Minden korábbinál pontosabban látszik, hogyan robbant fel az Északi Áramlat

Visszatértek a Wagner magánhadsereg katonái a frontra, de már nem a magánhadsereg, hanem a megszálló orosz haderőbe tagozódva – írta az Ukrainszka Pravda. Az ukrán hadsereg keleti erőinek szóvivője szerint a keleti fronton, ismét Bahmut közelében vannak a részben börtönökből toborzott zsoldosok, aki immár nem az orosz hadvezetés ellen lázadást indító, majd két hónappal később oroszországi repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Jevgenyij Prigozsin által alapított magánhadsereg részeiként, hanem az orosz haderő szerződésben álló fegyvereseiként.

Ilja Jelas szerint a fegyveresek Belaruszból érkeznek – oda mentek a zsoldosok azután, hogy a júniusi lázadást egy nap után feladta Prigozsin –, ahol a korábbi hatezres állományból ötszázan maradtak. A fegyveresek másik része Belaruszból Afrikába ment, ahol több országban is komoly szeletet hasítottak ki a fegyveres szolgálat helyenként jogilag szürkezónát jelentő üzletéből.

Az ukrán katonai szóvivő szerint azonban az egykori Wagner zsoldossereg ebben a formájában már nem jelent akkora erőt, mint korábban. A néhai Prigozsin zsoldosai komoly szerepet játszottak abban, hogy a megszálló orosz erők idén nyáron csaknem egy év ostrom után bevették Bahmutot, Igaz, ezt csak jelentős emberveszteséggel érték el, ráadásul a szinte teljesen megsemmisült város nem jelentett stratégiai előnyt, és jelenleg az ukrán erők növelik a város körül a nyomást, jelentős orosz erőket kötve le, amely így más érzékeny pontokon nem tud teljes erejével fellépni, növelve az esélyét annak, hogy lassan ugyan, de tovább haladhasson az ukrán ellentámadás.

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) úgy döntött, hogy visszaengedi az általa szervezett versenyekre az U17-es orosz futballválogatottakat. A határozat az UEFA végrehajtó bizottságának keddi, limasszoli ülésén született. „Azzal, hogy eltiltjuk a gyerekeket a versenyeinktől, nem csupán a fejlődéshez való alapvető jogukat nem ismerjük el, de közvetlenül is diszkrimináljuk őket” – mondta Aleksander Čeferin, az UEFA elnöke, aki szerint a fiatal generációt nem szabad megfosztani a nemzetközi futballban való részvétel jogától az Ukrajnában zajló háború miatt.

A döntés azt jelenti, hogy az U17-es orosz fiú- és lányválogatottak már az idei szezonban visszatérhetnek az UEFA versenysorozataiba – írta az insidethegames.biz szakportál.

Ugyanakkor az UEFA ismételten elítélte az ukrajnai orosz inváziót, és megerősítette, hogy az orosz felnőtt válogatottak és klubcsapatok felfüggesztése a háború végéig érvényben marad.

Az ukrán futballszövetség válaszként elítélte az UEFA határozatát, és bojkottot jelentett be. „Nem fogunk részt venni semmiféle versenyben, amely orosz csapatok részvételével zajlik, és az UEFA többi tagországához fordulunk azzal a kéréssel: bojkottálják azokat a mérkőzéseket, amelyeken Oroszországból érkezett csapatok lépnének pályára” – áll az ukrán szövetség közleményében.

Az angol szövetség (FA) már az UEFA bejelentése után közölte: utánpótláscsapatai nem játszanak orosz együttesek ellen. Később a lengyel szövetség (PZPN) elnöke jelezte, hogy ők is így fognak eljárni. „Meglepődtem az UEFA végrehajtó bizottságának tegnapi bejelentésén. Ha az orosz válogatottak indulhatnak, a mi csapataink nem fognak játszani ellenük. Ez az egyetlen jó megoldás” – írta a Twitteren Cezary Kulesza, a PZPN elnöke.

(MTI)

Az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly indított invázió kezdete óta a megszállók 132 ukrán hivatalos személyt raboltak el – írta az Unian. Közülük négyet öltek meg, 14-en jelenleg is fogságban vannak, további 16-ról pedig elrablásuk óta semmit nem tudni.

Az elraboltak között főként önkormányzati képviselők és a regionális hatóságok munkatársai, polgármesterek és kistelepülési elöljárók vannak. A 132-ből 98 embert belátható időn belül – néhány naptól néhány hónapig terjedő idő után – szabadon engedtek a megszálló erők. Az elhurcoltak fele a márciustól novemberig megszállás alatt tartott Herszon városból és a megyéből került ki.

