókra és művészekre.

A kanadai filmesek közül Katherine Winnick színésznő és David Bezmozgis író-rendező is felkerült az orosz szankciós listára. A kitiltott személyek között van Sztepan Bandera (az 1930-40-es években a militáns ukrán szélsőjobb vezetője és teoretikusa) unokája, Stefan Bandera újságíró, valamint Margaret Atwood író is. Az orosz külügy indoklása szerint ők mind részt vettek „az agresszívan oroszellenes kanadai kurzus kialakításában”.

Kanada február 24. óta több mint 1400 személyt és szervezetet szankcionált Oroszországban, Belaruszban és a megszállt ukrán területeken.

(AFP, Interfax)

Kórházba szállították Szergej Lavrov orosz külügyminisztert nem sokkal azután, hogy Indonéziába érkezett a G20-csúcstalálkozóra – számolt be erről több hírügynökség is az indonéz hatóságokra hivatkozva. Az AP hírügynökség forrásai szerint szívprobléma miatt vizsgálták meg a 72 éves Lavrovot.

Az orosz külügyminisztérium viszont tagadta ezt, azt közölték, hogy ez az egész csak egy álhír. Ezt alátámasztandó, a TASZSZ állami hírügynökség megosztott egy fotót az orosz külügy vezetőjéről, aki egy villának tűnő épület medencéje előtt mosolygott.

Timmi Allen, a Bellingcat oknyomozó újság munkatársa a Twitter-oldalán azonosított egy Bali szigetén található egészségügyi létesítményt, amelyről azt állította, hogy ott fotózták le Lavrovot. Frissítés 18:12: Allen később eltávolította ezt a bejegyzést, és azt közölte, hogy tévesen azonosította a helyszínt. Ennek megfelelően a Telex is módosította a poszt címét, a tévedésért elnézést kérünk.

Németország állami tulajdonba veszik a Gazprom orosz energetikai vállalat helyi érdekeltségét – közölték hétfőn Berlinben. A német gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a tavasz óta a közüzemi hálózati felügyelet (Bundeneztagentur) ellenőrzése alatt működő Gazprom Germania – új nevén Securing Energy for Europe (SEFE) – vészesen eladósodott, és a fizetésképtelenség fenyegeti, ami akár egész Németország földgázellátását veszélybe sodorhatja. A veszély elhárítása és a SEFE üzleti tevékenységének folytatása érdekében „tulajdonosváltást” hajtanak végre, és stabilizálják az ország energiabiztonságának fenntartásában kulcsfontosságú céget – írja az MTI.

Az eddigi tulajdonost, a Gazpromot „a SEFE-részvények piaci értékéhez mérten” kártalanítják – írták, hozzátéve, hogy ez az eljárás még nem zárult le. Egyben végrehajtanak egy 225,6 millió eurós tőkeemelést. A pénzt a szövetségi kormány biztosítja, amely így a cég 100 százalékos tulajdonosa lesz. Az Európai Unió versenyjogi hatóságaként működő Európai Bizottság már hozzájárult a tőkeemeléshez.

A Gazprom Germania a legnagyobb németországi földgázimportőrök között volt, és hozzá tartozott számos tároló, köztük a 3,9 milliárd köbméteres kapacitású rehdeni. A vállalatot áprilisban helyezték a Bundesnetzagentur vagyonkezelői felügyelete alá. A hatóság kimutatta, hogy a cég előző vezetése 1 százalék alá süllyesztette a rehdeni tároló töltöttségi szintjét, vagyis majdnem teljesen kiürítette azt, amely nemcsak Németország, hanem egész Nyugat-Európa legnagyobb földgáztárolója is.

A június óta SEFE néven működő cég főleg azért került egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe, mert a Gazprom visszafogta, majd augusztus végén beszüntette németországi földgázszállításait, ezért az ügyfelek ellátásához az orosz importnál jóval drágábban, a nemzetközi piacon kellett földgázt vásárolni. A német kormány szerint a nehézségekhez az is hozzájárult, hogy bankok és egyéb üzleti partnerek a tulajdonosi szerkezet tisztázatlansága miatt elzárkóztak az együttműködés folytatásától.

A fizetőképesség biztosítása érdekében a német kormány már tavasz óta biztosít hitelt a cégnek az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül. A KfW eddig 11,8 milliárd eurót folyósított. Következő lépésként ezt 13,8 millióra emelik, és a tervek szerint a hitel jelentős részét egy adósság-tőke cserügylettel saját tőkévé alakítják. Ehhez az ügylethez még meg kell szerezni az Európai Bizottság hozzájárulását – közölte a gazdasági minisztérium.

