Kalapáccsal végezhettek ki egy volt orosz zsoldost, mert átállt Ukrajna oldalára

Kivégezhettek egy volt orosz zsoldost, miután átállt Ukrajna oldalára. A Wagner zsoldoscsoporthoz köthető Telegram-csatornákon terjesztett videón megjelenő férfi Jevgenyij Nuzsin néven mutatkozott be, és azt mondta, azért váltott oldalt, hogy „az oroszok ellen harcoljon”.

A felvételen Nuzsin – akinek a fejét egy téglafalhoz ragasztották – megadta a nevét, születési dátumát, és azt mondta, szeptember 4-én váltott oldalt. Elmondta, hogy október 11-én Kijevben elrabolták, és egy pincében tért magához.

Ezután azt látni, hogy egy nagy kalapáccsal ütik. Nem volt világos, hogy Nuzsin, aki szeptemberben az ukrán médiának azt mondta, hogy Ukrajnáért akar harcolni, hogyan került az orosz erők kezébe. Jevgenyij Prigozsin, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, a Wagner vezetője ma közölte, hogy az egykori zsoldos áruló volt.

(Guardian)

Oroszország „a világrend jövőjét építi” – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. A Telegramon kiadott közleményében arról is írt, hogy szerinte Oroszország egyedül harcol a NATO és a Nyugat ellen.

A Kreml igyekszik megmenteni katonái és civiljei életét „amennyire csak lehetséges” – folytatta. „Ma Oroszország az, amely a jövő világrendjét alakítja, és nem a Nagy-Britanniával vagy a sötét Kijevvel szövetséges államok.” Majd hozzátette: ez az új világrend az „egyenlőségre” épül.

„Oroszország minden értelmes ember számára nyilvánvaló okokból még nem használta fel a lehetséges megsemmisítő eszközök teljes arzenálját. És nem csapott le az összes lehetséges ellenséges célpontra. Mindennek megvan a maga ideje” – írta.

(Sky)

Az oroszok nyolc hónapos megszállás után szörnyű pusztítást hagytak maguk után Herszonban. Kiürítették az összes üzletet, mindent magukkal vittek, számolnak be a helyi boltosok. Az UAnimals állatvédő csoport szerint a kivonuló katonák a mosómedvét, a farkasokat, de még mókusokat is elloptak egy helyi állatkertből.

Olekszandr Todorcsuk, az mozgalom alapítója azt mondta, hogy az állatkert gyűjteményének nagy részét elvitték a Krímbe: „a lámáktól és farkasoktól kezdve a szamarakon át a mókusokig” – írta a Facebookon. Később még pontosította, hogy a mosómedvét sem csak egy sima katona lopta el, hanem az orosz parancsnokság utasítására vitték el az állatokat. Egy Twitteren terjedő felvétel szerint a mosómedvéket és a többi állatot maga Oleg Zubkov, a krími Taigan oroszlánpark tulajdonosa vitte magával.

A felvétel azonban nem mostani, hanem egy részlet az alábbi videóból, amin az látszik, hogy az igazgató és társai november elején kiköltöztetik a Herszon egyik szigetén található állatkert lakóit, az állatokat a Krímbe szállítva.

Hogy ez lopás vagy állatmentés, ennyiből elég nehéz megítélni.

Zubkov egy volt ukrán politikus, aki eleinte támogatta a megszállást, de aztán összetűzésbe került az orosz hatóságokkal.

Herszonban továbbra is a kivonuló orosz erők által aláaknázott infrastruktúra helyreállításán dolgoznak a közműszolgáltatók. A dél-ukrajnai városban a legtöbb otthonban még mindig nincsen sem áram, sem víz, gondok vannak a gázellátással is – közölték vasárnap a hatóságok.

A városba tegnap érkezett meg Jaroszlav Janusevics, a régió kormányzója, aki elmondta, hogy biztonsági intézkedésként 17 órától reggel 8 óráig kijárási tilalmat vezettek be, a lakosság nem hagyhatja el a várost és nem is léphet be annak területére.

„Az ellenség aláaknázta az összes fontos közműszolgáltató objektumot” – mondta Janusevics az ukrán televíziónak, hozzátéve, hogy reméli, a mobiltelefon-szolgáltatók vasárnap már rendben működni tudnak. Az ukrán állami vasút vezetője azt ígérte, hogy a vonatközlekedés Herszon felé várhatóan jövő héten újraindul.

A világszerte egyre bizonytalanabbá váló biztonsági helyzetre való tekintettel az Európai Unió létrehoz egy új, 5000 katonából álló gyorsreagálású hadtestet, írja a Die Welt információira hivatkozva az Euronews.