Az oroszok és az ukránok között alkalmanként voltak fogolycserék, ám az utóbbi időben az oroszok mind nehezebben adnak ki civil fogvatartottakat. Legutóbb július 6-án került erre sor, 45 katona fogollyal együtt. Ugyanekkor térhetett haza egy 6 és 10 éves testvérpár, akiknek korábban mindkét szülője fogságban volt, ám az édesanyát – egy katonai ápolót – és férjét már tavaly októberben szabadon engedték az orosz erők. A gyerekek elhurcolása Oroszországba külön fejezete a háborúnak, éppen ezzel kapcsolatos az orosz gyermekjogi ombudsman érvényes nemzetközi elfogatóparancsa is, amelyet a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) adott ki március 17-én. Marija Lvova-Belova mellett elfogatóparancs van érvényben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben is, erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Minden korábbinál pontosabban tárták fel szeizmológiai adatok segítségével, hogy miként váltak használhatatlanná az Északi Áramlat vezetékei tavaly szeptemberben több robbanás nyomán – írta a Guardian. A brit lap által idézett tanulmány a norvég Norsar szeizmiku mérőállomás-hálózat adatain alapszik, amely szerint az eddig ismert két robbanáson túl volt még két további is, amelyek az orosz Gazprom többségi tulajdonában álló cég által üzemeltetett Északi Áramlat 1 és az elkészült, de használatba sosem vett Északi Áramlat 2 páros vezetékeit tették tönkre.

Az korábban sem volt kérdés, hogy ember okozta, szándékos robbantás történt a vezetékeknél. Az akció körül német és amerikai vizsgálódások is ukrán csoportot sejtenek, de Kijev mindig is visszautasította a feltételezést.

A vezetékek Oroszországból a Balti-tengeren át közvetlen gázszállítási lehetőséget biztosítottak Németország felé. Az Ukrajnát és Lengyelországot is elkerülő vezeték a megépítésekor és a beüzemelésekor is kritika tárgya volt, nem csak a megkerült – így tranzitdíjtól megfosztott – országok, de az Egyesült Államok részéről is, amely szerint az EU túl nagy arányban támaszkodik az orosz földgázra, amit az Északi Áramlat csak tovább erősít. (Ez a vita vezetett oda, hogy a 2021-re elkészült Északi Áramlat 2 már nem üzemelt be.) Csúcsidőben az EU fogyasztásának 35 százalékát is elérte az orosz földgáz aránya, igaz, a tagok között ez egyenlőtlenül oszlott meg. Az egy időben 200 milliárd köbmétert is meghaladó, EU-ba irányuló orosz gázexport felét is elérte az Északi Áramlat kapacitása.

Az Ukrajna ellen Oroszország által tavaly indított invázió után életbe lépett szankciók jó ideig nem vonatkoztak az energiahordozókra, majd később is csak a kőolajra. A földgázszállítások jogilag nem lehetetlenültek el, politikailag azonban egyre inkább, de az orosz gázexportnak technikailag a legnagyobb érvágást az Északi Áramlat 1 robbantás miatti leállása okozta.

A Norsar szeizmológusai szerint az eddig ismert két robbantáson kévül két további is volt: a második és a harmadik alig 220 méterre egymástól történtek, a negyedik pedig több kilométerrel délebbre. A 220 méteres távolság megfelel a két vezetékpár közötti távolságnak. Az viszont nem világos, hogy a negyedik robbanás melyik vezetéket érintette. A második és harmadik robbanás az elsőt hét, illetve 16 másodperccel követte.

A Norsar hálózatának mérései korábban elsősorban nukleáris robbantások monitoringozásra szolgáltak, ezek főként Észak-Koreára fókuszáltak. Az ukrán-orosz háború úta azonban ezek a mérések a háború menetéhez is fontos adatokkal szolgálnak – például a kahovkai gát orosz felrobbantását is jelezte, amely a Dnyeper déli részén okozott hatalmas villámárvizet.

Feltételezések arra utalnak, hogy a robbantást egy öt fős, Ukrajnához köthető csoport hajtotta végre, amelyik hajót bérelve ment a helyszínre. A végrehajtás leplezése és precizitása miatt pedig az érintett országok – az Északi-tenger alatti helyszín miatt Dánia és Svédország is – azt feltételezték, hogy nem valamiféle magánakcióról, hanem egy állami titkosszolgálat műveletéről van szó. Mivel a szabotázs a német külpolitikát is évtizedek óta befolyásoló orosz–német gázszállítás újraindításának lehetőségére mért csapást, ezért az első számú gyanúsítottnak mindig is Ukrajna, esetleg valamelyik erősebb szövetségese számított.

Ennek a feltételezésnek ellentmondott az, hogy diplomáciai szempontból hajmeresztően kockázatosnak számít egy, a nemzetközi jogot súlyosan megsértő – terrorizmusba hajló – szabotázsakció. Ukrajna érintettsége pedig kockára teszi (tette volna) a 2022. február 24-e óta szorossá váló német szövetséget, illetve a háborús erőfeszítéseit támogató német közvélemény szimpátiáját.

