Szűk körben eltemették Prigozsint

Az Egyesült Államok újabb 250 millió dolláros katonai segítséget küld Ukrajnának – jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium. A csomag tartalmaz AIM-9M légvédelmi rakétákat, HIMARS mobil rakétatüzérségi járművekhez használható eszközöket, valamint 105 és 155 milliméteres tüzérségi lőszereket, egyéb rakétákat, valamint 3 millió darab, kézifegyverbe való lőszert. Az amerikai hadsereg készleteiből azonnal lehívható szállítmányban szerepelnek még aknamentesítő eszközök, akadályromboló lőszerek, páncéltörő rakéták, és korábban küldött eszközökhöz pótalkatrészek.

A Fehér Ház keddi sajtótájékoztatóján Karinne Jean-Pierre szóvivő azt mondta, hogy az újabb csomaggal támogatni kívánják az ukrán haderő jelenleg is zajló ellentámadását, valamint erősíteni Ukrajna légvédelmét az ismétlődő orosz rakétatámadások ellen.

Az amerikai védelmi minisztérium beszerzésekért felelős vezető tisztségviselője hétfőn egy konferencián arról beszélt, hogy az Egyesült Államok katonai vezetése és kormánya minden ukrajnai támogatási csomag bejelentése előtt kockázatelemzést végez az amerikai katonai készenlétre vonatkozóan. William A. LaPlante szerint a katonai készletek csökkenésével járó minden tervet áttekint a hadsereg vezérkari főnöke és a védelmi miniszter, akik csak akkor engedélyezik azt, ha annak nincs negatív kihatása az amerikai katonai készenlétre, illetve nem jelent túlzott kockázatot.

A Pentagon szóvivője múlt csütörtökön azt közölte, hogy ukrán pilóták F-16-os vadászgépek kezelésére való kiképzését októberben az Egyesült Államokban is megkezdik, a tervek szerint a Nemzeti Gárda arizonai Morris légitámaszpontján. Pat Ryder hozzátette, hogy a kiképzés kiegészíti az Európában dán és holland vezetéssel már zajló programot, és célja az ukrán védelmi erők hosszú távú védelmi képességeinek erősítése.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta posztjáról Jevhen Borzilovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja megyei vezetőjét – derült ki kedden az államfő honlapján közzétett rendeletből. Borzilov a mukachevo.net kárpátaljai hírportál szerint 2022 júliusa óta vezette a részleget. Ezt megelőzően, 2019-től az SZBU Poltava megyei részlegét irányította, azelőtt pedig a biztonsági szolgálat kémelhárítási osztályának helyettes vezetője volt.

Zelenszkij hétfőn is hajtott végre személycseréket az SZBU-nál: felmentette Olekszandr Pokladot a biztonsági szolgálat kémelhárítási osztályának vezetői posztjáról, és kinevezte őt az SZBU vezetőhelyettesév. Egy másik rendeletével pedig Olekszandr Pelint nevezte ki a zaporozzsjai régió biztonsági szolgálatának élére. Ez a poszt 2023. március 6. óta betöltetlen volt, miután az elnök menesztette Borisz Bezrukijt a tisztségből.

(MTI)

Jevgenyij Prigozsin búcsúztatására családja és barátai jelenlétében került sor a szentpétervári Porohovszkij temetőben – írja a Taszsz, egy hozzátartozóra hivatkozva.

„A búcsúszertartáson a rokonok kívánságának megfelelően csak a közeli hozzátartozók és barátok vettek részt” – mondta a forrás.

A Wagner PMC sajtószolgálata megerősítette, hogy a ceremónia megtörtént. „A búcsúzni vágyók ellátogathatnak a temetőbe. Szerencsére a lesifotósok nem kerülhettek közel a hozzátartozókhoz, és nem tehették fel ostoba kérdéseiket a gyászolóknak” – áll a Telegram-csatornán közzétett üzenetben.

Lezuhant az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik helikoptere az Oroszország délnyugati részében lévő cseljabinszki területen, a fedélzetén tartózkodó mind a négy személy életét vesztette – közölték az orosz sürgősségi és a légiügyi szolgálatok kedden.