A Gazprom Germania/SEFE a második nagy németországi földgázimportőr, amelyet az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt elmélyült energiaválságban államosítanak. Az első az Uniper volt, amelyet szeptemberben vettek állami tulajdonba. Erről az ügyletről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök egyetértett hétfőn abban, hogy ellenzik bármilyen atomfegyver bevetését Ukrajnában – közölte a Fehér Ház. A két elnök az indonéziai Bali szigetén folytatott háromórás megbeszélést a 20 legfejlettebb ipari ország (G20) csúcstalálkozója előtt. A két államfőnek ez volt az első személyes találkozója, amióta Biden közel két éve hivatalba lépett. Peking eddig nem ítélte Ukrajna lerohanását.

Az amerikai elnök óva intette Kínát attól, hogy katonai erőt vessen be Tajvan ellen. Közölte: nem lát olyan kísérletet, hogy Kína a közeljövőben le kívánná rohanni Tajvant. A két vezető tárgyalt az emberi jogok kínai helyzetéről is, különös tekintettel Hszicsiang-Ujgur autonóm területre és Tibetre.

A felek megállapodtak, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter rövidesen Kínába látogat.

Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását és nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot – írja Jens Stoltenberg hétfői sajtótájékoztatója alapján az MTI.

„Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket”

– fogalmazott a NATO főtitkára.

Úgy látja, hogy Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen.

Megjegyezte, hogy az orosz hadsereg jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők „különös brutalitást tanúsítanak”. Szerinte ebben a helyzetben a NATO dolga az, hogy segíti a megtámadott országot.

A főtitkár kiemelte továbbá, az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja.

Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrajnaiak morális támogatásán túl a katonai segítségnyújtás jól mutatja, hogy az ország képes győzelmet aratni a harctéren. Ennek érdekében az ukrán katonai képességek javítását szolgáló támogatás mellett Hollandia képzéssel segíti az ukrán fegyveres erőket, valamint részt vesz az Ukrajna területén elkövetett feltételezett háborús bűnök elkövetésének kivizsgálásában.

A NATO katonai képességeinek fejlesztésével kapcsolatban a holland védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a „fegyveres erőink képesek győzedelmeskedni úgy a jelen, mint a jövő konfliktusaiban”. Ha Oroszország felhagy a háborúskodással, vége a konfliktusnak. Ha Kijev hagy fel a küzdelemmel, nem lesz többé Ukrajna – tette hozzá a holland védelmi miniszter.

Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kijelentette: „Kijev nincsen egyedül”. A NATO és tagországa, Hollandia folytatja támogatását, és megerősíti elhatározását a béke és a biztonság szavatolása mellett Európában és az egész világon. Ennek érdekében Hollandia 20 millió eurót biztosít a NATO-erőfeszítések támogatására Ukrajnában, valamint 25 millió eurót fordít az ukrán fegyveres erők képességei fejlesztésére.

Ukrajnai sajtószervezetek követelik az ukrán hatóságoktól, hogy adják vissza az akkreditációt azoknak az ukrán és külföldi újságíróknak, akik közvetlenül az orosz ellenőrzés felszámolása után tudósítottak a herszoni eseményekről – írja az MTI.

Az ukrán vezérkar legalább hat filmes stáb újságíróinak munkavállalási engedélyét törölte, mivel állítólag megsértették a munkavégzés szabályait a harci műveletek területén. Köztük voltak a nyugati CNN és a SkyNews újságírói, az Ukrajinszka Pravda és a Hromadske televízió munkatársai.

Hétfőn számos szerkesztőség és szervezet fordult emiatt Volodimir Zelenszkij elnökhöz, Valerij Zaluzsnijhoz, az ukrán fegyveres erők főparancsnokához és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterhez.

„Mi, ukrán és külföldi újságírók és médiaszervezetek azonnali intézkedéseket követelünk a védelmi minisztérium kommunikációs struktúráinak, különösen a déli erők sajtóközpontjának szakszerűtlensége miatt kialakult konfliktushelyzet megoldására”

– írják felhívásukban.

„Az orosz megszállás alól felszabadult Herszonban ukrán és külföldi újságírók riportjai óriási mértékben hozzájárultak győzelmünkhöz. Az egész világot bejárták a CNN, a SkyNews és más vezető külföldi és ukrán médiaorgánumok munkatársainak felvételei. Megmutatták, milyen örömmel fogadja Herszon lakossága az ukrán hadsereget, cáfolva ezzel az orosz propaganda hazugságait. Anyagaik az ukrán történelem fontos dokumentumai is”

– mutattak rá.