Az egyik leleplezést a New York Times szolgáltatta. A neves amerikai lapnak a szabotázsakcióról szóló titkosszolgálati jelentéseket olvasó kormányzati tisztségviselők csepegtették az információkat. Az azonban sem akkor, sem azóta nem derült ki, hogy milyen módon köthető Ukrajnához a robbanószereket a vezetőkez juttató csoport, illetve, hogy tudott-e az akcióról az ukrán vezetés.

Korábban az amerikai tényfeltáró újságírás egyik veteránja, Seymour Hersh amerikai kormányzati források alapján azt állította, hogy Washington rendelte meg az akciót. Ennek az információnak a megalapozottsága azonban kétséges maradt.

A Norsar adatai sem ebben, hanem a robbanások technikai részleteiben és időrendjében adnak minden korábbinál pontosabb képet. A szeizmológusok szerint azonban nem kizárt, hogy a mérőállomások adatai még további robbanások nyomait rejtik.

Az ukrán biztonsági erők azt állítják, hogy Kijev térségében letartóztattak két férfit, akik Oroszországnak nyújtottak segítséget. A két férfit egy szeptember 21-i támadásra hivatkozva vették őrizetbe, úgy tudják, a férfiak segítséget nyújtottak Oroszországnak a városban lévő célpontok azonosításában. (Guardian)

A keddi videókonferencia-hívás után újabb felvétel került elő Viktor Szokolovról, a fekete-tengeri flotta parancsnokáról szerdán. Szokolov az a parancsnok, akiről Ukrajna azt állította, hogy egy múlt heti krími csapás során likvidálták. A CNN megjegyzi: nem tudták ellenőrizni, hogy az interjú mikor készült, és az interjún belül kevés olyan részlet van, amelyből kiderülne annak időpontja vagy helyszíne.

A legutóbbi videón Szokolov azt mondja: „A fekete-tengeri flotta magabiztosan és sikeresen hajtja végre a parancsnokság által meghatározott feladatokat”. Utal az orosz 810. tengerészgyalogos dandárnak odaítélt „Uzsakov-rend” kitüntetésre is. Ezt a kitüntetést augusztus 29-én adták. (CNN)

Az orosz védelmi minisztérium ezután is növeli a fegyveres erők harci erejét, többek között korszerű fegyverekkel és jobb kiképzéssel – mondta Szergej Sojgu védelmi miniszter.

„Ilyen feltételek mellett tovább növeljük a honvédség harci erejét, többek között a korszerű fegyverek ellátásával és a csapatok kiképzésének fejlesztésével, figyelembe véve a különleges katonai művelet tapasztalatait. A 2025-ig tartó terv lehetővé teszi számunkra, hogy elérjük a kitűzött célokat” – mondta Sojgu az orosz védelmi minisztérium igazgatósági ülésén. (ria.ru)

Az orosz védelmi minisztérium a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint a Wagner-csoport volt tagjait toborozza a saját katonai magáncégeibe, írja a SkyNews.

A jelentés egy orosz katonai bloggerre hivatkozik, aki azt állítja, hogy a Wagner egykori munkatársai most a védelmi minisztériumhoz tartozó magáncégekhez csatlakoztak.

A blogger azt is állította, hogy ezek az egykori Wagner-csapatok új egységeikkel megkezdték az átcsoportosítást az ukrajnai Bahmut területére. A blogger szerint még a szervezethez tartozó Wagner-csapatok új vezetője, Anton Jelizarov tárgyal az orosz nemzeti gárdával, de ezek a tárgyalások patthelyzetbe kerültek.

A brit védelmi minisztérium szerint az erősítések ellenére sem valószínű az újabb orosz támadás. Oroszországnak át kell csoportosítania csapatait a frontvonalon, ami azt jelenti, hogy Moszkva újabb offenzívája valószínűtlen – állítja a brit védelmi minisztérium, írja a SkyNews.

Oroszország ahelyett, hogy a frontvonal egy-egy területének megerősítésére koncentrált volna, és így összehangolt támadást tudott volna indítani, inkább a megszerzett területek védelmére összpontosít.

• Oroszország drónokkal támadta Izmajil dunai kikötő környékét.
• Legalább hat ember meghalt és további öt megsebesült a Herszon déli részét ért orosz támadásban.
• Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy felvételt, amelyen a fekete-tengeri flotta parancsnoka is látható. Azt állították, ez kedden készült, miközben az ukránok korábban bejelentették, hogy Viktor Szokolov is meghalt egy támadásukban.
• Ukrajna további támadásokat fog végrehajtani az orosz „terrorista állam” ellen, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti videóbeszédében.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök október 15-én, Kirgizisztánban találkozik megint Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel.

A keddi híreket itt tudják visszaolvasni.