A beszámolók szerint csak a legénység tartózkodott a helikopteren, amely kiképzőrepülést hajtott végre. A légi jármű Prudnij falu mellett az erdőbe zuhant, a baleset helyszínén tűz ütött ki. A balesetet az előzetes információk szerint műszaki meghibásodás okozta.

„Ukrajnának joga van azt mondani: ahol a háború kezdődött, a Krímben, ott is kell véget érnie, vagyis a Krím felszabadításával”

– mondta Novák Katalin ukrajnai látogatásakor. A köztársasági elnök arról beszélt, hogy a konfliktusban Ukrajna mellé kell állni, el kell ítélni a ki nem provokált orosz agressziót.

Erre reagált a Magyar Nemzet szerint Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki konkrétan a magyar álláspontról nem mondott semmit, csak úgy fogalmazott:

„Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen sürgette, hogy üljön tárgyalóasztalhoz. Zelenszkij azonban törvényileg megtiltotta magának, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Nyilvánvalóan nem változtat majd ezen az ukrán elnök”

Zaharova arra utalt, hogy tavaly Zelenszkij rendeletet adott ki arról, hogy Oroszországgal lehetetlen tárgyalni addig, amíg annak feje Putyin.

Novák a Krími Platformra látogatott Ukrajnába, ezen a találkozón mi is ott voltunk, itt írtunk róla. A köztársasági elnök Kárpátaljára is elment, arról itt számoltunk be.

Az ukrajnai iskolák elleni folyamatos háborús támadások miatt az iskoláskorú gyerekek mindössze körülbelül egyharmada jár személyesen órákra Ukrajnában, sokan pedig lemaradtak a tananyagban, közölte kedden az UNICEF.

Ukrajnán kívül a menekült családok gyerekeinek összesen több mint fele nem vesz részt a nemzeti oktatási rendszerben. Az UNICEF szerint főként a nyelvi akadályok és a túlterhelt oktatási rendszer miatt.

Ukrajnában vannak iskolák, amelyeket közvetlen találat ért, másokat elővigyázatosságból kellett bezárni azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és a harc során lakónegyedeket is céloz. Az UNICEF azt írja, emiatt nincs biztonságos hely a tanuláshoz: a háború ráadásul a kovidot követte, így egyes ukrán gyerekek már zsinórban négy éve nem tanulhatnak zavartalanul. Az ukrán tanárok nagyjából fele arról számolt be, hogy emiatt a diákok nyelvi, olvasási és matematikai képességei megromlottak.

A másfél éve tartó háború ellenére a gyerekek iskolába készülnek Ukrajnában, bár az ország nagy részén továbbra is csak online oktatás lesz. Van, ahol már aknavédelmi ismereteket állítanak össze a tanévre. Ukrajna szeptemberi tanévkezdéséről ebben a cikkben számoltak be helyszíni riportereink.

(Guardian, Reuters)

Hétfőn még nem tudta Putyin, hogy elmegy-e Prigozsin temetésére, kedden már azt közölte a Kreml, hogy az orosz elnök nem tervez elmenni a Wagner-csoport vezetőjének temetésére, írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, a Kreml nem tud a tervezett temetési intézkedésekről, ez ugyanis a család ügye.

Az FSZB vasárnap erősítette meg, hogy Prigozsin is rajta volt azon a Moszkvából Szentpétervárra tartó gépen, amely múlt szerdán lezuhant. A Kreml „abszolút hazugságnak” nevezte azt, hogy a nyugati hírszerzés szerint Putyinnak köze volt Prigozsin halálához.

Prigozsin korábban kérte Putyint, hogy vegye zsoldosait állami ellenőrzés alá, ezt az orosz elnök azonban megtagadta. Prigozsin később azt mondta, az ukránok nem is voltak agresszívek, csak az orosz vezérkar és az oligarchák akartak háborúzni, Vlagyimir Putyin elnököt megtévesztik, Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert pedig bíróság elé kéne állítani: majd hadat üzent az orosz védelmi minisztériumnak, csapataival pedig Oroszországba lépve keletre indult Ukrajna megszállt területeiről.

Tavaly február 24-e, Oroszország Ukrajna elleni támadásának első napja és 2023. augusztus 27-e között az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerint nagyjából 9511 civil halt meg, és 17206-an sebesültek meg Ukrajnában.

