Az EU messze van attól a céltól, hogy 12 hónapon belül egymillió tüzérségi lövedéket juttassanak el Ukrajnának

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sürgette az EU tagállamait, hogy még több lőszert adjanak Ukrajnának, mivel a számok azt mutatják, hogy az Európai Unió messze van attól a márciusi céltól, hogy 12 hónapon belül egymillió tüzérségi lövedéket juttassanak el az ukrán hadsereghez.

Borrell szerdán azt mondta, hogy átfogó megállapodásokat, úgynevezett keretszerződéseket írtak alá a fegyvergyártó cégekkel arról, hogy az EU tagállamai közösen rendelhessenek 155 milliméteres lövedékeket, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége van az orosz invázió elleni harcban. „Most már a tagállamokon múlik, hogy a keretszerződéseken belül konkrét megrendeléseket adjanak le” – mondta Borrell újságíróknak az uniós védelmi miniszterek Toledóban tartott ülése után.

Márciusban az uniós országok megállapodtak egy körülbelül 2 milliárd euró értékű tervről, amelynek értelmében 12 hónapon belül egymillió tüzérségi lövedéket vagy rakétát szállítanak Ukrajnának. Borrell szerint a terv első ütemében mintegy 224 ezer lövedéket és 2300 rakétát szállítottak le, összesen mintegy 1,1 milliárd euró értékben.

Ez azt jelenti, hogy az EU még a kitűzött cél negyedét sem érte el, több mint öt hónappal a kezdeményezés elindítása után.

„Fel kell tennünk magunknak a kérdést: tudunk-e többet tenni? Az én válaszom az, hogy egyértelműen igen” – mondta Hanno Pevkur észt védelmi miniszter újságíróknak a toledói találkozón. Pevkur szerint az EU-nak újra meg kellene fontolnia, hogy az EU-n kívüli országoktól vásároljanak további lövedékeket, és hogy elfogadják Szlovákia javaslatát a régi lövedékek felújítására vonatkozóan. Az ész védelmi miniszter azt mondta, hogy az ukrán erők néha napi 6-7000 lövedéket lőnek ki, miközben Oroszország akár tízszer ennyit is ellő egy nap alatt.

Martin Sklenár szlovák védelmi miniszter azt mondta, hogy Szlovákiában egy cég már foglakozik a réginek minősülő tüzérségi lövedékek felújításával, és szerinte ezt a programot más cégekre és országokra is ki lehetne terjeszteni. „Van egy kis cégünk, amely egy hónap alatt 12 ezer lövedéket tud felújítani, és ezt valószínűleg tovább lehetne bővíteni más cégek bevonásával” – mondta Sklenár.

(Reuters)

„Tulajdonképpen már kezdtünk aggódni, amiért Orbán Viktor túl régóta nem beszélt az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállításáról, és meg sem próbálta legitimálni Oroszország agresszióját. Kétségeink támadtak a magyar miniszterelnök egyébként következetes álláspontját illetően” – írta Oleh Nyikolenko kijevi külügyi szóvivő a Facebookon.

Oleh Nyikolenko a bejegyzésével arra az interjúra reagált, amit Tucker Carlson készített Orbán Viktor miniszterelnökkel. A beszélgetésben Orbán azt mondta: a béke legjobb módja a nyugati fegyverszállítások beszüntetése lenne.

Az Egyesült Államok aggódik, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyvertárgyalások „aktívan haladnak” – közölte szerdán a Fehér Ház.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter július végén Észak-Koreába utazott, hogy meggyőzze az észak-koreai tisztviselőket, hogy tüzérségi lőszereket adjanak el Moszkvának – közölte John Kirby, Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.

Nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető levelet is váltottak egymással, amelyben ígéretet tettek az országaik közti kétoldalú együttműködés fokozására. „Az üzlet keretében Oroszország olyan fegyvereket kapna, amelyeket az Ukrajnával vívott háborúban terveznek felhasználni” – mondta Kirby, hozzátéve, hogy ha ez az üzlet megvalósul, az sérteni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.

Kirby nem volt hajlandó részletezni, hogy az amerikai tisztviselők hogyan gyűjtötték össze ezeket a hírszerzési információkat.