Hangsúlyozták, hogy a védelmi minisztériumtól hivatalos akkreditációt kapott hivatásos újságírók megfelelő szaktudással és komoly tapasztalattal rendelkeznek. Az ukrán szervezetek szerint a mindent betiltani próbáló próbálkozások nemhogy nem működnek, hanem ártanak hazájuknak. „Az egyszerű megoldásokat keresők pedig összetett problémákat szülnek”.

Az aláírók követelik, hogy azonnal adják vissza az akkreditációt azoknak az ukrán és külföldi újságíróknak, akik tudósítottak a herszoni eseményekről, és akiktől az akkreditációt emiatt elvették. Folytassanak le belső vizsgálatot a déli műveleti parancsnokság kommunikációs osztályának és az ukrán védelmi minisztérium kommunikációs ágazatának szakszerűtlen munkájával kapcsolatban, és hozzák meg a megfelelő személyi döntéseket. Egyenlő és átlátható szabályokat dolgozzanak ki az újságírók munkájára és befogadására vonatkozóan. Hagyják abba a médiamunkások agresszív támadását, és kezdjen el velük együtt dolgozni. A védelmi minisztérium kommunikációs szerveinek munkájába olyan szakembereket vonjanak be, akik ismerik az újságírói munka sajátosságait, és képesek magas színvonalú kommunikációt folytatni. Szüntessék meg a felesleges és nem hatékony bürokráciát, különös tekintettel a déli műveleti parancsnokság sajtóközpontja által bevezetett szükségtelen dokumentumokra és jóváhagyásokra. Hagyjanak fel az indokolatlan beavatkozással az újságírók munkájába, és bánjanak velük tisztelettel, megértve igényeiket és küldetésüket – követelik.

„A világ megismeri a háborút, és együttérez Ukrajnával ukrán és külföldi kollégáink munkájának is köszönhetően. Tegyenek meg ezért mindent annak érdekében, hogy a professzionális média gyorsan és akadálytalanul végezhesse munkáját”

– szólítottak fel a felhívás aláírói.

Árulás miatt 12 év börtönre ítéltek egy oroszpárti katonát Ukrajnában – írja a Sky News. A „Phil” fedőnevű katona a vád szerint legalább 20-szor lőtt tankjával mariupoli lakóházakra.

Az ukrán erők még áprilisban fogták el Donyeckben. Az elfogása közben a tank és Phil is megsérült. A férfi a donyecki szeparatista régióban szolgált, amit Oroszország egy népszavazással – amit szinte egy ország sem ismer el – saját területeihez csatolta.

Korábban írtunk arról hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellátogatott a felszabadított Herszonba. Beszédében kitért arra, hogy a békéért küzdenek, és megköszönte a szövetségesek segítségét.

A Reuters azt írja, hogy az elnök szerint azért volt fontos, hogy elmenjen a felszabadított városba, hogy a nyolc hónapig orosz irányítás élő lakosok lássák, hogy valóban visszatértek Ukrajnába.

Volt, aki megkérdezte, hogy milyen irányba nyomul a sereg legközelebb.

„Nem Moszkva felé. Nem vágyunk más ország területére”

– mondta.

Az elnök érkezése előtt még ágyúdörgéstől volt hangos Herszon környéke, és Zelenszkij beszéde után is hasonló volt a helyzet. Az elnök nagyjából fél órát töltött a városban.

Az ukrán hadsereg megvonta több nyugati újságíró akkreditációját Herszon megyében – tájékoztatott az ukrán vezérkar hétfőn.

A vezérkar azzal indokolta a döntést, hogy az utóbbi időben a média több munkatársa figyelmen kívül hagyta a térségre vonatkozó tilalmakat és figyelmeztetéseket. Ezek az újságírók a katonai parancsnokok, valamint az illetékes PR-részlegek beleegyezése nélkül tudósítottak Herszonból, még azelőtt, hogy a stabilizációs erőfeszítések véget értek volna – tette hozzá a hadsereg.

Egyelőre nem tudni, hogy mely hírforrások munkatársait érinti az intézkedés. Médiaértesülések szerint a CNN amerikai és a Sky News brit hírcsatorna legalább hat tudósítója veszítette el akkreditációját.

Az orosz hadsereg a múlt hét végén kivonult Herszon megye északnyugati részéből, vissza a Dnyeper (Dnyipro) keleti partjára. Az ukrán hadsereg elővigyázatosságból csak lassan foglalta vissza a kiürített területeket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonnal elrendelte a térség aknamentesítését. (MTI)

A RIA Novosztyi és a TASZSZ orosz hírügynökségek az oroszországi nyomozó bizottság jelentéseiből is idézett, amely ukránok kegyetlenkedéséről számolt be.