Az OHCHR jelentése szerint a valós számok ennél jóval magasabbak, mivel egyes helyekről, ahol intenzív harcok folytak, késve érkeznek információk. Sok jelentés pedig egyelőre megerősítésre vár. Így a fentebbi számokban nincsenek benne a Mariupolból, Liszicsanszkból, Popasznából vagy Szeverodonyeckből érkezett adatok – azaz a háború központjában lévő Donyecki és Luhanszki régióról szóló jelentések. Ezekről a területekről egyébként számos civil áldozatról számoltak be korábban.

Az orosz–ukrán háború civilek elleni támadásait itt mutattuk be egy térképen.

Az ukrán csapatok mélyebben nyomultak be az orosz védelmi vonalakba a délkelet-ukrajnai Robotine közelében, amelyet állításuk szerint hétfőn visszafoglaltak – írja az MTI az ukrán hadsereg egyik szóvivőjének közlése alapján.

Andrij Kovaljov az állami médiának nyilatkozva kijelentette: „Az ukrán erők sikereket könyvelhettek el Novodanilivka és Verbove irányában, két településnél a Zaporizzsjai területen”. Hozzátette: a csapatok megtartják az elfoglalt területet, és támadják az orosz tüzérséget.

Az ukrán hadsereg június óta nagyon heves ellentámadást folytat az orosz megszállás alatt álló területeken keleten és délen. Az orosz csapatok télen és tavasszal állásaikat igyekeztek erősíteni, például aknamezőkkel, amelyek több száz kilométeres területeket fednek le, főként délen.

Oroszország tavaly indította meg invázióját Ukrajna ellen. Nem sokkal előtte, 2022. február 4-én Putyin arról beszélt, hogy egy hadnagy fizetése havi 81 200 rubel (kb. 300 ezer forint).

2022 októberében már a mozgósított magánkatonáknak is járt 195 ezer rubel (kb. 721 ezer forint), mára pedig igazán jövedelmező lett a háborúban való részvétel: egy junior szolgálatban lévő ma már havi 200 ezer rubel (kb. 740 ezer forint) körül keres. Ez több mint 2,7-szerese az orosz átlagkeresetnek (ami 73 ezer rubel körül van), írja a brit védelmi minisztérium.

A védelmi minisztérium szerint valószínű, hogy „a fizetés és a kiegészítő juttatások erős ösztönzést jelentenek” azoknak, akik csatlakoznak a háborúba. Különösen az Oroszország szegényebb területeiről érkezőknek jelent ez jó opciót – ennek ellenére Oroszország továbbra sem tudja teljesíteni a mozgósítással kapcsolatos célkitűzéseit a védelmi minisztérium szerint.

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy Oroszország megkísérelte zaklatni és megfélemlíteni az amerikai konzulátus munkatársait, miután az orosz állami média arról számolt be, hogy az Egyesült Államok konzulátusának egykori munkatársa Moszkva szerint információt gyűjtött az ukrajnai háborúról Washington számára, írja a Guardian.

Az FSZB azzal vádolta meg Robert Sonov orosz állampolgárt, hogy az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének adott információt arról, hogy az orosz hadkötelezettségi kampány hogyan hatott a politikai elégedetlenségre a 2024-es oroszországi elnökválasztás előtt.

Sonov korábban több mint 25 éven át az Egyesült Államok főkonzulátusának dolgozott a kelet-oroszországi Vlagyivosztokban, amíg Oroszország el nem rendelte az amerikai misszió ottani állomásának megszüntetését. A Sonov-üggyel kapcsolatban az FSZB közölte, hogy azt tervezi, kihallgatja az amerikai nagykövetség alkalmazottait az ügyben.

Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője hangoztatta, hogy az amerikai álláspont szerint a Sonov ellen felhozott vádak „teljesen alaptalanok”. Miller elmondta, tudnak róla, hogy az FSZB már két diplomatát behívott. Amerika szerint a Sonov elleni lépés csak „rávilágít az orosz kormány egyre elnyomóbb lépéseire saját állampolgárai ellen”, emellett pedig

„határozottan tiltakozunk az orosz biztonsági szolgálatok és az orosz állami irányítású média által segített kísérletek ellen, amelyek megfélemlítik és zaklatják alkalmazottainkat”.