Márciusban a Fehér Ház azt közölte, hogy olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek azt mutatják, hogy Oroszország élelmiszert és más árucikkeket adna Észak-Koreának fegyverekért cserébe. Mind Észak-Korea, mind Oroszország tagadta a fegyverekkel kapcsolatos amerikai állításokat.

Észak-Korea azon kevés ország egyike, amely nyíltan Oroszország oldalára állt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Az észak-koreai rezsim szerint az Egyesült Államok vezette Nyugat „hegemón politikája” arra kényszerítette Moszkvát, hogy katonai lépéseket tegyen biztonsági érdekeinek védelmében.

(AP, Sky News)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és török kollégája, Hakan Fidan a héten tartandó találkozójukon megvitatják a fekete-tengeri gabonamegállapodás alternatívájára vonatkozó moszkvai javaslatot – közölte az orosz külügyminisztérium szerdán.

A terv szerint Oroszország egymillió tonna gabonát küldene Törökországba kedvezményes áron, Katar pénzügyi támogatásával. A gabonát Törökországban dolgoznának fel, és a leginkább rászoruló országokba küldenék tovább. „Ezt a projektet a fekete-tengeri gabonamegállapodás optimálisan működő alternatívájának tekintjük” – közölte az orosz külügyminisztérium, utalva arra a megállapodásra, amelyből Oroszország júliusban lépett ki egyoldalúan.

Fidan csütörtökön és pénteken Moszkvában találkozik Lavrovval. A Kreml szerdán azt is közölte, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök is hamarosan Oroszországba látogat.

A bejelentésre akkor került sor, amikor az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik magas rangú, névtelenséget kérő tisztviselője újságíróknak azt mondta, hogy amerikai és román tisztviselők azon dolgoznak, hogy „megduplázzák” a Dunán keresztül folyó ukrán gabonaexportot.

A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja.

(Reuters)

Litvánia behívatta a Vatikán magas rangú diplomatáját, miután Ferenc pápa múlt hét pénteken az orosz katolikus fiatalok előtt online bejelentkezve arra biztatta őket, hogy „ne adják fel örökségüket”, a „nagy, felvilágosult orosz birodalom örökségét” – írja a Reuters.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szentpétervári összoroszországi katolikus találkozóra összegyűlt fiatalokhoz bejelentkezve az egyházfő I. Pétert és II. Katalint is felidézte, két olyan uralkodót, akik az orosz imperializmus szimbólumai, és akik kulcsszerepet játszottak az orosz hódítások európai terjeszkedésében.

Litvánia és Lengyelország területeit II. Katalin csatolta az Orosz Birodalomhoz a 18. században. Az országok az I. világháború után nyerték vissza függetlenségüket.

A litván külügyminisztérium a megjegyzések miatt „beszélgetésre hívta” az ország vezető vatikáni diplomatáját – jelentette be a minisztérium szerdán.

A pápa beszédén sokan felháborodtak, ezért a Vatikán már kedden közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy Ferenc pápának egyáltalán nem állt szándékában dicsőíteni a birodalmi Oroszországot, és csupán az volt a célja, hogy kiemelje és megőrizze az orosz kultúra és szellemi örökség pozitívumait.

Ferenc pápa többször bírálta az ukrajnai inváziót, kifejtette, hogy a Vatikán szerint az jelenti a békét, ha az oroszok elhagyják Ukrajna területét. Fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, aki akkor azt mondta, hogy Vlagyimir Putyinnal lehetetlen tárgyalások útján békét kötni. Karácsonyi beszédében értelmetlennek nevezte a háborút, decemberben pedig sírva beszélt imájában az Ukrajnában zajló háborúról.

A Gazprom orosz gázipari cég adózott nyeresége 296,241 milliárd rubelt (2,84 milliárd dollár) tett ki az idei első fél évben, ami hatalmas esés az egy évvel korábbi 2514 milliárd rubelhez (24,04 milliárd dollár) képest, és elmarad a szakértők által várt 363 milliárd rubeltől is – írja az MTI.

A Gazprom közlése szerint a cégnek 18,6 milliárd rubel (197 millió dollár) vesztesége volt a második negyedévben, miután a tavalyi második negyedévet még 1030 milliárd rubel nyereséggel zárta.