Az egység felállításáról az uniós védelmi miniszterek kedden hozhatnak döntést. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint első lépésként két lehetséges bevetési forgatókönyvet dolgoztak ki. Josep Borrell azt mondta, hogy ezek alapján 2023 második felében meg is tartanák az első hadgyakorlatot.

• Az evakuálási misszió feladata vészhelyzet esetén kimenekíteni az európai polgárokat a válságövezetekből.
• A stabilizációs művelet pedig a békefenntartás lenne, szükség esetén erőteljes katonai eszközökkel. Emiatt a katonák erősen felfegyverzettek lehetnek, ukrajnai vagy moldova területekre vezényelve.

Az Európai Unió az Európai Tanács felügyelete alatt már működteti a nemzetközi EUFOR-t, amely elsősorban Bosznia-Hercegovinában végez békefenntartó feladatot, jelenleg nagyjából 2000 fővel, köztük magyar katonákkal.

Az orosz Állami Duma elfogadott egy Putyin által beterjesztett módosító indítványt, így ezentúl visszavonhatóvá válik a megszerzett orosz állampolgárság azoktól, akik “lejáratják a hadsereget”, írja az orosz állami hírügynökség.

Vaszilij Piszkarev, a külföldi államok Oroszország belügyeibe való beavatkozásainak kivizsgálásával foglalkozó bizottság vezetője teljes mértékben igazságosnak nevezte a módosítást. A módosító javaslatot Vlagyimir Putyin orosz elnök terjesztette be az állampolgárságról szóló törvénytervezethez, amelyet első olvasatban el is fogadtak, és amelynek értelmében nem kaphatnak állampolgárságot akik

• az orosz fegyveres erők lejáratásával,
• Oroszország területi integritásának megsértésére való felhívással, vagy
• nemkívánatos civil szervezetek (NGO-k) tevékenységében való részvétellel

vádolhatók. Piszkarev szerint Oroszország jelenleg 67 külföldi szervezetet tekint nemkívánatosnak. "Valójában sokkal többen vannak, és ezek a civil szervezetek aktívan részt vesznek oroszellenes tevékenységekben, beleértve az etnikai és vallási gyűlölet szítását, a választásokba való beavatkozást, a tizenévesek kábítószer-fogyasztásra és romboló tevékenységre való felbujtását, az LMBT propagandát, valamint az ellenség finanszírozására irányuló pénzgyűjtésben való részvételt.

"Ha azok az emberek, akik az állampolgársági kérelmüknél hűségesküt tettek Oroszországnak, és megígérték, hogy betartják törvényeinket, de megszegték azt, akkor ők már önként felrúgták az állammal kötött megállapodást, amely védelmet és az orosz állampolgársággal járó jogokat biztosította számukra. Ez feljogosítja az államot arra, hogy megsemmisítse az állampolgárság megadásáról szóló határozatot" – tette hozzá a képviselő.

Putyin még 2021 december végén nyújtotta be az Állami Dumának az orosz állampolgárságról szóló alaptörvény tervezetét. A tervezet az orosz állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételek számának csökkentéséről rendelkezik több mint 20 esetben. Ugyanakkor a törvénytervezet kibővítette azon bűncselekmények listáját, amelyek elkövetése esetén a korábban állampolgárságot kapott személyek állampolgárságának visszavonását vonná maga után. Április 5-én az Állami Duma első olvasatban egyhangúlag elfogadta a törvényjavaslatot.

Ukrajnában járt a legismertebb brit graffitiművész: Banksy a Kijevtől 50 kilométerre, nyugatra fekvő Borogyankába látogatott el, és ennek bizonyítékául közzé is tett az Instagramján három fotót az ott készített műalkotásáról.

Banksy egy lerombolt ház oldalára fújt rá egy kézen álló tornászlányt, így:

Bucsával együtt Borogyanka is a február óta tartó orosz-ukrán háborút jellemző pusztítás jelképévé vált, egy rövid időre el is foglalták az orosz erők. Az AFP-nek egy helybéli azt mondta: szerinte a graffiti annak a szimbóluma, hogy az ukránok és Ukrajna megtörhetetlen.

Több graffiti is felbukkant egyébként Kijevben és környékén, ami Banksy jegyeit hordozza magán, de a művész nem erősítette meg, hogy ezeket is ő készítette volna.

Egy másik alkotáson egy kislány dzsúdózását látni, amint egy felnőtt férfin mutat be dobást. A szimbolikus Dávid-Góliát harc Vlagyimir Putyin japán harcművészet iránti közismert szeretetére is utal.

(CBS)

Kijev és Odessza után már Herszon városában is ünneplésbe kezdtek az ukránok, a Herszoni terület nagyjából 60%-át foglalták vissza csapataik, míg a város szinte már teljesen felszabadult.