Vivek Ramaswamy, az Egyesült Államok Republikánus Pártjának elnökjelöltje a The American Conservativenak írt cikkében fejtette ki véleményét a külpolitikáról: ebben a republikánusok körében népszerű jelölt azt ígéri, hogy el fogja ismerni az oroszok Ukrajna elleni invázióját, valamint bojkottálja Kijev útját a NATO felé.

A republikánus jelölt szerint ahogy Nixon is diplomáciai kapcsolatot létesített Kínával azért, hogy elkerülje Kína közeledését és a Szovjetunióhoz (bár mellesleg így keveredett bele a vietnámi háborúba) úgy Ramaswamy is „tisztelni és újraéleszteni szeretné” Nixon örökségét. Ugyanis, mint fogalmaz, Amerikára a legnagyobb veszélyt Moszkva és Peking közeledése jelenti,

„Az Egyesült Államok elnökeként (…) el fogom utasítani a vérszomjas fecsegéseket, amelyek megnyerhetetlen ukrajnai háborút prédikálnak, ami így még közelebb hozza egymáshoz a két szuperhatalmi ellenségünket”

– írja Ramaswamy. A jelölt szerint ha ő elnök lesz, 2025-ben Moszkvába megy, ahol „biztosítani fogja a békét” úgy, hogy az Amerikának legyen jó. Ehhez „elfogadom az orosz ellenőrzést a megszállt területek felett, és megígérem, hogy blokkolni fogom Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz. Cserébe Oroszország kilép a Kínával kötött katonai szövetségből”, írja.

A 38 éves Vivek Ramaswamy korábbi üzletemberként a republikánusok közötti legfiatalabb jelölt. Népszerűsége jelenleg 5-6% körül mozog. A legutóbbi, és eddig egyetlen republikánus vitán Trump távollétében a 38 éves Vivek Ramaswamy vette át a többi kihívóba belekötő, összeesküvés-elméleteket terjesztő jelölt szerepét, és ő volt az, aki a legharcosabban védte az exelnököt.

(via)

Az orosz légvédelem drónokat lőtt le Tula és Belgorod felett, az állítják, hogy ukrán drónokról van szó: arról nem írtak, hogy lettek-e áldozatai a támadásnak, vagy történtek-e károk, írja a Guardian az orosz védelmi minisztérium keddi jelentése alapján. A jelentés szerint két drónt kapott el az orosz légvédelem Tula felett, egyet pedig Belgorodnál.

Az elmúlt hét óta szinte rendszeressé vált drónok megjelenése Moszkva felett, illetve Oroszország más területein. A moszkvai reptereket többször le is kellett állítani – Zelenszkij azonban egy, nemrég adott interjújában arról beszélt, Ukrajnának nincs oka arra, hogy átvigye a háborút az orosz határon túlra is, mert akkor elveszítené a Nyugat támogatását.

• Újabb két Belarusszal közös határátkelőjét zárja le Litvánia;
• A Bloomberg úgy tudja, jövő héten Moszkvába látogat Putyinhoz Erdoğan török elnök a gabonapaktumról beszélni;
• Nem tudja még Putyin, elmegy-e Prigozsin temetésére, de Indiába a G20-ra biztos nem fog;
• Irodájában, fejlövéssel találtak rá egy magas rangú ukrán titkosszolgálati vezető holttestére;
• A Spiegel oknyomozása szerint minden jel Kijevre mutat az Északi Áramlat felrobbantásáról szóló bizonyítékoknál;
• Zelenszkij szerint ha a Nyugat segít, jövőre lehetnek választások Ukrajnában;
• „Soha ne adjátok fel ezt az örökséget, a nagy Oroszország-anya örökösei vagytok, menjetek vele előre” – mondta Ferenc pápa orosz fiatalok előtt, amire Ukrajna külügyminisztere azt mondta, az egyházfő tudatosan vagy tudatalatt, de orosz propagandát kommunikál;
• Tíz évig gyűjtött információt az orosz hírszerzésnek egy svéd állampolgár, vádat emeltek ellene;
• Ideiglenesen Moszkva három repterén is felfüggesztették a várost ért dróntámadás miatt;
• Az orosz légvédelem állítja, amerikai és ukrán drónok is beléptek hétfőn a Krím légterébe.

Az orosz-ukrán háború hétfői híreit itt olvashatja.