Famil Szadigov, a Gazprom egyik vezérigazgató-helyettese az idei első félévi eredmény csökkenését a gyenge rubelnek tulajdonította. Azt mondta továbbá, hogy az Európába irányuló export visszaesését részben ellensúlyozta a kínai szállítások növekedése, ami a szerződéses kötelezettségek alapján tovább fog nőni.

A cég nyeresége már tavaly is esett, több mint 41 százalékkal, 1226 milliárd rubelre.

A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov szerdán azt mondta, a Jevgenyij Prigozsin halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség kivizsgálása során felmerült annak lehetősége, hogy a balesetet szándékosan okozták. Ez az első nyilvánosan tett utalás arra az orosz politikai vezetés részéről, hogy esetleg merényletet követtek el a Wagner zsoldossereg vezetője ellen – írja a Reuters.

„Nyilvánvaló, hogy különböző forgatókönyveket vizsgálnak meg, beleértve azt a verziót is – tudják, miről beszélek –, mondjuk úgy, hogy szándékos atrocitásról volt szó” – fogalmazott Peszkov a szerdai sajtótájékoztatón. Azt viszont hangsúlyozta, hogy meg kell várni a hivatalos vizsgálat eredményét, mielőtt bárki következtetéseket vonna le az eset kapcsán.

Pontosan két hónappal a sikertelen puccskísérlete után, múlt kedden zuhant le Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg vezetőjének magángépe. A becsapódást a gépen tartózkodó tíz emberből senki sem élte túl. Oroszország szerdán közölte azt is, hogy nem indít nemzetközi vizsgálatot az eset kapcsán. Ezt a sajtótájékoztatón Peszkov is megerősítette.

A repülőgép-szerencsétlenség körülményeit Rácz András Oroszország-szakértővel, a Corvinus Egyetem oktatójával elemeztük. Rácz szerint kizárható, hogy baleset történt volna, a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy valamilyen robbanás okozta a gép lezuhanását.

Az orosz légierő megsemmisített négy ukrán hadihajót a Fekete-tengeren – közölte az orosz védelmi minisztérium szerda hajnalban.

A közlemény szerint az orosz haditengerészet Szu-30-as vadászgépe moszkvai idő szerint augusztus 30-án, kicsivel éjfél után mért csapást a Kígyó-szigettől keletre négy, nagy sebességű katonai hajóra. A hajók fedélzetén az oroszok állítása szerint az ukrán különleges műveleti erők legalább 50 katonája teljesített szolgálatot.

Ukrajna egyelőre nem erősítette meg és nem is kommentálta az állítólagos támadást.

(TASZSZ, CNN)

Az orosz hatóságok szerint a háború kitörése óta a legnagyobb, koordinált dróntámadás érte az ország nyugati régióit szerda éjszaka. Ukrajna nem kommentálta a támadásokat.

A legnagyobb támadás az észt határ melletti Pszkov város egyik repülőterét érte, ahol a legfrissebb jelentések szerint négy katonai szállító repülőgép is megsérült. Beszámolók szerint 10-20 drón célozhatta meg.

A regionális vezetők jelentései szerint éjszaka dróntámadás érte Kaluga, Moszkva, Rjazany, Brjanszk és Orjol régiókat is. Moszkva régióban egy drónt lőttek le, Kalugát kettő érte, egyet a levegőben lelőttek, egy pedig egy üres kőolajtartályt talált el.

(SkyNews)

A brit hírszerzés napi jelentésében azt írja, augusztus 25-én két orosz katonát ítéltek két év büntetőtáborra, mert ellenszegültek a parancsnak, és nem tértek vissza az ukrajnai frontra. Júliusban a Mediazona nevű lap számolt be arról, hogy becslések szerint hetente akár száz katonát ítélhetnek el Oroszországban hasonló okokból.

A brit védelmi minisztérium becslése szerint év végéig több mint ötezer orosz katonát ítélhetnek el azért, mert nem hajlandók harcolni. A jelentés szerint ezek a számok is jelzik az orosz hadseregben uralkodó morális állapotokat. A dezertálások okai között szerepelhet a rendes kiképzés hiánya, a motiválatlanság és az ukrajnai frontvonalakon tapasztalható nagy fokú stressz is.