Eszerint az egyik szabadon engedett katona azt mondta, hogy amikor fogságba esett, ukrán katonák kezét és lábát is megkötözték, fejére zsákot húztak, amelyet több napig le sem vettek róla. Eközben többször megverték. Mivel nem voltak elégedettek a kihallgatásakor kapott válaszokkal, még egy fegyvert is a fejéhez nyomtak, és azzal fenyegették, hogy lelövik és eltemetik.

A beszámoló szerint utóbbit aztán végre is hajtották. A foglyot az árok aljára dobták, és földet dobtak rá. Körülbelül öt órán át feküdet ebben a helyzetben, amikor tudatosult benne, hogy életben maradhat.

Ezek az állítások független források alapján nincsenek megerősítve.

(via Guardian)

Az ukrán elnök egy nappal azután, hogy az ukrán erők visszavették a március óta orosz megszállás alatt álló Herszont, rövid vizitet tartott a városban.

Zelenszkij részt vett egy ünnepélyes zászlófelvonáson, majd újságírókkal is beszélt.

„Megyünk tovább. Készen állunk a békére, a békére, mely az egész országunké lesz” – mondta a katonáknak, majd köszönetet mondott a NATO-nak és egyéb szövetségeseknek az eddig nyújtott segítségért.

Valerij az Skynewsnak beszélt arról, hogy miket kellett kiállni annak a 180 fogolynak, akiket még az oroszok zártak börtönbe Herszonban. A rabokat napi rendszerességgel verték, de volt, aki áramütést kapott, vagy megvagdosták.

A tél beállta rendesen átírhatja majd az orosz-ukrán háború menetét, írta szokásos napi összefoglalójában a brit védelmi minisztérium.

A brit hírszerzés szerint kevesebb támadással kell számolni, jóval statikusabbá válik a frontvonal, miközben növekszik annak a veszélye, hogy a fegyverek hibásan működnek.

Ahogy rövidülnek a nappalok és csökken a hőmérséklet úgy válik egyre nehezebbé a harc a katonáknak. Az éjjellátó képesség felértékelődik majd, miközben a fagyási sérülésekkel is számolhatnak azok a katonák, akiknek nem megfelelő a ruházatuk és felszerelésük. A britek szerint az egyre több csapadék, havazás, megerősödő szél az orosz erők amúgy is gyenge morálját csökkentheti le még inkább.

A veszteségek azért is megnövekedhetnek, mert felére csökken az az időtartam, amikor egy súlyosan sebesült katonát meg lehet menteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 400 háborús bűn elkövetését fedték már fel az oroszok által feladott Herszon régióban.

Zelenszkij azt mondta szokásos esti videoüzenetében, hogy a halálos áldozatok között civilek és katonák is vannak, és az ellenség az infrastruktúrát is elpusztította. „Az orosz hadsereg ugyanazt a kegyetlenséget hagyta maga után, mint az ország más régióiban, ahová behatolt” – mondta.

Az oroszok viszont tagadják, hogy visszavonulás közben szándékosan megcéloztak volna civileket.

Az ukrán hatóságok Herszonban kijárási tilalmat rendeltek el éjszakára, valamint korlátozták a ki- és beutazást is.

(via BBC)

• Még mindig tart az euforikus hangulat az ukrajnai Herszonban azután, hogy az oroszok pénteken kivonultak onnan, ám a vezetés azt javasolja azoknak, akik korábban elmenekültek a városból, hogy még ne térjenek vissza, ugyanis vannak még hátra biztonsági intézkedések. A legfőbb veszélyt az aknák jelentik, ahol továbbra is kijárási tilalom van éjjel.
• 2023-tól visszatér a kötelező katonai kiképzés az orosz iskolákba.
• Medvegyev szerint Oroszország „a jövő világrendjét építi”, ami az „egyenlőségre” épül.
• Kalapáccsal végezhettek ki egy volt orosz zsoldost, mert átállt Ukrajna oldalára.
• Banksy Borogyankában járt, és tornászlányt festett egy romos épületre.
• Az orosz Állami Duma elfogadott egy Putyin által beterjesztett módosító indítványt, így ezentúl visszavonhatóvá válik a megszerzett orosz állampolgárság azoktól, akik „lejáratják a hadsereget”.
• Ötezer fős békefenntartó egységet hozna létre az EU 2025-re. Az egység első missziója egy jövőbeni ukrajnai tűzszünet biztosítása lehet.
• Az ukránok szerint elvitték a mosómedvéket, farkasokat, de még a mókusokat is a Herszonból kivonuló oroszok.

Az előző nap eseményeit itt lehet elolvasni.