Az ukrán energiaszektor gyakori orosz támadása miatt az ukrán központi banknál úgy döntöttek, hogy felkészítik az ország bankrendszerét arra, hogy vészhelyzetben is képes legyen működni. Az ország 14, rendszerszinten fontos bankjának működőképességét tervezik biztosítani, azok közül is elsősorban az állami tulajdonban lévőket. (Reuters)

Kiadta szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• 2023. szeptemberétől visszatér a kötelező katonai képzés az orosz iskolákba, jelentette be november 9-én Szergej Kravsztov orosz oktatási miniszter.
• Ez egy szovjet korszakbeli programra emlékeztet, amelyben a diákok kötelező katonai kiképzést kaptak, és amely program 1993-ban ért véget. Ez a képzés magában foglalta a vegyi vagy nukleáris támadásra való felkészülést, az elsősegélynyújtást, valamint a Kalasnyikov puskák kezelésének és elsütésének gyakorlását.
• A Szovjetunióban is volt ilyen képzés, de 1993-ban megszűnt. A diákokat felkészítették a vegyi- és nukleáris támadás esetén való tennivalókra, elsősegélynyújtást tanultak, elsajátították a Kalasnyikov-gépkarabély (AK-47-es) kezelését és lőgyakorlaton is részt vettek.
• Már a Krím megszállását követően, 2014-ben is megpróbálták feleleveníteni ezt a képzést, a sorkatonák magasabb képzettségét remélve tőle.
• Azóta nyolc év telt el, de alig változott valami, az orosz sorkatonák továbbra sem kellően képzettek, soraikban alacsony a harci morál. Most a képzési program kidolgozása folyik, ami év végére készülhet el, ezután hagyhatják majd jóvá.
• A kötelező katonai kiképzés bevezetését a védelmi minisztérium is támogatja, becslésük szerint tanévenként legalább 140 órát szükséges fordítani rá.
• A képzés célja az lehet, hogy a sorkötelezettségi korhatárhoz közeledve a diákokat katonai ismeretekkel ruházzák fel, ezzel növelve a hajlandóságukat a bevonulásra.
• A kezdeményezés egyúttal egy nagyobb projekt része is lehet, amelyben növelnék az oroszok hazafiságát, és elültetnék bennük a közintézményekbe vetett bizalmat.

Még mindig tart az euforikus hangulat az ukrajnai Herszonban azután, hogy az oroszok pénteken kivonultak onnan, ám a vezetés azt javasolja azoknak, akik korábban elmenekültek a városból, hogy még ne térjenek vissza, ugyanis vannak még hátra biztonsági intézkedések. Jelenleg több mint 200-an dolgoznak a városban az ukrán rendőrségtől, amelynek munkatársai azt mondják, hogy a legfőbb veszélyt az aknák jelentik – a tűzszerészek igyekeznek ezeket mielőbb felderíteni és hatástalanítani. A városban nincs víz, internet sem, áram is csak mértékkel, írja a CNN az ünneplésre odaérkező helyi tudósítójára hivatkozva.

Herszon visszafoglalása fontos győzelem az ukránoknak, a város volt ugyanis az egyetlen megyeszékhely, amelyet az oroszoknak sikerült megszerezniük a háború során. Az utóbbi hetekre azonban tarthatatlanná vált számukra a város környéke, ezért a Dnyeper folyó bal partjára vonták vissza a csapataikat.

• A felszabadított herszoni területek civil infrastruktúrájának újjáépítésén dolgoznak az ukránok, de az oroszok által hátrahagyott robbanószerkezetek miatt mindenkit óvatosságra intenek.
• Herszon felszabadítása még nem is fejeződött be teljesen, de az ukránok már tegnap éjjel ünnepelték ezt, az ott élők sírva vették elő a rejtegetett ukrán zászlókat.
• Zelenszkij esti videóüzenetében azt mondta, több mint 60 települést szabadítottak már fel, és hozzátette, biztos benne, hogy vissza fogják állítani Ukrajna eredeti határait.
• Katonai szempontból igazából mindkét félnek megfelel a kivonulás – az oroszoknak azért, mert így a Donbaszra összpontosíthatnak majd, az ukránok meg természetesen azért, mert fontos győzelmet arattak ezzel.
• Az oroszoknak viszont politikailag egyértelműen kellemetlen, egy orosz műsorvezető le is vezette, hogy akárhogy értékelné a dolgot, börtönbe zárnák miatta.
• A korábban már felrobbantott hidak mellett a Nova Kahovka-i vízerőművet is felrobbantották a herszoni régióban, de azt nem tudni, hogy milyen károk keletkeztek benne emiatt.

Az előző nap eseményeit ide kattintva tudják visszaolvasni.