A jelentés megjegyzi, hogy bár magasnak tűnhet a frontvonalakat elhagyó katonák száma, Oroszország nagy valószínűség szerint könnyen kompenzálja a kiesőket újonnan toborzott és rosszul képzett katonákkal.

Oroszország több mint húsz rakétát lőtt ki Oroszország Kijevre. A rakétákat az ukrán légvédelem megsemmisítette, a városra hulló törmelékek azonban így is két ember halálát okozták.

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a Telegramon azt írta, a két férfi a város Sevcsenkivszkij nevű kerületében tartózkodott, egy nem lakóépületként funkcionáló épületben. Egy másik embert üvegszilánkok sebesítettek meg, őt kórházban ápolják.

A város katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon azt írta, tavasz óta ez volt a legnagyobb léptékű támadás a főváros ellen, amelyben drónokat és rakétákat is bevetettek az orosz erők.

A hatóságok jelentése szerint a támadásban több épület, köztük hat magánház megrongálódott, és több embert is megsebesítettek a törmelékek.

(Guardian, Reuters)

Dróntámadás érte az északnyugat-oroszországi Pszkov város egyik repülőterét, négy katonai szállító repülőgép is megsérült – jelentették orosz hírügynökségek a BBC cikke szerint. Pszkov több mint 600 kilométerre van Ukrajnától, közel az észt határhoz.

Az orosz jelentések szerint az Iljusin–76-os szállító repülőgépek kigyulladtak a támadásban. A helyi kormányzó korábban azt mondta, hogy a katonaság sikeresen visszavert egy támadást. Megosztott egy videót is, amelyen nagy lángokat lehet látni, a háttérben pedig robbanás hallatszik, miközben egy robbanást is lehetett hallani.

Az ukrán vezetés nem erősítette meg, hogy köze lenne a támadáshoz, igaz, ritkán kommentálják az Oroszországon belüli támadásokat.

Az orosz hadsereg közben azt is közölte, hogy három ukrán drónt sikeresen lelőttek Brjanszk déli régiójában, egyet pedig Orjol középső régiója felett.

A brazil Repülési Balesetek Kutatási és Megelőzési Központja (CENIPA) már múlt héten jelezte, hogy Jevgenyij Prigozsin magángépének lezuhanása után szívesen csatlakozna egy orosz vezetésű vizsgálathoz, amennyiben meghívják, és a vizsgálatot a nemzetközi szabályok szerint tartják.

Oroszország arról tájékoztatta a brazil légügyi nyomozóhatóságot, hogy „egyelőre” nem vizsgálja a balesetet – közölte a CENIPA kedden a Reutersszel. Az orosz légügyi hatóság a nemzetközi szabályok szerint nem volt köteles igent mondani a braziloknak, ám egy nemzetközi vizsgálattal tudta volna bizonyítani, ha tényleg nincs köze a balesethez, mint az állítják.

Az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szerint Prigozsin magángépe belföldi járatnak minősül, így nem vonatkoznak rá a nemzetközi szabályok. A légi balesetek kivizsgálása során a szakértők elsősorban nem felelősöket keresnek, hanem azt nézik, hogy miként lehetne a jövőben elkerülni a hasonló baleseteket.

Pontosan két hónappal a sikertelen puccskísérlete után, múlt kedden zuhant le Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg vezetőjének magángépe. A becsapódást a gépen tartózkodó tíz emberből senki sem élte túl.

• Szűk körben eltemették Jevgenyij Prigozsint, a Wagner-csoport alapítóját, akinek magángépe augusztus 23-án zuhant le Oroszországban.
• Lezuhant az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik helikoptere, a fedélzetén tartózkodó mind a négy személy meghalt.
• Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint ukrán drónokat lőttek le Tula és Belgorod felett.
• Az ukrán hadsereg azt közölte, hogy csapataik mélyebben benyomultak az orosz védelmi vonalakba a délkelet-ukrajnai Robotine közelében.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta posztjáról Jevhen Borzilovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei vezetőjét.
• Az Egyesült Államok újabb 250 millió dolláros katonai segítséget küld Ukrajnának.
• Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint már több mint 9500 civil haláláról tudni Ukrajnában, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

Az orosz-ukrán háború keddi híreit itt olvashatja.